2019. április 12., péntek

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/15. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.04.12.


P U B L I C I S Z T I K A


Széky János: Utolértük a Nyugatot

Réges-régen, a Magyarország hetilap külföldi sajtószemléjében olvastam egy interjút, amit Kádár János adott valamelyik nyugati lapnak. Valamikor a hetvenes években lehetett. Sem az időpontra nem emlékszem, sem arra, hogy kinek nyilatkozott, csak egy nyelvi fordulat ragadt meg bennem igen világosan. Az újságíró megkérdezte, nem tart-e az első titkár attól, hogy a viszonylag engedékeny utazási politika miatt túl sokan hagyják el az országot. Mire Kádár azt felelte, hogy nem, általában hazatérnek, és különben is, legalább rájönnek, hogy „ott sincs kolbászból a kerítés”.

Őszinte leszek, nem ismertem a szólást, és pragmatikai szinten már csak azért is hülyeségnek találtam, mert nem értettem, miért jó, ha egy kerítés zsíros és fokhagymaszagú; másfelől, hogy minek kell élelmiszerből csinálni léc vagy drót helyett, hiszen merő pazarlás, és ha rendeltetéséhez híven megeszik, akkor nem marad kerítés.

Politikai szinten viszont az jutott először eszembe: úristen, kinek a kezében vagyunk? Nem tudtam az 56 utáni terrorról, a szovjet függés részleteiről, a gazdasági reform kudarcáról, csak azt kérdeztem magamban azonnal, hol él ez az ember, Magyarország legnagyobb hatalmú embere, hiszen mindenki tudja, hogy Nyugaton jobb, mert ott gazdagabbak az emberek, és szabadság van. (Nem gondolkoztam a két dolog összefüggésén sem.)...

Hanák András: A közigazgatási bíróságokról
Magyarul immár Baló nélkül

Benda László: Nazarbajev jött, ment – és maradt

Kovács Zoltán: Fegyverbe!!!

Kulcsár-Szabó Zoltán: Takács Zsuzsa Aegon-díjas

Pankovits József: A nacionálpopulista európai pártcsalád

Kenesei István: „A kari tanács dolga”

Várkonyi Benedek: A gyávák hallgatása

Magyar László András: Mire büszkék a zsidók?

Marosán György: A globális világ hét parancsolata

„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan” – foglalta össze életfilozófiáját Zorbász, a görög Kazantzakisz csodálatos novellájában. Ám a harmóniához nem csak a táncban, az életben is fontos tudni, hogyan lép partnerünk, és jó, ha ő is tisztában van azzal, mi merre fogunk. Az élet „táncrendjében” először a bölcs öregek igazítottak el: „jó tett helyébe jót várj” vagy „szemet szemért, fogat fogért”. A komplex társadalmak azonban már nem nélkülözhették az Isten tekintélyére hivatkozó intéseket. Aranyszabályaik írták elő: „Ne tedd másnak, amit magadnak nem kívánsz” (Hillél), „azt tedd másnak, amit szeretnéd, ha veled tennének” (Lukács), vagy „azt tedd másnak, amit ő tesz veled” (Konfucius). Majd előlépett a filozófus – Kant –, aki az ész nevében a „kategorikus imperatívuszt” ajánlotta: „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényhozás elveként szolgálhasson.” Ez, bár másként hangzik, mint az aranyszabályok, de ugyanarra figyelmeztet: mielőtt cselekednél, képzeld el, jó volna, ha mindenki hozzád hasonlóan viselkedne? ...

Molnár Erzsébet: Húsvéti sonka

Szenczi Tóth Károly: Orvosi történetek

V I S S Z H A N G 
Gy. Horváth László: Fordítások

Haskó László: Visszhang

Huszár Ágnes: Válasz Kunszabó Zoltánnak

Theo Kroh: Kedves ÉS!

Polák István: Miből?

P Á R A T L A N

BCs: KARMELITÁZÁS

-skó: HYMNUS

(nyerges): EU-TAGSÁG, ANNO 1925

-iar-: MI A CÉL?

Lázár György: AMERIKÁBA MENTEK

-hg-: KARAVÁN

msz: A SZOMSZÉDBAN

Völgyi Ferenc. KAKASKODÁS

(celebrálta Nyerges András): 
HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése