Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2026.07.14.
Térjünk még vissza röviden ahhoz, hogy az uniós pénzügyminiszterek múlt pénteki döntése értelmében Magyarország hozzájut az eddig zárolt 10 milliárd euró támogatáshoz. A COVID utáni gazdasági helyreállítás érdekében létrehozott keretből már az összes többi EU-tagállam részesült. A 10 milliárdból 6 és félmilliárd vissza nem térítendő támogatás, 3 és fél milliárd pedig a piacinál jóval kedvezményesebb kölcsön.
A dpa erről szóló tudósítását több lap, így a német Der Spiegel, illetve a svájci Tages-Anzeiger ismerteti. Kiemelik, hogy a Magyar Péter kormányra kerülésével megvalósított irányváltás nem csupán új reform- és beruházási programot jelent, hanem a korrupció elleni fokozott fellépést, a közpénzek felhasználásának és a közbeszerzési eljárásoknak az átláthatóságát is. Emellett – teszi hozzá a német hírügynökség – Magyarország további fontos lépést tett az Európai Ügyészséghez való csatlakozással, ami az Európai Bizottság értékelése szerint azt jelzi, hogy Budapest újólag hitet tett a jogállamisághoz való visszatérés mellett. A sajtóbeszámoló kitér arra is, hogy brüsszeli közlés szerint ezek után az EU-taggá váló országoknak kötelező lesz csatlakozniuk az Európai Ügyészséghez.
Már csak Dánia és Írország nem csatalkozott az Európai Ügyészéghez
Az APA osztrák hírügynökség beszámolója – amelyet a bécsi Der Standard ismertet – kitér arra, hogy a 27 EU-tagállamból így már 25 aláveti magát az Európai Ügyészség joghatóságának. A két kivétel Dánia és Írország. A 2021-ben alapított, luxembourgi székhelyű intézmény az uniós költségvetéssel kapcsolatos bűncselekményeket – csalást, korrupciót, határokon átnyúló értéktöbblet-adó ügyekkel összefüggő visszaéléseket - üldöz. A tavaly esztendő végéig több mint 3500 esettel foglalkozott. Magyarország most három ügyészjelöltet javasolhat a testületbe, és közülük az Európai Unió Tanácsa fog kijelölni egyet, független grémium előterjesztése alapján.
Nem lehet Orbán minden örökségétől könnyen megszabadulni
A Der Standard külön kommentárban is foglalkozik az Európai Ügyészséghez való csatlakozással. Gerald Schubert megállapítja: a lépés azt a paradigmaváltást jelzi, hogy Magyar Péter – ellentétben jobboldali populista hivatali elődjével, Orbán Viktorral – a nemzetek fölötti intézményeket nem tekinti automatikusan államellenes tényezőknek. Ugyanakkor – jegyzi meg az osztrák kommentátor – Orbán nem minden örökségétől lehet ilyen gyorsan megszabadulni: ott vannak például a főként külföldi élelmiszer-üzletláncokat sújtó árréskorlátozások és különadók, amik uniós bírálatokat váltottak ki.
Fenyegeti-e Magyarországot az Orbán-2.0 forgatókönyv veszélye?
A Frankfurter Rundschau a magyarországi alkotmányreform-lépésekről közölt cikkében a bírálatok nyomán felteszi a kérdést, fenyegeti-e Magyarországot az Orbán-2.0 forgatókönyv veszélye? A német szerző szerint az Orbán mellett kiállók részéről elhangzó szidalmaknál meglepőbb, hogy most olyan szervezetektől is elhangzanak bírálatok, amelyek korábban rendszeresen ostorozták a Fidesz politikáját. A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogvédő szervezet például, amely kezdetben a Magyar-kormány ígéretes lépéseit méltatta, úgy vélekedik: félő, hogy az úgymond elhamarkodott alkotmánymódosítás miatt elakadnak a jogállamiság helyreállítása érdekében eddigi elért eredmények. Benjamin Ward, a Human Rights Watch európai ügyekkel foglalkozó szakértője arra figyelmeztetett, hogy jogállamban a cél nem szentesíti az eszközt. Az Amnesty International szerint is sértheti a nemzetközi normákat Sulyok Tamás alkotmánymódosítással való eltávolítása – írja a frankfurti lap, ugyanakkor viszont kitér arra is, hogy Magyar Péter visszatérően felhívja a figyelmet arra az erős felhatalmazásra, amelyet pártja a választóktól kapott az ország megszabadítására a politikai és gazdasági maffiától. A Rundschau ismerteti azt a júniusi felmérést, amely szerint a megkérdezettek 62 százaléka elégedett volt a Tisza addigi teljesítményével.
Ukrajna európai integrációja immár nem puszta ígérgetés
Végül: a Der Tagesspiegel című berliini lapban Ivan Nagornyak, a kijevi Európai Politikai Intézet kutatója vendégkommentárt jelentetett meg arról, hogy Ukrajna európai integrációja immár nem puszta ígérgetés. Kijevnek reformok ezreit kell megvalósítania feszített tempóban, de Brüsszel sem dőlhet hátra. Érdekes eleme az ukrán szerző gondolatmenetének, hogy Kijev eddig Budapest akadályozó hozzáállására hivatkozhatott a csatlakozási folyamat késlekedésének a magyarázataként, de Orbán Viktor leváltása nyomán ez már nem lehet mentség. Az Unió októberben terjeszti majd elő jelentését, a belépést célzó addigi erőfeszítéseket értékelve. Nagornyak mindenesetre továbbra is azt hangsúlyozza, hogy Ukrajna a 2027-es EU-csatlakozást tűzte ki célul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.