2026. június 19., péntek

ELITISKOLÁK, EGYHÁZI ISKOLÁK, ÚT SZÉLÉN HAGYOTT LEMARADÓK: KONFLIKTUSOK KÖZT EGYENSÚLYOZ AZ ÚJ OKTATÁSI MINISZTER

TELEX
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.06.19.


Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kinevezése után hamar belekezdett az oktatás átalakításának előkészítésébe. Szinte naponta ül le egyeztetni különböző szereplőkkel, jelent be változtatást, intézkedést a tanárok és a diákok életében, közben nyilatkozataiban a rendszerben lévő évtizedes problémákra mutat rá. Előre tudható volt, hogy az oktatáskutatóból lett miniszter egy olyan terület irányítását kapta meg, amiben kódolva vannak a konfliktusok. És ezek elég hamar meg is mutatkoztak.

Lannert Judit eddigi nyilatkozataiban kiemelt hangsúlyt kapott az oktatási egyenlőség kérdése. Régi tétel: a közoktatás egyik legfontosabb feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a lemaradók felemelése, fejlesztése, hogy nagyrészt egyenlő lehetőségekkel indulhasson mindenki a munka világa felé. Lannert láthatóan a zászlajára tűzte, hogy az iskolai szegregáció megszüntetésével a mostaninál jóval több gyerek jusson minőségi oktatáshoz.

Az erről szóló kijelentései azonban eddig nem arattak osztatlan sikert. Volt két dolog, ami többek felháborodását kiváltotta: az egyik, hogy az egyházi iskolákban több roma gyerek tanuljon, illetve a hat-és nyolcosztályos gimnázium ne csak az elitnek kedvezzen. Az elitoktatás előnyeit élvezők érthető okokból nem szeretnék, ha a gyerekük rosszabb helyzetbe kerülne. Még akkor sem, ha egyébként össztársadalmi érdek lenne a hátrányos helyzetű diákok felemelése.

Lannert Judit nem árult zsákbamacskát. Már a miniszteri meghallgatásán is kiemelte: minden gyereknek etnikai hovatartozástól, lakóhelytől függetlenül biztosítani kell a tanuláshoz való hozzáférését.

Lannert szerint „skatulyátlanításra” van szükség. Ez egy szemléletváltást jelent, az oktatás lényege ugyanis az, hogy a tanulók egyéni szükségleteire tudjanak reagálni.

A téma azért is aktuális, mert a legfrissebb európai kutatás szerint Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban. Minél hosszabb ideje tanul egy diák a közoktatásban, annál erősebben befolyásolja a családi háttér a képességeit. Az ideális ennek pont a fordítottja lenne, viszont ennek gyakorlati megvalósítása nem lesz egyszerű feladat...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

SZINTE TELJESEN BEKEBELEZTE A NER A PÉNZTÁRGÉPPIACOT, MOST ÚJ KORSZAK JÖHET

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.06.17.


- Az országgyűlési választás, 2026. április 12-e után sok szektor szabályozását kell újragondolni, így az éppen átalakulóban lévő pénztárgépes piacét is.

- Az egykori online pénztárgép (OPG) piac helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újfajta rendszert vezetne be: az e-pénztárgépeket (EPG).

- Az új rendszer vélhetően nem a korábban Garancsi István, jelenleg a 4iG Nyrt. tulajdonában álló és a rendszernek SIM-eket adó Mobil Adat Kft.-vel vagy a kiberbiztonsági auditot végző 
Hunguard Kft.-vel fog felállni. Utóbbi cég tulajdonosai azok, akik Rogán Antalnak fizettek eddig gigantikus szabadalmi díjakat.

- A szakma képviselőinek segítségével igyekszünk áttekinteni ennek a piacnak a múltját, aktuális kihívásait.

A hazai pénztárgéppiac története a rendszerváltással fonódik össze, 1991-ben kezdődött az úgynevezett fiskalizálás, vagyis ekkor jelentek meg azok a pénztárgépek, amelyek valamilyen módon rögzítettek adatokat az adóhivatalnak is. 1998-tól lehetővé vált az elektronikus naplózás. Ekkor már nem pusztán egy könnyen kijátszható másolatos megoldáson rögzültek az adatok, hanem elektronikus – bár még offline – megoldást írtak elő a szabályok.

A következő nagy lépcső 2013-ban érkezett meg, ekkor Magyarország elhatározta, hogy bevezeti a NAV-val online módon összekötött pénztárgépek rendszerét. Ha a teljes képet nézzük, ez nagyon jó lépés volt, rengeteget tisztult a kiskereskedelem, érezhetően nagyobb lett a hazai GDP, több a költségvetési bevétel, visszaszorult az adómentes szürkegazdaság. Ha 2013-ban nem volt is kimagasló a GDP növekedése, 2014-ben már 3,6 százalékos volt a bővülés, ami részben ennek a lépésnek is tulajdonítható. A rendszer lényege az lett, hogy a NAV szinte azonnal látta áfakulcsonként gyűjtve, hogy a kiskereskedelmi egységben milyen forgalom keletkezett...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

A FIDESZ POLITIKAI TEMETÉSÉRE MÉG SOKAN ELMENNEK | ELEMZŐ BENYÓ RITÁVAL

PARTIZÁN / ELEMZŐ BENYÓ RITÁVAL
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.06.19.



Magyar Péter először vett részt miniszterelnökként uniós csúcson, ahol több mint egy év után újra sikerült közös európai állásfoglalást elfogadni. De mit jelent a váltás valójában? Elég-e az, hogy Magyarország nem vétózik, vagy már önmagában ez is új tárgyalási pozíciót teremt?

Az Elemzőben Lakner Zoltánnal beszélünk az új kormány első heteiről, a Tisza-frakció parlamenti szerepléséről, a közmédia átalakításáról, az alaptörvény-módosításról és Sulyok Tamás ügyéről. Szóba kerül az is, hogy Magyar Péter kormánya hol látszik határozottnak, hol kerüli még a nehezebb konfliktusokat, és miért lehet a menekültügy az egyik legveszélyesebb politikai terep.

Az adás végén arról is beszélünk: kell-e még Orbán Viktorról és a Fideszről beszélni, ha a volt kormánypárt politikai relevanciája látványosan csökkent? Lakner szerint a válasz igen - nem feltétlenül Orbán napi megszólalásai miatt, hanem azért, mert a Fidesz hagyatéka, a társadalomban és az intézményekben hátrahagyott károk feldolgozása még előttünk áll.

Ez az Elemző Benyó Ritával, a Válasz Online és a Partizán együttműködésében.

Iratkozz fel a Válasz Online és a Partizán YouTube-csatornájára, és írd meg kommentben: szerinted kell-e még Orbán Viktorról beszélni? 

00:00 – Beköszönés, Magyar Péter első EU-csúcsa 
09:11 – Menekültpaktum: hol lehet tárgyalási pozíciója az új kormánynak? 
18:54 – Újra nézett műfaj lett a parlamenti vita 
30:16 – Egyéni képviselői javaslatok: gyorsaság vagy társadalmi vita hiánya? 
39:41 – „Nem lakták be a kormányzatot”: mit lehet számon kérni 39 nap után? 
43:15 – Sulyok Tamás és a közjogi méltóságok eltávolításának dilemmája 
54:58 – Orbán Viktor Brüsszelben: volt miniszterelnöki szerep vagy politikai zsákutca? 
01:01:41 – Fidesz-kongresszus: őszre ígért visszatérés, belső kritikák és tagadás 
01:11:12 – Bocsánatkérés, felelősség, Szőlő utca: ki tud belépni az új politikai korszakba?

dátum: Nincsenek megjegyzések:

ORBÁN LEGNAGYOBB FÉLELME? ÍGY BUKHATNAK LE A NER-MILLIÁRDOK

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.19.



Orbán legnagyobb félelme? Így bukhatnak le a NER-milliárdok...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

ÁGH ATTILA – A FIDESZ SZÉT FOG MORZSOLÓDNI – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2026.06.19.



Ha a Tisza-kormány valódi mozgásteret akar szerezni a belpolitikában, akkor a Fidesz bábjait el kell távolítania a pozícióikból – jelentette ki Kompország című műsorunkban Ágh Attila politológus. Szerinte ehhez elkerülhetetlen a konfrontáció azokkal, akik az elmúlt másfél évtizedben a politikai lojalitás révén kerültek kulcspozíciókba. Arról is beszélt, hogy a magyar politikai élet erodálódott az elmúlt 16 évben. A politikai elit minősége lepusztult, a választási rendszer torzulását pedig jól mutatja, hogy a Fidesz korábban 40 százalék körüli támogatottsággal is kétharmados többséget tudott szerezni.

A volt kormánypárt jelenlegi stratégiája kapcsán vendégük megjegyezte: nem lesznek képesek felfalni egy szélsőjobboldali pártot. A Fidesz szét fog morzsolódni.

A műsorban szó esett arról is, hogy: 

• Mi várható a következő négy évben? 
• Melyek az új kormány legfontosabb feladatai? 
• Mi lesz a Fidesz sorsa, ha továbbra is a megkezdett úton halad? 
• Kik számára szolgálhat példával a magyar fordulat? 
• Miért áll érdekében az Európai Uniónak a Tisza-kormány sikere?

dátum: Nincsenek megjegyzések:

ÖTSZÁZ FORINT LESZ EGY EURÓ? | IFKOVICS ÁBRAHÁM

KLUBRÁDIÓ / EUROZÓNA
Műsorvezető: ZENTAI PÉTER
2026.06.19.



Az Klubrádió Eurozóna vendége Ivkovics Ábrahám befektetési szakértő, akivel a műsorvezető a világgazdaság jelenlegi állapotáról, az amerikai piacok dominanciájáról, a mesterséges intelligencia körüli befektetési lázról és Magyarország gazdasági kilátásairól beszélget. A beszélgetés központi kérdése, hogy a globális tőkepiacok miként alakítják a politikai döntéseket, és hogy a világ vezető gazdaságai – különösen az Egyesült Államok és Kína – milyen előnyben vannak Európával szemben. Szó esik arról is, hogy a mesterséges intelligencia körüli hype mennyiben hasonlít a korábbi technológiai buborékokhoz, és vajon Európa végleg lemarad-e az innovációs versenyben. A vendég szerint az AI-forradalom valós gazdasági hatásokat hoz majd, de ma még nem tudni, mely cégek és országok lesznek a legnagyobb nyertesek. A műsor második felében Magyarország helyzete kerül fókuszba: miért maradtunk le az európai átlagtól, milyen szerepe lehet a bizalomnak a gazdasági növekedésben, és mikor lehet reális az euró bevezetése.

00:00 - 06:15 – Intro, világgazdasági helyzetkép, Amerika, Kína és Európa versenye 
06:16 - 12:40 – Trump, geopolitikai kockázatok, tőkepiacok és a gazdasági bizonytalanság 
12:41 - 20:56 – Háborúk, részvénypiacok, befektetői hangulat és a globális pénzmozgások 
20:57 - 24:22 – A tőkepiacok hatalma, geopolitika és a mesterséges intelligencia körüli 
                         befektetési láz 
24:23 - 27:59 – AI-buborék vagy forradalom? Amerika, Kína és Európa versenyképessége 
28:00 - 30:10 – Magyarország helyzete, gazdasági stagnálás, növekedési esélyek és 
                         Magyar Péter szerepe 
30:11 - 31:18 – Euróbevezetés, bizalom, befektetések és a gazdasági fordulat lehetősége

dátum: Nincsenek megjegyzések:

VÍGH ZOLTÁN: A LOPÁS BACCHANÁLIÁJA VOLT, AMIT A FIDESZ CSINÁLT

NÉPSZAVA / KÖZBESZÉLGETÉS
Beszélgetőtársak: VÍGH ZOLTÁN, POGÁTSA ZOLTÁN
2026.06.19.



Megdőlt volna-e az Orbán-rendszer, ha nem vagyunk uniós tagok? Mennyire volt döntő kérdés az uniós források megvonása? Akarunk-e együtt haladni az európai integráció felé a belső maggal vagy maradunk a félperiférián?– ezeket a kérdéseket járta körül a Népszava médiatámogatásával megvalósuló Közbeszélgetés rendezvénysorozat legújabb részében Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője Vígh Zoltán külpolitikai szakértővel.

dátum: Nincsenek megjegyzések:

PÓCS JÁNOS FELSZÁMOLJA A FIDESZT

DÖMSÖDI VIDEÓ
Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.06.19.



Pócs János felszámolja a Fideszt...



dátum: Nincsenek megjegyzések:

ORBÁN RÚGJA KI A NER-PROPAGANDISTÁKAT // SZABADSAJTÓ KLUB

KONTROLL / SZABADSAJTÓ KLUB
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.06.19.



Ezen a héten műsorunk témái:

• Van-e joga a PestiSrácok főszerkesztőjének szolidaritást elvárni a fideszes propagandasajtóban elrendelt tömeges leépítések miatt? 
• Miért nem utasítja Orbán Viktor a vejét, Tiborcz Istvánt, hogy mostantól tartsa el ő a megszerzett vagyonából a fideszes propagandistákat? 
• Hogyan akarta átverni az Orbán-kormány a vitnyédi menekülttábor felépítésével az Európai Bizottságot, és miért nem sikerült? 
• Magyar Péter tudatosan tesz gesztusokat a konzervatív és a liberális szavazóinak hol a menekültek, hol pedig a melegek jogainak az ügyében? 
• Felépülhet-e még valaha egy új párt a Fidesz romjain, vagy ahhoz előbb Orbán Viktornak végleg távoznia kellene a politikából? 
• Mennyire tetszik majd a Mi Hazánk szavazóinak, ha a népszerűségét elvesztett Fidesz teljesen szélsőjobboldalivá válik? 

Ebben az évadban is hetente jelentkezik a SZABADSAJTÓ KLUB a Kontrollon. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával, Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.

dátum: Nincsenek megjegyzések:

RENDKÍVÜLI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ BRÜSSZELBŐL.

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.19.



Rendkívüli sajtótájékoztató Brüsszelből.

dátum: Nincsenek megjegyzések:

MAGYAR A CSÚCSON, A FIDESZES MÉDIABIRODALOM A PADLÓN | 24.HU

24.HU / HÁROMHARMAD
Műsorvezető: BÁNSZEGI REBEKA
2026.06.19.



A közmédia átalakítását célzó törvénycsomaggal indít Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Jankovics Márton a mai Háromharmadban, hogy aztán a fideszes médiabirodalom foszlásán, a parlamenti adok-kapokon, és az orbáni visszatérésen keresztül Magyar Péter első EU-csúcs részvételéig jussanak.

dátum: Nincsenek megjegyzések:

HETI JÉGBÜFÉ - LENGYEL LÁSZLÓ

HETI JÉGBÜFÉ
Szerző: RANGOS KATALIN
2026.06.17.



A műsor vendége: Lengyel László.

dátum: Nincsenek megjegyzések:

SÚLYOS ÁRAT FIZETÜNK AZ ALACSONY VÍZDÍJÉRT!

KARÁCSONY GERGELY VIDEÓ
Szerző: KARÁCSONY GERGELY
2026.06.19.



Az alacsony vízdíjakkal kapcsolatban június 19- én sajtótájékoztatót tartottam, ahol ismertettem Budapest javaslatait a kormány felé.

dátum: Nincsenek megjegyzések:

ORBÁNÉK SEMMIT NEM TESZNEK AZÉRT, HOGY VALAHA MEGBOCSÁSSANAK NEKIK | RÉZ ANNA

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.06.19.



A Reggeli személy 2026 június 18-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Réz Anna filozófus volt.

dátum: Nincsenek megjegyzések:

„BŰNHŐDNIÜK KELL!” – ELSZÁMOLTATÁS A HAL FEJÉTŐL A FARKÁIG

KLIKKTV
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.06.19.



00:00 – Bevezetés és a Fidesz „szembenézése” A műsorvezető felveti Magyar Péter parlamenti felszólalását, mely szerint a Fidesznek szembe kellene néznie a bűneivel. A beszélgetés résztvevői (Bedő Dávid és Magyar György) azt elemzik, vajon képes-e a kormánypárt a megújulásra a jelenlegi propagandagépezet mellett. 

00:54 – Az ellenzék szükségessége és a politikai dinamika Magyar György hangsúlyozza a működőképes ellenzék fontosságát a demokráciában. Úgy látja, a Tisza Párt heterogén társadalmi bázisa előbb-utóbb belső ideológiai differenciálódáshoz vezet, ami új típusú politikai mozgásokat generálhat. 

03:11 – Prioritások: Tisztogatás vs. Ideológia Bedő Dávid szerint a társadalomban jelenleg nincs igény az ideológiai vitákra. A fő cél most az uniós pénzek hazahozatala, a korrupció felszámolása, valamint az egészségügy és oktatás rendbetétele. Szerinte a Fidesz képtelen a megújulásra, mert a szembenézés a szavazóbázisának elvesztésével járna. 

05:58 – A Fidesz belső állapota és a konzervatív alternatíva A beszélgetők felvetik, hogy a Fideszen belül is lehetnek tisztességes emberek, akiknek elegük van a jelenlegi irányból. Felmerül egy lehetséges jobboldali, keresztény-konzervatív szakadás esélye. 

08:22 – Önkorrekció és hatalmi korlátok Szóba kerül az önkorlátozás szükségessége, például a miniszterelnöki mandátumok maximalizálása (két ciklus), mint a demokratikus jogállam egyik biztosítéka. 

10:10 – A média és a nyilvánosság szerepe A résztvevők elemzik a sajtó helyzetét az új politikai rendszerben. Bedő hangsúlyozza, hogy ellenzéki alternatívát csak kritika és szakpolitikai javaslatok útján lehetne építeni, de a Tisza Párt dominanciája miatt erre most kisebb a társadalmi fogadókészség. 

13:42 – Elszámoltatás: Hol a határ? A beszélgetés legkritikusabb része az elszámoltatás mélységét firtatja. Különbséget tesznek a bűncselekményt elkövetők felelősségre vonása és a rendszert kiszolgáló köztisztviselők (pl. MTVA, ügyészség) sorsa között. Bedő Dávid radikálisabb álláspontot képvisel a szakmájukat „eláruló” kiszolgálókkal szemben. 

18:28 – Társadalmi gyógyulás és a jövő Magyar György szerint a szervilizmus és a lelki sérülések gyógyítása lassú folyamat. Két kulcsszót emel ki a jövőre nézve: türelem és bizalom. Úgy véli, a társadalom a legutóbbi választásokon már megmutatta az érettségét és a józan gondolkodásra való képességét.

dátum: Nincsenek megjegyzések:

OLIGARCHATÚRA, TIBORCZÉK MILLIÁRDOS LAKÁSA, ZÁRT KÖRŰ TONHALAS BULI: ILYEN A NER-LUXUS BELÜLRŐL

ÖTPONTBAN PODCAST
Szerző: DULL SZABOLCS
2026.06.19.



Tóth Ildikó a választások után tárta fel, hogy ő küldte Hadházy Ákosnak a fotókat a luxizó NER-feleségekről. Az ingatlanbefektetővel arról beszélgetett Dull Szabolcs, hogy mikor telt be nála a pohár a NER-rel, kik lehetnek a leggazdagabb NER-esek, milyen villákban, milyen zárt körű bulikat tartottak, azaz milyen volt a luxizó világ belülről.

0:00 Kicsoda Tóth Ildikó? 
3:30 Az első NER-feleség, akit lebuktatott 
8:13 Amiket Hadházy sem posztolt 
11:12 Az olasz villában nem számított a pénz 
13:53 Vett egy több milliárdos lakást Tiborcz Istvántól 
18:48 Amikor Rogán Cecília megkergette egy oligarchatúrán 
20:52 Ilyen a vidéki luxus 
24:40 A NER-es feleségekről 
29:31 Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea luxusáról 
33:47 Hatvanpuszta luxizásának mértéke 
39:37 A tízezer eurós tonhalas buliról 
45:21 Hogyan lehet elszámoltatni? 
57:50 Kinek a meggazdagodását vizsgálhatják először

dátum: Nincsenek megjegyzések:

KREKÓ PÉTER A JÓVÁTÉTELRŐL: A GYORS TÚLLÉPÉS AZ ORBÁN-RENDSZER BŰNEIN AZ ELKÖVETŐK ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA

TELEX / 2X26
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2026.06.19.


Két hónappal a kormányváltás után is bizonytalan a magyar társadalom abban, mit kezdjen az elmúlt 16 évével. Egyesek szerint nagyon határozott jogi és morális számonkérésekre lenne szükség a megtisztuláshoz, mások úgy gondolják, elég a feszültségekből, ideje a múlt sérelmei helyett inkább a jövőre koncentrálni. Krekó Péter szociálpszichológussal, egyben az Orbán-rendszer fekete kampányainak személyes érintettjével arról beszélgettünk, hogy


- miért kellene elkerülni, hogy csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek;

- ha gyorsan túllépünk az elmúlt évek történésein, az miért az elkövetők érdekeit szolgálja;

- az Orbán-rendszer működtetői miért nem hivatkozhatnak a „parancsra tettem” magyarázatára; és

- miért érdemes elgondolkodni egyénileg is azon, korábban milyen pontokon hódoltunk be feleslegesen a hatalomnak.

Ruff Bálint még elemzőként a kétharmad megszületése után pár perccel arról beszélt, hogy mielőtt elkezdünk a megbocsátás útjára lépni, érdemes végigvenni, kit hogyan nyomorított meg az elmúlt rendszer, és amellett érvelt, hogy ’89 után ne kövessük el újra azt a hibát, hogy a bűnöknek nem lesz következményük. Mit gondol, a magyar társadalom többsége most valóban kemény elszámoltatást és igazságtételt vár el?

Minden kutatás azt mutatja, hogy elsöprő a társadalmi igény a közvéleményben az elszámoltatásra, a vagyonvisszaszerzésre – és leginkább a korrupciós ügyekkel kapcsolatban. Ez nemcsak pragmatikus érdeke az országnak, de a morális megtisztulás szempontjából is fontos, és komoly demokratikus felhatalmazás is van rá. Ez persze jogilag nem teszi könnyebbé a folyamatot. Ebben a típusú elszámoltatásban nem a kormánykommunikáció és a Miniszterelnökség, hanem a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás mondják majd ki a döntő szót. Az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetés mellett nem a kormány szövetségese lesz ebben a folyamatban...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

„TÉRDIG JÁRTAK A LEDARÁLT PAPÍRBAN” – SÚLYOS VISSZÁSSÁGOKRÓL BESZÉL A MAGYARSÁGKUTATÓ VOLT VEZETŐJE

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.06.19.



Éles viták kezdődtek a néhai orvos-miniszter, Kásler Miklós által létrehozott Magyarságkutató Intézet jövőjéről – sőt meglepő módon a múltjáról is. Utóbbi farvizén támadássorozat indult a Mi Hazánk-közeli sajtóban az intézet korábbi vezetője, B. Szabó János történész ellen. A Magyarságkutató volt tudományos főigazgató-helyettese eddig egyszer nyilatkozott a Kásler-féle intézetnél tapasztalt viszonyokról, most vállalta, hogy podcastunkban még részletesebben beszél. B. Szabó szerint Kásler a botrányok után, 2023-tól őszintén konszolidálni akarta „édesgyermekét”, és elképesztő szervezeti, pénzügyi viszonyokat talált. Méregdrága szőnyegek és más furcsa költések, botrányos körülmények között vetített mongol dokumentumfilm és „az iratdarálás sem a kormányváltás után kezdődött”. Műsorvezető Ablonczy Bálint és Borbás Barna.

Részletek a beszélgetésből:

Történészként többször nyilatkozott már a Válasz Online-nak, de amikor magyarságkutatós ügyekben kerestük, a megkeresést rendre elhárította. Most először – egy HVG-s nyilatkozat, majd a nyomában érkező támadó cikk után – elfogadta a meghívásunkat ilyen témában is. Miért? És korábban miért nem?

B. Szabó János: Sajátossága volt az előző rendszernek, hogy bármilyen állami intézményben dolgozó ember csakis szigorú hierarchikus rendszerben kapott engedély birtokában nyilatkozhatott bármilyen kérdésről bármilyen sajtóterméknek. Lehetett pontosan tudni, hogy van baráti sajtó és van nem baráti sajtó, a nem baráti sajtó esetében sosem adtak engedélyt gyakorlatilag semmilyen nyilatkozattételre. […] Amikor főigazgató-helyettes voltam, az engedélynek már a minisztériumból kellett volna jönni. Az MKI-s kollégáknak házon belül a vezetőség vagy a sajtós döntötte el, de például a főigazgató úr, Kásler Miklós akkor jelenhetett meg a sajtóban, ha a minisztérium azt jóváhagyta.

Ön mielőtt az intézethez került, többször bírálta a Magyarságkutatót, például A pozsonyi csata című animáció miatt. Hogy lehet, hogy ilyen előzmények után Kásler Miklós mégis felkérte vezető pozícióba 2023-ban?

B. Szabó János: Onnantól kezdve, hogy kapcsolatba kerültem vele, és az intézménybe invitált, folyamatosan arról beszélt – és ez egyébként megjelent a Magyar Nemzetben és más lapokban is – , hogy mik a problémák. Hogy probléma van az intézmény tudományos hitelességével, probléma van az anyagi háttérrel, amit összeállított, és hogy ezeket kell helyreállítani. Ez volt a cél. Nyilvánvalóan engem azért találtak meg, hogy a számára problémás tudományos hitelességi ügyön javítsanak. Hogy erre ő magától jött rá, vagy valaki fölhívta a figyelmét, ezt nem tudom megmondani.

Hozott magával a stúdióba egy vékony, szürke kötetet. Mi ez?

B. Szabó János: Kásler főigazgató úr a személyes felvételi beszélgetésemet azzal kezdte 2023-ban, hogy kezembe adta ezt a kiadványt. Ez a Magyarságkutató Intézet terve és jelentése, amit azóta megvásároltam az antikváriumban. Kásler Miklós ezt sok mindenkinek osztogatta, és valaki úgy gondolta, hogy pénzzé teszi, úgyhogy a távozásom után, ’25 őszén megvettem magamnak. […] Részben a Kásler-féle terveket tartalmazza, hogy hogyan vinné tovább az intézetet, részben pedig annak az átvilágításnak az eredményét tartalmazza, amelyet szintén ő készíttetett el ’23 nyarán. […] Ez az anyag is tartalmazza, hogy ’22-ben több mint 2 milliárd forintot tolt bele a miniszter a Magyarságkutató Intézetbe, és ennek ellenére ’23 tavaszán hozzám már azok a hírek jöttek, hogy az intézet gyakorlatilag őszre csődben lesz. Úgyhogy amikor engem nyáron megkerestek, hogy menjek oda dolgozni, ez volt az egyik kérdésem: ezt most hogyan képzelitek el, hogyha egyébként elfogy a pénz? […] Utólag megtudtam, hogy akkor még az volt a költségvetési rendszer, hogy a fölösleget át lehetett vinni a jövő évre, és valójában Kásler magának pakolta be ezeket a pénzeket a folytatáshoz. Ámde sajnálatos módon ezek a pénzek „elköltődtek”. […] Kásler Miklós azt mondta nekem, hogy nagyon szerette a magyarságkutatót, de miniszterként nem volt ideje foglalkozni vele. Az első főigazgató, Horváth-Lugossy Gábor nagyon jól menedzselte a dolgot, rendszeresen bejárt hozzá a minisztériumba, vitte a győzelmi jelentéseket, és ez egészen addig működött, amíg Kásler meg nem jelent a házban. És akkor onnan belülről már nem minden úgy nézett ki… Aztán föltette a kérdést, hogy hol van a pénz. És akkor ennek próbáltak nyomába eredni, hogy miért kellett mondjuk az intézetnek több mint 8 millió forintért kézi csomózású szőnyegeket venni…

Abban az időszakban, amikor ön volt vezető pozícióban, volt politikai nyomásgyakorlás az Magyarságkutató Intézeten?

B. Szabó János: Akkor nem voltak politikai elvárások. Fontos leszögeznem, hogy kapcsolatban voltunk a fenntartóval, a minisztériummal, onnan mindig egyféle elvárást fogalmaztak meg: legyen rend, menjenek rendben a dolgok, ne legyen botrány. És a „Legyen rend!” azért nem volt egyszerű dolog a Magyarságkutató Intézetben, mert ugyan én tudom, hogy Horváth-Lugossy Gábor egy szervezőzseni, de azért 2023 decemberében ott tartottunk, hogy 40 darab szabályzat hiányzik az intézetből. […] Nem volt irattár, nem volt iktatási rendszer, nem voltak meg a papírok. A darálás nem a kormányváltás után kezdődött. Én fölvetettem úgy jegyzőkönyvet kollégákkal, akik megérkeztek az épületbe, hogy volt egy szoba, ahol térdig jártak a ledarált papírban. És mesélték, hogy hány napon keresztül mentek a darálógépek a Kásler érkezése előtt. […] Iszonyatos munkánk volt benne, tényleg, hogy ebből valami rend bontakozzon ki.

2025 áprilisában nevezték ki tudományos főigazgató-helyettesnek, és júniusban egy hirtelen váltással Hankó Balázs miniszter kinevezte Lezsák Gabriellát új főigazgatónak, ezzel az ön magyarságkutatós pályája véget ért, melynek semmilyen más előzménye nem volt, csak az önt célzó lejárató cikkek a Mi Hazánk lapjában, a Magyar Jelenben. Ezek szerint Prőhle Gergely és L. Simon László után ön a harmadik, akit a NER alatt leszedett a radikális lobbi, pusztán újságcikkekkel?

B. Szabó János: Nem én vagyok a harmadik. Hanem Kásler Miklós. Rajtam keresztül őt támadták. Ő volt az áruló ebben a felállásban, ő kezdett el konszolidálódni ahhoz a – mondjuk így – radikálisabb állásponthoz képest, amit az intézmény korábban képviselt. Hogy ez mennyire volt a sajátja, hogy mennyire volt saját meggyőződése, vagy mennyire tanácsolták neki, meg hogy honnan tanácsolták, ezt a titkot ő magával vitte a sírba.

Lát jövőt a Magyarságkutatónak a kormányváltás után?

B. Szabó János: Nem hiszem, hogy meg fog maradni.

dátum: Nincsenek megjegyzések:

MATOLCSY ÁDÁM DUBAJI CÉGÉHEZ KERÜLT EGY VÖRÖSMARTY TÉRI EGYKORI MNB-S INGATLAN

TELEX
Szerző: MADZIN EMÍLIA
2026.06.19.



Az áprilisi választás után másfél hónappal a dubaji székhelyű, Matolcsy Ádámhoz kötődő Minelley lett a közvetett tulajdonosa a Vörösmarty tér 3. szám alatti irodának, miután az ingatlant birtokló cég május végén Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került – írja a 444.hu.

Az egykori Luxus Áruház épületében található irodának négy év alatt öt tulajdonosa volt, jelenleg a Danube VRSMRT Projekt Kft. birtokolja, ami a Danube Hotel Invest Kft. leánycége. Ez a cég korábban a Felis Magántőkealap tulajdona volt, amiről korábban a Direkt36 megírta, száz százalékban Száraz István tulajdonában állt, a 444.hu szerint a Danube VRSMRT Projektnek 2026. május 28-ától viszont új tulajdonosa van, a Matolcsy Ádámhoz kötődő, dubaji ingatlanügyleteket lebonyolító Minelley.

Az ingatlan a jegybanki alapítványos körből kikerülve előbb Száraz István érdekeltségéhez került, majd egy szintén alapítványos leágazás, a lengyel GTC vette meg 2023-ban, akkori árfolyamon kicsivel több mint 1,2 milliárd forintért. Innen ismét Száraz István érdekeltségi körébe, a Danube Hotel Invest Kft.-hez került, de már itt felbukkanhatott a dubaji szál, ugyanis a másik vevő az Urban Estate Zrt. volt. Utóbbi név ismerős lehet onnan, hogy 2025-ben a Telex megírta, egy ezzel szinte azonos nevű, dubaji székhelyű cég részére adott fel egy Matolcsy Ádámhoz köthető cég egy körülbelül 26 millió forint értékű, közel egytonnás csomagot, később a Direkt36 további, közvetlenebb kapcsolatra utaló szálakat is felfejtett...

...videóban foglaltuk össze, mi történt az MNB-botrány kirobbanása óta eltelt egy évben, és hol tart az ügy...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

ELKÉPESZTŐ FIZETÉSEK: ANNYIT KERES EGY MAGYAR NB1-ES FOCISTA, MINT EGY FRANCIA KÖZÉPCSAPAT JÁTÉKOSA

ATV START
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2026.06.16.



Rengeteg pénz ömlött a magyar fociba az Orbán-rendszer alatt. Jandó Zoltán, a G7 újságírója az ATV Startban beszélt arról, hogy ez az összeg az 1000 milliárd forintot is meghaladta, a csapatokat fenntartó cégek mégsem képeztek tartalékot.


Lásd még:

- Futballista Fizetések Magyarországon
dátum: Nincsenek megjegyzések:

VITÉZY ÜZENT A KEKVÁKNAK: „NE PRÓBÁLKOZZANAK A VAGYON ELADÁSÁVAL!”

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.18.



Fontos kormányszóvivői tájékoztatót tartottak Magyar Péter brüsszeli EU-csúcstárgyalása idején. A szerdai kormányülés döntéseit a kormányszóvivők ismertették, több nagy ügyben is komoly válaszok hangzottak el.

A legerősebb üzenetet Vitézy Dávid fogalmazta meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák ügyében. A miniszter világossá tette: az államhoz visszakerülő vagyonelemeknél nem fordulhat elő, hogy az érintettek előre értékesíteni próbálják az ingatlanokat, részvényeket vagy más vagyontárgyakat. Üzenete egyértelmű volt: „Ne próbálkozzanak a vagyon eladásával!”

A tájékoztatón szó volt az EU-s forrásokról, az Európai Ügyészség magyarországi munkájáról, a migrációs paktumról, Sulyok Tamás helyzetéről, az üzemanyagárakról, a Mandiner és az MCC jövőjéről, valamint több budapesti és országos beruházásról is. A kormány álláspontja szerint a cél a közvagyon védelme, az uniós pénzek hazahozatala és a korábbi vitás ügyek rendezése.

Kövesd a Magyar News Online-t a legfontosabb kormányzati bejelentésekért, politikai háttéranyagokért és közéleti fordulatokért.

dátum: Nincsenek megjegyzések: