Szerző: MUHARI JUDIT
2026.04.09.
A kiemelten segítségre szoruló gyerekekkel szembeni bánásmód egy ország általános állapotáról is tanúskodik – ezt írták a Javítóba az állammal című szakmai anyag megalkotói, a Falakon Túl Munkacsoport ismert szakembereit a Magyar Helsinki Bizottság hívta össze. Szerdán mutatták be azokat a szakpolitikai, szabályozási és gyermekvédelmi ajánlásaikat, amelyek a zárt és félig zárt gyermekvédelmi intézményekben előforduló gyermekbántalmazások megelőzését segítenék.
A civilek reformjavaslata öt pontból áll, ezek
- az alapellátás megerősítése,
- a szakemberek megtartása és támogatása,
- a gyerekek valódi jogvédelmének megerősítése,
- a független monitoring és a külső kontroll visszaépítése,
- illetve a gyermekbarát rendészeti és igazságszolgáltatási működés kialakítása.
70 oldalas jelentésükben leírták a jelen helyzetet: a gyermekvédelmi alapellátás működésének egyik legsúlyosabb torzulása, hogy a családok nem valós gondozási szükségleteik alapján kerülnek a rendszer látókörébe, hanem elsősorban alacsony társadalmi és szociális státuszuk miatt. A szükségletalapú ellátást felváltotta a szegénységalapú megközelítés. Miközben a jogszabályok tiltják az anyagi okból történő beavatkozást és gyermekkiemelést, a gyakorlatban az alacsony jövedelmi helyzet az egyik leggyakoribb ok. Rendszerszintű etnikai torzulásról írtak, eszerint a roma gyerekek jelentősen felülreprezentáltak a szakellátásban. Arányuk elérheti az 50–60 százalékot, miközben a teljes gyermeknépességnek csak 20 százalékát teszik ki. A roma családok nagyobb valószínűséggel kerülnek a jelzőrendszer látókörébe, velük szemben gyakoribbak a szankciók...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.