Szerző: RÓNAY TAMÁS
2026.07.14.
Osztie Zoltán fellépése a Sándor-palota előtt megtartott fideszes demonstráción igen rossz üzenetet hordozott a katolikus egyház szempontjából, hiszen egy katolikus plébános szólt az „önkény” ellen tüntetők előtt. S bár nem lelkipásztorként vett részt a politikai megmozduláson, megszólalása akkor is egyházi jelentést kap, ha nem visel reverendát, és ha formálisan a saját nevében beszél.
Ezért volt figyelemre méltó az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyors reakciója. Süllei László általános érseki helynök még a rendezvény estéjén levélben tájékoztatta a főegyházmegye papjait arról, hogy Osztie nem a főegyházmegye megbízásából és nem annak engedélyével nyilatkozott, hanem saját jogán.
A levélben emlékeztette a papokat arra, küldetésük nem a politikai szerepvállalás, hanem az evangélium hirdetése, a rájuk bízott közösségek szolgálata és az emberek méltóságának védelme.
Ez persze még nem klasszikus fegyelmi eljárás a katolikus egyház részéről, s felfüggesztés sem fenyegeti Osztie Zoltánt. Mégis, az egyházi vezetés meghúzta a határt, méghozzá úgy, hogy arra régóta nem volt példa a magyar egyház történetében. A főegyházmegye azt üzente: a lelkipásztor nem szónokolhat úgy egy pártrendezvény emelvényéről, mint a szószékről.
Osztie a tüntetésen arról beszélt, imádkoznak Orbán Viktorért és Magyar Péter megtéréséért. Bírálta Magyar Péter magánéletét, a Pride-ot és a genderpolitikát, miközben a háttérhatalmat és a BlackRock pénzügyi erejét is emlegette.
A szónoklat végén megáldotta a résztvevőket. Ez utóbbi azonban komoly kérdéseket vetett fel: a politikai üzenet így vallási gesztussal zárult, ami tovább erősítette azt a benyomást, hogy egy pártpolitikai mozgósítás egyházi támogatást kap.
A főegyházmegye levele éppen ezt akarta megcáfolni. A Szemlélek által közölt szövegben Süllei László a papi hivatásra vonatkozó zsinati tanítást idézte, majd azt írta: a papok nem valamilyen ideológia vagy párt szolgálatában állnak. Különösen erős mondat volt az is, hogy nincs olyan politikai hatalom, amely fontosabb lehetne az ember személyes méltóságánál és szabadságánál. Ebben a kontextusban a levél nemcsak Osztie beszédére, hanem az elmúlt másfél évtized egyházi-politikai gyakorlatára is utalhatott.
Osztie Zoltán pályája azért vált jelképessé, mert nem egyszeri kisiklásról volt szó. A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa hosszú évek óta a Fidesz körüli keresztény-konzervatív közélet egyik ismert szereplője. Két évtizeden át vezette a Keresztény Értelmiségiek Szövetségét (KÉSZ), amely az ő elnöksége alatt egyre szorosabban kapcsolódott a jobboldali civil hálózatokhoz és a békemenetek világához. 2016-ban a Fideszhez kötődő Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány díjával tüntették ki.
A legnagyobb vitát azonban az Orbán Viktor születésnapjára bemutatott hálaadó misék váltották ki. Önmagában semmi különös nincs abban, ha egy pap imádkozik az ország vezetőiért: ez a keresztény liturgikus hagyomány része. Osztie miséi azonban messze túlmutattak ezen. Korábbi megszólalásaiban Orbánt Isten ajándékaként, fáklyaként és Szent Istvánhoz mérhető vezetőként ábrázolta, sőt arról is beszélt, hogy az érte mondott imák hozzájárulhattak a Fidesz kétharmados győzelmeihez.
Amikor a Népszava korábbi interjújában arról kérdezte, imádkozott-e szentmisén Gyurcsány Ferencért is, Osztie azt felelte: így nem, előbb az ő megtéréséért kellene imádkozni. Ezzel maga cáfolta meg azt az érvelést, hogy Orbán esetében csupán a mindenkori miniszterelnökért mondott politikailag semleges imáról lett volna szó. A mérce láthatóan a politikai hovatartozás volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.