2026. április 3., péntek

REJTŐ JENŐ RÉMÁLMÁBÓL ORBÁN VIKTOR ÁLLAMA LETT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2026.04.03.


Amiről Pálinkás Szilveszter százados beszélt, az csak kabarétréfában vagy egy abszolút monarchiában, például a brunei szultán országában lehetséges. Egy főhadnagy vérgőzös, transzcendentális eksztázisban fogant terve másképp nem mehet át kormányon és parlamenten. Vélemény.




„Bob herceg, a hadügyminiszter kiváló előterjesztést készített. Leemelte a zöld lámpaernyőt a fejéről, és önmagának szalutált. Egy isteni sugallattal kezdődött minden, amit az Atyaúristen a szultán egyetlen fiának adott elő, és így az ifjú sarjon keresztül jutott a kaszinótulajdonosból lett hadügyminiszter fülébe. Utóbbi katonás rendben intézkedett is, és egy határozati javaslat képébe öntötte a tervet. A Sivatagi Légió végre felállhat. Homokszín zakót vesz majd, ha a túlélők üdvözlésére bankettet ad, az özvegyek és árvák trafikot kapnak vagy emlékplakettet, egzotikus vadállat bőréből varrt tokban talán. Két nagy dolgot visz véghez egyetlen napon, gondolta végig: ebédel egy jót, és előkészíti Hungária Szultanátus első afrikai hadjáratát. Czinege Lajos meg fog pukkadni a sírjában, gondolta, és finoman elmosolyodott.”

Rejtő Jenő soha nem írta meg a fenti bekezdést, de ha köztünk lenne még, talán ilyesmivel próbálkozna, miközben féltékenyen figyelné a magyar államgépezet irányítóinak hétköznapjait. Úgy érezné, hogy el akarják venni szerény kenyerét, mert amiről ő csak fantáziálni merészelt, azt meg is valósítják.

Ki fog akkor kacagni a történetein? A valóságos hülyeségen nincs sok kacagnivaló.

Megtörtént ugyanis, hogy 2023. november 6-án, kevéssel délután 5 óra előtt a magyar parlament elsöprő többséggel elfogadott egy határozatot, A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról címmel.

A parlamenti határozatot a Fidesz és a KDNP képviselőin kívül a Jobbik és az LMP politikusai is megszavazták. Egymást váltó kétszer 200 magyar katona indulhatott volna a határozat nyomán Csádba, a hivatalos indoklás szerint elsősorban azért, hogy megállítsák az Afrikából Európába tartó bevándorlókat. A kis sereg felhatalmazást kapott a parlamenttől arra is, hogy a Csáddal határos országokban is teljesítsen katonai feladatokat. Például Líbiában, Szudánban, Nigerben, a Közép-afrikai Köztársaságban. Csupa olyan helyen, ahol száz halott alatti összecsapásokból még mínuszos hír sem lesz a világsajtóban.

Lett volna kit megállítani ott egyébként, hiszen abban az évben már közel egymillió menekült élt Csádban, akik a környező országok polgárháborúi elől futottak oda, és jórészt az ENSZ és az EU élelmiszeradományain tengődtek. De a helyiek sem éltek jól: a világ 193 államából Csád volt a 190. legszegényebb 2023-ban. A lakosságnak csak 27 százaléka tud írni és olvasni, a születéskor várható élettartam 52 év. A földi nyomornak ennél mélyebb bugyra alig akad a bolygón, főként, hogy a 120 nyelvet beszélő – és így legalább ennyi népet számláló – ország ország tele van egymást irtó fegyveres csoportokkal.

A magyar parlamenti képviselők azonban nem voltak kishitűek, 143-an a jelenlévő 175-ből megszavazták, hogy a Magyar Honvédség 200 katonával helyben oldja meg a térség gondjait, és ezzel terelje el az ott élő tízmilliók figyelmét az Európába vándorlás tervezgetésétől.

Mint Pálinkás Szilveszter százados csütörtökön megjelent interjújában elmondta, a csádi bevetés vakmerő ötlete a Honvédség egyik főhadnagyától származott. A főhadnagy a második legalacsonyabb tiszti rendfokozat a Honvédségnél, messze a főtisztek és még messzebb a tábornokok különböző rangjaitól. Mesébe vagy Rejtő-regénybe illő történet, hogy egy főhadnagy hadműveleti álmát megszavazza egy ország parlamentje.

A főhadnagy sorsát meseszerűvé tette az is, hogy éppen abban az épületben volt az irodája, ahol a miniszterelnöknek is: az ország egykori királyainak várában.

A főhadnagy jól képzett volt, Európa legelitebb felkészítését kapta az Egyesült Királyságban. A kiképzést kicsit korábban megkezdő Pálinkás Szilvesztert így intette az akkori vezérkari főnök, Korom Ferenc vezérezredes a kolléga érkezésére: „Úgy fogalmazott, hogy etessem, itassam, pisiltessem, győződjek meg arról, hogy elvégzi ezt az akadémiát, mert ha nem, akkor elveszítjük a munkánkat.” (Korom végül nem sokáig tartotta meg az állását, másfél év múlva a felmentését kérte a Honvédség legmagasabb pozíciójából. Ahogy azóta Pálinkás Szilveszter is beadta leszerelési kérelmét.)

Mi lehetett hát a főhadnagy titka, aki az ország legfontosabb katonája volt alig néhány hónappal azután, hogy egyáltalán egyenruhát öltött? 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.