MENYHÉRT ANNA: A TRAUMATÖRTÉNETEKET FÁJDALMAS ELMONDANI ÉS MEGHALLGATNI IS

QUBIT / TUDOMÁNY
Szerző: NAGY GERGELY
2026.05.25.

Amíg nincsenek biztonságos helyzetek, addig nemigen jönnek elő az áldozatok történetei. Pedig nemcsak az elmúlt 16 évet kellene feldolgoznunk, hanem a sokkal régebbi, befagyott traumáinkat is. Ehhez állami felelősségvállalásra és társadalmi együttműködésre is szükség lesz – mondja a traumakutató.

Egyre többen érzik úgy, hogy a választást követő eufória lecsengésével itt az ideje az elmúlt másfél évtized traumáiról is beszélni. A legkülönbözőbb csatornákon el is kezdtek áradni a történetek, de egyelőre zömmel nem az áldozatok hangját halljuk. Pedig nemcsak az elmúlt tizenhat évre, hanem jóval korábbra visszatekintve, az úgynevezett befagyott traumákról való beszédhez is lehetőséget kellene teremteni. Trianon, a világháborúk, a holokauszt, a kommunizmus és '56, a rendszerváltás, a generációkon át öröklődő hatásaikkal, sok vonatkozásban máig ki- és megbeszéletlenek. Magyar Péter miniszterelnökként tartott egyik első sajtótájékoztatóján kapott is arra vonatkozó kérdést, hogy a kormány tervez-e valamilyen infrastruktúrát kiépíteni ehhez a folyamathoz. Erre még nincs pontos válasz, miközben már indultak – egyelőre nem intézményes keretek között – az elmúlt tizenhat évet feldolgozó kutatói projektek.

Menyhért Anna kultúratudós, író, irodalomtörténész, a traumakutatás szakértője szerint azonban ahhoz, hogy el lehessen mondani a személyes történeteket, az első lépés a biztonságos helyzetek megteremtése volna. A Torinói Egyetem munkatársa cikkeiben, valamint blogján reagál az aktuális, magyarországi történésekre. „A mostani helyzet lehetőséget teremt arra, hogy a társadalmi traumafeldolgozásnak és prevenciónak Magyarországon először intézményes háttere legyen – írja egyik bejegyzésében. – Milyen eszközeink vannak erre? Állami felelősségvállalás, megszólalás, társadalmi együttműködés, civil, kutatási és oktatási projektek – minderre szükség lesz.”

A Bécsben élő kutató saját története is reflektál a humán tudományok itthoni helyzetére. Menyhért Anna az ELTE Trauma és Gender az Irodalomban és a Kultúrában kutatócsoportját vezette, mielőtt elhagyta az országot; 2016-tól az Amszterdami Egyetemen, később a bécsi Wiesenthal Holokauszt-Kutatóintézetben, a CEU Demokrácia Intézetében és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében dolgozott, majd a Firenzei Egyetemen volt vendégprofesszor. Menyhért emellett a Transdisciplinary Trauma Studies könyvsorozat társalapító szerkesztője, és sok egyéb tevékenysége mellett volt a fiatal írókat tömörítő, 2019-ben megszűnt József Attila Kör elnöke is...

ITT OLVASHATÓ