Szerző: ÁRAD A TISZA
2026.06.15.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése. (12.55-től)
2026. június 15., hétfő
2026. JÚNIUS 15. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE
ORSZÁGYŰLÉS
Szerző: ÁRAD A TISZA
2026.06.15.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése. (12.55-től)
Szerző: ÁRAD A TISZA
2026.06.15.
Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése. (12.55-től)
JÓ IRÁNYNAK TARTJÁK A KÖZMÉDIÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT, DE VONA GÁBOR SZERINT A TISZA SUNYI VOLT
NÉPSZAVA
Szerző: ILLIK RICHÁRD
2026.06.15.
A szakértők alapvetően derűlátóak a Tisza új médiatörvény-tervezetével kapcsolatban, de azért kritikus hangok is megjelentek.
Pénteken nyújtották be a Tisza Párt képviselői, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián a médiatörvény módosításáról szóló törvényjavaslatukat. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint a cél egy mondatban összefoglalható: visszaadni a közmédiát a köznek, a magyar embereknek.
A benyújtás körülményeivel kapcsolatban azonban Vona Gábor, a Második Reformkor elnöke kritikákat fogalmazott meg a hétvégén. A volt képviselő szerint sunyi volt a benyújtás időzítése, és az is, hogy a javaslatot nem a Tisza kormány terjesztette a parlament elé. A politikus azzal érvelt, hogy így nem köteles a kabinet társadalmi vitát lefolytatni a törvényjavaslatról.
Társadalmi párbeszédről és a szakmai szervezettekkel való egyeztetésről Tarr Zoltán is beszélt, a miniszter azonban mindezeknek megvalósítását már a törvény hatályba lépése után, egy úgynevezett átmeneti időszakban képzeli el.
A szakértők azonban alapvetően bizakodóak az 54 oldalas törvényjavaslattal kapcsolatban. A Közszolgálati Közalapítvány megszűnésével és ezzel egy időben a Független Közmédia Testület (FKT) létrehozásával „az irány jó, mert a testületben nem pártpolitikusok lesznek” – nyilatkozta Sükösd Miklós, a Koppenhágai Egyetem Kommunikáció Tanszékének docense az ATV Híradójának. A törvényjavaslat értelmében a függetlenség védelméért és a működés ellenőrzéséért felelős FKT kilenc tagjából háromra a kormánypárt, szintén háromra az ellenzék tehet javaslatot. További három tagot pedig médiaszakmai szervezetek delegálhatnak. Fontos kitétel azonban, hogy „a Testület tagjának nem jelölhető olyan személy, aki a jelölése előtti 5 évben valamely párt tisztségviselője volt” – fogalmaz a törvényjavaslat.
A közmédia szervezeti és működési átalakításán túl a törvényjavaslat egy fontos eleme a Sajtóalap létrehozása, amelynek kezelője a Médiatanács lesz.
A Sajtóalap a jelentős piaci adók reklámbevételének 2,5 százalékából, valamint frekvenciadíjakból és bírságokból kifejezetten a független, etikus és közösségi sajtótermékek és műsorszámok gyártását finanszírozza majd. „Természetesen egyetértek egy ilyen alap szükségességével, és ahogy mondtam is, nincs beleírva a törvénybe, hogy a pénzt el kell lopni” – írta Polyák Gábor, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet professzora a Facebookon.
Szerző: ILLIK RICHÁRD
2026.06.15.
Pénteken nyújtották be a Tisza Párt képviselői, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián a médiatörvény módosításáról szóló törvényjavaslatukat. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint a cél egy mondatban összefoglalható: visszaadni a közmédiát a köznek, a magyar embereknek.
A benyújtás körülményeivel kapcsolatban azonban Vona Gábor, a Második Reformkor elnöke kritikákat fogalmazott meg a hétvégén. A volt képviselő szerint sunyi volt a benyújtás időzítése, és az is, hogy a javaslatot nem a Tisza kormány terjesztette a parlament elé. A politikus azzal érvelt, hogy így nem köteles a kabinet társadalmi vitát lefolytatni a törvényjavaslatról.
Társadalmi párbeszédről és a szakmai szervezettekkel való egyeztetésről Tarr Zoltán is beszélt, a miniszter azonban mindezeknek megvalósítását már a törvény hatályba lépése után, egy úgynevezett átmeneti időszakban képzeli el.
A szakértők azonban alapvetően bizakodóak az 54 oldalas törvényjavaslattal kapcsolatban. A Közszolgálati Közalapítvány megszűnésével és ezzel egy időben a Független Közmédia Testület (FKT) létrehozásával „az irány jó, mert a testületben nem pártpolitikusok lesznek” – nyilatkozta Sükösd Miklós, a Koppenhágai Egyetem Kommunikáció Tanszékének docense az ATV Híradójának. A törvényjavaslat értelmében a függetlenség védelméért és a működés ellenőrzéséért felelős FKT kilenc tagjából háromra a kormánypárt, szintén háromra az ellenzék tehet javaslatot. További három tagot pedig médiaszakmai szervezetek delegálhatnak. Fontos kitétel azonban, hogy „a Testület tagjának nem jelölhető olyan személy, aki a jelölése előtti 5 évben valamely párt tisztségviselője volt” – fogalmaz a törvényjavaslat.
A közmédia szervezeti és működési átalakításán túl a törvényjavaslat egy fontos eleme a Sajtóalap létrehozása, amelynek kezelője a Médiatanács lesz.
A Sajtóalap a jelentős piaci adók reklámbevételének 2,5 százalékából, valamint frekvenciadíjakból és bírságokból kifejezetten a független, etikus és közösségi sajtótermékek és műsorszámok gyártását finanszírozza majd. „Természetesen egyetértek egy ilyen alap szükségességével, és ahogy mondtam is, nincs beleírva a törvénybe, hogy a pénzt el kell lopni” – írta Polyák Gábor, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet professzora a Facebookon.
Lásd még:
FONTOS, HOGY A CIVILEKET IS BEVONJA A KORMÁNY, MERT VAN PROBLÉMA – HANGOSÍTUNK
MAGYAR HANG / HANGOSÍTUNK
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2026.06.14.
Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Horváth Attilával beszélgetünk, a műsorvezető Katona Mariann.
00:00 – Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot?
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2026.06.14.
Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Horváth Attilával beszélgetünk, a műsorvezető Katona Mariann.
00:00 – Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot?
04:18 – Miért fontos, hogy megszólalt az Integritás Hatóság elnöke? Tényleg nem tudta, hogy milyen a NER?
10:08 – A vízhiány mit jelent a mindennapokban? Lehetnek látványos eredmények?
18:50 – Milyen probléma derült ki az épülő kínai elektromosautó-gyárról, a BYD-ről?
26:21 – Milyen állapotok vannak a gyárban?
29:50 – Hová tűnt Lázár János?
Legfrissebb lapszámunk teljes tartalomjegyzékét megtalálja itt👉 https://bit.ly/3SClF5a
Legfrissebb lapszámunk teljes tartalomjegyzékét megtalálja itt👉 https://bit.ly/3SClF5a
KORÁBBI FŐÜGYÉSZ: HAMAROSAN KÖVETKEZHET ROGÁN, SZIJJÁRTÓ SZÁMONKÉRÉSE
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.14.
Ihász Sándorral, korábbi fellebviteli főügyésszel arról beszélgetünk, hogy a "kisebb halak" után, akiket az óbudai korrupciós ügyben elvittek, hamarosan következniük kell a nagyobb halaknak is. Ihász arról beszélt, hogy számos olyan ügy van, ami miatt felmerül a Fidesz-kormány tagjainak felelőssége, ilyen például a lélegeztető-gépek ügye, Rogán Antal találmánya, és szinte minden olyan uniós forrás elköltése, melyekkel nem tudnak elszámolni, vagy túlárazott projektekben győztek olyan cégek, mint Balásy Gyula vállalatai, vagy Tiborczé.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.14.
Ihász Sándorral, korábbi fellebviteli főügyésszel arról beszélgetünk, hogy a "kisebb halak" után, akiket az óbudai korrupciós ügyben elvittek, hamarosan következniük kell a nagyobb halaknak is. Ihász arról beszélt, hogy számos olyan ügy van, ami miatt felmerül a Fidesz-kormány tagjainak felelőssége, ilyen például a lélegeztető-gépek ügye, Rogán Antal találmánya, és szinte minden olyan uniós forrás elköltése, melyekkel nem tudnak elszámolni, vagy túlárazott projektekben győztek olyan cégek, mint Balásy Gyula vállalatai, vagy Tiborczé.
„ÁTNYÚJTOTTA A MAGÁNTELEFONSZÁMÁT EGY FÉNYMÁSOLT CETLIN” – AZ ORVOSBÁRÓK TEREPE LETT A MAGÁNSZEKTOR
TELEX
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.06.15.
„Jeleztem az orvosomnak, hogy szeretném a műtétet, megkérdeztem, mi erről a véleménye. Egyetértett, hogy szükséges, majd anélkül, hogy tájékoztatott volna a műtéti típusokról és az államilag támogatott műtéti lehetőségekről, egyszerűen csak átnyújtotta a magántelefonszámát egy fénymásolt cetlin” – emlékezett vissza Bori arra, miként kapott egyértelmű utalást arra a területileg illetékes nőgyógyászati rendelőben, hogy érdemesebb az orvos fizetős magánrendelését választani.
Magyarországon bár papíron az állami és a magán egészségügyi ellátás élesen elválik egymástól, a gyakorlatban ez nem mindig valósul meg. A Magyar Orvosi Kamara áprilisban megjelent vitairata szerint a hálapénz kivezetése történelmi jelentőségű lépés volt ugyan, de a magánérdekeltségeket szolgáló struktúrák ma is tovább élnek, csak éppen máshogy: pozíciókban, kisajátított tudásban és kapcsolatokban.
Az orvosbárók helyzete múlt hétfőn a parlamentben is téma volt. Hegedűs Zsolt szerint újra kell szabályozni a két rendszer közötti átjárást, be kell zárni a kiskapukat, és meg kell szüntetni a szürke zónákat.
A cikkünk elején idézett Bori korábban magánnőgyógyászhoz járt, az ottani rendelésen találtak nála egy miómát, ami miatt műtétet javasoltak. Bori a műtétet nem tudta volna kifizetni a magánkórházban, ezért ment el a területileg illetékes állami kórházba. Itt történt meg a cikk elején idézett eset, amikor az állami orvos inkább a magánrendelését javasolta ahelyett, hogy időpontot adott volna neki az állami műtétre. Végül Bori levelet írt a rendelőintézet főigazgatójának, amiben jelezte a problémáját. Ezután kapott időpontot egy másik orvoshoz, aki készségesen ellátta, és adott is neki műtéti időpontot a területileg illetékes kórházba. „Ha én nem állok ki magamért, még egy ideig ott keringhettem volna a rendszerben” – mondta erről.
Nagyon hasonló történetet osztott meg velünk Zita, aki 2024. július végén vett részt a kétévente esedékes mammográfián. 2024 augusztusában csörrent meg a telefonja azzal, hogy valamit találtak nála. Szövettant vettek tőle, ami kimutatta: rosszindulatú mellrákja van. Műtéti időpontra volt szükség, de csak novemberre volt szabad hely. Az orvos azt mondta, még időben elkapták a rákot...
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.06.15.
„Jeleztem az orvosomnak, hogy szeretném a műtétet, megkérdeztem, mi erről a véleménye. Egyetértett, hogy szükséges, majd anélkül, hogy tájékoztatott volna a műtéti típusokról és az államilag támogatott műtéti lehetőségekről, egyszerűen csak átnyújtotta a magántelefonszámát egy fénymásolt cetlin” – emlékezett vissza Bori arra, miként kapott egyértelmű utalást arra a területileg illetékes nőgyógyászati rendelőben, hogy érdemesebb az orvos fizetős magánrendelését választani.
Magyarországon bár papíron az állami és a magán egészségügyi ellátás élesen elválik egymástól, a gyakorlatban ez nem mindig valósul meg. A Magyar Orvosi Kamara áprilisban megjelent vitairata szerint a hálapénz kivezetése történelmi jelentőségű lépés volt ugyan, de a magánérdekeltségeket szolgáló struktúrák ma is tovább élnek, csak éppen máshogy: pozíciókban, kisajátított tudásban és kapcsolatokban.
A magánszektor az orvosbárók eszköze lett, annak ellenére, hogy a törvény a két szektort el akarta választani egymástól.
Az orvosbárók helyzete múlt hétfőn a parlamentben is téma volt. Hegedűs Zsolt szerint újra kell szabályozni a két rendszer közötti átjárást, be kell zárni a kiskapukat, és meg kell szüntetni a szürke zónákat.
A cikkünk elején idézett Bori korábban magánnőgyógyászhoz járt, az ottani rendelésen találtak nála egy miómát, ami miatt műtétet javasoltak. Bori a műtétet nem tudta volna kifizetni a magánkórházban, ezért ment el a területileg illetékes állami kórházba. Itt történt meg a cikk elején idézett eset, amikor az állami orvos inkább a magánrendelését javasolta ahelyett, hogy időpontot adott volna neki az állami műtétre. Végül Bori levelet írt a rendelőintézet főigazgatójának, amiben jelezte a problémáját. Ezután kapott időpontot egy másik orvoshoz, aki készségesen ellátta, és adott is neki műtéti időpontot a területileg illetékes kórházba. „Ha én nem állok ki magamért, még egy ideig ott keringhettem volna a rendszerben” – mondta erről.
Nagyon hasonló történetet osztott meg velünk Zita, aki 2024. július végén vett részt a kétévente esedékes mammográfián. 2024 augusztusában csörrent meg a telefonja azzal, hogy valamit találtak nála. Szövettant vettek tőle, ami kimutatta: rosszindulatú mellrákja van. Műtéti időpontra volt szükség, de csak novemberre volt szabad hely. Az orvos azt mondta, még időben elkapták a rákot...
MI LEGYEN A MAGYAR EGYETEMEK JÖVŐJE A VAGYONKEZELŐ ALAPÍTVÁNYOK UTÁN?
G7.HU
Szerző: BŐGEL GYÖRGY, MÁTYÁS LÁSZLÓ
2026.06.14.
Az Európai Unió által zárolt pénzek hazahozatalának egyik feltétele a felsőoktatási rendszer átalakítása, aminek augusztusig kell megtörténnie. A tét nagy: ha augusztus végéig sikerül eredményeket felmutatni, akkor az EU már a következő egyetemi félévben visszaengedi a magyar egyetemeket az Erasmus programba, illetve jelentős összegek érkezhetnek az akadémiai szférába az oktatási és a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására. A részleteket egyelőre nem lehet világosan látni, a hírek időnként ellentmondásosak, de a nyilatkozatokból arra következtethetünk, hogy a pénzek átutalása akkor kezdődhet meg, ha a reformok átmennek a parlamenten.
Az EU tagállamai 2022-ben szinte egyhangú szavazással tiltottak el minden közérdekű vagyonkezelő alapítványt (kekvát) az uniós forrásoktól, a határozatot azok átláthatósági és összeférhetetlenségi problémáival indokolva. Idén májusban az Európai Bizottság elnöke és az új magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Magyarország rövid határidőn belül kivezeti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, és olyan rendszert fog bevezetni, amely biztosítja az integritási szabályok érvényesülését.
Ígérni kevés, cselekedni kell, el kell indulni a kijelölt úton még annak tudatában is, hogy egy ország felsőoktatási rendszerét nem lehet néhány hét alatt teljes mértékben átalakítani. Az alábbi írásban először azt igyekszünk bemutatni, hogy a kialakítandó rendszernek milyen problémákra kell reagálnia, milyen követelményeknek kell megfelelnie, majd néhány észrevételt és javaslatot fogalmazunk meg a lehetséges alternatívákkal kapcsolatban.
Szerző: BŐGEL GYÖRGY, MÁTYÁS LÁSZLÓ
2026.06.14.
Az EU tagállamai 2022-ben szinte egyhangú szavazással tiltottak el minden közérdekű vagyonkezelő alapítványt (kekvát) az uniós forrásoktól, a határozatot azok átláthatósági és összeférhetetlenségi problémáival indokolva. Idén májusban az Európai Bizottság elnöke és az új magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Magyarország rövid határidőn belül kivezeti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, és olyan rendszert fog bevezetni, amely biztosítja az integritási szabályok érvényesülését.
Ígérni kevés, cselekedni kell, el kell indulni a kijelölt úton még annak tudatában is, hogy egy ország felsőoktatási rendszerét nem lehet néhány hét alatt teljes mértékben átalakítani. Az alábbi írásban először azt igyekszünk bemutatni, hogy a kialakítandó rendszernek milyen problémákra kell reagálnia, milyen követelményeknek kell megfelelnie, majd néhány észrevételt és javaslatot fogalmazunk meg a lehetséges alternatívákkal kapcsolatban.
Nem csak a pénzről van szó
A felsőoktatás világszerte súlyos problémákkal küzd, keresi a helyét a modern társadalomban. A közvéleményt meg kell győzni a fontosságáról, arról, hogy képes nagy jelentőségű társadalmi célok eléréséhez hozzájárulni, jól sáfárkodni a rábízott talentumokkal. A korszerű felsőoktatás a versenyképesség alapvető feltétele, ráadásul magában a felsőoktatásban is verseny van, globális verseny, amelyben végzetes hiba lenne lemaradni. Röviden: nemzetközileg is versenyképes felsőoktatási rendszert kell építeni, amely nemcsak erkölcsileg feddhetetlen, de mentes a korrupciótól, a káros politikai befolyástól, az összeférhetetlenségi kockázatoktól.
A tét jóval nagyobb a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalánál és az említett integritási problémák kiküszöbölésénél.
Egy modern digitális és tudásintenzív gazdaságban egyre több magasan képzett szakemberre van szükség. Statisztikai eszközökkel az is kimutatható, hogy a felsőfokú végzettségűek magasabb jövedelmet kapnak, foglalkoztatásuk stabilabb, egészségi állapotuk jobb, és intenzívebb állampolgári aktivitást mutatnak...
A felsőoktatás világszerte súlyos problémákkal küzd, keresi a helyét a modern társadalomban. A közvéleményt meg kell győzni a fontosságáról, arról, hogy képes nagy jelentőségű társadalmi célok eléréséhez hozzájárulni, jól sáfárkodni a rábízott talentumokkal. A korszerű felsőoktatás a versenyképesség alapvető feltétele, ráadásul magában a felsőoktatásban is verseny van, globális verseny, amelyben végzetes hiba lenne lemaradni. Röviden: nemzetközileg is versenyképes felsőoktatási rendszert kell építeni, amely nemcsak erkölcsileg feddhetetlen, de mentes a korrupciótól, a káros politikai befolyástól, az összeférhetetlenségi kockázatoktól.
A tét jóval nagyobb a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalánál és az említett integritási problémák kiküszöbölésénél.
Egy modern digitális és tudásintenzív gazdaságban egyre több magasan képzett szakemberre van szükség. Statisztikai eszközökkel az is kimutatható, hogy a felsőfokú végzettségűek magasabb jövedelmet kapnak, foglalkoztatásuk stabilabb, egészségi állapotuk jobb, és intenzívebb állampolgári aktivitást mutatnak...
SCHRÖDINGER KÖRSZÁLLÓJA – GARANCSIÉKNAK HIGGYÜNK, VAGY A SAJÁT SZEMÜNKNEK?
VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.06.15.
A Garancsi Istvánék érdekeltségébe tartozó Körszálló elpusztítása Hatvanpusztáéhoz hasonló történet. Csakhogy míg Orbánék birtokán legalább titkolni akarták, hogy műemléket bontottak el és teljesen új épületet építettek a helyén, itt fényes nappal, a főváros közepén, a szemünk láttára tüntették el a helyi védettségű épületet. Ahogy Hatvanpuszta esetében, ezúttal is le van papírozva minden a „részlegesnek” titulált bontáshoz. Az önkormányzat vagy a Tisza-kormány viszont most még közbeléphet. Kérdés, mi a fontosabb: egy hengerforma, az elpusztítottra emlékeztető luxustorony magánlakásokkal a Rózsadomb tövében? Vagy az üzenet: vége a védett értékeket nem tisztelő Hatvanpuszta- és Citadella-széttrancsírozók, Garancsik világának.
„Drágám, most nekem hiszel, vagy a szemednek?” – teszi fel a kérdést szemrehányóan az éppen rajtakapott házastárs. Ha azt hinnénk, efféle abszurd csak a jól ismert viccben fordul elő, hatalmasat tévedünk. Itt, Magyarországon, fővárosunk kellős közepén alakult ki ez a helyzet – és bizony mi vagyunk a felszarvazott fél. Hogy pontosan hol történik mindez? Az egykori Körszálló (hivatalosan: Budapest Szálló) hűlt helyén.
A Szrogh György által tervezett, 1967-ben elkészült ikonikus épület ugyanis ma már nem létezik. Nincs többé. Ezt bárki megállapíthatja, aki a telek mellett elhalad. A Szilágyi Erzsébet fasorról indulva a Trombitás út felé vezető Lorántffy Zsuzsanna lépcsőn könnyen megtalálhatjuk a pontot, ahonnan szépen belátható az építési terület. Nem maradt itt semmi, ami kör lenne, pláne szálló. S nem csupán a kör alaprajzú emeletek tűntek el, még a földszinti fogadóépület is...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.06.15.
„Drágám, most nekem hiszel, vagy a szemednek?” – teszi fel a kérdést szemrehányóan az éppen rajtakapott házastárs. Ha azt hinnénk, efféle abszurd csak a jól ismert viccben fordul elő, hatalmasat tévedünk. Itt, Magyarországon, fővárosunk kellős közepén alakult ki ez a helyzet – és bizony mi vagyunk a felszarvazott fél. Hogy pontosan hol történik mindez? Az egykori Körszálló (hivatalosan: Budapest Szálló) hűlt helyén.
A Szrogh György által tervezett, 1967-ben elkészült ikonikus épület ugyanis ma már nem létezik. Nincs többé. Ezt bárki megállapíthatja, aki a telek mellett elhalad. A Szilágyi Erzsébet fasorról indulva a Trombitás út felé vezető Lorántffy Zsuzsanna lépcsőn könnyen megtalálhatjuk a pontot, ahonnan szépen belátható az építési terület. Nem maradt itt semmi, ami kör lenne, pláne szálló. S nem csupán a kör alaprajzú emeletek tűntek el, még a földszinti fogadóépület is...
A SZÉTESŐ FIDESZ MÉG MINDIG ORBÁNHOZ RAGASZKODIK | LAKNER ZOLTÁN ÉS ZÁRUG PÉTER FARKAS ELEMZÉSE
PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2026.06.15.
Szombaton Orbán Viktort újból a Fidesz elnökévé választották a párt kongresszusán. A volt miniszterelnök egy röpiratban értékelte a vereség okait és a jobboldal helyzetét, de az a hétvége után is kérdés maradt: van-e jövője a pártnak. Lakner Zoltán és Zárug Péter Farkas elemzése.
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2026.06.15.
Szombaton Orbán Viktort újból a Fidesz elnökévé választották a párt kongresszusán. A volt miniszterelnök egy röpiratban értékelte a vereség okait és a jobboldal helyzetét, de az a hétvége után is kérdés maradt: van-e jövője a pártnak. Lakner Zoltán és Zárug Péter Farkas elemzése.
FÉLELMET GENERÁLÓ INTÉZMÉNYEK: HOGYAN SZÁMOLTA FEL A FIDESZ A TÁRSADALOM BIZTONSÁGÉRZETÉT?
JELEN HETILAP PODCAST
Műsorvezető: TÓTH ÁKOS
2026.06.14.
A Jelenleg legújabb adásában Tóth Ákos és Vető Balázs a NER 16 éves örökségének egyik legsúlyosabb következményét: az intézményrendszerbe vetett társadalmi bizalom teljes leépülését elemzi. Vajon bízhatunk-e még abban, hogy a bíróság, a rendőrség vagy az ügyészség függetlenül, a jogszabályok és tények alapján végzi a munkáját? És hogyan vált a félelem a rendszer legfőbb összetartó erejévé?
Kibeszéljük az elmúlt napok legfontosabb politikai és közéleti eseményeit:
Műsorvezető: TÓTH ÁKOS
2026.06.14.
A Jelenleg legújabb adásában Tóth Ákos és Vető Balázs a NER 16 éves örökségének egyik legsúlyosabb következményét: az intézményrendszerbe vetett társadalmi bizalom teljes leépülését elemzi. Vajon bízhatunk-e még abban, hogy a bíróság, a rendőrség vagy az ügyészség függetlenül, a jogszabályok és tények alapján végzi a munkáját? És hogyan vált a félelem a rendszer legfőbb összetartó erejévé?
Kibeszéljük az elmúlt napok legfontosabb politikai és közéleti eseményeit:
- Kórházi klímák és a Tisza-kormány első lépései: reagálni kell a politikai kockázatra.
- Sulyok Tamás válsága: miért nem mond le a politikai alkuból kinevezett, de az államfői posztot lezüllesztő köztársasági elnök?
- Elszámoltatás vagy kirakatügyek? Az ügyészség hirtelen jött buzgalma és bilincsben elvitt politikusok.
- Elszámoltatás vagy kirakatügyek? Az ügyészség hirtelen jött buzgalma és bilincsben elvitt politikusok.
- "Tartsd meg az aprót": Matolcsy György 170 milliós végkielégítése és szabadságmegváltása.
- Az Integritás Hatóság abszurd drámája: miniszteri nyomásgyakorlás és gyanús időzítésű vádak.
- Lesz-e valós elszámoltatás, és mekkora erőforrást igényel a NER lebontása?
„NEM ÚSZHATJÁK MEG!”: SULYOK TAMÁS SORSA ÉS A NER JÖVŐJE | HETES STÚDIÓ
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2026.06.13.
Sulyok Tamás felfedezte a jogállam fogalmát? Fűhöz-fához szalad, csak hogy minél tovább maradhasson a Sándor-palotában. Olvasták a Nemzeti Hitvallást az elmúlt évtizedben? Ha nem, most már aligha fogják. Ejt ezért bárki krokodilkönnyeket? 400 ezer menekültügyi beadvány, amellyel az előző kormány nem foglalkozott – ezért napi 1 millió eurós büntetést fizet Magyarország. Pedig egy apróságon múlik az egész. Mi ez az apróság?
Melyik párt költötte a legtöbb pénzt a kampányra? A válasz sokakat meglephet. Hogyan ellenőriz az Állami Számvevőszék? És hogyan csatornázták ki a pártok a pénzeket az önkormányzatoktól? Jól végezte a munkáját az Integritás Hatóság? Meglepő válasz érkezett.
Vendégek: Bakonyi Ildikó, Ligeti Miklós és Bolgár György Műsorvezető: Kárpáti Iván Szerkesztő: Csernyánszki Judit
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2026.06.13.
Sulyok Tamás felfedezte a jogállam fogalmát? Fűhöz-fához szalad, csak hogy minél tovább maradhasson a Sándor-palotában. Olvasták a Nemzeti Hitvallást az elmúlt évtizedben? Ha nem, most már aligha fogják. Ejt ezért bárki krokodilkönnyeket? 400 ezer menekültügyi beadvány, amellyel az előző kormány nem foglalkozott – ezért napi 1 millió eurós büntetést fizet Magyarország. Pedig egy apróságon múlik az egész. Mi ez az apróság?
Melyik párt költötte a legtöbb pénzt a kampányra? A válasz sokakat meglephet. Hogyan ellenőriz az Állami Számvevőszék? És hogyan csatornázták ki a pártok a pénzeket az önkormányzatoktól? Jól végezte a munkáját az Integritás Hatóság? Meglepő válasz érkezett.
Vendégek: Bakonyi Ildikó, Ligeti Miklós és Bolgár György Műsorvezető: Kárpáti Iván Szerkesztő: Csernyánszki Judit
00:00 – Megindulhat a NER lebontása?
06:47 – Az alkotmányos csata, ami mindent eldönthet
10:17 – Miért repedezik a rendszer?
26:30 – Kormányváltás után: kik maradhatnak a helyükön?
44:00 – A pénzek útja: ki ellenőrzi az ellenőrzőket?
50:17 – Jön az elszámoltatás?
ORBÁNNAL A TELJES LENULLÁZÓDÁS FELÉ ROBOG A FIDESZ
NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK?
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.06.13.
Akár egy éven belül is megszűnhet a Fidesz ha így folytatják – hangzott el a Hol Élünk közéleti podcast mai adásában, ahol Angyal Gábor lapszerkesztő Bálint Orsolya Visszhang melléklet szerkesztő és Batka Zoltán beszélgettek arról, hogy a vártnál is jóval gyengébbre sikeredett a Fidesz ellenzékisége. A volt állampárt immáron teljes szabadesésben van, Orbánnal immáron totálisan képtelen a párt reagálni a Tisza tarolására. A Fidesz zsibbadtságát kihasználó Tisza ellenben néhány hét alatt egy évnyi törvénymódosításon, nemzetközi szerződéskötésen van túl. Ráadásul ez még csak a bemelegítés, az igazi tűzijáték ősszel kezdődhet, amikorra a Tisza-minisztériumok teljes fordulatszámmal tudnak üzemelni, míg a Fideszen egyre inkább erőt vesz a látványos demencia.
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.06.13.
Akár egy éven belül is megszűnhet a Fidesz ha így folytatják – hangzott el a Hol Élünk közéleti podcast mai adásában, ahol Angyal Gábor lapszerkesztő Bálint Orsolya Visszhang melléklet szerkesztő és Batka Zoltán beszélgettek arról, hogy a vártnál is jóval gyengébbre sikeredett a Fidesz ellenzékisége. A volt állampárt immáron teljes szabadesésben van, Orbánnal immáron totálisan képtelen a párt reagálni a Tisza tarolására. A Fidesz zsibbadtságát kihasználó Tisza ellenben néhány hét alatt egy évnyi törvénymódosításon, nemzetközi szerződéskötésen van túl. Ráadásul ez még csak a bemelegítés, az igazi tűzijáték ősszel kezdődhet, amikorra a Tisza-minisztériumok teljes fordulatszámmal tudnak üzemelni, míg a Fideszen egyre inkább erőt vesz a látványos demencia.
EURÓ VAGY JÓLÉT – TÉVESZMÉK, AMIKET SOKAN ELHISZNEK | POGÁTSA ZOLTÁN
ECONOMX PODCAST
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.06.12.
A Money Talks legújabb adásában Pogátsa Zoltánnal az euró bevezetése körüli problémákat és dilemmákat jártuk körbe. Valóban a jólét és az euró között kell választanunk, vagy ez egy félreértelmezett vita, ami fontos gazdasági összefüggéseket takar el? Ebben az epizódban utánajárunk, milyen érvek szólnak mellette és ellene, és hol csúszik félre a közbeszéd.
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.06.12.
A Money Talks legújabb adásában Pogátsa Zoltánnal az euró bevezetése körüli problémákat és dilemmákat jártuk körbe. Valóban a jólét és az euró között kell választanunk, vagy ez egy félreértelmezett vita, ami fontos gazdasági összefüggéseket takar el? Ebben az epizódban utánajárunk, milyen érvek szólnak mellette és ellene, és hol csúszik félre a közbeszéd.
SEMMIT NEM ÉRTETTEK MEG ABBÓL, HOGY A MAGYAROK MIÉRT ZAVARTÁK EL ŐKET, HOGY MAGYARORSZÁG NEM SOROS GYÖRGY, BRÜSSZEL, AZ UKRÁNOK VAGY A MULTIK MIATT FORDULT ELLENÜK.
FACEBOOK
Szerző: FEKETE-GYŐR ANDRÁS
2026.06.13.
Bevallom, volt bennem némi kíváncsisággal vegyes aggodalom, hogy a bukott állampárt vajon képes-e bármiféle politikai innovációval előállni a történelmi vereség után. Lesz-e bennük akár csak egy pillanatnyi önreflexió? Lesz-e bármi új a gyűlöletkampányokban, a hazudozásban, a félelemkeltésben, vagy legalább megpróbálják-e eljátszani, hogy értik, mi történt az országgal?
Aztán elolvastam a bukott miniszterelnök kongresszusi röpiratából ezt a mondatot:
„A 2026-os választási vereségben vastagon benne voltak a saját hibáink is (...), ám a döntő tényező a velünk szemben manőverező négy ellenséges hadtest ereje és összehangolt támadása volt. Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség.”
Szerző: FEKETE-GYŐR ANDRÁS
2026.06.13.
Aztán elolvastam a bukott miniszterelnök kongresszusi röpiratából ezt a mondatot:
„A 2026-os választási vereségben vastagon benne voltak a saját hibáink is (...), ám a döntő tényező a velünk szemben manőverező négy ellenséges hadtest ereje és összehangolt támadása volt. Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség.”
És megnyugodtam.
Már pusztán ebből a két mondatból világosan kiderül: semmit nem tanultak a vereségből. Semmit nem értettek meg abból, hogy a magyarok miért zavarták el őket, hogy Magyarország nem Soros György, Brüsszel, az ukránok vagy a multik miatt fordult ellenük.
Hanem miattuk. A felfoghatatlan mértékű korrupciójuk miatt. Az elmebajra hajazó hatalmi arrogancia miatt. Az ipari méretű hazudozás miatt. A szétrohadt magyar állam, a lezüllesztett egészségügy, a széteső oktatás, a kizsigerelt gyermekvédelem és a tizenhat évnyi következménynélküliség miatt.
Mi sem mutatja jobban, mennyire nem értik, mi történt velük, hogy Orbán ma arról beszél, hogy a Tisza-kormány van "bántalmazó kapcsolatban" az országgal. Mondja ezt úgy, hogy magyarok milliói ünneplik könnyek között, egymás nyakába borulva hónapok óta, hogy végre kiszabadultak az Orbán-rezsim tizenhat évig tartó bántalmazó kapcsolatából. A bukott miniszterelnök régi szokásához híven azzal vádolja az ellenfelét, amit valójában ő maga követ el. Húsz éve ez a Fidesz legfőbb politikája: vádold meg a másikat azzal, amit te csinálsz.
Sokáig azt gondoltam, hogy Orbán Viktor alapvetően racionális politikai szereplő. Pontosan tudja, amit mond, az nem igaz, csak cinikusan eljátssza azt, amit a Rogán-művek a szájába ad, mert eddig ez hozta a szavazatokat.
De egyre inkább úgy tűnik, hogy addig ismételgette a saját hazugságait, amíg végül ő maga is elhitte őket. A győri Ceaușescu-pillanat már intő jel volt, de ez a röpirat és a mai beszéd együtt minden kétséget eloszlat: Orbán Viktor politikailag teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal.
Ma végleg bebizonyosodott: Orbánnal nincs megújulás. Orbán nélkül viszont nincs Fidesz.
A bukott állampárt egy realitását vesztett politikai szélhámos fogságában ragadt. Egy olyan ember fogságában, aki elsősorban magával próbálja elhitetni, hogy ha elég hangosan sorosozik, brüsszelezik, ukránozik vagy multizik, akkor még visszafordíthatja a történelem kerekét, és visszaszerezheti elvesztett hatalmát.
A bukott állampárt egy realitását vesztett politikai szélhámos fogságában ragadt. Egy olyan ember fogságában, aki elsősorban magával próbálja elhitetni, hogy ha elég hangosan sorosozik, brüsszelezik, ukránozik vagy multizik, akkor még visszafordíthatja a történelem kerekét, és visszaszerezheti elvesztett hatalmát.
Nem fog sikerülni. Magyarország végleg átlépett rajtuk.
A feladat tehát világos: minél gyorsabban el kell takarítani ennek a bukott, valóságát vesztett, megújulásra képtelen rezsimnek a maradékát, hogy 2030-ra végre ne a Fidesz és a zsebnáci segédcsapata legyen az ellenzék Magyarországon, hanem egy tisztességes, hiteles és párbeszédképes politikai oldal!
A NER-t a kormányból már leváltottuk, most az ellenzékből is le kell váltani!
A TELEKOM KIHÚZTA A DUGÓT ROGÁN PÉNZMOSODÁJÁBÓL: A NAV 500 TANÚVAL ÉS EGY TERABYTE ADATTAL KERGETI ROGÁNT A RÁCSOK MÖGÉ
FACEBOOK
Szerző: Eri-gondolatai
2026.06.12.
Ha valaki az elmúlt tíz évben követte a magyar közéletet, az pontosan tudja, hogy Rogán Antal nemcsak a propaganda nagymestere volt, hanem a hazai tudományos élet legnagyobb rejtélye is. Az ember, aki világéletében miniszteri bársonyszékben ült, hirtelen feltalált egy elektronikus aláírásos szoftvert, ami – mint a mesebeli aranytojást tojó tyúk – tíz év alatt lazán tejelte neki a kétmilliárd-százmillió forintot.
De a 2026-os politikai földrengés után a NAV nyomozói végre megkapták azt a luxust, amit úgy hívnak: függetlenség. És a számok elkezdték benyújtani a számlát.
Képzeljük el a helyzetet egy végtelenül egyszerű példával. Van egy sarki kifőzdéd. A kutya nem jár oda, a könyvelés szerint évente termel 10 forint tiszta hasznot. Te mégis minden évben besétálsz a bankba, és büszkén felmutatsz 30 forintot, hogy „kérem szépen, ez a gulyáslevesem jogdíja, tiszta, adózott vagyon!” Mindenki tudja, hogy a maradék 20 forintot valójában a hátsó ajtón hordják be neked táskákban a haverok, te pedig a menüvel csak lepapírozod, hogy legálisnak tűnjön.
Rogán Antal zseniális találmánya pontosan ez a kifőzde volt. Évekig azzal takarózott, hogy a Telekom fizeti neki a százmilliókat a szoftverért. Csakhogy a Telekom most hivatalosan is kiborította a bilit: közölték, hogy 11 éve kifizették a rendszert egyszeri díjként, azóta pedig csak jelképes aprópénzt utalnak havonta hibajavításra. A matek tehát végleg elvérzett. Rogán szoftveres cége, a Mobilsign kevesebb nyereséget termelt, mint amennyit Rogán egymaga kivett belőle „találmányi díjként”.
Most, hogy Rogán kiesett a parlamentből, elveszítette a védelmet, és a NAV asztalán ott tornyosul 500 tanúvallomás és egy terabyte-nyi lefoglalt adat, a képlet végtelenül egyszerűvé vált. Ha ebben az országban az igazságszolgáltatás csak minimálisan is a törvénykönyv szerint, tisztességesen végzi a dolgát, akkor Tóni zseniális matematikai egyenletének a végén nem egy újabb helikopteres luxusút áll, hanem két nagyon konkrét büntetőjogi következmény:
A vagyonelkobzás: Mivel a Telekom-blöff megdőlt, a hatóságoknak nem lesz nehéz dolguk bebizonyítani, hogy ez a 2,1 milliárd forint nem valós piaci teljesítményből, hanem bűncselekményből – elcsalt uniós pályázatokból és álcázott állami kifizetésekből – származik. A törvény szerint pedig a bűnös úton szerzett vagyont az utolsó fillérig vissza kell venni.
A börtön: A „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás” és a hozzá kapcsolódó pénzmosás nem az a kategória, amit meg lehet úszni egy ejnye-bejnyével vagy száraz novemberrel. Ha a független bíróság elé kerül az ügy, ott a letöltendő szabadságvesztés nem lehetőség, hanem garantált jogi automatizmus.
A NER nagy alkimistája tíz évig hitette el az országgal, hogy a politikusi fizetésből is lehet valaki dollármilliomos, ha elég kreatív „feltaláló”. De a fizika és a büntetőjog makacs dolog: ha elszáll a politikai hátszél, a lufi kidurran, és a legújabb elektronikus aláírásra Rogán Antalnak már nem a szabadalmi hivatalban, hanem a zárka átvételi elismervényén lesz szüksége.
Eri
Forrás: https://444.hu/.../nem-allt-le-sot-aktivan-folyik-az-a...
Szerző: Eri-gondolatai
2026.06.12.
De a 2026-os politikai földrengés után a NAV nyomozói végre megkapták azt a luxust, amit úgy hívnak: függetlenség. És a számok elkezdték benyújtani a számlát.
Képzeljük el a helyzetet egy végtelenül egyszerű példával. Van egy sarki kifőzdéd. A kutya nem jár oda, a könyvelés szerint évente termel 10 forint tiszta hasznot. Te mégis minden évben besétálsz a bankba, és büszkén felmutatsz 30 forintot, hogy „kérem szépen, ez a gulyáslevesem jogdíja, tiszta, adózott vagyon!” Mindenki tudja, hogy a maradék 20 forintot valójában a hátsó ajtón hordják be neked táskákban a haverok, te pedig a menüvel csak lepapírozod, hogy legálisnak tűnjön.
Rogán Antal zseniális találmánya pontosan ez a kifőzde volt. Évekig azzal takarózott, hogy a Telekom fizeti neki a százmilliókat a szoftverért. Csakhogy a Telekom most hivatalosan is kiborította a bilit: közölték, hogy 11 éve kifizették a rendszert egyszeri díjként, azóta pedig csak jelképes aprópénzt utalnak havonta hibajavításra. A matek tehát végleg elvérzett. Rogán szoftveres cége, a Mobilsign kevesebb nyereséget termelt, mint amennyit Rogán egymaga kivett belőle „találmányi díjként”.
Most, hogy Rogán kiesett a parlamentből, elveszítette a védelmet, és a NAV asztalán ott tornyosul 500 tanúvallomás és egy terabyte-nyi lefoglalt adat, a képlet végtelenül egyszerűvé vált. Ha ebben az országban az igazságszolgáltatás csak minimálisan is a törvénykönyv szerint, tisztességesen végzi a dolgát, akkor Tóni zseniális matematikai egyenletének a végén nem egy újabb helikopteres luxusút áll, hanem két nagyon konkrét büntetőjogi következmény:
A vagyonelkobzás: Mivel a Telekom-blöff megdőlt, a hatóságoknak nem lesz nehéz dolguk bebizonyítani, hogy ez a 2,1 milliárd forint nem valós piaci teljesítményből, hanem bűncselekményből – elcsalt uniós pályázatokból és álcázott állami kifizetésekből – származik. A törvény szerint pedig a bűnös úton szerzett vagyont az utolsó fillérig vissza kell venni.
A börtön: A „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás” és a hozzá kapcsolódó pénzmosás nem az a kategória, amit meg lehet úszni egy ejnye-bejnyével vagy száraz novemberrel. Ha a független bíróság elé kerül az ügy, ott a letöltendő szabadságvesztés nem lehetőség, hanem garantált jogi automatizmus.
A NER nagy alkimistája tíz évig hitette el az országgal, hogy a politikusi fizetésből is lehet valaki dollármilliomos, ha elég kreatív „feltaláló”. De a fizika és a büntetőjog makacs dolog: ha elszáll a politikai hátszél, a lufi kidurran, és a legújabb elektronikus aláírásra Rogán Antalnak már nem a szabadalmi hivatalban, hanem a zárka átvételi elismervényén lesz szüksége.
Eri
Forrás: https://444.hu/.../nem-allt-le-sot-aktivan-folyik-az-a...