2026. augusztus 28., péntek

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 7263. - SZAVAZÁSI RENDSZEREK KÜLÖNSZÁM: NVVH

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.08.28.


A sorozat 16. részében arról írtam, hogy a jóváhagyásos szavazás matematikusok és tudós társaságok kedvence, néhány amerikai kisváros próbálja, államszinten sehol nem használják. Aztán kiderült, hogy nem kell Fargóig menni, pont ma zajlott le egy tankönyvi jóváhagyásos szavazás az Országház Apponyi-termében (a résztvevők valószínűleg nem is tudták, hogy így hívják, amit csinálnak).

Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság ma jelölte ki, kit javasol az újonnan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére. Három jelölt maradt versenyben, miután a negyedik, Jancsics Dávid korrupciókutató hétfő este visszalépett. A fidesz sem az ülésen, sem az eljárási folyamatban nem vett részt, mert már most be vannak szarva (hivatalosan azért, mert a szabályozást több ponton alkotmánysértőnek tartják). Ez utóbbi a matematika szempontjából csak annyiban érdekes, hogy a tizenkét tagú bizottságból nyolcan szavaztak.

Unger Anna Róza jelölését 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett támogatták, Ligeti Miklósra ellenszavazat nélkül négy igen és négy tartózkodás érkezett, így nála nem lett meg a többség, Sárvári Nicholasra 3 igen és 5 tartózkodás. Az igenek összege 6 + 4 + 3 = 13, ez nem hiba a jegyzőkönyvben, hanem a rendszer definíciója. A bizottság nem azt kérdezte a tagjaitól, hogy kire szavaznak, hanem külön-külön minden jelöltről azt, hogy elfogadják-e, és mindenki annyi jelöltet fogadhatott el, amennyit akart. Pontosan ez a jóváhagyásos szavazás, ne rangsorolj, ne is válassz egyet, csak mondd meg mindegyikről, jó-e neked (a bizottság alelnöke ezt a szavazás után szó szerint el is mondta, csak épp nem szakszóval, a legtöbben a legtöbb jelöltet alkalmasnak tartották).

Egy ponton tér el a tiszta modelltől az eljárás, mégpedig egy fontos ponton. A jóváhagyásos szavazás alapváltozatában a legtöbb igent kapó nyer, itt viszont abszolút többségi küszöb is volt, és ezen bukott el Ligeti. Négy igen ellenszavazat nélkül, nyolcból ez a fele, kellett volna egy ötödik. Ez tehát jóváhagyásos szavazás kvótával, a St. Louis-i változat rokona, ahol szintén nem elég a relatív előny.

Ami a mechanizmus szépsége, az egyben a korlátja is. Mivel senkinek sem kellett választania, a tartózkodás a jóváhagyás megvonása volt (egy bizottsági tag nem tudott taktikából megfordítani egy preferenciát, legfeljebb hallgatni tudott). Ezért nincs a mai eredményben spoiler-hatás sem, Jancsics visszalépése nem osztotta meg egyik tábort sem, mert nem voltak táborok, csak jóváhagyások.

Cserébe viszont a végeredményből nem derül ki, ki volt kinek az első helyezettje. Lehet, hogy Unger mind a hat igenjénél a legjobbnak számított, és az is lehet, hogy a hat közül négyen valaki mást tartottak a legjobbnak, de őt is elfogadhatónak. A jóváhagyásos rendszer ezt az információt nem gyűjti be, ez a rendszer ára, ahogy Arrow tétele (9-10. rész) óta tudjuk, hogy ára mindegyiknek van.

Hogy pontosan mennyibe került ez az információ, az egyébként kiszámítható lenne. Nyolc ember tizenhárom jóváhagyása mögött legfeljebb néhány tucat lehetséges rangsor-kombináció áll, és ha a bizottság rangsorokat kért volna be, ma tudnánk, van-e Condorcet-győztes a mezőnyben. Nem tudjuk. A parlamenti szavazás pénteken következik, és ha átmegy, az új elnök szeptember elsejétől kezdi a hatéves mandátumát.


dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.