ELÁRULTA A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM, HOGY MIRE KÉSZÜL A KORMÁNY

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2026.09.11.

Mindent az euróbevezetésre fűz fel a kormány a következő négy évben. A leendő magyar euró jelentette hitelességgel lehet ugyanis úgy csökkenteni a költségvetési hiányt, hogy ne legyen szükség klasszikus megszorításokra. Az euróbevezetés és a választási ígéretek teljesítése azonban együtt nem megy.

Költségvetési politika a Tisza-kormány első két évében, illetve Adósságkezelés az euró felé vezető úton témában tartottak előadást a Pénzügyminisztérium (PM) és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezetői az egri Közgazdász Vándorgyűlés második, záró napján. Adorján Richárd, a PM helyettes államtitkára már az előadások előtt leszögezte, hogy kevés konkrétumot tudnak elárulni a készülő 2027-es költségvetéssel kapcsolatban, amelynek tervezése ugyan már megkezdődött, de még első olvasatban sem tárgyalta a kormány. A tervek szerint a jövő évi költségvetés tervezete és a 2027–2030 közötti makrogazdasági előrejelzés október végén kerül a parlament elé.

Ennek ellenére meglepően sok minden kiderült a kormány terveiből. Barabás Gyula, a PM költségvetési és gazdaságpolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy a tárca a középtávú gazdasági pálya megalapozásához 39 olyan költségvetési kiigazítást vizsgált meg az elmúlt évek nemzetközi gyakorlatából, ahol az adott országok jelentős, három év alatt legalább a GDP 4,5 százalékára rúgó kiigazítást hajtottak végre. (Minő véletlen: a kormány idénre a GDP 7,5 százalékára rúgó államháztartási hiányt tervez, és az a cél, hogy az 3–4 év alatt 4,5 százalékponttal csökkenjen.)

Arra a megállapításra jutottak, hogy az esetek enyhe többségében – 39 programból 23 esetben – nem volt növekedési ára a költségvetési kiigazításnak, épp ellenkezőleg: a kiigazítással párhuzamosan gyorsulni tudott a gazdaság. Ugyanis nem mindegy, hogy a kormányok milyen gazdaságpolitikai megoldásokat alkalmaztak. Azokban az esetekben, amikor a bevételek növelésére és/vagy a beruházási, fejlesztési kiadások megnyirbálására helyezték a hangsúlyt, leállt a növekedés, vagy épp csökkent a GDP. Azonban ha a költségvetés kiadásait, elsősorban az államigazgatás saját működési kiadásait, illetve az államadóssággal kapcsolatos kiadásokat mérsékelték, akkor sikerült elkerülni a növekedési csapdát.

Barabás Gyula szerint a nemzetközi tapasztalatok és a helyzet ismerete alapján minden adott ahhoz, hogy a Tisza-kormány sikeres hiánycsökkentést hajtson végre úgy, hogy az a gazdasági növekedés gyorsulásával járjon...

ITT OLVASHATÓ