Szerző: ÖRKÉNY ISTVÁN
1985
2019. április 14., vasárnap
RÁADÁS: MACSKAJÁTÉK 1985
YOUTUBE
Szerző: ÖRKÉNY ISTVÁN
1985
Macskajáték Psota Irén, Tolnay Klári, Törőcsik Mari
Szerző: ÖRKÉNY ISTVÁN
1985
RÁADÁS: MACSKAJÁTÉK 2012
YOUTUBE
Szerző: ÖRKÉNY ISTVÁN
2012
Rendező: Mácsai Pál
Író: Örkény István
Szereplők:
Pogány Judit (Orbánné)
Molnár Piroska (Giza)
Csomós Mari (Paula)
Kerekes Éva (Egérke)
Szandtner Anna (Ilus)
Békés Itala (Cs. Bruckner Adelaida)
Jordán Tamás (Csermlényi Viktor)
Polgár Csaba (Józsi)
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: ÖRKÉNY ISTVÁN
2012
ITT NÉZHETŐ MEG
KEDVESKÉIM, KÖLTÖZZETEK EL MÁS ORSZÁGBA
KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: HORN ANNA
2019.04.14.
Ne tessék megijedni, nem nekünk mondták, és még nem is kötelező. Csak egy bájos orosz balett-táncosnő oktatta ki a vele interjút készítő TV-stábot, élő adásban.
Anasztaszija Volocskova kijelentette, hogy tiszteli Putyint, mert az, szerinte, „tartja” Oroszországot, harcol érte és az ország hírnevéért is. A Nagy Honvédő háború ugyan véget ért 1945-ben, és egyébként az egy VALÓDI, ocsmány háború volt, az emberiség egyik legnagyobb szégyene – de, lám, megint hazát kell védeni. Ott is.
Mit nem adnék azért, ha ennyi nemzetmentő helyett olyan vezetők lennének ma a környezetünkben, akik a népük jobblétével foglalkoznak főállásban! És nem olyan módszerekkel védenék nagy országukat, hogy lövetni akarnak a menekültek közé, háborúkat robbantanak ki, vagy egyszerűen beleavatkoznak, bármilyen eszközt felhasználva, más országok választási folyamataiba...
Szerző: HORN ANNA
2019.04.14.
Anasztaszija Volocskova kijelentette, hogy tiszteli Putyint, mert az, szerinte, „tartja” Oroszországot, harcol érte és az ország hírnevéért is. A Nagy Honvédő háború ugyan véget ért 1945-ben, és egyébként az egy VALÓDI, ocsmány háború volt, az emberiség egyik legnagyobb szégyene – de, lám, megint hazát kell védeni. Ott is.
Mit nem adnék azért, ha ennyi nemzetmentő helyett olyan vezetők lennének ma a környezetünkben, akik a népük jobblétével foglalkoznak főállásban! És nem olyan módszerekkel védenék nagy országukat, hogy lövetni akarnak a menekültek közé, háborúkat robbantanak ki, vagy egyszerűen beleavatkoznak, bármilyen eszközt felhasználva, más országok választási folyamataiba...
A ZÁLOGHÁZ ÉS A PÉNZÜGYI TUDATOSSÁG
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.04.14.
Nemrég beszéltem egy zálogházat üzemeltetővel, aki mondta nekem, hogy az ügyfeleik 90%-a roma. Igaz, egy leszakadó térségben, ahol a lakosság arányában is nagyobb a képviseletük, meg a szegénységben is, ez azért talán nem meglepő.
Ettől függetlenül elgondolkodtatott, hiszen tudtam, sok család a kapcsolatrendszerünkben érintett ebben is. Láttam már síró kislányt, nem is egyet, ahogy hüppögve, vagy éppen dühösen mesélte, hogy az ajándékba kapott arany fülbevalóját beadta az anyja a zaciba, és tudja, nem fogja látni többet. Pedig az az övé volt. Az ő tulajdona. Sok családnál meg érthetetlennek tűnik számomra az aranyékszer vásárlása, birtoklása. Persze látom azt is, sokaknál ez a nem létező jólét „mutatásának” eszköze, vagy épp a vagyonosságé, amivel azt akarják üzenni a többinek: pénzem van, hatalmam, csodáljatok… De azok a családok is birtokolják, akik nem pakolják a nyakukba, kezükre, de tudom, hogy van, és fontos ez nekik, miközben a körülményeik ezer sebből véreznek.
Az emberek persze ítélkeznek: a „fuxos” cigányképet általánosítják, miközben az általánosítás, mint sehol, itt sem állja meg a helyét. Mert a kép itt is árnyaltabb. Érdemes hát átgondolni, miért és hogyan lett ez is a túlélési stratégiájuk része, és milyen nehézségei, buktatói vannak?
Azokban a családokban is, ahol a hónap végéig nehezen biztosítható a napi szükségletek kielégítése, sokszor előfordul váratlan kiadás. Amikor hirtelen kell a pénz valamire, de nincs. Amikor nem lehet várni egy hetet, tíz napot, mert muszáj most kifizetni, befizetni, vagy venni valamit. Pl. be kell fizetni egy csekket, különben nem lesz áram, tv, víz, elmaradt a telefonrészlet, amit hagytak az utolsó utáni pillanatig, és ha kikapcsolják a szolgáltatást, sokkal többe fog kerülni, mire újból elérhetik azt. Vagy egyszerűen csak az utolsó héten vannak a hónapban, és élelemre kell a pénz. Vagy gyógyszer kell, jön egy váratlan utazás, meghal valaki, esetleg egy korábban felvett tartozást kell azonnal megadni.
Mit lehet ilyenkor tenni? Kihez lehet fordulni? Sokszor írtam már arról, hogy a banki kölcsönfelvétel is gyakori, de az sem megy azonnal, igazolni kell valami jövedelmet, amiből majd a visszafizetés körvonalazódhat, vagy kezes kell, és az sem terem azonnal. Lehet mástól is kérni, mindig van, aki ad kölcsön, de a „kamatos” pénz olyan dolog, amit mindenki szeretne elkerülni. Belecsúsznak így is, elegen. Akik pedig végre valahogy kimásztak belőle, inkább másfele gondolkodnak.
A leggyorsabb lehetőség nekik a zálogház. Ezért, ha valaki valamikor kicsit több pénzhez jut, vagy jól „üzletel”, aranyat vesz. Van, hogy vesznek valahol egy ékszert, amit azonnal be is adnak, mert a feléért kapott pénz elég arra, amire éppen kell, az ékszer pedig kiválthatóan megmarad. Ha valaki „ügyes”, a kifizetett pénzt rögtön vissza is kapja a zálogházban, mert az értéke több volt, mint amit ő adott érte. Ez eleve egy duplázó történet lesz. A feltételeket ismeri, szinte mindenki, akivel beszéltem erről. Sok családban még a gyerekek is. (Itt értettem meg a fülbevalójáért kesergő gyereket is, akinek nem az adott fülbevalónak az elvesztése fájt a legjobban, hanem az, hogy az az övé volt, az ő értékes, pénzzé tehető tulajdona.)
Így mesélik a zálogba adás feltételeit: Az új arany grammja kb. 10 000 Ft körül van, a használt olcsóbb. Az értéknek a felét kaphatják meg, tehát egy 20 000-es ékszerből tízet, és kb. 2500-at kell fizetni a kiváltásért. Három hónapra adják be, hamarabb is ki lehet váltani, és lehet hosszabbítani, de az feláras.
Meglepően pontosan számon tartják az időpontokat, ami azért furcsa nekem, mert pl. a csekkek befizetésében ez egyáltalán nem jellemző. De itt az időpontvesztés, még, ha van is „türelmi idő”, (egy hónap) számukra értelmezhetően visszavonhatatlan következményekkel jár. Elvész a beadott ékszer.
Fontos tehát az időzítés. Egyszerűen beépült a túlélésbe. A következő pénzhez jutás időpontjához kell igazítani a kiváltást, vagy a hosszabbítást. Sokszor görgetett pénzek ezek, tartozik egy részlettel, valahova, beadja a gyűrűjét, megkapja érte a pénzt, abból kifizeti a tartozást, jön a családi pótlék, abból kiváltja, de akkor már nem lesz elég a jövedelem, és következik az újabb részlet, amit megint nincs miből fizetni, megint jön a gyűrű, és a kör így megy tovább, amíg egyszer csak be nem üt valami újabb baj, ami a kiszámítható ritmust felborítja.
Van egy másik „forgalom” is, a zálogcéduláké, ez szomorúbb történet, az árfekvés itt, úgy mesélik, grammonként csak 500 Ft-ot ér, de ez is elmegy, ha muszáj…. Mert a muszáj nagy úr. És sokszor mennek „kísérővel” kiváltani, azzal, vagy annak „megbízottjával”, akinek tartoznak. Gyakran cserélnek maguk az ékszerek is gazdát. Ha valaki megszorul, negyedéért is odaadja, háznál. És akkor még a zálogházig sem kell elmenni. Kicsivel, pl. egy kis fülbevalóval meg nem is érdemes beutazni, az útiköltség elviszi a kapott pénzt.
Szóval, stabilan beépült része az életüknek az arany zálogházba adása. Valahogy jobban illeszkedik az egyik napról a másikra éléshez, meg tárgyiasultabb….a banki kölcsön, a sárga csekkek más nyelven beszélnek számukra. A felvett kölcsönökhöz egyszerűen más a viszony.
Ha pedig számolnak, itt nem THM van….meg alapkamat, törzstőke, kezelési díj, fedezeti biztosítás stb. Csak a könnyen értelmezhető „mennyit kapok érte?”, és az időfaktor. Van, aki ezt olyan tartalékként kezeli, mint más az értékpapírt, és nem is nagyon törekszik a kiváltásra, inkább csak hosszabbít. Mert ott biztonságban tudja. És a biztonságérzet mindenkinek fontos.
Kellene, hogy értsük ezt is. A pénzügyi tudatosság kialakítása fontos része lenne a felzárkóztatásnak. Nem mondhatjuk azonban, hogy a zálogház használata nem mutat pénzügyi tudatosságot náluk. Nagyon is mutat. Abban az irányban, amit szolgáltatásként kínál nekik, pontosan építve arra, amire szükségük van, úgy, ahogy azt megértik. Mondhatjuk úgy, hogy egy tökéletesen célzott beavatkozási pont, ami a társadalomba történelmileg is beágyazódott.
Kérdés, vajon ez-e a megfelelő út? Vagy más utakat is meg kell, hogy ismerjenek… Nyilván igen. Ám ahhoz, hogy ezt számukra is érthetővé tegyük, tudnunk kell a viszonyulásaikat a pénzhez és a túléléshez. Mert akkor tudunk nekik meggyőző módon javasolni, érvelni. Tartozásról, kölcsönről, szükségletekről, törvényes és törvénytelen dolgokról.
A pénzügyi tudatosság nagyon más a társadalom különböző rétegeiben. Középosztálybeliekre épített programok, iskolai tananyagok sosem fognak működni a generációs szegénységben élőknél. Ide más típusú programok kellenek. De úgy tűnik, ezt ma rendszerszinten csak a zálogházak értik. Nekik meg jó így. Hiszen ebből van a hasznuk.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.04.14.
Ettől függetlenül elgondolkodtatott, hiszen tudtam, sok család a kapcsolatrendszerünkben érintett ebben is. Láttam már síró kislányt, nem is egyet, ahogy hüppögve, vagy éppen dühösen mesélte, hogy az ajándékba kapott arany fülbevalóját beadta az anyja a zaciba, és tudja, nem fogja látni többet. Pedig az az övé volt. Az ő tulajdona. Sok családnál meg érthetetlennek tűnik számomra az aranyékszer vásárlása, birtoklása. Persze látom azt is, sokaknál ez a nem létező jólét „mutatásának” eszköze, vagy épp a vagyonosságé, amivel azt akarják üzenni a többinek: pénzem van, hatalmam, csodáljatok… De azok a családok is birtokolják, akik nem pakolják a nyakukba, kezükre, de tudom, hogy van, és fontos ez nekik, miközben a körülményeik ezer sebből véreznek.
Az emberek persze ítélkeznek: a „fuxos” cigányképet általánosítják, miközben az általánosítás, mint sehol, itt sem állja meg a helyét. Mert a kép itt is árnyaltabb. Érdemes hát átgondolni, miért és hogyan lett ez is a túlélési stratégiájuk része, és milyen nehézségei, buktatói vannak?
Azokban a családokban is, ahol a hónap végéig nehezen biztosítható a napi szükségletek kielégítése, sokszor előfordul váratlan kiadás. Amikor hirtelen kell a pénz valamire, de nincs. Amikor nem lehet várni egy hetet, tíz napot, mert muszáj most kifizetni, befizetni, vagy venni valamit. Pl. be kell fizetni egy csekket, különben nem lesz áram, tv, víz, elmaradt a telefonrészlet, amit hagytak az utolsó utáni pillanatig, és ha kikapcsolják a szolgáltatást, sokkal többe fog kerülni, mire újból elérhetik azt. Vagy egyszerűen csak az utolsó héten vannak a hónapban, és élelemre kell a pénz. Vagy gyógyszer kell, jön egy váratlan utazás, meghal valaki, esetleg egy korábban felvett tartozást kell azonnal megadni.
Mit lehet ilyenkor tenni? Kihez lehet fordulni? Sokszor írtam már arról, hogy a banki kölcsönfelvétel is gyakori, de az sem megy azonnal, igazolni kell valami jövedelmet, amiből majd a visszafizetés körvonalazódhat, vagy kezes kell, és az sem terem azonnal. Lehet mástól is kérni, mindig van, aki ad kölcsön, de a „kamatos” pénz olyan dolog, amit mindenki szeretne elkerülni. Belecsúsznak így is, elegen. Akik pedig végre valahogy kimásztak belőle, inkább másfele gondolkodnak.
A leggyorsabb lehetőség nekik a zálogház. Ezért, ha valaki valamikor kicsit több pénzhez jut, vagy jól „üzletel”, aranyat vesz. Van, hogy vesznek valahol egy ékszert, amit azonnal be is adnak, mert a feléért kapott pénz elég arra, amire éppen kell, az ékszer pedig kiválthatóan megmarad. Ha valaki „ügyes”, a kifizetett pénzt rögtön vissza is kapja a zálogházban, mert az értéke több volt, mint amit ő adott érte. Ez eleve egy duplázó történet lesz. A feltételeket ismeri, szinte mindenki, akivel beszéltem erről. Sok családban még a gyerekek is. (Itt értettem meg a fülbevalójáért kesergő gyereket is, akinek nem az adott fülbevalónak az elvesztése fájt a legjobban, hanem az, hogy az az övé volt, az ő értékes, pénzzé tehető tulajdona.)
Így mesélik a zálogba adás feltételeit: Az új arany grammja kb. 10 000 Ft körül van, a használt olcsóbb. Az értéknek a felét kaphatják meg, tehát egy 20 000-es ékszerből tízet, és kb. 2500-at kell fizetni a kiváltásért. Három hónapra adják be, hamarabb is ki lehet váltani, és lehet hosszabbítani, de az feláras.
Meglepően pontosan számon tartják az időpontokat, ami azért furcsa nekem, mert pl. a csekkek befizetésében ez egyáltalán nem jellemző. De itt az időpontvesztés, még, ha van is „türelmi idő”, (egy hónap) számukra értelmezhetően visszavonhatatlan következményekkel jár. Elvész a beadott ékszer.
Fontos tehát az időzítés. Egyszerűen beépült a túlélésbe. A következő pénzhez jutás időpontjához kell igazítani a kiváltást, vagy a hosszabbítást. Sokszor görgetett pénzek ezek, tartozik egy részlettel, valahova, beadja a gyűrűjét, megkapja érte a pénzt, abból kifizeti a tartozást, jön a családi pótlék, abból kiváltja, de akkor már nem lesz elég a jövedelem, és következik az újabb részlet, amit megint nincs miből fizetni, megint jön a gyűrű, és a kör így megy tovább, amíg egyszer csak be nem üt valami újabb baj, ami a kiszámítható ritmust felborítja.
Van egy másik „forgalom” is, a zálogcéduláké, ez szomorúbb történet, az árfekvés itt, úgy mesélik, grammonként csak 500 Ft-ot ér, de ez is elmegy, ha muszáj…. Mert a muszáj nagy úr. És sokszor mennek „kísérővel” kiváltani, azzal, vagy annak „megbízottjával”, akinek tartoznak. Gyakran cserélnek maguk az ékszerek is gazdát. Ha valaki megszorul, negyedéért is odaadja, háznál. És akkor még a zálogházig sem kell elmenni. Kicsivel, pl. egy kis fülbevalóval meg nem is érdemes beutazni, az útiköltség elviszi a kapott pénzt.
Szóval, stabilan beépült része az életüknek az arany zálogházba adása. Valahogy jobban illeszkedik az egyik napról a másikra éléshez, meg tárgyiasultabb….a banki kölcsön, a sárga csekkek más nyelven beszélnek számukra. A felvett kölcsönökhöz egyszerűen más a viszony.
Ha pedig számolnak, itt nem THM van….meg alapkamat, törzstőke, kezelési díj, fedezeti biztosítás stb. Csak a könnyen értelmezhető „mennyit kapok érte?”, és az időfaktor. Van, aki ezt olyan tartalékként kezeli, mint más az értékpapírt, és nem is nagyon törekszik a kiváltásra, inkább csak hosszabbít. Mert ott biztonságban tudja. És a biztonságérzet mindenkinek fontos.
Kellene, hogy értsük ezt is. A pénzügyi tudatosság kialakítása fontos része lenne a felzárkóztatásnak. Nem mondhatjuk azonban, hogy a zálogház használata nem mutat pénzügyi tudatosságot náluk. Nagyon is mutat. Abban az irányban, amit szolgáltatásként kínál nekik, pontosan építve arra, amire szükségük van, úgy, ahogy azt megértik. Mondhatjuk úgy, hogy egy tökéletesen célzott beavatkozási pont, ami a társadalomba történelmileg is beágyazódott.
Kérdés, vajon ez-e a megfelelő út? Vagy más utakat is meg kell, hogy ismerjenek… Nyilván igen. Ám ahhoz, hogy ezt számukra is érthetővé tegyük, tudnunk kell a viszonyulásaikat a pénzhez és a túléléshez. Mert akkor tudunk nekik meggyőző módon javasolni, érvelni. Tartozásról, kölcsönről, szükségletekről, törvényes és törvénytelen dolgokról.
A pénzügyi tudatosság nagyon más a társadalom különböző rétegeiben. Középosztálybeliekre épített programok, iskolai tananyagok sosem fognak működni a generációs szegénységben élőknél. Ide más típusú programok kellenek. De úgy tűnik, ezt ma rendszerszinten csak a zálogházak értik. Nekik meg jó így. Hiszen ebből van a hasznuk.
FIGYELJ IDE, TE MAGYAR! Ő NEM A TE KIRÁLYNŐD! – LAPZSEMLE A BREXITRŐL
VÁROSI KURÍR
Szerző: TAMÁS TIBOR
2019.04.14.
Mit tehet egy angliai magyar, aki szembesül brit felesége családjának idegenellenességével? A nagypolitikai kérdések helyett a családok szemszögéből vizsgálta a Brexit bonyodalmait a HVG vezető szerkesztője, Gergely Márton. Öccse, a Lincolni Egyetem docense, röviddel ezelőtt megkapta a brit állampolgárságot. A Heti lapzsemle folytatódik:...
Szerző: TAMÁS TIBOR
2019.04.14.
EURÓPAI TITKOSSZOLGÁLATOK SZERINT OROSZORSZÁG AZ EP-VÁLASZTÁSOK KAMPÁNYÁBA IS BEAVATKOZIK
MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.04.14.
Uniós hírszerzési információkra támaszkodva a német DPA hírügynökség szombaton közölte: Oroszország megpróbál beavatkozni a május végén esedékes európai parlamenti választásokba. A hírügynökség szerint az európai titkosszolgálatok közelről monitorozzák ezeket a kísérleteket.
Egy hírszerzési helyzetjelentés szerint az orosz erőfeszítések elsősorban a szélsőjobboldali, euroszkeptikus vagy Oroszországgal barátságos viszonyt ápoló pártok támogatottságának növelését célozzák, de az Európai Parlament értelmének megkérdőjelezésével a választók részvételi hajlandóságát is megpróbálják mérsékelni.
A jelentés szerint az akciók főként a közösségi hálókon keresztül fiatalokat próbálnak elérni, de szerepet kapnak az orosz állam által támogatott sajtóorgánumok is.
A DPA-hoz eljuttatott közleményében azonban az orosz külügyminisztérium cáfolta, hogy beavatkozna az az EP-kampányba, vagy bármilyen más választási folyamatba.
Magas rangú hírszerzési források a német hírügynökségnek azt is elmondták, a korábbi beavatkozási kísérletekhez képest, a mostaniak sokkal kevésbé látványosak és összehangoltak. Több ezen a területen tevékenykedő orosz csoportot is beazonosítottak, ám köztük meglehetősen alacsony intenzitású koordinációt találtak...
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.04.14.
Egy hírszerzési helyzetjelentés szerint az orosz erőfeszítések elsősorban a szélsőjobboldali, euroszkeptikus vagy Oroszországgal barátságos viszonyt ápoló pártok támogatottságának növelését célozzák, de az Európai Parlament értelmének megkérdőjelezésével a választók részvételi hajlandóságát is megpróbálják mérsékelni.
A jelentés szerint az akciók főként a közösségi hálókon keresztül fiatalokat próbálnak elérni, de szerepet kapnak az orosz állam által támogatott sajtóorgánumok is.
A DPA-hoz eljuttatott közleményében azonban az orosz külügyminisztérium cáfolta, hogy beavatkozna az az EP-kampányba, vagy bármilyen más választási folyamatba.
Magas rangú hírszerzési források a német hírügynökségnek azt is elmondták, a korábbi beavatkozási kísérletekhez képest, a mostaniak sokkal kevésbé látványosak és összehangoltak. Több ezen a területen tevékenykedő orosz csoportot is beazonosítottak, ám köztük meglehetősen alacsony intenzitású koordinációt találtak...
EURÓPA EGY KONTINENS, NEM PEDIG EGY VALLÁSI KÖZÖSSÉG
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.04.14.
A kormány egyik propagandalapja a sok közül – állítólag hamarosan ezeknek egy részét összevonják az egyszerűség kedvéért – gond nélkül közölt le egy iszlamofób cikket. Tette ezt ráadásul úgy, hogy nem rejtett vallásellenességről volt benne szó, hanem már rögtön a címe is így nézett ki:
"Miért nem baj az, hogy iszlamofób vagyok"
Ha már a szerző, Horváth Zsófia ilyen szépen beleáll ebbe a dologba, akkor már csak az a kérdés, mikor következnek mások? Mikor lesz menő és elfogadott antiszemitának, esetleg úgy általánosságban fajgyűlölőnek lenni? Olyan veszett nagy különbség ugyanis nincs az iszlamofóbia és az antiszemitizmus, esetleg a feketékkel szembeni gyűlölet között. Aki nem keresztény, annak helye sincs Európában, ezt mondja legalábbis a 888 üdvöskéje. Véleményszabadság persze létezik – valamilyen szinten még idehaza is –, azonban ez az írás bőven súrolja a gyűlöletbeszéd kategóriáját. A szerző ugyanis egy kalap alá vesz minden muszlimot ráadásul úgy, hogy a keresztény vallást, mint egy felsőbbrendű, békés vallást állítja be. Pedig nem kell túlságosan sokat visszamenni az időben ahhoz, hogy keresztények által, Isten nevében elkövetett népirtásokkal találkozzunk.
Olyan tehát, hogy felsőbbrendű vallás nincs és nem is volt soha. Vannak elmebetegek – szélsőségesek, terroristák – és vannak azok az emberek, akik számára a vallás – legyen az keresztény, zsidó, muszlim vagy hindu – egy morális alapot ad az életükhöz. Nem mindenkinek van szüksége vallásra ahhoz, hogy megtalálja a helyét a világban, sok millió embernek azonban igenis szüksége van erre. Ezért nem lehet elítélni senkit, a fent már említett cikkben mégis ez történik. Mégis milyen jogon korlátozhatná bárki is valakinek a szabad vallásgyakorláshoz való jogát? Azért mert ő úgy érzi az egyik erőszakosabb, mint a másik?
"Mert az, hogy keresztények vagyunk, azt jelenti, hogy vannak szabályaink, amik keretekbe rendezik az életünket."
És valóban, egy valódi keresztény számára ez még talán így is van, de azok számára akik gerinctelen módon, saját népüket elárulva lopják el egy ország vagyonát? Az Orbán-kormány – amelyet nem mellesleg a fentidézett portál is kiszolgál – egy magát kereszténynek nevező maffiagyülekezet, amelynek berkeiből korrupciós botrányok tucatjaira derül fény szinte naponta. A magyar kormány minden, csak nem egy keresztényi értékeket valló kormány, noha ezt hangoztatja magáról. A keresztényi értékek és a vallásosság megint csak két különböző dolog, ugyanis aki nem öl embert – nevezzük keresztényi erkölcsnek – még nem feltétlenül hisz istenben. Ez azonban a mai napig nem zavarja a salakmédia munkásait, keresztény erkölcsök=keresztény egyház. Számukra legalábbis...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.04.14.
"Miért nem baj az, hogy iszlamofób vagyok"
Ha már a szerző, Horváth Zsófia ilyen szépen beleáll ebbe a dologba, akkor már csak az a kérdés, mikor következnek mások? Mikor lesz menő és elfogadott antiszemitának, esetleg úgy általánosságban fajgyűlölőnek lenni? Olyan veszett nagy különbség ugyanis nincs az iszlamofóbia és az antiszemitizmus, esetleg a feketékkel szembeni gyűlölet között. Aki nem keresztény, annak helye sincs Európában, ezt mondja legalábbis a 888 üdvöskéje. Véleményszabadság persze létezik – valamilyen szinten még idehaza is –, azonban ez az írás bőven súrolja a gyűlöletbeszéd kategóriáját. A szerző ugyanis egy kalap alá vesz minden muszlimot ráadásul úgy, hogy a keresztény vallást, mint egy felsőbbrendű, békés vallást állítja be. Pedig nem kell túlságosan sokat visszamenni az időben ahhoz, hogy keresztények által, Isten nevében elkövetett népirtásokkal találkozzunk.
Olyan tehát, hogy felsőbbrendű vallás nincs és nem is volt soha. Vannak elmebetegek – szélsőségesek, terroristák – és vannak azok az emberek, akik számára a vallás – legyen az keresztény, zsidó, muszlim vagy hindu – egy morális alapot ad az életükhöz. Nem mindenkinek van szüksége vallásra ahhoz, hogy megtalálja a helyét a világban, sok millió embernek azonban igenis szüksége van erre. Ezért nem lehet elítélni senkit, a fent már említett cikkben mégis ez történik. Mégis milyen jogon korlátozhatná bárki is valakinek a szabad vallásgyakorláshoz való jogát? Azért mert ő úgy érzi az egyik erőszakosabb, mint a másik?
"Mert az, hogy keresztények vagyunk, azt jelenti, hogy vannak szabályaink, amik keretekbe rendezik az életünket."
És valóban, egy valódi keresztény számára ez még talán így is van, de azok számára akik gerinctelen módon, saját népüket elárulva lopják el egy ország vagyonát? Az Orbán-kormány – amelyet nem mellesleg a fentidézett portál is kiszolgál – egy magát kereszténynek nevező maffiagyülekezet, amelynek berkeiből korrupciós botrányok tucatjaira derül fény szinte naponta. A magyar kormány minden, csak nem egy keresztényi értékeket valló kormány, noha ezt hangoztatja magáról. A keresztényi értékek és a vallásosság megint csak két különböző dolog, ugyanis aki nem öl embert – nevezzük keresztényi erkölcsnek – még nem feltétlenül hisz istenben. Ez azonban a mai napig nem zavarja a salakmédia munkásait, keresztény erkölcsök=keresztény egyház. Számukra legalábbis...
AMERIKAI REPUBLIKÁNUSOK ISMERKEDNEK AZ ORBÁN-KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁVAL EGY HÉTIG BUDAPESTEN
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KŐMŰVES ANITA
2019.04.14.
Nyolc amerikai republikánus politikus egy-egy munkatársa tölt egy hetet Magyarországon a magyar állam pénzén, hogy egy kulturális csereprogram keretében ismerkedjenek az Orbán-kormány álláspontjával. Az effajta utakat sok kritika éri az Egyesült Államokban, mert bár teljesen legálisak, nem lehet követni, mennyit költenek rájuk a külföldi kormányok. Sokan egyszerű lobbieszközként tartják őket számon.
Nyolc amerikai republikánus politikus stábjából érkezett egy-egy munkatárs Budapestre a hétvégén. Egy hetet töltenek majd el Magyarországon, ahol egy kulturális csereprogram keretében ismerkednek majd hazánkkal, illetve főként az Orbán-kormány álláspontjával – értesült az Átlátszó.
A programot a magyar kormány fizeti és szervezi. Az amerikai csoport meglátogatja a Terror Házát és több találkozón is részt vesz majd a Parlamentben, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Nemzeti Bankban és a Külgazdasági- és Külügyminisztériumban is. Ezeken a helyszíneken, sok más közt, szó lesz majd a magyar családpolitikáról, az igazságügyi rendszer átalakításáról és Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepéről is.
Találkozni fognak Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával és a program szerint „magyar civilekkel” is. A Külügyi és Külgazdasági Intézetben is részt vesznek egy találkozón.
A csoport ellátogat majd a székesfehérvári NATO-bázisra és a pápai reptérre, az amerikai C-17-es szállítógépek bázisára is, hogy hazánk NATO-szerepvállalásáról tájékozódjon. Egy találkozóra az amerikai követségre is betér majd a delegáció.
A programban dunai hajókázás alatt elköltött vacsora és egy zeneakadémiai koncert is lesz...
Szerző: KŐMŰVES ANITA
2019.04.14.
Nyolc amerikai republikánus politikus stábjából érkezett egy-egy munkatárs Budapestre a hétvégén. Egy hetet töltenek majd el Magyarországon, ahol egy kulturális csereprogram keretében ismerkednek majd hazánkkal, illetve főként az Orbán-kormány álláspontjával – értesült az Átlátszó.
A programot a magyar kormány fizeti és szervezi. Az amerikai csoport meglátogatja a Terror Házát és több találkozón is részt vesz majd a Parlamentben, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Nemzeti Bankban és a Külgazdasági- és Külügyminisztériumban is. Ezeken a helyszíneken, sok más közt, szó lesz majd a magyar családpolitikáról, az igazságügyi rendszer átalakításáról és Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepéről is.
Találkozni fognak Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával és a program szerint „magyar civilekkel” is. A Külügyi és Külgazdasági Intézetben is részt vesznek egy találkozón.
A csoport ellátogat majd a székesfehérvári NATO-bázisra és a pápai reptérre, az amerikai C-17-es szállítógépek bázisára is, hogy hazánk NATO-szerepvállalásáról tájékozódjon. Egy találkozóra az amerikai követségre is betér majd a delegáció.
A programban dunai hajókázás alatt elköltött vacsora és egy zeneakadémiai koncert is lesz...
BEFEJEZŐDTEK A TÁRGYALÁSOK AZ AKADÉMIA ÉS PALKOVICS MINISZTÉRIUMA KÖZÖTT
MÉRCE
Szertő: BOGATIN BENCE
2019.04.14.
Most már valóban célegyenesbe fordult a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozási és átszervezési kérdéseivel kapcsolatos huzavona, miután utoljára találkoztak pénteken az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tárgyalódelegációi – a tárgyalássorozat utolsó állomásáról honlapján ír az Akadémia egy közleményben.
Ezzel most az Akadémia kutatóintézeteinek átstrukturálásáról szóló előkészítő egyeztetések fejeződtek be, a felek által kidolgozott javaslatcsomag részletei egyelőre nem ismertek. Bár a kész előterjesztés nem nyilvános, azzal kapcsolatban korábban Lovász László és Palkovics László közös szándéknyilatkozatot írt alá, amelynek teljes szövege itt elérhető...
Szertő: BOGATIN BENCE
2019.04.14.
Ezzel most az Akadémia kutatóintézeteinek átstrukturálásáról szóló előkészítő egyeztetések fejeződtek be, a felek által kidolgozott javaslatcsomag részletei egyelőre nem ismertek. Bár a kész előterjesztés nem nyilvános, azzal kapcsolatban korábban Lovász László és Palkovics László közös szándéknyilatkozatot írt alá, amelynek teljes szövege itt elérhető...
HOL NEMZET SÜLLYED EL
168 ÓRA
Szerző: MÁTYÁS GYŐZŐ
Hát volt pár virtuális temetés a múlt héten: elföldelték a Fidesz EPP-tagságát (Manfred Webertől Jean-Claude Junckerig többen nyilatkoztak erről, legutóbb Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt EP-képviselője), a demokráciát, a köztársaságot, sőt, az országot is (Beda Magyar írói néven publikáló honfitársunk, volt CEU-oktató írt erről a Die Zeitben) és hát nincs ezen mit szépíteni, egy francia sztárfilozófus halottá nyilvánította magát Orbán Viktort, mármint a vezér fiatalkori énjét. Persze ezek az intellektuális funerációk különböző fórumokon, eltérő nyilvánosság előtt zajlottak, de azért közös bennük, hogy egyként keresztet vetettek erre a mi illiberális magyar rónánkra.
A leglátványosabb gesztus kétségkívül Bernard-Henri Lévyé volt, akit a magyar miniszterelnök kétórás beszélgetésre invitált, pedig hát a francia filozófus nem sorolható a hívei közé. Úgyhogy ez akár nagyvonalú gesztusnak is felfogható volna, ha nem gyanakodnánk, hogy azért számíthatott itt a találkozó píárértéke is. Mert mégiscsak egy showmanről van szó, aki a Looking for Europe című stand up performanszával úgy turnézik Európában, akár egy popsztár (jegyek korlátozott számban). Nem arra gondolok persze, hogy a hatalom berkeiben bárki kapisgálná, ki is ez a fura „vásári” bölcselő, de ezek szerint tartanak még a környéken olyat, aki viszont tudja. És tisztában van a találkában rejlő marketing potenciállal.
Úgyhogy máris előttünk állt a vitaképes, az ellenfél érveit meghallgatni tudó, debatter miniszterelnök képe, ráadásul az imázsért még csak nem is a kormánynak kellett perkálnia. Lévy persze udvariasan megköszönte a gesztust, de azért a véleményét nem palástolta. Így esett, hogy halottnak deklarálta Orbán fiatalkori, liberális énjét. Volt is élvezkedés meg taps ballib körökben, és alig valaki vette észre, hogy a maga módján Orbán tulajdonképpen Lévyt is éppúgy megvezette, mint az országot, amelyen uralkodik...
Szerző: MÁTYÁS GYŐZŐ
2019.04.14.
A leglátványosabb gesztus kétségkívül Bernard-Henri Lévyé volt, akit a magyar miniszterelnök kétórás beszélgetésre invitált, pedig hát a francia filozófus nem sorolható a hívei közé. Úgyhogy ez akár nagyvonalú gesztusnak is felfogható volna, ha nem gyanakodnánk, hogy azért számíthatott itt a találkozó píárértéke is. Mert mégiscsak egy showmanről van szó, aki a Looking for Europe című stand up performanszával úgy turnézik Európában, akár egy popsztár (jegyek korlátozott számban). Nem arra gondolok persze, hogy a hatalom berkeiben bárki kapisgálná, ki is ez a fura „vásári” bölcselő, de ezek szerint tartanak még a környéken olyat, aki viszont tudja. És tisztában van a találkában rejlő marketing potenciállal.
Úgyhogy máris előttünk állt a vitaképes, az ellenfél érveit meghallgatni tudó, debatter miniszterelnök képe, ráadásul az imázsért még csak nem is a kormánynak kellett perkálnia. Lévy persze udvariasan megköszönte a gesztust, de azért a véleményét nem palástolta. Így esett, hogy halottnak deklarálta Orbán fiatalkori, liberális énjét. Volt is élvezkedés meg taps ballib körökben, és alig valaki vette észre, hogy a maga módján Orbán tulajdonképpen Lévyt is éppúgy megvezette, mint az országot, amelyen uralkodik...
KIK ÁLLNAK A KAMUPÁRTOK MÖGÖTT?
KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió / KEMÉNY DÁNIEL
2019.04.14.
Egységes Magyar Nemzeti Néppárt, Tea Párt, Európai Független-Centrum Párt, Zöldek Pártja - csak néhány azok közül a furcsa szervezetek közül, akikkel nagy valószínűség szerint találkozhatunk majd az Európai Parlamenti Választások során. Igen, úgy tűnik ismételten körünkben üdvözölhetjük a kamupártokat. Ezeknek a pártoknak a megjelenése az Európai Parlamenti Választásokon különösen érdekes, mivel ez anyagi haszonnal aligha jár. Mivel az EP-kampányhoz nem jár elkölthető keret, így látszólag különösebb motiváció nélkül találkozhatunk valós politikai tevékenység nélküli csoportokkal.
A gyakorlatban ez azonban teljesen más képet mutat - legalábbis az általam megkérdezett Független országgyűlési képviselő szerint. Szél Bernadett úgy véli, ezek a pártok a választók megtévesztését, és az ellenzéki szavazatok megosztását szolgálják. Az elmúlt egy hétben igyekeztem megkeresni, és megérteni ezeket a törpepártokat, és bevallom némiképp pozitívan csalódtam. Az összes - általam megtalált, és elérhetőségekkel rendelkező csoport - egy-egy képviselője hajlandó volt velem beszélgetni; mindössze egy kivétellel.
A pártok helyzete természetesen nem egyszerű. Minden egyes induló szervezetnek ugyanis 20000 aláírást kell összegyűjteni, ami saját aktivisták nélkül nehéz. Pontosan egy éve sok, az aláírások másolásával kapcsolatos történetet hallhattunk, hasonlókról azonban bizonyára idén is értesülünk. Van, aki azonban belátja: saját erőből nem tudnak 20000 ajánlást összeszedni.
A különböző érdekes politikai csoportosulásokról Kemény Dániel készített összefoglalót...
Szerző: Klubrádió / KEMÉNY DÁNIEL
2019.04.14.
A gyakorlatban ez azonban teljesen más képet mutat - legalábbis az általam megkérdezett Független országgyűlési képviselő szerint. Szél Bernadett úgy véli, ezek a pártok a választók megtévesztését, és az ellenzéki szavazatok megosztását szolgálják. Az elmúlt egy hétben igyekeztem megkeresni, és megérteni ezeket a törpepártokat, és bevallom némiképp pozitívan csalódtam. Az összes - általam megtalált, és elérhetőségekkel rendelkező csoport - egy-egy képviselője hajlandó volt velem beszélgetni; mindössze egy kivétellel.
A pártok helyzete természetesen nem egyszerű. Minden egyes induló szervezetnek ugyanis 20000 aláírást kell összegyűjteni, ami saját aktivisták nélkül nehéz. Pontosan egy éve sok, az aláírások másolásával kapcsolatos történetet hallhattunk, hasonlókról azonban bizonyára idén is értesülünk. Van, aki azonban belátja: saját erőből nem tudnak 20000 ajánlást összeszedni.
A különböző érdekes politikai csoportosulásokról Kemény Dániel készített összefoglalót...
VÉDJÜK MEG KÁSLER MIKLÓST, MERT SZEGÉNYT ÜLDÖZIK!
HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2019.04.14.
...ha már itthoni keresztényüldözés, akkor ajánlanám a kormány figyelmébe az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget, azt tényleg vegzálják, strasbourgi ítéletek ellenére sem kártalanítják, kilökték a támogatott, bevett egyházak közül.
Nem bánnám, ha a megvédendő "üldözött keresztények" kategóriájába beleértenék a hibás intézkedések áldozatait, az államilag üldözötteket. Közöttük is van jócskán keresztény, de az sem baj, ha egy füst alatt a többin is segítenek. És akkor a Miniszterelnökségen az ú.n. Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Államtitkárság foglalkozhatna a rokkantnyugdíjuktól az AB szerint is jogtalanul megfosztottak, a kilakoltatottak, a műtétre, vizsgálatra hónapokig várók ügyével.
Amikor Szíjjártó egy-két éve találkozott a vatikáni külügyminiszterrel, őt is kioktatta: "A magyar külpolitika egyik fő fókusza a keresztényüldözések elleni határozott fellépés". Bizonyára maga a pápa is nagyon örült volna, ha hallja, csak ő sajnos nem ért rá. Éppen zuhanyozókat állíttatott fel a hajléktalanoknak a Szent Péter téren, másnap meg 6000 európai nélkülözővel találkozott, és bocsánatot kért "a szegényektől elforduló keresztények" miatt. Nahát, ki hinné, hogy ilyenek is vannak!
ITT OLVASHATÓ
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2019.04.14.
Nem bánnám, ha a megvédendő "üldözött keresztények" kategóriájába beleértenék a hibás intézkedések áldozatait, az államilag üldözötteket. Közöttük is van jócskán keresztény, de az sem baj, ha egy füst alatt a többin is segítenek. És akkor a Miniszterelnökségen az ú.n. Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Államtitkárság foglalkozhatna a rokkantnyugdíjuktól az AB szerint is jogtalanul megfosztottak, a kilakoltatottak, a műtétre, vizsgálatra hónapokig várók ügyével.
Amikor Szíjjártó egy-két éve találkozott a vatikáni külügyminiszterrel, őt is kioktatta: "A magyar külpolitika egyik fő fókusza a keresztényüldözések elleni határozott fellépés". Bizonyára maga a pápa is nagyon örült volna, ha hallja, csak ő sajnos nem ért rá. Éppen zuhanyozókat állíttatott fel a hajléktalanoknak a Szent Péter téren, másnap meg 6000 európai nélkülözővel találkozott, és bocsánatot kért "a szegényektől elforduló keresztények" miatt. Nahát, ki hinné, hogy ilyenek is vannak!
ITT OLVASHATÓ
20 ÉV UTÁN NYERHET ÚJRA A BALOLDAL, DE PATTHELYZET JÖHET
INDEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT, IVAND
2019.04.14.
Megkezdődtek vasárnap a finn parlamenti választások. A legvalószínűbb, hogy a balközép szociáldemokraták nyerik majd a választást, de az kérdés, kivel kötnének utána koalíciót. A szavazást megelőző hetekben a bevándorlás- és EU-ellenes Finnek Pártja (volt Igazi Finnek) népszerűsége is nőtt. Az egészségügyi reform botrányába belebukott legnagyobb kormánypárt viszont már a negyedik helyre csúszott vissza az utolsó felmérésekben.
A 2019-es választások legesélyesebb pártjainak fő témái a kampányban
AZ EGÉSZSÉGÜGY, A SZOCIÁLIS RENDSZER REFORMJA ÉS A BEVÁNDORLÁS VOLTAK.
Szerző: PRESINSZKY JUDIT, IVAND
2019.04.14.
A 2019-es választások legesélyesebb pártjainak fő témái a kampányban
AZ EGÉSZSÉGÜGY, A SZOCIÁLIS RENDSZER REFORMJA ÉS A BEVÁNDORLÁS VOLTAK.
A választások előtt lemondott a kormány
A választási kampányt alapvetően határozta meg, hogy egy hónappal ezelőtt, márciusban a hatalmon lévő koalíciós kormány lemondott. A centrumpárti miniszterelnök, Juha Sipilä erről azt mondta, nem tudták az egyik legfontosabb intézkedésnek szánt egészségügyi programot teljesíteni, és nem sikerült végrehajtaniuk a szociális rendszert érintő átalakításokat. Az előrejelzések szerint a szociális és egészségügyi rendszerek fenntartására 2035-re évi 26,5 milliárd eurót (kb. 8500 milliárd forintot) kell majd fordítani a mostani 18,7 milliárd helyett.
A Reuters szerint az egészségügy egyik problémás területe az idősgondozás, ami a világ egyik leggyorsabban elöregedő társadalmában különösen fontos kérdés. A finn sajtóban olyan hírek terjedtek el, hogy az otthonokban nincs elég nővér, az időseket gyakran botrányos körülmények között tartják, néha egész éjszaka használt pelenkáikban hagyják őket. A hatóságok néhány magánotthont be is zártak a benti körülmények és az idősek elhanyagoltsága miatt.
A köztársasági elnök elfogadta a Centrumpárt, a Nemzeti Koalíció Pártja és a Kék Reform párt kormánykoalíciójának lemondását, de azt kérte, hogy ügyvivő kormányként folytassák az április 14-i parlamenti választásokig.
A választási kampányt alapvetően határozta meg, hogy egy hónappal ezelőtt, márciusban a hatalmon lévő koalíciós kormány lemondott. A centrumpárti miniszterelnök, Juha Sipilä erről azt mondta, nem tudták az egyik legfontosabb intézkedésnek szánt egészségügyi programot teljesíteni, és nem sikerült végrehajtaniuk a szociális rendszert érintő átalakításokat. Az előrejelzések szerint a szociális és egészségügyi rendszerek fenntartására 2035-re évi 26,5 milliárd eurót (kb. 8500 milliárd forintot) kell majd fordítani a mostani 18,7 milliárd helyett.
A Reuters szerint az egészségügy egyik problémás területe az idősgondozás, ami a világ egyik leggyorsabban elöregedő társadalmában különösen fontos kérdés. A finn sajtóban olyan hírek terjedtek el, hogy az otthonokban nincs elég nővér, az időseket gyakran botrányos körülmények között tartják, néha egész éjszaka használt pelenkáikban hagyják őket. A hatóságok néhány magánotthont be is zártak a benti körülmények és az idősek elhanyagoltsága miatt.
A köztársasági elnök elfogadta a Centrumpárt, a Nemzeti Koalíció Pártja és a Kék Reform párt kormánykoalíciójának lemondását, de azt kérte, hogy ügyvivő kormányként folytassák az április 14-i parlamenti választásokig.
20 év után nyernének a szociáldemokraták...
FERGETEGES MAGYAR SIKER A LÁNYOKNAK RENDEZETT MATEMATIKAI DIÁKOLIMPIÁN
QUBIT
Szerző: KABOS ESZTER
2019.04.13.
Kerekes Anna aranyérmet, Hámori Janka ezüstöt, Kocsis Anett és Mészáros Anna bronzérmet szerzett, ezzel Magyarország összesítésben a 8. lett az idén kilencedszer megrendezett Európai Leány Matematikai Diákolimpián (European Girls’ Mathematical Olympiad, EGMO). Az április közepén Kijevben rendezett versenyen összesen 49 ország 196 versenyzője vett részt; a házigazda Ukrajna kivételével mindegyik ország legfeljebb 4 fős csapatot küldhetett.
A versenyt a szerb Jelena Ivančić nyerte, az amerikai Emma Qin lett a második; az első tíz helyezett között a magyar Kerekesen kívül lengyel, bolgár, orosz, ukrán, cseh és mexikói diákok vannak még.
„Már harmadik éve veszek részt az EGMO-n, és minden évben sokat készültem erre és más versenyekre – mondta a Qubitnek a legjobb magyar, az összesítésben 3. helyezett Kerekes Anna, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium végzőse, akinek már a Cambridge-i Egyetemről is van felvételi ajánlata. – Az EGMO csapatvezetők által küldött évközi feladatsorok segítenek egy-egy matematikai téma ismétlésében (geometria, számelmélet, kombinatorika, stb.) és a feladatmegoldási rutin fejlesztésében, de talán még ennél is hasznosabb az egy hétvégét felölelő EGMO tábor. A táborra való készülés közben feldolgozunk egy-egy témát, és előadást készítünk belőle a többiek számára. Ahhoz, hogy tanítsunk, és érthetően át tudjuk adni az anyagot, sokkal mélyebben meg kell értenünk a dolgokat, ami számunkra is nagyon hasznos.”
A kizárólag lányoknak rendezett matekolimpián a résztvevők két nap alatt három-három feladatot kapnak az anyanyelvükön, és naponta négy és fél órájuk van arra, hogy megoldják őket. A feladatok általában nehezek: idén egyetlen versenyző, a végső győztes szerb Jelena Ivančić oldotta meg az összeset hibátlanul, és három feladat tökéletes megoldásával már ezüstérmet lehetett szerezni. Ebben a mezőnyben érte el a tizenkettedikes Kerekes Anna összesítésben a 3., a szegedi Radnótiban tizedikes Hámori Janka a 28., a tizemegyedikes Kocsis Anett (korábban győri Révai, most Fazekas) és tizenkettedikes Mészáros Anna (szintén Fazekas) pedig az osztott 71. helyezést. A részvételt a Bolyai János Matematikai Társulat, a tehetségeknek és hátrányos helyzetűeknek egyaránt matematikatáborokat szervező, a felfedeztető, örömet szerző matematikaoktatást népszerűsítő Gondolkodás Öröme Alapítvány, a felkészítő tábort a Morgan Stanley támogatta.
Az EGMO-t először 2012-ben rendezték meg az angliai Cambridge-ben, főleg európai országok részvételével, aztán a nagy népszerűségre való tekintettel egyre több ország kapott meghívást. 2019-re már a tipikusan jól teljesítő Egyesült Államokat, Ausztráliát, Kanadát, Brazíliát, Chilét, Mexikót, Japánt is képviselte egy-egy négyfős diákcsapat....
Szerző: KABOS ESZTER
2019.04.13.
A versenyt a szerb Jelena Ivančić nyerte, az amerikai Emma Qin lett a második; az első tíz helyezett között a magyar Kerekesen kívül lengyel, bolgár, orosz, ukrán, cseh és mexikói diákok vannak még.
„Már harmadik éve veszek részt az EGMO-n, és minden évben sokat készültem erre és más versenyekre – mondta a Qubitnek a legjobb magyar, az összesítésben 3. helyezett Kerekes Anna, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium végzőse, akinek már a Cambridge-i Egyetemről is van felvételi ajánlata. – Az EGMO csapatvezetők által küldött évközi feladatsorok segítenek egy-egy matematikai téma ismétlésében (geometria, számelmélet, kombinatorika, stb.) és a feladatmegoldási rutin fejlesztésében, de talán még ennél is hasznosabb az egy hétvégét felölelő EGMO tábor. A táborra való készülés közben feldolgozunk egy-egy témát, és előadást készítünk belőle a többiek számára. Ahhoz, hogy tanítsunk, és érthetően át tudjuk adni az anyagot, sokkal mélyebben meg kell értenünk a dolgokat, ami számunkra is nagyon hasznos.”
A kizárólag lányoknak rendezett matekolimpián a résztvevők két nap alatt három-három feladatot kapnak az anyanyelvükön, és naponta négy és fél órájuk van arra, hogy megoldják őket. A feladatok általában nehezek: idén egyetlen versenyző, a végső győztes szerb Jelena Ivančić oldotta meg az összeset hibátlanul, és három feladat tökéletes megoldásával már ezüstérmet lehetett szerezni. Ebben a mezőnyben érte el a tizenkettedikes Kerekes Anna összesítésben a 3., a szegedi Radnótiban tizedikes Hámori Janka a 28., a tizemegyedikes Kocsis Anett (korábban győri Révai, most Fazekas) és tizenkettedikes Mészáros Anna (szintén Fazekas) pedig az osztott 71. helyezést. A részvételt a Bolyai János Matematikai Társulat, a tehetségeknek és hátrányos helyzetűeknek egyaránt matematikatáborokat szervező, a felfedeztető, örömet szerző matematikaoktatást népszerűsítő Gondolkodás Öröme Alapítvány, a felkészítő tábort a Morgan Stanley támogatta.
Az EGMO-t először 2012-ben rendezték meg az angliai Cambridge-ben, főleg európai országok részvételével, aztán a nagy népszerűségre való tekintettel egyre több ország kapott meghívást. 2019-re már a tipikusan jól teljesítő Egyesült Államokat, Ausztráliát, Kanadát, Brazíliát, Chilét, Mexikót, Japánt is képviselte egy-egy négyfős diákcsapat....
A HÉT FOTÓSA: VADAS ERNŐ (1899-1962), WORLD PRESS PHOTO-DÍJAS FOTOGRÁFUS
MAI MANÓ HÁZ
Szerző: Mai Manó Ház
2019.04.14.
Vadas Ernő fényképész, fotóművész 1899. december 17-én született Nagykanizsán. Érettségi után banktisztviselőként dolgozott, a fényképezéssel csak hobbiból foglalkozott. 1918-ban készítette első fényképeit a szüleitől kapott kis fényképezőgéppel. 1925-ben elküldte képeit bírálatra a Színházi Életnek, és a laptól biztató visszajelzést kapott. 1927-től már a magyar fotóművészet egyik megújítójaként ismert Balogh Rudolf segítségével sajátította el a szakma csínját-bínját. A jó szemű, tehetséges fotográfus 1931-ben külföldön is nevet szerzett, a svájci Camera című folyóirat által rendezett pályázaton Libák című képéért neki ítélték az ezer aranyfrankkal járó első díjat. Fotói neves külföldi lapokban, többek között a Geographic Magazine-ban, a Vanity Fairben, a Harpers Bazaarban és az Illustrated London Newsban is megjelentek. 1938-ban az American Annual Photography toplistáján 13424 fotográfus közül az igen előkelő ötödik helyre sorolták. 1959-ben Ménesterelés című képéért a magyar fotósok közül másodikként kapott díjat a World Press Photo-pályázaton. Vadas Ernő 1962-ben hunyt el.
"Képeivel sok-sok örömet és gyönyörűséget szerzett mindenkinek. Mert ahogy lényéből, úgy áradt fotóiból is az optimizmus, az élet szeretete. Képein mindenki számára érthető közelségbe hozta életünk sokrétű megnyilvánulásait." - írta Rév Miklós Vadas Ernő nekrológjában.
Mivel ezen a héten Vadas Ernő Körmenet című fotóját választottátok a HÉT FOTÓJÁNAK, mai bejegyzésünkben a Magyar Fotográfiai Múzeum engedélyével - amit ezúton is köszönünk - Vadas Ernő képeiből válogattunk.
Szerző: Mai Manó Ház
2019.04.14.
"Képeivel sok-sok örömet és gyönyörűséget szerzett mindenkinek. Mert ahogy lényéből, úgy áradt fotóiból is az optimizmus, az élet szeretete. Képein mindenki számára érthető közelségbe hozta életünk sokrétű megnyilvánulásait." - írta Rév Miklós Vadas Ernő nekrológjában.
Mivel ezen a héten Vadas Ernő Körmenet című fotóját választottátok a HÉT FOTÓJÁNAK, mai bejegyzésünkben a Magyar Fotográfiai Múzeum engedélyével - amit ezúton is köszönünk - Vadas Ernő képeiből válogattunk.
A MOMENTUM ELNÖKSÉGE KEZDEMÉNYEZI A FERENCVÁROSI ALAPSZERVEZET VEZETÉSÉNEK LEVÁLTÁSÁT
444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2019.04.13.
Szombat este 8-kor jelent meg Ács Dániel cikke, amelyben a Momentum ferencvárosi alapszervezetének különös közleményéről számolt be, alig több mint két órával később pedig befutott a Momentum elnökségének reakciója:...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: URFI PÉTER
2019.04.13.
ITT OLVASHATÓ
KEDVES RASSZISTÁINK
MAGYAR NARANCS / MIKROFILM
Szerző: SZABÓ ÁDÁM
2019.04.13.
Ne legyenek kétségeink, mindezek a viták feleakkorát sem szóltak volna, ha a Zöld könyv nem tarolja végig a díjszezont. A kritikák nagy része ugyanis inkább annak szól, hogy miért egy ilyen filmet ünnepel a szakma három évvel a Holdfény után. A Zöld könyv ugyanis egyként célozza be azokat, akik csak egy jót szeretnének szórakozni és azokat is, akik szeretnek pár percet gondolkodni a vége főcím alatt. Ugyanakkor tudatosan, s most már tudhatjuk, sikeresen ráment az Oscar- és egyéb díjakat odaítélők kiszolgálására is, hisz a mű láttán akár azt is érezhették, hogy ha a Zöld könyvre voksolnak, egy fontos témára hívják fel a figyelmet. De bízvást kielégül a fehér amerikai átlagnéző is, hiszen a film szerint majdnem mindenkiben van egy kis előítélet, de mindez nem baj, hiszen könnyen túlléphet rajta az ember. A fekete amerikai néző pedig az utóbbi évek legünnepeltebb afroamerikai színészének, Mahershala Alinak örülhet, aki a legközhelyesebb pillanatokban is hátán cipeli a filmet. Akik viszont kicsit komplexebb megközelítésre, vitaindító, magvas mondandóra, a múlt sebeinek felszakítására várnak – na, ők sehol a világon nem lesznek elégedettek. Ritkán indít el ugyanis társadalmi párbeszédet, gyógyulási folyamatot egy film, aminek deklarált célja mindössze annyi, hogy a végén mindenki jól érezze magát...
Szerző: SZABÓ ÁDÁM
2019.04.13.
Beszélhet-e egy fehér férfi a feketéket érő hátrányos megkülönböztetésről – azaz joga van-e neki elmesélni, mi is az a rasszizmus? Ez talán a Zöld könyvet övező botrányok központi kérdése.
Beszélhet-e egy fehér férfi a feketéket érő hátrányos megkülönböztetésről – azaz joga van-e neki elmesélni, mi is az a rasszizmus? Ez talán a Zöld könyvet övező botrányok központi kérdése.
A fekete zongorista, Don Shirley és az italoamerikai kidobólegény, Tony Vallelonga barátságának történetéből utóbbi fia, Nick Vallelonga kanyarított forgatókönyvet. Azt a típust, amit jobb szó híján feelgoodnak szokás nevezni, hiszen figurái, mondandója, világnézete is mind egyetlen gondolat felé mutatnak: az ember alapvetően jó, a világ pedig egy csodálatos hely.
Érthető, hogy mindezzel a fekete közösség – azok, akiket hosszú ideig valóban nem engedtek beülni egy étterembe vagy megszállni egy hotelben – nem feltétlenül ért egyet. Don Shirley utódai például felháborodtak a filmen, mondván, miért egy fehér férfi akarja elmesélni, milyen volt feketének lenni a 60-as évek Amerikájában. Miért van az, hogy több mint 50 évvel a történtek után még mindig a fehérek narratívája erősebb?
Beszélhet-e egy fehér férfi a feketéket érő hátrányos megkülönböztetésről – azaz joga van-e neki elmesélni, mi is az a rasszizmus? Ez talán a Zöld könyvet övező botrányok központi kérdése.
A fekete zongorista, Don Shirley és az italoamerikai kidobólegény, Tony Vallelonga barátságának történetéből utóbbi fia, Nick Vallelonga kanyarított forgatókönyvet. Azt a típust, amit jobb szó híján feelgoodnak szokás nevezni, hiszen figurái, mondandója, világnézete is mind egyetlen gondolat felé mutatnak: az ember alapvetően jó, a világ pedig egy csodálatos hely.
Érthető, hogy mindezzel a fekete közösség – azok, akiket hosszú ideig valóban nem engedtek beülni egy étterembe vagy megszállni egy hotelben – nem feltétlenül ért egyet. Don Shirley utódai például felháborodtak a filmen, mondván, miért egy fehér férfi akarja elmesélni, milyen volt feketének lenni a 60-as évek Amerikájában. Miért van az, hogy több mint 50 évvel a történtek után még mindig a fehérek narratívája erősebb?
ÉS AKKOR SZÁZEZER MAGYARNAK ITT VAN MÁR A KÁNAÁN
HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.04.13.
Kiszámolta az MNB, hogy az ország leggazdagabb egy százalékánál van az összvagyon negyede; vádat emeltek az Alstom-ügyben; egy újság és egy focicsapat került új tulajdonoshoz. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója...
Szerző: hvg.hu
2019.04.13.
HULLANAK AZ EMBEREK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN ÉS ÉLMÉNYPARKOKRA KÖLTIK A PÉNZT
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.04.13.
Nem volt résen a NER, és elmulasztották megakadályozni, hogy nyilvánosságra kerüljenek a hivatalos adatok: eszerint az összes haláleset 26 százaléka, több mint 32 ezer haláleset lett volna elkerülhető 2014-ben, ha megfelelő lett volna az egészségügyi ellátórendszer és hatékony lett volna a népegészségügy. Azóta ilyen kimutatás nem került nyilvánosságra, aki ezt nyilvánosságra hozta, már nyilván repült. Azóta a helyzet csak romlott, a fertőzésektől a műtőben talált patkányokon át a frissen műtött betegre zuhant plafonig. De már 2014-ben is megállapították, hogy a 65 évnél fiatalabb korosztálynál minden második (!) haláleset elkerülhető lett volna megfelelő egészségügyi beavatkozással. Ez döbbenetes adat. Ez önmagában elég lenne, hogy bármilyen kormány bukjon. Demokratikus kormány meg is bukna, csak diktatúra nem tud megbukni.
Ehhez képest Rogán Antal, Orbán propagandaminisztere, a belváros korrupcióban világcsúcsokat döntögető volt polgármestere, Zalaszabaron élményparkot avat, ahol egymilliárd (!) forintért építettek meg egy hullámvasutat. Ez hasonló ahhoz az esztelenséghez, amikor leműkövezték a fél országot uniós pénzből, építettek másfélméteres kilátókat, mindenféle hülye tornyokat, amikor az embereknek nincs munkájuk. A legfontosabb az, hogy műköves legyen a főtér ott, ahol az embereknek nincs mit enni? De mondhatják, hogy az Unió erre adott pénzt. A Zobori Élménypark egymilliárdja viszont állami pénzből épült. Ehhez képest a magyarországi kórházak is egy-egy élménypark (Theme Park), ahol a járda a hullámvasút, a műtő a kísértetkastély, a kórterem a horrorszoba, csak ezekre nem költenek egy fillért sem, és a látogatók közül minden második koporsóban távozik, ha 65 év alatti, a fenti statisztika szerint...
Szerző: Amerikai Népszava
2019.04.13.
Ehhez képest Rogán Antal, Orbán propagandaminisztere, a belváros korrupcióban világcsúcsokat döntögető volt polgármestere, Zalaszabaron élményparkot avat, ahol egymilliárd (!) forintért építettek meg egy hullámvasutat. Ez hasonló ahhoz az esztelenséghez, amikor leműkövezték a fél országot uniós pénzből, építettek másfélméteres kilátókat, mindenféle hülye tornyokat, amikor az embereknek nincs munkájuk. A legfontosabb az, hogy műköves legyen a főtér ott, ahol az embereknek nincs mit enni? De mondhatják, hogy az Unió erre adott pénzt. A Zobori Élménypark egymilliárdja viszont állami pénzből épült. Ehhez képest a magyarországi kórházak is egy-egy élménypark (Theme Park), ahol a járda a hullámvasút, a műtő a kísértetkastély, a kórterem a horrorszoba, csak ezekre nem költenek egy fillért sem, és a látogatók közül minden második koporsóban távozik, ha 65 év alatti, a fenti statisztika szerint...
AZ OSZTALÉKRÓL
HUPPA
Szerző: ILLE ISTVÁN
2019.04.13.
Az osztalék az a pénzösszeg, melyet a részvénytársaság a részvény-tulajdonosainak fizet, általában akkor, amikor nyereséget ért el.
Az Orbán és Tsai Rt. évek óta nyereséges, ám osztalékot csak klienseinek és oligarcháinak fizet. Ami azért érdekes, mert a részvényekért a részvényesek jobb helyen fizetni szoktak, de az Orbán és Tsai Rt. esetében nem tudni arról, hogy pl. Mészáros, Garancsi vagy Csányi befektetett volna bármennyit is. Noch dazu, a befektetésükért a részvényesek hasznot várnak el.
A haszon nem is marad el, csak éppen az uniós felzárkóztatási pénzek kerülnek befektetésre. No, nem projekt szinten, hanem a csókosok zsebe táján.
A képlet egyszerű: Orbán birtokolja a központi hatalmat és mindent, ami vele jár, jövedelmet, státuszt, presztízst. Ám – mint jó uralkodó – a helyi hatalmat – és mindazt, ami vele jár, jövedelmet, státuszt, presztízst – meghagyja a helyi eliteknek, lojalitásukért – és a szavazatok biztosításáért – cserébe. Övé az egyeduralom és a szabad rablás, de kliensei városaiban, falvaiban övék mindez, az ő patrónusaiké és azé a néhány családé, aki megbízható, feltétlen híve – és kiszolgálója – a hatalomnak. Mindenki annyit ér, amennyire beárazom – mondja – aki okos az tudja, mit kell tennie, hogy növekedjen az ázsiója.
Persze, azért ne tévedjünk, olyan nagyon nem eresztette meg jó uralkodónk a gyeplőt, koronként és helyenként bele-belenyúl a helyi hatalomba és jövedelemelosztásba. Legfeltűnőbben ez a helyi elit kiszorítása a fejlesztési pénzek felhasználásának területéről. A monarchikus törekvések egyértelműek, a királyi bizomány növekedése megállíthatatlan. Nincs alku: minden a központi hatalomé. Aki nem vejem – ellenem (by Lengyel L.).
A központosításnak nincs pártszínezete, se ideológiája, csak elvi szempontja: elviszem, pont! Gátlástalanul elvesz intézményeket, jövedelmeket a helyi Fidesz hatalmasságoktól is, ha úri kedve úgy tartja. Nekik is tudomásul kell venniük, hogy minden Orbántól és családjától függ, a helyi fideszes elitnek is kuss! A központosított hatalom hivatalaiban, igazgatási rendszereiben a tudás bolsevik trükknek számít, a politikai akarat szolgalelkű végrehajtása és a hithű lojalitás az egyetlen értékmérő. Most éppen az igazságszolgáltatás lojálissá alakításán dolgoznak az Rt-ben...
Szerző: ILLE ISTVÁN
2019.04.13.
Az Orbán és Tsai Rt. évek óta nyereséges, ám osztalékot csak klienseinek és oligarcháinak fizet. Ami azért érdekes, mert a részvényekért a részvényesek jobb helyen fizetni szoktak, de az Orbán és Tsai Rt. esetében nem tudni arról, hogy pl. Mészáros, Garancsi vagy Csányi befektetett volna bármennyit is. Noch dazu, a befektetésükért a részvényesek hasznot várnak el.
A haszon nem is marad el, csak éppen az uniós felzárkóztatási pénzek kerülnek befektetésre. No, nem projekt szinten, hanem a csókosok zsebe táján.
A képlet egyszerű: Orbán birtokolja a központi hatalmat és mindent, ami vele jár, jövedelmet, státuszt, presztízst. Ám – mint jó uralkodó – a helyi hatalmat – és mindazt, ami vele jár, jövedelmet, státuszt, presztízst – meghagyja a helyi eliteknek, lojalitásukért – és a szavazatok biztosításáért – cserébe. Övé az egyeduralom és a szabad rablás, de kliensei városaiban, falvaiban övék mindez, az ő patrónusaiké és azé a néhány családé, aki megbízható, feltétlen híve – és kiszolgálója – a hatalomnak. Mindenki annyit ér, amennyire beárazom – mondja – aki okos az tudja, mit kell tennie, hogy növekedjen az ázsiója.
Persze, azért ne tévedjünk, olyan nagyon nem eresztette meg jó uralkodónk a gyeplőt, koronként és helyenként bele-belenyúl a helyi hatalomba és jövedelemelosztásba. Legfeltűnőbben ez a helyi elit kiszorítása a fejlesztési pénzek felhasználásának területéről. A monarchikus törekvések egyértelműek, a királyi bizomány növekedése megállíthatatlan. Nincs alku: minden a központi hatalomé. Aki nem vejem – ellenem (by Lengyel L.).
A központosításnak nincs pártszínezete, se ideológiája, csak elvi szempontja: elviszem, pont! Gátlástalanul elvesz intézményeket, jövedelmeket a helyi Fidesz hatalmasságoktól is, ha úri kedve úgy tartja. Nekik is tudomásul kell venniük, hogy minden Orbántól és családjától függ, a helyi fideszes elitnek is kuss! A központosított hatalom hivatalaiban, igazgatási rendszereiben a tudás bolsevik trükknek számít, a politikai akarat szolgalelkű végrehajtása és a hithű lojalitás az egyetlen értékmérő. Most éppen az igazságszolgáltatás lojálissá alakításán dolgoznak az Rt-ben...
ÉLETSZERŰ? ÉLETSZERŰ!
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.04.14.
Üdvözlöm a kedves és kedvetlen olvasókat! Jó reggelt kívánok! Kérem, ne zavartassák magukat, nyugodtan dőljenek vissza, mégiscsak vasárnap van, pihen az Úr is, meg remélhetőleg a keresztény gyökerek is jól vannak, és az ágyban szürcsölgetik a megérdemelt vasárnap reggeli forró feketéjüket, a villásreggelivel az ölükben. Nem, a csülkös pacal, az ebédre lesz.
Azon elmélkedtem, hogy hát nem sikerült a kereszténységet is kilúgozni, leamortizálni, rongyosra szaggatni, pejoratív kategóriává silányítani? Jó, én soha nem tudtam erre az egészre mint valami nemes, magasztos eszmerendszerre gondolni, de nem is rólam van szó. Hanem.
Azt se én mondtam (de, én is mondtam), hogy Magyarország nem keresztény ország, csak hát én nem vagyok Róna Péter, úgyhogy nem volt olyan fontos. A jogász-közgazdász szerint az van, hogy alapjában ez nem egy keresztény ország. Szent István tűzzel-vassal térítette meg a pogány magyarságot, s ez az erőszak nyomot hagyott a magyarok lelkében. Fasz tudja. Arról egészen halvány emlékeim vannak, hogy milyen volt, amikor engem tűzzel-vassal térítettek meg, de az biztos, hogy az egyébként is meglévő történelmi komplexusokra és hiányos ismeretekre, de az annál nagyobb pofákra nem volt nehéz felhúzni ezt a hazug maszlagokból, mítoszokból, soha nem volt dicsőségekből táplálkozó vadfeudalista, illiberális kleptokráciát, amelyik folyton a keresztény gyökereire hivatkozik. EZT a vicces olvasmányt feltétlenül ajánlom elolvasásra, ilyen az, amikor az alulművelt kormánypropagandista – aki valószínűleg akkor volt utoljára templomban, amikor Bayer Zsolt illemtankönyvet fogott a kezébe – szénné égeti magát keresztény vallás védelmében a saját tudatlansága és túlteljesítési kényszere okán. Még sok ilyet, elvtársak!
Az viszont egyáltalán nem vicces, és el sem tudom képzelni, hogy a valóban hívő keresztények hogy érzik magukat mostanában, különösképpen azóta, mióta egyesek az ő hitüket és meggyőződésüket árulják úgy, mint tisztességes parasztember a piacon a krumplit. Azt viszont sejtem, hogy ha én őszinte hívő ember lennék, akkor ez idő tájt már igen nagyon szarul érezném magam a bőrömben. Így sem érzem túl jól magam, nem magáneleti lírailag és nem is azért, mert politikai bűnözők az én vallási-erkölcsi elveimmel tisztogatják a szaros seggüket és az enyves kezüket egyik kétharmadtól a másikig, hanem például azért, amit Spiró György mondott egy interjúban. Az a Spiró, aki valószínűleg nem a Schmidt Mária által a nyereg alatt hamisított történelemkönyveken pallérozta az elméjét:
"A magyarság a huszadik század elejéig befogadó volt, akárcsak Lengyelország a XVIII. század végéig. A lelkileg erős országok mindig befogadók, épp a gyöngék jellemzője, hogy nem azok. Nehéz lelkileg követni azt a tébolyt, ami mára szinte az egész világon kialakult. Kétszáz éve minden nép nemzetállamot akar, ma is vannak, akik ezért küzdenek, hullatják érte a vérüket bőségesen, de ha végre megvalósul az álmuk, rögtön elkezdik kiválasztani magukból a belső ellenséget. Kérdés, hogy a XIX. század végén kezdődött szélsőséges elzárkózás, amely világháborúkat okozott, meddig tarthat még. A XX. század rémes dolgokat hozott ki az emberből. A második világháború után egy ideig azt lehetett hinni, hogy ezen túlléptünk. De hát ugyanott tartunk, ahol az első világháború előtt. A politikusok nem emlékeznek a háborúra, bárhol éljenek is, és fogalmuk sincs, hogy mi lesz a tetteik következménye."
Ez van. És ezen nem fog segíteni az sem, ha Mariska néni úgy írja át a történelmet, hogy az összes világháborút megnyertük. Akinek magára kéne ismernie ebből az egészen sötét, vészjósló, ám teljesen realista helyzetelemzésből, az pontosan az, aki elköveti a merényletet. És leszarja, hogy mi lesz a következménye a viszkető tenyerű, taknyonvéren csúszást vizionáló fehérkeresztény elmebajának, a szélsőséges elzárkózásának és a homogén nemzetállami ámokfutásának.
Amúgy azt tudta vajon a gatyából kilógó puritán seggel, vagyontalanul magánrepülőzés és a megélhetési migránsfóbia európai világítótornya, hogy az orosz maffia luxusjachtokon szállítja a menekülteket az olasz kikötőkbe? Mondom: orosz. Mondom: maffia. Ja. Nem Soros György, nem Soros György migránssimogató álcivil szervezetei, nem Sargentini és a baloldali európai bevándorláspárti politikusok, hanem a kibaszott orosz maffia. Nekem mindegy, csak gondoltam szólok, hogy kéne valamit fércelni a kommunikáción, mert a sarokban rettegő hívek össze találnak zavarodni. Jó, dehogy zavarodnak össze.
Az sem zavarja össze őket, hogy a bálványuk azt hazudja nekik minden egyes évben, hogy ő egy csóringer, plebejus földönfutó, sohase volt neki semmije, sőt: a templom egerével szokta reggelente olvasgatni a Nemzeti Sportot...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.04.14.
Azon elmélkedtem, hogy hát nem sikerült a kereszténységet is kilúgozni, leamortizálni, rongyosra szaggatni, pejoratív kategóriává silányítani? Jó, én soha nem tudtam erre az egészre mint valami nemes, magasztos eszmerendszerre gondolni, de nem is rólam van szó. Hanem.
Azt se én mondtam (de, én is mondtam), hogy Magyarország nem keresztény ország, csak hát én nem vagyok Róna Péter, úgyhogy nem volt olyan fontos. A jogász-közgazdász szerint az van, hogy alapjában ez nem egy keresztény ország. Szent István tűzzel-vassal térítette meg a pogány magyarságot, s ez az erőszak nyomot hagyott a magyarok lelkében. Fasz tudja. Arról egészen halvány emlékeim vannak, hogy milyen volt, amikor engem tűzzel-vassal térítettek meg, de az biztos, hogy az egyébként is meglévő történelmi komplexusokra és hiányos ismeretekre, de az annál nagyobb pofákra nem volt nehéz felhúzni ezt a hazug maszlagokból, mítoszokból, soha nem volt dicsőségekből táplálkozó vadfeudalista, illiberális kleptokráciát, amelyik folyton a keresztény gyökereire hivatkozik. EZT a vicces olvasmányt feltétlenül ajánlom elolvasásra, ilyen az, amikor az alulművelt kormánypropagandista – aki valószínűleg akkor volt utoljára templomban, amikor Bayer Zsolt illemtankönyvet fogott a kezébe – szénné égeti magát keresztény vallás védelmében a saját tudatlansága és túlteljesítési kényszere okán. Még sok ilyet, elvtársak!
Az viszont egyáltalán nem vicces, és el sem tudom képzelni, hogy a valóban hívő keresztények hogy érzik magukat mostanában, különösképpen azóta, mióta egyesek az ő hitüket és meggyőződésüket árulják úgy, mint tisztességes parasztember a piacon a krumplit. Azt viszont sejtem, hogy ha én őszinte hívő ember lennék, akkor ez idő tájt már igen nagyon szarul érezném magam a bőrömben. Így sem érzem túl jól magam, nem magáneleti lírailag és nem is azért, mert politikai bűnözők az én vallási-erkölcsi elveimmel tisztogatják a szaros seggüket és az enyves kezüket egyik kétharmadtól a másikig, hanem például azért, amit Spiró György mondott egy interjúban. Az a Spiró, aki valószínűleg nem a Schmidt Mária által a nyereg alatt hamisított történelemkönyveken pallérozta az elméjét:
"A magyarság a huszadik század elejéig befogadó volt, akárcsak Lengyelország a XVIII. század végéig. A lelkileg erős országok mindig befogadók, épp a gyöngék jellemzője, hogy nem azok. Nehéz lelkileg követni azt a tébolyt, ami mára szinte az egész világon kialakult. Kétszáz éve minden nép nemzetállamot akar, ma is vannak, akik ezért küzdenek, hullatják érte a vérüket bőségesen, de ha végre megvalósul az álmuk, rögtön elkezdik kiválasztani magukból a belső ellenséget. Kérdés, hogy a XIX. század végén kezdődött szélsőséges elzárkózás, amely világháborúkat okozott, meddig tarthat még. A XX. század rémes dolgokat hozott ki az emberből. A második világháború után egy ideig azt lehetett hinni, hogy ezen túlléptünk. De hát ugyanott tartunk, ahol az első világháború előtt. A politikusok nem emlékeznek a háborúra, bárhol éljenek is, és fogalmuk sincs, hogy mi lesz a tetteik következménye."
Ez van. És ezen nem fog segíteni az sem, ha Mariska néni úgy írja át a történelmet, hogy az összes világháborút megnyertük. Akinek magára kéne ismernie ebből az egészen sötét, vészjósló, ám teljesen realista helyzetelemzésből, az pontosan az, aki elköveti a merényletet. És leszarja, hogy mi lesz a következménye a viszkető tenyerű, taknyonvéren csúszást vizionáló fehérkeresztény elmebajának, a szélsőséges elzárkózásának és a homogén nemzetállami ámokfutásának.
Amúgy azt tudta vajon a gatyából kilógó puritán seggel, vagyontalanul magánrepülőzés és a megélhetési migránsfóbia európai világítótornya, hogy az orosz maffia luxusjachtokon szállítja a menekülteket az olasz kikötőkbe? Mondom: orosz. Mondom: maffia. Ja. Nem Soros György, nem Soros György migránssimogató álcivil szervezetei, nem Sargentini és a baloldali európai bevándorláspárti politikusok, hanem a kibaszott orosz maffia. Nekem mindegy, csak gondoltam szólok, hogy kéne valamit fércelni a kommunikáción, mert a sarokban rettegő hívek össze találnak zavarodni. Jó, dehogy zavarodnak össze.
Az sem zavarja össze őket, hogy a bálványuk azt hazudja nekik minden egyes évben, hogy ő egy csóringer, plebejus földönfutó, sohase volt neki semmije, sőt: a templom egerével szokta reggelente olvasgatni a Nemzeti Sportot...
BELEBOTLIK A NYELVÜK - FIATALOK TÍZEZREI ESHETNEK EL A DIPLOMASZERZÉS ESÉLYÉTŐL
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: F. SZABÓ KATA
2019.04.13.
Ha a kormány nem tesz engedményeket, néhány év alatt több tízezer fiatal eshet el a diplomaszerzés és a társadalmi ranglétrán való előrelépés esélyétől. Az érintettek többsége – így sok kisebb vidéki egyetem – egyelőre struccpolitikát folytat, valószínűleg a szigorítás elhalasztásában bízik, de a minisztérium hajthatatlannak tűnik.
„Nálunk valószínűleg mindenkinek, még a gyengébb angol csoportba járóknak is meglesz a nyelvvizsgája a felvételiig. Én most az angol felsőfokúra készülök, és olaszból is van egy középfokúm, de tudom, hogy én szerencsés vagyok, és az ország legtöbb iskolájában nem ez a helyzet” – meséli a 10. osztályos Marci, aki Budapest egyik kifejezetten jó gimnáziumába jár, ahol az számít ritkaságnak, ha valakinek nem sikerül érettségiig legalább egy középfokú vizsgát letennie. De jól gondolja, hogy nem ez az általános – nem mindenki engedheti meg magának a nyári külön kurzusokat, ráadásul a nyelvtanulás eredményessége is nagyban függ a pedagógusoktól. Márpedig az iskolákban tanító nyelvtanárok egy része nem a leghatékonyabb módszerekkel tanít. Ráadásul óriási különbségek vannak az iskolatípusok között is: a szakgimnáziumokban az érettségizőknek csak a negyede nyelvvizsgázik. Vagyis hiába szeretné a kormány ezekbe az iskolákba terelni a gyerekeket a gimnáziumok helyett (ahol a tanulók több mint fele tesz nyelvvizsgát), mondván: innen is kövezett út vezet a felsőoktatásba, a tanulók háromnegyedének esélye sem lenne egyetemre menni, ha minden így marad.
Szerző: F. SZABÓ KATA
2019.04.13.
„Nálunk valószínűleg mindenkinek, még a gyengébb angol csoportba járóknak is meglesz a nyelvvizsgája a felvételiig. Én most az angol felsőfokúra készülök, és olaszból is van egy középfokúm, de tudom, hogy én szerencsés vagyok, és az ország legtöbb iskolájában nem ez a helyzet” – meséli a 10. osztályos Marci, aki Budapest egyik kifejezetten jó gimnáziumába jár, ahol az számít ritkaságnak, ha valakinek nem sikerül érettségiig legalább egy középfokú vizsgát letennie. De jól gondolja, hogy nem ez az általános – nem mindenki engedheti meg magának a nyári külön kurzusokat, ráadásul a nyelvtanulás eredményessége is nagyban függ a pedagógusoktól. Márpedig az iskolákban tanító nyelvtanárok egy része nem a leghatékonyabb módszerekkel tanít. Ráadásul óriási különbségek vannak az iskolatípusok között is: a szakgimnáziumokban az érettségizőknek csak a negyede nyelvvizsgázik. Vagyis hiába szeretné a kormány ezekbe az iskolákba terelni a gyerekeket a gimnáziumok helyett (ahol a tanulók több mint fele tesz nyelvvizsgát), mondván: innen is kövezett út vezet a felsőoktatásba, a tanulók háromnegyedének esélye sem lenne egyetemre menni, ha minden így marad.
A törvény azokat fogja még hatékonyabban kiszorítani a felsőoktatásból, akiknek nincs lehetőségük különórákra járni, tovább rontja a nehezebb helyzetű gyerekek kitörési esélyeit. Hiba lenne azt gondolni ugyanakkor, hogy az esélyegyenlőséget sértő szigorítás a középosztálybeli családok gyerekeinek nem okoz gondot. Bár egyelőre még nem tudni pontosan, hogyan változik meg a felvételi pontok számítása az új rendszerben, az a hír járja, hogy miután kötelező lesz egy középfokú nyelvvizsga és egy emelt szintű érettségi, a későbbiekben ezek után nem jár majd pluszpont – aki ezekkel nem rendelkezik, nem is vehet részt a felvételi folyamatban. Éppen ezért, mint arra egy budapesti gimnáziumban tanító pedagógus felhívta a figyelmünket: ha egy diák pluszpontokat akar szerezni, legalább két tárgyból kell emelt szintű érettségit tennie, és az sem árt, ha a kötelezőn kívül van még egy nyelvvizsgája. Ezért a 11.-es diákjainak egy része – akiknek már felsőfokú nyelvvizsgája van angolból – az egész nyarat azzal fogják tölteni, hogy a második tanult nyelvből felkészüljenek egy középfokúra, hogy ne vesszenek a felsőfokúért járó pluszpontok. Ez pedig már a középosztálybeli gyerekek (és szüleik) számára is hatalmas erőfeszítést jelent.
„Nem ördögtől való dolog, hogy elvárjuk a középfokú nyelvvizsgát azoktól, akiknek van lehetőségük ezt megszerezni, például magántanár segítségével. A budapesti középosztály szemüvegén keresztül nézve a világot, könnyen mondhatjuk azt, hogy aki nem képes megtanulni középfokon egy idegen nyelvet, az ne is menjen egyetemre. De én elég sokat járok olyan helyeken – például Ózd külvárosában vagy az Ormánságban –, ahol mindez egyáltalán nem ilyen egyértelmű” – mondja Prievara Tibor, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium angoltanára, a legkorszerűbb pedagógiai módszereket bemutató Tanárblog egyik szerkesztője, aki szerint egy erősen szegregáló oktatási rendszerben ez egy újabb olyan intézkedés, amely az esélyegyenlőség ellen hat, és azokat sújtja, akiknek a lehetőségei egyébként is korlátozottabbak.
„A felsőoktatásba felvételizők között általában 50-55 százalék között van a középfokú nyelvvizsgával vagy az azzal egyenértékű emelt szintű nyelvi érettségivel rendelkezők aránya. A végül az egyetemekre bekerülő, felvett diákok között pedig körülbelül 75 százalékos az arányuk” – hivatkozik az Oktatási Hivatal adataira Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, aki szerint mindebből az látszik: ha a középiskolás diákok nyelvtudása nem javul jelentősen egy év alatt, az egyetemek csaknem 25 százalékkal kevesebb diákot tudnak majd felvenni 2020-ban. (Tavaly kicsit több mint 75 ezer hallgató került be a felsőoktatásba.) A szakértő szerint az a nagyságrendileg 19 ezer ember, aki tavaly nyelvvizsga nélkül került be valamilyen szakra, nagy valószínűséggel közelében sincs a középfokú nyelvtudásnak, különben a felvételi előtt biztosan próbálkozott volna.
„Az igazán nagy probléma, hogy a 2020-ban felvételizők, vagyis a mostani 11.-es diákok esetében már régen eldőlt, hogy milyen utat járnak be nyelvtanulási szempontból. Nem az előttük álló körülbelül 10 hónapban fog eldőlni a sorsuk. Biztos sokan vannak olyanok, akik már a kívánt szint közelében vannak, és csak egy utolsó hajrára van szükség, hogy sikerrel járjanak. De aki ettől messze van, mert az iskolája egyszerűen nem viszi el a nyelvtudásnak erre a szintjére, szinte esélytelen. Nem szabad elfelejteni, hogy a középszintű nyelvi érettségi az alapfokú, B1-es nyelvvizsga szintjének felel meg. Az iskolák többsége erre van felkészülve, meg sem céloz ennél többet. Ha a család nincs abban az anyagi helyzetben, hogy kipótolja ezt a különbséget, akkor ezek a tanulók esélytelenek lesznek arra, hogy érvényes felvételit tudjanak beadni. És itt nagyon jelentős, 200 tanórányi különbség van a két szint között, aminek a költsége 200-300 ezer forint között mozog” – mondja Rozgonyi Zoltán...
„HA A FIDESZRŐL VAN SZÓ, MINDENT FÉLRETESZEK”
24.HU
Szerző: ZALAVÁRI NOÉMI, BÁRDI BÁLINT
2019.04.13.
Szinte minden párt megszerezte már az EP-lista állításhoz szükséges aláírásokat mégis rengeteg aktivista van még mindig az utcákon. Arra voltunk kíváncsiak, miért éri meg nekik ennyit dolgozni egy párttért...
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: ZALAVÁRI NOÉMI, BÁRDI BÁLINT
2019.04.13.
ITT NÉZHETŐ MEG
ELEGÜNK VAN!
168 ÓRA OLINE
Szerző: TÓTH ÁKOS
2019.04.13.
Elhangzott 2019. április 12-én, a Frontsebészet - A Bajnai-kormány egy éve című könyv bemutatóján.
Szeretettel köszöntök mindenkit a 168 Óra rendezvényén, amelyen a Frontsebészet című, a Bajnai-kormány egy évét földolgozó kötetet mutatjuk be két kitűnő kollégám, Ónody-Molnár Dóra és Pető Péter segítségével. Adódik a kérdés, és bármerre járok, nekem is szegezik, hogy minek tíz év távlatából egyetlen esztendő eseményeit ennyire részletesen földolgozni. Mondhatnánk erre számos indokot, kezdve a dokumentálás fontosságával, addig bezárólag, hogy érdemes földolgoznunk, van-e, és erre nyilvánvalóan igen a válasz, akkor milyen felelősségünk van abban, hogy az, ami körbevesz bennünket, létrejött, és ilyenné lett, amilyen. Ehhez időnként hátra kell lépni, vissza az időben, hiszen azok, akik itt ülnek ebben a teremben, aktív részesei voltak annak a korszaknak, ki itt, ki ott.
Tudnunk kell elszámolni mindazzal, amit akkor és ott tettünk – magam például a már lemészárolt Népszabadság egyik vezetőjeként –, máskülönben a jelenünk válik megkérdőjelezhetővé, adott esetben hiteltelenné. Amikor nekünk szegezik a kérdést, mivégre is ez a kötet, beszélhetnénk tehát az önreflexió fontosságáról, fölvethetnénk, hogy mutatkozik-e egyáltalán társadalmi igény az önreflexióra, vagy jóval kényelmesebb elfogadnunk magunkat ilyennek, beszélhetnénk az épp az önreflexió hiányából adódó gomolygó ködről, arról, hogy tisztázó leltár nélkül kiút sincs...
Szerző: TÓTH ÁKOS
2019.04.13.
Szeretettel köszöntök mindenkit a 168 Óra rendezvényén, amelyen a Frontsebészet című, a Bajnai-kormány egy évét földolgozó kötetet mutatjuk be két kitűnő kollégám, Ónody-Molnár Dóra és Pető Péter segítségével. Adódik a kérdés, és bármerre járok, nekem is szegezik, hogy minek tíz év távlatából egyetlen esztendő eseményeit ennyire részletesen földolgozni. Mondhatnánk erre számos indokot, kezdve a dokumentálás fontosságával, addig bezárólag, hogy érdemes földolgoznunk, van-e, és erre nyilvánvalóan igen a válasz, akkor milyen felelősségünk van abban, hogy az, ami körbevesz bennünket, létrejött, és ilyenné lett, amilyen. Ehhez időnként hátra kell lépni, vissza az időben, hiszen azok, akik itt ülnek ebben a teremben, aktív részesei voltak annak a korszaknak, ki itt, ki ott.
Tudnunk kell elszámolni mindazzal, amit akkor és ott tettünk – magam például a már lemészárolt Népszabadság egyik vezetőjeként –, máskülönben a jelenünk válik megkérdőjelezhetővé, adott esetben hiteltelenné. Amikor nekünk szegezik a kérdést, mivégre is ez a kötet, beszélhetnénk tehát az önreflexió fontosságáról, fölvethetnénk, hogy mutatkozik-e egyáltalán társadalmi igény az önreflexióra, vagy jóval kényelmesebb elfogadnunk magunkat ilyennek, beszélhetnénk az épp az önreflexió hiányából adódó gomolygó ködről, arról, hogy tisztázó leltár nélkül kiút sincs...
ERŐLTESSÜK A MAGYARSÁGOT?
HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Prérifarkas
2019.04.14.
Miként lehet átadni a magyarságot a külföldön született gyerekeknek? Az idő teltével (és azzal, ahogyan egyre több gyerek születik külföldön, az elmúlt három évben már közel 56 ezer, ami azt jelenti, hogy minden hatodik magyar külföldön látja meg a napvilágot) egyre több határátkelő családban vetődik fel a kérdés. A válaszok is eltérők, de az biztos, hogy egy nagy, közös élmény sokat segíthet.
Milyen lehetőségek rejlenek egy jól megtervezett magyarországi látogatásban, hogy gyermekünkben kényszer nélkül felébresszük a magyarság-tudatot? És egyáltalán mi lehet a szülő szerepe a gyerekek önazonosságának megtalálásban? Ezeket a kérdéseket tette fel Prérifarkas is, aki a lányával nézte meg a magyar-horvát Eb-selejtező focimeccset Budapesten.
„Mindenki maga dönti el, hogy milyen identitású gyermeket nevel, milyen tempóban, mely eszközökkel milyen szempontok szerint vagy esetleg életcél alapján. Nincs tehát jó vagy rossz, csak könnyebb vagy nehezebb, gyorsabb vagy lassabb út, a korábban említett szülői célok vagy nevelési szempontok fényében.
Jómagam sosem erőltettem a magyar identitás kialakulását, mert tudom (?), jó inkább csak sejtem, hogy sikeresebb, (jó, csak gyorsabb) ha a gyerek maga ébred rá erre a megfelelő időben, helyen és tempóban.
Véleményem szerint a szülőnek – csupán csak – annyi a dolga, hogy megtalálja a megfelelő időt, alkalmat és behatást, aminek hatására a gyerek majd maga érzi át mit is jelent magyarnak lenni – túl azon, hogy amerikaiak is, legalábbis az én gyermekeim esetében ez a felállás. Ez a szülői kihívás, bár elsőre könnyűnek hangzik, de korántsem az, de erről majd később.
Hiszem, hogy a szülőknek nem érdemes ráerőltetni a magyarságot a fiatalokra, mert a gyerekek többsége nem feltétlen értékeli az „erőltetett” dózist, ha valamit le akarnak tolni a torkukon, csak azért mert magyar. Legalábbis az én gyermekeimnél ez nem jön be.
Nem elég ehhez csak az a szó nekik, hogy „magyar”, „Ez jó/szép, ezt próbáld ki, mert magyar!” Ugye ismerős? Ettől még – az esetek döntő többségében – nem alakul ki egy hosszan tartó katartikus érzés, vagy vágyódás a magyar iránt. Sőt, észrevettem, hogy néha túl sok is nekik...
Szerző: Határátkelő / Prérifarkas
2019.04.14.
Milyen lehetőségek rejlenek egy jól megtervezett magyarországi látogatásban, hogy gyermekünkben kényszer nélkül felébresszük a magyarság-tudatot? És egyáltalán mi lehet a szülő szerepe a gyerekek önazonosságának megtalálásban? Ezeket a kérdéseket tette fel Prérifarkas is, aki a lányával nézte meg a magyar-horvát Eb-selejtező focimeccset Budapesten.
„Mindenki maga dönti el, hogy milyen identitású gyermeket nevel, milyen tempóban, mely eszközökkel milyen szempontok szerint vagy esetleg életcél alapján. Nincs tehát jó vagy rossz, csak könnyebb vagy nehezebb, gyorsabb vagy lassabb út, a korábban említett szülői célok vagy nevelési szempontok fényében.
Jómagam sosem erőltettem a magyar identitás kialakulását, mert tudom (?), jó inkább csak sejtem, hogy sikeresebb, (jó, csak gyorsabb) ha a gyerek maga ébred rá erre a megfelelő időben, helyen és tempóban.
Véleményem szerint a szülőnek – csupán csak – annyi a dolga, hogy megtalálja a megfelelő időt, alkalmat és behatást, aminek hatására a gyerek majd maga érzi át mit is jelent magyarnak lenni – túl azon, hogy amerikaiak is, legalábbis az én gyermekeim esetében ez a felállás. Ez a szülői kihívás, bár elsőre könnyűnek hangzik, de korántsem az, de erről majd később.
Hiszem, hogy a szülőknek nem érdemes ráerőltetni a magyarságot a fiatalokra, mert a gyerekek többsége nem feltétlen értékeli az „erőltetett” dózist, ha valamit le akarnak tolni a torkukon, csak azért mert magyar. Legalábbis az én gyermekeimnél ez nem jön be.
Nem elég ehhez csak az a szó nekik, hogy „magyar”, „Ez jó/szép, ezt próbáld ki, mert magyar!” Ugye ismerős? Ettől még – az esetek döntő többségében – nem alakul ki egy hosszan tartó katartikus érzés, vagy vágyódás a magyar iránt. Sőt, észrevettem, hogy néha túl sok is nekik...
UTOLÉRTÜK A NYUGATOT
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2019.04.14.
...igazából a felzárkózás már a múlt, hiába tűzték ki legújabban a miniszterelnök és hű szolgálói mint kecsegtető célt 2030-ra az osztrák életszínvonal elérését. (Pontosabban: a 80–100 százalékos sávba kerülést.)
A Nyugat vagy az unió ugyanis, nevezzük akárhogy, vesztébe rohan a migráció és a multikulturalizmus miatt, ezt akármelyik fideszes politikus megmondhatja, és évek óta mondja is. Ha pedig a vesztébe rohan, akkor nem kell utolérni, sőt, valójában mi járunk előtte a lényeget felismerő, bölcs és tájékozott migránsüldöző politikánkkal.
Az Európai Parlament májusi választásaira kitűzött hét programpont – köztük a keresztények hátrányos megkülönböztetésének eltörlése vagy a migrációellenes tisztségviselők kinevezése – nem viszonyítható sehogy sem a valósághoz, mert a valóságban nincsenek olyan tények, amelyeket a program meg akar szüntetni vagy ki akar javítani – de figyeljünk arra, hogy az egésznek végképp semmi köze nincs Magyarországhoz. A program megfogalmazója Európa legfőbb gondjainak nevez ki nem létező vagy nem így létező dolgokat, mint aki kozmikus távlatból vagy legalábbis egy nemzetközi űrállomás fagyos magasságából látja a kontinens ügyeit, aztán ellenőrizze az állításait, aki akarja. Ha viszont ezek Európa legfőbb bajai, és Magyarország ebből a szempontból jobban áll – mert profetikus vezetőjének köszönhetően tudja, hogy elsősorban a migránsok mint ellenség ellen kell harcolni, és a keresztény hagyományt kell megvédeni tőlük, akármi legyen e hagyomány tartalma –, akkor gazdaság, életminőség, szabadság nem számít. Pontosabban: nincs mit fejleszteni rajta, hiszen Magyarországon máris azon a szinten van, mint a buta, nem védekező nyugat-európai országokban, amiket a megérdemeltnél jobb életre vágyó migránsok célpontul kiszemeltek maguknak. Minket ugyanúgy fenyegetnek, mint őket, és ugyanazért, logikus tehát, hogy a Nyugat nem jobb.
Nevezhetjük zseniális politikai trükknek, de nem az. Igazából attól hat, hogy a Fidesz uralma alá hajtotta a média kellően nagy részét: amit a közönség zöme a világról tud, a kormányhű pszeudomédia iparosaitól tudja. A migránsozás fölöslegessé teszi a jobb és szabadabb életet mint politikai célt: az egyszerű választópolgár beéri azzal, ami van, sőt félti. Így nyugtathatja meg, mondjuk, nem éppen irigylésre méltó helyzetű hallgatóságát egy dél-magyarországi roma vezető olyan színvonalú érvekkel, amilyenekkel még néhány évvel ezelőtt is a romákat gyalázták nemcsak szélsőségesek: „ha nem kapnak egy szál cigit, megkéselik az embert”, „megerőszakolják a gyermekeinket”, mert „a kilencven százalékuk terrorista” (lásd: „a vérükben van a bűnözés”). Szerencse, hogy van bölcs vezetőnk, és megvéd. A kör bezárult. Addig jó, míg Orbán él.
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2019.04.14.
A Nyugat vagy az unió ugyanis, nevezzük akárhogy, vesztébe rohan a migráció és a multikulturalizmus miatt, ezt akármelyik fideszes politikus megmondhatja, és évek óta mondja is. Ha pedig a vesztébe rohan, akkor nem kell utolérni, sőt, valójában mi járunk előtte a lényeget felismerő, bölcs és tájékozott migránsüldöző politikánkkal.
Az Európai Parlament májusi választásaira kitűzött hét programpont – köztük a keresztények hátrányos megkülönböztetésének eltörlése vagy a migrációellenes tisztségviselők kinevezése – nem viszonyítható sehogy sem a valósághoz, mert a valóságban nincsenek olyan tények, amelyeket a program meg akar szüntetni vagy ki akar javítani – de figyeljünk arra, hogy az egésznek végképp semmi köze nincs Magyarországhoz. A program megfogalmazója Európa legfőbb gondjainak nevez ki nem létező vagy nem így létező dolgokat, mint aki kozmikus távlatból vagy legalábbis egy nemzetközi űrállomás fagyos magasságából látja a kontinens ügyeit, aztán ellenőrizze az állításait, aki akarja. Ha viszont ezek Európa legfőbb bajai, és Magyarország ebből a szempontból jobban áll – mert profetikus vezetőjének köszönhetően tudja, hogy elsősorban a migránsok mint ellenség ellen kell harcolni, és a keresztény hagyományt kell megvédeni tőlük, akármi legyen e hagyomány tartalma –, akkor gazdaság, életminőség, szabadság nem számít. Pontosabban: nincs mit fejleszteni rajta, hiszen Magyarországon máris azon a szinten van, mint a buta, nem védekező nyugat-európai országokban, amiket a megérdemeltnél jobb életre vágyó migránsok célpontul kiszemeltek maguknak. Minket ugyanúgy fenyegetnek, mint őket, és ugyanazért, logikus tehát, hogy a Nyugat nem jobb.
Nevezhetjük zseniális politikai trükknek, de nem az. Igazából attól hat, hogy a Fidesz uralma alá hajtotta a média kellően nagy részét: amit a közönség zöme a világról tud, a kormányhű pszeudomédia iparosaitól tudja. A migránsozás fölöslegessé teszi a jobb és szabadabb életet mint politikai célt: az egyszerű választópolgár beéri azzal, ami van, sőt félti. Így nyugtathatja meg, mondjuk, nem éppen irigylésre méltó helyzetű hallgatóságát egy dél-magyarországi roma vezető olyan színvonalú érvekkel, amilyenekkel még néhány évvel ezelőtt is a romákat gyalázták nemcsak szélsőségesek: „ha nem kapnak egy szál cigit, megkéselik az embert”, „megerőszakolják a gyermekeinket”, mert „a kilencven százalékuk terrorista” (lásd: „a vérükben van a bűnözés”). Szerencse, hogy van bölcs vezetőnk, és megvéd. A kör bezárult. Addig jó, míg Orbán él.