Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.06.19.
A Reggeli személy 2026 június 18-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Réz Anna filozófus volt.
2026. június 19., péntek
ORBÁNÉK SEMMIT NEM TESZNEK AZÉRT, HOGY VALAHA MEGBOCSÁSSANAK NEKIK | RÉZ ANNA
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.06.19.
A Reggeli személy 2026 június 18-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Réz Anna filozófus volt.
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.06.19.
A Reggeli személy 2026 június 18-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Réz Anna filozófus volt.
„BŰNHŐDNIÜK KELL!” – ELSZÁMOLTATÁS A HAL FEJÉTŐL A FARKÁIG
KLIKKTV
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.06.19.
00:00 – Bevezetés és a Fidesz „szembenézése” A műsorvezető felveti Magyar Péter parlamenti felszólalását, mely szerint a Fidesznek szembe kellene néznie a bűneivel. A beszélgetés résztvevői (Bedő Dávid és Magyar György) azt elemzik, vajon képes-e a kormánypárt a megújulásra a jelenlegi propagandagépezet mellett.
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.06.19.
00:00 – Bevezetés és a Fidesz „szembenézése” A műsorvezető felveti Magyar Péter parlamenti felszólalását, mely szerint a Fidesznek szembe kellene néznie a bűneivel. A beszélgetés résztvevői (Bedő Dávid és Magyar György) azt elemzik, vajon képes-e a kormánypárt a megújulásra a jelenlegi propagandagépezet mellett.
00:54 – Az ellenzék szükségessége és a politikai dinamika Magyar György hangsúlyozza a működőképes ellenzék fontosságát a demokráciában. Úgy látja, a Tisza Párt heterogén társadalmi bázisa előbb-utóbb belső ideológiai differenciálódáshoz vezet, ami új típusú politikai mozgásokat generálhat.
03:11 – Prioritások: Tisztogatás vs. Ideológia Bedő Dávid szerint a társadalomban jelenleg nincs igény az ideológiai vitákra. A fő cél most az uniós pénzek hazahozatala, a korrupció felszámolása, valamint az egészségügy és oktatás rendbetétele. Szerinte a Fidesz képtelen a megújulásra, mert a szembenézés a szavazóbázisának elvesztésével járna.
05:58 – A Fidesz belső állapota és a konzervatív alternatíva A beszélgetők felvetik, hogy a Fideszen belül is lehetnek tisztességes emberek, akiknek elegük van a jelenlegi irányból. Felmerül egy lehetséges jobboldali, keresztény-konzervatív szakadás esélye.
08:22 – Önkorrekció és hatalmi korlátok Szóba kerül az önkorlátozás szükségessége, például a miniszterelnöki mandátumok maximalizálása (két ciklus), mint a demokratikus jogállam egyik biztosítéka.
10:10 – A média és a nyilvánosság szerepe A résztvevők elemzik a sajtó helyzetét az új politikai rendszerben. Bedő hangsúlyozza, hogy ellenzéki alternatívát csak kritika és szakpolitikai javaslatok útján lehetne építeni, de a Tisza Párt dominanciája miatt erre most kisebb a társadalmi fogadókészség.
13:42 – Elszámoltatás: Hol a határ? A beszélgetés legkritikusabb része az elszámoltatás mélységét firtatja. Különbséget tesznek a bűncselekményt elkövetők felelősségre vonása és a rendszert kiszolgáló köztisztviselők (pl. MTVA, ügyészség) sorsa között. Bedő Dávid radikálisabb álláspontot képvisel a szakmájukat „eláruló” kiszolgálókkal szemben.
18:28 – Társadalmi gyógyulás és a jövő Magyar György szerint a szervilizmus és a lelki sérülések gyógyítása lassú folyamat. Két kulcsszót emel ki a jövőre nézve: türelem és bizalom. Úgy véli, a társadalom a legutóbbi választásokon már megmutatta az érettségét és a józan gondolkodásra való képességét.
OLIGARCHATÚRA, TIBORCZÉK MILLIÁRDOS LAKÁSA, ZÁRT KÖRŰ TONHALAS BULI: ILYEN A NER-LUXUS BELÜLRŐL
ÖTPONTBAN PODCAST
Szerző: DULL SZABOLCS
2026.06.19.
Tóth Ildikó a választások után tárta fel, hogy ő küldte Hadházy Ákosnak a fotókat a luxizó NER-feleségekről. Az ingatlanbefektetővel arról beszélgetett Dull Szabolcs, hogy mikor telt be nála a pohár a NER-rel, kik lehetnek a leggazdagabb NER-esek, milyen villákban, milyen zárt körű bulikat tartottak, azaz milyen volt a luxizó világ belülről.
0:00 Kicsoda Tóth Ildikó?
Szerző: DULL SZABOLCS
2026.06.19.
Tóth Ildikó a választások után tárta fel, hogy ő küldte Hadházy Ákosnak a fotókat a luxizó NER-feleségekről. Az ingatlanbefektetővel arról beszélgetett Dull Szabolcs, hogy mikor telt be nála a pohár a NER-rel, kik lehetnek a leggazdagabb NER-esek, milyen villákban, milyen zárt körű bulikat tartottak, azaz milyen volt a luxizó világ belülről.
0:00 Kicsoda Tóth Ildikó?
3:30 Az első NER-feleség, akit lebuktatott
8:13 Amiket Hadházy sem posztolt
11:12 Az olasz villában nem számított a pénz
13:53 Vett egy több milliárdos lakást Tiborcz Istvántól
18:48 Amikor Rogán Cecília megkergette egy oligarchatúrán
20:52 Ilyen a vidéki luxus
24:40 A NER-es feleségekről
29:31 Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea luxusáról
33:47 Hatvanpuszta luxizásának mértéke
39:37 A tízezer eurós tonhalas buliról
45:21 Hogyan lehet elszámoltatni?
57:50 Kinek a meggazdagodását vizsgálhatják először
KREKÓ PÉTER A JÓVÁTÉTELRŐL: A GYORS TÚLLÉPÉS AZ ORBÁN-RENDSZER BŰNEIN AZ ELKÖVETŐK ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA
TELEX / 2X26
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2026.06.19.
Két hónappal a kormányváltás után is bizonytalan a magyar társadalom abban, mit kezdjen az elmúlt 16 évével. Egyesek szerint nagyon határozott jogi és morális számonkérésekre lenne szükség a megtisztuláshoz, mások úgy gondolják, elég a feszültségekből, ideje a múlt sérelmei helyett inkább a jövőre koncentrálni. Krekó Péter szociálpszichológussal, egyben az Orbán-rendszer fekete kampányainak személyes érintettjével arról beszélgettünk, hogy
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2026.06.19.
- miért kellene elkerülni, hogy csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek;
- ha gyorsan túllépünk az elmúlt évek történésein, az miért az elkövetők érdekeit szolgálja;
- az Orbán-rendszer működtetői miért nem hivatkozhatnak a „parancsra tettem” magyarázatára; és
- miért érdemes elgondolkodni egyénileg is azon, korábban milyen pontokon hódoltunk be feleslegesen a hatalomnak.
Ruff Bálint még elemzőként a kétharmad megszületése után pár perccel arról beszélt, hogy mielőtt elkezdünk a megbocsátás útjára lépni, érdemes végigvenni, kit hogyan nyomorított meg az elmúlt rendszer, és amellett érvelt, hogy ’89 után ne kövessük el újra azt a hibát, hogy a bűnöknek nem lesz következményük. Mit gondol, a magyar társadalom többsége most valóban kemény elszámoltatást és igazságtételt vár el?
Minden kutatás azt mutatja, hogy elsöprő a társadalmi igény a közvéleményben az elszámoltatásra, a vagyonvisszaszerzésre – és leginkább a korrupciós ügyekkel kapcsolatban. Ez nemcsak pragmatikus érdeke az országnak, de a morális megtisztulás szempontjából is fontos, és komoly demokratikus felhatalmazás is van rá. Ez persze jogilag nem teszi könnyebbé a folyamatot. Ebben a típusú elszámoltatásban nem a kormánykommunikáció és a Miniszterelnökség, hanem a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás mondják majd ki a döntő szót. Az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetés mellett nem a kormány szövetségese lesz ebben a folyamatban...
Minden kutatás azt mutatja, hogy elsöprő a társadalmi igény a közvéleményben az elszámoltatásra, a vagyonvisszaszerzésre – és leginkább a korrupciós ügyekkel kapcsolatban. Ez nemcsak pragmatikus érdeke az országnak, de a morális megtisztulás szempontjából is fontos, és komoly demokratikus felhatalmazás is van rá. Ez persze jogilag nem teszi könnyebbé a folyamatot. Ebben a típusú elszámoltatásban nem a kormánykommunikáció és a Miniszterelnökség, hanem a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás mondják majd ki a döntő szót. Az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetés mellett nem a kormány szövetségese lesz ebben a folyamatban...
„TÉRDIG JÁRTAK A LEDARÁLT PAPÍRBAN” – SÚLYOS VISSZÁSSÁGOKRÓL BESZÉL A MAGYARSÁGKUTATÓ VOLT VEZETŐJE
VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.06.19.
Éles viták kezdődtek a néhai orvos-miniszter, Kásler Miklós által létrehozott Magyarságkutató Intézet jövőjéről – sőt meglepő módon a múltjáról is. Utóbbi farvizén támadássorozat indult a Mi Hazánk-közeli sajtóban az intézet korábbi vezetője, B. Szabó János történész ellen. A Magyarságkutató volt tudományos főigazgató-helyettese eddig egyszer nyilatkozott a Kásler-féle intézetnél tapasztalt viszonyokról, most vállalta, hogy podcastunkban még részletesebben beszél. B. Szabó szerint Kásler a botrányok után, 2023-tól őszintén konszolidálni akarta „édesgyermekét”, és elképesztő szervezeti, pénzügyi viszonyokat talált. Méregdrága szőnyegek és más furcsa költések, botrányos körülmények között vetített mongol dokumentumfilm és „az iratdarálás sem a kormányváltás után kezdődött”. Műsorvezető Ablonczy Bálint és Borbás Barna.
Részletek a beszélgetésből:
Történészként többször nyilatkozott már a Válasz Online-nak, de amikor magyarságkutatós ügyekben kerestük, a megkeresést rendre elhárította. Most először – egy HVG-s nyilatkozat, majd a nyomában érkező támadó cikk után – elfogadta a meghívásunkat ilyen témában is. Miért? És korábban miért nem?
B. Szabó János: Sajátossága volt az előző rendszernek, hogy bármilyen állami intézményben dolgozó ember csakis szigorú hierarchikus rendszerben kapott engedély birtokában nyilatkozhatott bármilyen kérdésről bármilyen sajtóterméknek. Lehetett pontosan tudni, hogy van baráti sajtó és van nem baráti sajtó, a nem baráti sajtó esetében sosem adtak engedélyt gyakorlatilag semmilyen nyilatkozattételre. […] Amikor főigazgató-helyettes voltam, az engedélynek már a minisztériumból kellett volna jönni. Az MKI-s kollégáknak házon belül a vezetőség vagy a sajtós döntötte el, de például a főigazgató úr, Kásler Miklós akkor jelenhetett meg a sajtóban, ha a minisztérium azt jóváhagyta.
Ön mielőtt az intézethez került, többször bírálta a Magyarságkutatót, például A pozsonyi csata című animáció miatt. Hogy lehet, hogy ilyen előzmények után Kásler Miklós mégis felkérte vezető pozícióba 2023-ban?
B. Szabó János: Onnantól kezdve, hogy kapcsolatba kerültem vele, és az intézménybe invitált, folyamatosan arról beszélt – és ez egyébként megjelent a Magyar Nemzetben és más lapokban is – , hogy mik a problémák. Hogy probléma van az intézmény tudományos hitelességével, probléma van az anyagi háttérrel, amit összeállított, és hogy ezeket kell helyreállítani. Ez volt a cél. Nyilvánvalóan engem azért találtak meg, hogy a számára problémás tudományos hitelességi ügyön javítsanak. Hogy erre ő magától jött rá, vagy valaki fölhívta a figyelmét, ezt nem tudom megmondani.
Hozott magával a stúdióba egy vékony, szürke kötetet. Mi ez?
B. Szabó János: Kásler főigazgató úr a személyes felvételi beszélgetésemet azzal kezdte 2023-ban, hogy kezembe adta ezt a kiadványt. Ez a Magyarságkutató Intézet terve és jelentése, amit azóta megvásároltam az antikváriumban. Kásler Miklós ezt sok mindenkinek osztogatta, és valaki úgy gondolta, hogy pénzzé teszi, úgyhogy a távozásom után, ’25 őszén megvettem magamnak. […] Részben a Kásler-féle terveket tartalmazza, hogy hogyan vinné tovább az intézetet, részben pedig annak az átvilágításnak az eredményét tartalmazza, amelyet szintén ő készíttetett el ’23 nyarán. […] Ez az anyag is tartalmazza, hogy ’22-ben több mint 2 milliárd forintot tolt bele a miniszter a Magyarságkutató Intézetbe, és ennek ellenére ’23 tavaszán hozzám már azok a hírek jöttek, hogy az intézet gyakorlatilag őszre csődben lesz. Úgyhogy amikor engem nyáron megkerestek, hogy menjek oda dolgozni, ez volt az egyik kérdésem: ezt most hogyan képzelitek el, hogyha egyébként elfogy a pénz? […] Utólag megtudtam, hogy akkor még az volt a költségvetési rendszer, hogy a fölösleget át lehetett vinni a jövő évre, és valójában Kásler magának pakolta be ezeket a pénzeket a folytatáshoz. Ámde sajnálatos módon ezek a pénzek „elköltődtek”. […] Kásler Miklós azt mondta nekem, hogy nagyon szerette a magyarságkutatót, de miniszterként nem volt ideje foglalkozni vele. Az első főigazgató, Horváth-Lugossy Gábor nagyon jól menedzselte a dolgot, rendszeresen bejárt hozzá a minisztériumba, vitte a győzelmi jelentéseket, és ez egészen addig működött, amíg Kásler meg nem jelent a házban. És akkor onnan belülről már nem minden úgy nézett ki… Aztán föltette a kérdést, hogy hol van a pénz. És akkor ennek próbáltak nyomába eredni, hogy miért kellett mondjuk az intézetnek több mint 8 millió forintért kézi csomózású szőnyegeket venni…
Abban az időszakban, amikor ön volt vezető pozícióban, volt politikai nyomásgyakorlás az Magyarságkutató Intézeten?
B. Szabó János: Akkor nem voltak politikai elvárások. Fontos leszögeznem, hogy kapcsolatban voltunk a fenntartóval, a minisztériummal, onnan mindig egyféle elvárást fogalmaztak meg: legyen rend, menjenek rendben a dolgok, ne legyen botrány. És a „Legyen rend!” azért nem volt egyszerű dolog a Magyarságkutató Intézetben, mert ugyan én tudom, hogy Horváth-Lugossy Gábor egy szervezőzseni, de azért 2023 decemberében ott tartottunk, hogy 40 darab szabályzat hiányzik az intézetből. […] Nem volt irattár, nem volt iktatási rendszer, nem voltak meg a papírok. A darálás nem a kormányváltás után kezdődött. Én fölvetettem úgy jegyzőkönyvet kollégákkal, akik megérkeztek az épületbe, hogy volt egy szoba, ahol térdig jártak a ledarált papírban. És mesélték, hogy hány napon keresztül mentek a darálógépek a Kásler érkezése előtt. […] Iszonyatos munkánk volt benne, tényleg, hogy ebből valami rend bontakozzon ki.
2025 áprilisában nevezték ki tudományos főigazgató-helyettesnek, és júniusban egy hirtelen váltással Hankó Balázs miniszter kinevezte Lezsák Gabriellát új főigazgatónak, ezzel az ön magyarságkutatós pályája véget ért, melynek semmilyen más előzménye nem volt, csak az önt célzó lejárató cikkek a Mi Hazánk lapjában, a Magyar Jelenben. Ezek szerint Prőhle Gergely és L. Simon László után ön a harmadik, akit a NER alatt leszedett a radikális lobbi, pusztán újságcikkekkel?
B. Szabó János: Nem én vagyok a harmadik. Hanem Kásler Miklós. Rajtam keresztül őt támadták. Ő volt az áruló ebben a felállásban, ő kezdett el konszolidálódni ahhoz a – mondjuk így – radikálisabb állásponthoz képest, amit az intézmény korábban képviselt. Hogy ez mennyire volt a sajátja, hogy mennyire volt saját meggyőződése, vagy mennyire tanácsolták neki, meg hogy honnan tanácsolták, ezt a titkot ő magával vitte a sírba.
Lát jövőt a Magyarságkutatónak a kormányváltás után?
B. Szabó János: Nem hiszem, hogy meg fog maradni.
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.06.19.
Éles viták kezdődtek a néhai orvos-miniszter, Kásler Miklós által létrehozott Magyarságkutató Intézet jövőjéről – sőt meglepő módon a múltjáról is. Utóbbi farvizén támadássorozat indult a Mi Hazánk-közeli sajtóban az intézet korábbi vezetője, B. Szabó János történész ellen. A Magyarságkutató volt tudományos főigazgató-helyettese eddig egyszer nyilatkozott a Kásler-féle intézetnél tapasztalt viszonyokról, most vállalta, hogy podcastunkban még részletesebben beszél. B. Szabó szerint Kásler a botrányok után, 2023-tól őszintén konszolidálni akarta „édesgyermekét”, és elképesztő szervezeti, pénzügyi viszonyokat talált. Méregdrága szőnyegek és más furcsa költések, botrányos körülmények között vetített mongol dokumentumfilm és „az iratdarálás sem a kormányváltás után kezdődött”. Műsorvezető Ablonczy Bálint és Borbás Barna.
Részletek a beszélgetésből:
Történészként többször nyilatkozott már a Válasz Online-nak, de amikor magyarságkutatós ügyekben kerestük, a megkeresést rendre elhárította. Most először – egy HVG-s nyilatkozat, majd a nyomában érkező támadó cikk után – elfogadta a meghívásunkat ilyen témában is. Miért? És korábban miért nem?
B. Szabó János: Sajátossága volt az előző rendszernek, hogy bármilyen állami intézményben dolgozó ember csakis szigorú hierarchikus rendszerben kapott engedély birtokában nyilatkozhatott bármilyen kérdésről bármilyen sajtóterméknek. Lehetett pontosan tudni, hogy van baráti sajtó és van nem baráti sajtó, a nem baráti sajtó esetében sosem adtak engedélyt gyakorlatilag semmilyen nyilatkozattételre. […] Amikor főigazgató-helyettes voltam, az engedélynek már a minisztériumból kellett volna jönni. Az MKI-s kollégáknak házon belül a vezetőség vagy a sajtós döntötte el, de például a főigazgató úr, Kásler Miklós akkor jelenhetett meg a sajtóban, ha a minisztérium azt jóváhagyta.
Ön mielőtt az intézethez került, többször bírálta a Magyarságkutatót, például A pozsonyi csata című animáció miatt. Hogy lehet, hogy ilyen előzmények után Kásler Miklós mégis felkérte vezető pozícióba 2023-ban?
B. Szabó János: Onnantól kezdve, hogy kapcsolatba kerültem vele, és az intézménybe invitált, folyamatosan arról beszélt – és ez egyébként megjelent a Magyar Nemzetben és más lapokban is – , hogy mik a problémák. Hogy probléma van az intézmény tudományos hitelességével, probléma van az anyagi háttérrel, amit összeállított, és hogy ezeket kell helyreállítani. Ez volt a cél. Nyilvánvalóan engem azért találtak meg, hogy a számára problémás tudományos hitelességi ügyön javítsanak. Hogy erre ő magától jött rá, vagy valaki fölhívta a figyelmét, ezt nem tudom megmondani.
Hozott magával a stúdióba egy vékony, szürke kötetet. Mi ez?
B. Szabó János: Kásler főigazgató úr a személyes felvételi beszélgetésemet azzal kezdte 2023-ban, hogy kezembe adta ezt a kiadványt. Ez a Magyarságkutató Intézet terve és jelentése, amit azóta megvásároltam az antikváriumban. Kásler Miklós ezt sok mindenkinek osztogatta, és valaki úgy gondolta, hogy pénzzé teszi, úgyhogy a távozásom után, ’25 őszén megvettem magamnak. […] Részben a Kásler-féle terveket tartalmazza, hogy hogyan vinné tovább az intézetet, részben pedig annak az átvilágításnak az eredményét tartalmazza, amelyet szintén ő készíttetett el ’23 nyarán. […] Ez az anyag is tartalmazza, hogy ’22-ben több mint 2 milliárd forintot tolt bele a miniszter a Magyarságkutató Intézetbe, és ennek ellenére ’23 tavaszán hozzám már azok a hírek jöttek, hogy az intézet gyakorlatilag őszre csődben lesz. Úgyhogy amikor engem nyáron megkerestek, hogy menjek oda dolgozni, ez volt az egyik kérdésem: ezt most hogyan képzelitek el, hogyha egyébként elfogy a pénz? […] Utólag megtudtam, hogy akkor még az volt a költségvetési rendszer, hogy a fölösleget át lehetett vinni a jövő évre, és valójában Kásler magának pakolta be ezeket a pénzeket a folytatáshoz. Ámde sajnálatos módon ezek a pénzek „elköltődtek”. […] Kásler Miklós azt mondta nekem, hogy nagyon szerette a magyarságkutatót, de miniszterként nem volt ideje foglalkozni vele. Az első főigazgató, Horváth-Lugossy Gábor nagyon jól menedzselte a dolgot, rendszeresen bejárt hozzá a minisztériumba, vitte a győzelmi jelentéseket, és ez egészen addig működött, amíg Kásler meg nem jelent a házban. És akkor onnan belülről már nem minden úgy nézett ki… Aztán föltette a kérdést, hogy hol van a pénz. És akkor ennek próbáltak nyomába eredni, hogy miért kellett mondjuk az intézetnek több mint 8 millió forintért kézi csomózású szőnyegeket venni…
Abban az időszakban, amikor ön volt vezető pozícióban, volt politikai nyomásgyakorlás az Magyarságkutató Intézeten?
B. Szabó János: Akkor nem voltak politikai elvárások. Fontos leszögeznem, hogy kapcsolatban voltunk a fenntartóval, a minisztériummal, onnan mindig egyféle elvárást fogalmaztak meg: legyen rend, menjenek rendben a dolgok, ne legyen botrány. És a „Legyen rend!” azért nem volt egyszerű dolog a Magyarságkutató Intézetben, mert ugyan én tudom, hogy Horváth-Lugossy Gábor egy szervezőzseni, de azért 2023 decemberében ott tartottunk, hogy 40 darab szabályzat hiányzik az intézetből. […] Nem volt irattár, nem volt iktatási rendszer, nem voltak meg a papírok. A darálás nem a kormányváltás után kezdődött. Én fölvetettem úgy jegyzőkönyvet kollégákkal, akik megérkeztek az épületbe, hogy volt egy szoba, ahol térdig jártak a ledarált papírban. És mesélték, hogy hány napon keresztül mentek a darálógépek a Kásler érkezése előtt. […] Iszonyatos munkánk volt benne, tényleg, hogy ebből valami rend bontakozzon ki.
2025 áprilisában nevezték ki tudományos főigazgató-helyettesnek, és júniusban egy hirtelen váltással Hankó Balázs miniszter kinevezte Lezsák Gabriellát új főigazgatónak, ezzel az ön magyarságkutatós pályája véget ért, melynek semmilyen más előzménye nem volt, csak az önt célzó lejárató cikkek a Mi Hazánk lapjában, a Magyar Jelenben. Ezek szerint Prőhle Gergely és L. Simon László után ön a harmadik, akit a NER alatt leszedett a radikális lobbi, pusztán újságcikkekkel?
B. Szabó János: Nem én vagyok a harmadik. Hanem Kásler Miklós. Rajtam keresztül őt támadták. Ő volt az áruló ebben a felállásban, ő kezdett el konszolidálódni ahhoz a – mondjuk így – radikálisabb állásponthoz képest, amit az intézmény korábban képviselt. Hogy ez mennyire volt a sajátja, hogy mennyire volt saját meggyőződése, vagy mennyire tanácsolták neki, meg hogy honnan tanácsolták, ezt a titkot ő magával vitte a sírba.
Lát jövőt a Magyarságkutatónak a kormányváltás után?
B. Szabó János: Nem hiszem, hogy meg fog maradni.
MATOLCSY ÁDÁM DUBAJI CÉGÉHEZ KERÜLT EGY VÖRÖSMARTY TÉRI EGYKORI MNB-S INGATLAN
TELEX
Szerző: MADZIN EMÍLIA
2026.06.19.
Az áprilisi választás után másfél hónappal a dubaji székhelyű, Matolcsy Ádámhoz kötődő Minelley lett a közvetett tulajdonosa a Vörösmarty tér 3. szám alatti irodának, miután az ingatlant birtokló cég május végén Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került – írja a 444.hu.
Az egykori Luxus Áruház épületében található irodának négy év alatt öt tulajdonosa volt, jelenleg a Danube VRSMRT Projekt Kft. birtokolja, ami a Danube Hotel Invest Kft. leánycége. Ez a cég korábban a Felis Magántőkealap tulajdona volt, amiről korábban a Direkt36 megírta, száz százalékban Száraz István tulajdonában állt, a 444.hu szerint a Danube VRSMRT Projektnek 2026. május 28-ától viszont új tulajdonosa van, a Matolcsy Ádámhoz kötődő, dubaji ingatlanügyleteket lebonyolító Minelley.
Az ingatlan a jegybanki alapítványos körből kikerülve előbb Száraz István érdekeltségéhez került, majd egy szintén alapítványos leágazás, a lengyel GTC vette meg 2023-ban, akkori árfolyamon kicsivel több mint 1,2 milliárd forintért. Innen ismét Száraz István érdekeltségi körébe, a Danube Hotel Invest Kft.-hez került, de már itt felbukkanhatott a dubaji szál, ugyanis a másik vevő az Urban Estate Zrt. volt. Utóbbi név ismerős lehet onnan, hogy 2025-ben a Telex megírta, egy ezzel szinte azonos nevű, dubaji székhelyű cég részére adott fel egy Matolcsy Ádámhoz köthető cég egy körülbelül 26 millió forint értékű, közel egytonnás csomagot, később a Direkt36 további, közvetlenebb kapcsolatra utaló szálakat is felfejtett...
Szerző: MADZIN EMÍLIA
2026.06.19.
Az áprilisi választás után másfél hónappal a dubaji székhelyű, Matolcsy Ádámhoz kötődő Minelley lett a közvetett tulajdonosa a Vörösmarty tér 3. szám alatti irodának, miután az ingatlant birtokló cég május végén Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került – írja a 444.hu.
Az egykori Luxus Áruház épületében található irodának négy év alatt öt tulajdonosa volt, jelenleg a Danube VRSMRT Projekt Kft. birtokolja, ami a Danube Hotel Invest Kft. leánycége. Ez a cég korábban a Felis Magántőkealap tulajdona volt, amiről korábban a Direkt36 megírta, száz százalékban Száraz István tulajdonában állt, a 444.hu szerint a Danube VRSMRT Projektnek 2026. május 28-ától viszont új tulajdonosa van, a Matolcsy Ádámhoz kötődő, dubaji ingatlanügyleteket lebonyolító Minelley.
Az ingatlan a jegybanki alapítványos körből kikerülve előbb Száraz István érdekeltségéhez került, majd egy szintén alapítványos leágazás, a lengyel GTC vette meg 2023-ban, akkori árfolyamon kicsivel több mint 1,2 milliárd forintért. Innen ismét Száraz István érdekeltségi körébe, a Danube Hotel Invest Kft.-hez került, de már itt felbukkanhatott a dubaji szál, ugyanis a másik vevő az Urban Estate Zrt. volt. Utóbbi név ismerős lehet onnan, hogy 2025-ben a Telex megírta, egy ezzel szinte azonos nevű, dubaji székhelyű cég részére adott fel egy Matolcsy Ádámhoz köthető cég egy körülbelül 26 millió forint értékű, közel egytonnás csomagot, később a Direkt36 további, közvetlenebb kapcsolatra utaló szálakat is felfejtett...
...videóban foglaltuk össze, mi történt az MNB-botrány kirobbanása óta eltelt egy évben, és hol tart az ügy...
ELKÉPESZTŐ FIZETÉSEK: ANNYIT KERES EGY MAGYAR NB1-ES FOCISTA, MINT EGY FRANCIA KÖZÉPCSAPAT JÁTÉKOSA
ATV START
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2026.06.16.
Rengeteg pénz ömlött a magyar fociba az Orbán-rendszer alatt. Jandó Zoltán, a G7 újságírója az ATV Startban beszélt arról, hogy ez az összeg az 1000 milliárd forintot is meghaladta, a csapatokat fenntartó cégek mégsem képeztek tartalékot.
Lásd még:
- Futballista Fizetések Magyarországon
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2026.06.16.
Rengeteg pénz ömlött a magyar fociba az Orbán-rendszer alatt. Jandó Zoltán, a G7 újságírója az ATV Startban beszélt arról, hogy ez az összeg az 1000 milliárd forintot is meghaladta, a csapatokat fenntartó cégek mégsem képeztek tartalékot.
- Futballista Fizetések Magyarországon
VITÉZY ÜZENT A KEKVÁKNAK: „NE PRÓBÁLKOZZANAK A VAGYON ELADÁSÁVAL!”
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.18.
Fontos kormányszóvivői tájékoztatót tartottak Magyar Péter brüsszeli EU-csúcstárgyalása idején. A szerdai kormányülés döntéseit a kormányszóvivők ismertették, több nagy ügyben is komoly válaszok hangzottak el.
A legerősebb üzenetet Vitézy Dávid fogalmazta meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák ügyében. A miniszter világossá tette: az államhoz visszakerülő vagyonelemeknél nem fordulhat elő, hogy az érintettek előre értékesíteni próbálják az ingatlanokat, részvényeket vagy más vagyontárgyakat. Üzenete egyértelmű volt: „Ne próbálkozzanak a vagyon eladásával!”
A tájékoztatón szó volt az EU-s forrásokról, az Európai Ügyészség magyarországi munkájáról, a migrációs paktumról, Sulyok Tamás helyzetéről, az üzemanyagárakról, a Mandiner és az MCC jövőjéről, valamint több budapesti és országos beruházásról is. A kormány álláspontja szerint a cél a közvagyon védelme, az uniós pénzek hazahozatala és a korábbi vitás ügyek rendezése.
Kövesd a Magyar News Online-t a legfontosabb kormányzati bejelentésekért, politikai háttéranyagokért és közéleti fordulatokért.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.18.
Fontos kormányszóvivői tájékoztatót tartottak Magyar Péter brüsszeli EU-csúcstárgyalása idején. A szerdai kormányülés döntéseit a kormányszóvivők ismertették, több nagy ügyben is komoly válaszok hangzottak el.
A legerősebb üzenetet Vitézy Dávid fogalmazta meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák ügyében. A miniszter világossá tette: az államhoz visszakerülő vagyonelemeknél nem fordulhat elő, hogy az érintettek előre értékesíteni próbálják az ingatlanokat, részvényeket vagy más vagyontárgyakat. Üzenete egyértelmű volt: „Ne próbálkozzanak a vagyon eladásával!”
A tájékoztatón szó volt az EU-s forrásokról, az Európai Ügyészség magyarországi munkájáról, a migrációs paktumról, Sulyok Tamás helyzetéről, az üzemanyagárakról, a Mandiner és az MCC jövőjéről, valamint több budapesti és országos beruházásról is. A kormány álláspontja szerint a cél a közvagyon védelme, az uniós pénzek hazahozatala és a korábbi vitás ügyek rendezése.
Kövesd a Magyar News Online-t a legfontosabb kormányzati bejelentésekért, politikai háttéranyagokért és közéleti fordulatokért.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)