MI LEGYEN A MAGYAR EGYETEMEK JÖVŐJE A VAGYONKEZELŐ ALAPÍTVÁNYOK UTÁN?

G7.HU
Szerző: BŐGEL GYÖRGY, MÁTYÁS LÁSZLÓ
2026.06.14.

Az Európai Unió által zárolt pénzek hazahozatalának egyik feltétele a felsőoktatási rendszer átalakítása, aminek augusztusig kell megtörténnie. A tét nagy: ha augusztus végéig sikerül eredményeket felmutatni, akkor az EU már a következő egyetemi félévben visszaengedi a magyar egyetemeket az Erasmus programba, illetve jelentős összegek érkezhetnek az akadémiai szférába az oktatási és a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására. A részleteket egyelőre nem lehet világosan látni, a hírek időnként ellentmondásosak, de a nyilatkozatokból arra következtethetünk, hogy a pénzek átutalása akkor kezdődhet meg, ha a reformok átmennek a parlamenten.

Az EU tagállamai 2022-ben szinte egyhangú szavazással tiltottak el minden közérdekű vagyonkezelő alapítványt (kekvát) az uniós forrásoktól, a határozatot azok átláthatósági és összeférhetetlenségi problémáival indokolva. Idén májusban az Európai Bizottság elnöke és az új magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Magyarország rövid határidőn belül kivezeti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, és olyan rendszert fog bevezetni, amely biztosítja az integritási szabályok érvényesülését.

Ígérni kevés, cselekedni kell, el kell indulni a kijelölt úton még annak tudatában is, hogy egy ország felsőoktatási rendszerét nem lehet néhány hét alatt teljes mértékben átalakítani. Az alábbi írásban először azt igyekszünk bemutatni, hogy a kialakítandó rendszernek milyen problémákra kell reagálnia, milyen követelményeknek kell megfelelnie, majd néhány észrevételt és javaslatot fogalmazunk meg a lehetséges alternatívákkal kapcsolatban.

Nem csak a pénzről van szó

A felsőoktatás világszerte súlyos problémákkal küzd, keresi a helyét a modern társadalomban. A közvéleményt meg kell győzni a fontosságáról, arról, hogy képes nagy jelentőségű társadalmi célok eléréséhez hozzájárulni, jól sáfárkodni a rábízott talentumokkal. A korszerű felsőoktatás a versenyképesség alapvető feltétele, ráadásul magában a felsőoktatásban is verseny van, globális verseny, amelyben végzetes hiba lenne lemaradni. Röviden: nemzetközileg is versenyképes felsőoktatási rendszert kell építeni, amely nemcsak erkölcsileg feddhetetlen, de mentes a korrupciótól, a káros politikai befolyástól, az összeférhetetlenségi kockázatoktól.

A tét jóval nagyobb a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalánál és az említett integritási problémák kiküszöbölésénél.

Egy modern digitális és tudásintenzív gazdaságban egyre több magasan képzett szakemberre van szükség. Statisztikai eszközökkel az is kimutatható, hogy a felsőfokú végzettségűek magasabb jövedelmet kapnak, foglalkoztatásuk stabilabb, egészségi állapotuk jobb, és intenzívebb állampolgári aktivitást mutatnak...

ITT OLVASHATÓ