2025. augusztus 2., szombat

„HA EZ ÍGY MARAD, A TELJES SZABÁLYOZÁST ÁT KELL GONDOLNI A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSBAN”

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2025.08.02.


A modellváltással létrejött magyar rendszerhez teljesen hasonlót máshol a világon nem találni – állapítja meg Kováts Gergely, Budapesti Corvinus Egyetem kutatója. Interjú.


A modellváltásnak nevezett folyamat 2019-ben kezdődött és viharos sebességgel halad, mára csupán öt állami fenntartású felsőoktatási intézmény maradt az országban. Valójában mi a modellváltás, mi a közös ezeknek az egyetemeknek a történetében?

Amikor modellváltásról beszélünk, a felsőoktatási rendszer több elemében is megváltozik, ezek közül a legmarkánsabb az intézmények irányításának, kormányzásának átalakulása. Ezzel párhuzamosan a közalkalmazottakból a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott munkavállalókká válnak a dolgozók. Kicsit később ehhez társult egy finanszírozási reform is, amelynek során hosszú távú, úgynevezett közfeladat finanszírozási szerződések keretében kezdték el dotálni az intézményeket. Ezzel párhuzamosan megváltozott az is, ahogy az állam az ágazatot irányítja: míg korábban, mint fenntartó, tudott közvetlenül is hatást gyakorolni az intézményekre, most már csak ágazatirányítóként, közvetett módon van erre lehetősége. Az új fenntartó, a közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA), elméletileg független a kormányzattól, és annak a bürokratikus szerveitől.

Ezek a közös elemek, de mik a fő különbségek?

A modellváltás heterogén folyamat. A különböző intézmények különböző konstrukcióik szerint alakultak át.

A Corvinus például több szempontból is egyedülálló, mivel vele az állam nem kötött finanszírozási szerződést, saját vagyonnal rendelkezik, a modellváltáskor jelentős mennyiségű MOL és Richter részvényt, valamint nagy értékű ingatlanvagyont kapott. Kivétellé vált a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is, amely nem alapítványi konstrukcióban működik, egy részvénytársaság lett a fenntartója.

E két példa, amely leginkább kilóg, a többi intézmény működési kerete nagyjából hasonló. Ugyanakkor köztük is vannak különbségek egyrészt abban a tekintetben, hogy ki kapott önálló vagyonelemeket és ki nem. Másrészt abban, hogy pontosan milyen hatáskörmegosztás alakult ki az alapítvány és az intézmény különböző szervei között, illetve milyen menedzsmentstruktúrát alakított ki az alapítvány az intézményben ‒ rektori, kancellári vagy elnöki modellt.

Mitől függ, hogy ki jutott jelentős vagyonhoz, részvénycsomagokhoz és ingatlanokhoz a modellváltás során, és ki nem?

Kutatóként nincs rálátásunk annak részleteire, hogy ezek a kérdések hogyan dőltek el. Annyi látszik, hogy próbáltak olyan vagyonelemeket is adni az intézményeknek, amelyek valamilyen módon egyébként is kapcsolódtak hozzájuk. Az, hogy ezekkel hogyan gazdálkodnak, általában nem transzparens. Nagy publicitást kapott a kecskeméti Neumann János Egyetem esete, amely az Állami Számvevőszék jelentése szerint több mint 120 milliárd forintnyi, az államtól egyetemfejlesztésre kapott vagyont veszíthetett el az MNB alapítványokon keresztül. Mindez úgy történt, hogy az összeg befektetéséről szóló döntésre az egyetemnek nem is feltétlenül lehetett rálátása...

ORBAN BALÁZS SZERINT KISKORÚAK MEGERŐSZAKOLÁSÁRÓL REPPELNI A MŰVÉSZETI SZABADSÁG RÉSZE

TELEX VIDEÓ
Szerző: TELEX
2025.08.02.



Nem csak Orbán állt ki a korábban kiskorú lányokról fantáziáló Dopeman mellett, hanem az MCC feszten megjelenő fideszes nyilatkozók is. Esztergomban arra is kíváncsiak voltunk, hogy a megkérdezettek szerint miért ennyire népszerűtlen a Fidesz a fiatalok között.

HA SZÍNHÁZ KELL, HÁT LEGYEN – TRUMP MEGTANÍTOTTA BLÖFFÖLNI EURÓPÁT

VÁLASZONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2025.07.31.


A magyar és a francia kormány szidta, a német és az olasz megkönnyebbülve nyugtázta, az amerikai a történelem legnagyszerűbbjének nevezte Donald Trump és Ursula von der Leyen kereskedelmi megállapodását. A legérdekesebb azonban nem az a kérdés, hogy melyik fél tárgyalt ügyesebben. Inkább az, hogy mennyire maradt komolyan vehető a világpolitika. A válasz az, hogy sajnos kevéssé: az egyezség fontos pontjai ugyanis teljesen elrugaszkodottak a valóságtól. Elemzés.

Vasárnap az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen meglátogatta a skóciai golf-üdülőjében tartózkodó Donald Trump amerikai elnököt, és megállapodtak az EU és az USA közötti vámok mértékében. Azóta is élénk vita zajlik arról, hogy Trump feltörölte-e a padlót az európaiakkal. A francia miniszterelnöktől a magyar külügyminiszterig sokaknak ez a határozott véleménye.

Messziről nézve tényleg az USA járt jól: Von der Leyen megígérte, hogy az amerikai ipari termékek ezentúl vámmentesen érkezhetnek Európába, míg az USA főszabály szerint minden európai termékre 15 százalékos vámot vethet ki napokon belül. Főként úgy tűnik kellemetlennek európai szemmel a megállapodás, ha tudjuk, hogy a brüsszeli ajánlat még néhány hete is az volt, hogy az ipari termékek kereskedelme legyen teljesen vámmentes, mindkét irányba.

Sok értékelés azt emeli ki, hogy Trump agresszivitása győzött a teszetosza európai tárgyalók felett. Trump azzal fenyegetőzött, hogy ha nem kap neki tetsző ajánlatot augusztus 1-ig, akkor minden európai termékre egységesen 30 százalékos vámot vet ki. Az Európai Bizottság tárgyalódelegációját vezető Maroš Šefčovič szlovák politikus nehéz helyzetben volt, mert nem kapott világos felhatalmazást a sajátjaitól: a francia kormány azt erőltette, hogy fenyegesse meg az amerikaiakat mindenféle durva ellenintézkedéssel, míg a német kormány visszafogottságra intette. Lám, az európaiak bénáztak, míg a kőkemény amerikaiak megették őket reggelire! – szól számos kommentár szerte az európai sajtóban.

Valóban, az európaiak belementek abba, hogy Donald Trump ünnepelhesse magát, és a fenti vámokról szóló ígéreteken túl is elképesztő számokkal kápráztathassa el a sajtót és a híveit. De ha egy kicsit megkapargatjuk a felszínt, az is látszik, hogy

az európaiak vásári komédiát játszottak el ezúttal, azon a világpolitikai színpadon, ahol sokáig a racionális, a szabályokhoz mereven ragaszkodó, unalmas bürokrata szerepét öltötték magukra.

Elsősorban nem pénzügyi tekintetben fogadták el Trump szabályait, hanem kommunikációs szinten alkalmazkodtak hozzá, egy csomó mindent megígérve, amiről pontosan tudják, hogy nem fogják betartani – cserébe pedig Trump máris kész volt bizonyos engedményekre. Kérdés persze, hogy ezek az engedmények mihez képest eredmények: a Trump előtti helyzethez képest súlyos tehertételek, a Trump által belengetett durvább forgatókönyvekhez képest viszont komoly enyhülést jelentenek...