Szerző: KRÁLIK EMESE
2026.03.08.
– Alapvetően a cigány gyerekek többségére jellemző rendkívül súlyos hátrányokra kerestem a választ. Ezzel párhuzamosan azt Ferge Zsuzsa munkásságából is megtanultam, hogy a társadalmi olló folyamatosan nyílik. Ez mélyen elgondolkodtatott: hogyan lehetséges, hogy ennyi beavatkozás mellett sem csökkennek érdemben az egyenlőtlenségek? Számomra ebből az következett, hogy valami mást kell csinálni, mint amivel korábban próbálkoztak – meséli lapunknak Benkő Fruzsina, az InDaHouse Hungary Egyesület elnöke, alapítója. A Borsod megyei településeken végzett munkájukról, a nagyobb gyerekek fejlesztéséről négy éve írtunk a Visszhangban. Fruzsináék az önkéntes csapattal azonban a legkisebbekre is rendkívül elkötelezetten figyelnek.
Annak, hogy a kisbabák fejlődését is szemmel szeretnék követni, nyomós oka van. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek sorsa már az óvodába lépéskor megpecsételődik, mert addigra olyan mértékű lemaradást halmoznak fel, amelyet szinte lehetetlen segítség nélkül behozni. Ezt fel kell ismerni, és minél hamarabb reagálni a helyzetre, különben a hátrány tovább hatványozódik, és egy gyerek iskolai előmenetelét, sőt nem túlzás, ha azt mondjuk, az egész sorsát meghatározza, magyarázza Fruzsina.
A kora gyerekkori programjuk Fügödön 2021-ben indult két gyógypedagógussal. Az egyesületi munkájuk során azt látták, hogy egy mélyszegénységben élő kisgyerek hároméves korára a beszéd- és mozgásfejlődés terén akár egy-másfél éves lemaradásban lehet.
Megfogalmazódott bennük, hogy sokkal tudatosabban kell tehát a 0–1 éves kor közötti szakasszal foglalkozni. Ezt a szemléletet később a BHRG Alapítvány szakemberei is megerősítették bennük (lásd keretes írásunkat). Rengeteget tanultak tőlük a csecsemőkorról, arról, hogy az első életév mennyire meghatározó, milyen fejlődési lépéseknek kell megtörténniük, és ezeket hogyan lehet tudatosan támogatni...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.