2026. június 15., hétfő

JÓ IRÁNYNAK TARTJÁK A KÖZMÉDIÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT, DE VONA GÁBOR SZERINT A TISZA SUNYI VOLT

NÉPSZAVA
Szerző: ILLIK RICHÁRD
2026.06.15.


A szakértők alapvetően derűlátóak a Tisza új médiatörvény-tervezetével kapcsolatban, de azért kritikus hangok is megjelentek.


Pénteken nyújtották be a Tisza Párt képviselői, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián a médiatörvény módosításáról szóló törvényjavaslatukat. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint a cél egy mondatban összefoglalható: visszaadni a közmédiát a köznek, a magyar embereknek.

A benyújtás körülményeivel kapcsolatban azonban Vona Gábor, a Második Reformkor elnöke kritikákat fogalmazott meg a hétvégén. A volt képviselő szerint sunyi volt a benyújtás időzítése, és az is, hogy a javaslatot nem a Tisza kormány terjesztette a parlament elé. A politikus azzal érvelt, hogy így nem köteles a kabinet társadalmi vitát lefolytatni a törvényjavaslatról.

Társadalmi párbeszédről és a szakmai szervezettekkel való egyeztetésről Tarr Zoltán is beszélt, a miniszter azonban mindezeknek megvalósítását már a törvény hatályba lépése után, egy úgynevezett átmeneti időszakban képzeli el.

A szakértők azonban alapvetően bizakodóak az 54 oldalas törvényjavaslattal kapcsolatban. A Közszolgálati Közalapítvány megszűnésével és ezzel egy időben a Független Közmédia Testület (FKT) létrehozásával „az irány jó, mert a testületben nem pártpolitikusok lesznek” – nyilatkozta Sükösd Miklós, a Koppenhágai Egyetem Kommunikáció Tanszékének docense az ATV Híradójának. A törvényjavaslat értelmében a függetlenség védelméért és a működés ellenőrzéséért felelős FKT kilenc tagjából háromra a kormánypárt, szintén háromra az ellenzék tehet javaslatot. További három tagot pedig médiaszakmai szervezetek delegálhatnak. Fontos kitétel azonban, hogy „a Testület tagjának nem jelölhető olyan személy, aki a jelölése előtti 5 évben valamely párt tisztségviselője volt” – fogalmaz a törvényjavaslat.

A közmédia szervezeti és működési átalakításán túl a törvényjavaslat egy fontos eleme a Sajtóalap létrehozása, amelynek kezelője a Médiatanács lesz.

A Sajtóalap a jelentős piaci adók reklámbevételének 2,5 százalékából, valamint frekvenciadíjakból és bírságokból kifejezetten a független, etikus és közösségi sajtótermékek és műsorszámok gyártását finanszírozza majd. „Természetesen egyetértek egy ilyen alap szükségességével, és ahogy mondtam is, nincs beleírva a törvénybe, hogy a pénzt el kell lopni” – írta Polyák Gábor, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet professzora a Face­bookon.


Lásd még: 



FONTOS, HOGY A CIVILEKET IS BEVONJA A KORMÁNY, MERT VAN PROBLÉMA – HANGOSÍTUNK

MAGYAR HANG / HANGOSÍTUNK
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2026.06.14.



Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Horváth Attilával beszélgetünk, a műsorvezető Katona Mariann.

00:00 – Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot? 
04:18 – Miért fontos, hogy megszólalt az Integritás Hatóság elnöke? Tényleg nem tudta, hogy milyen a NER? 
10:08 – A vízhiány mit jelent a mindennapokban? Lehetnek látványos eredmények? 
18:50 – Milyen probléma derült ki az épülő kínai elektromosautó-gyárról, a BYD-ről? 
26:21 – Milyen állapotok vannak a gyárban? 
29:50 – Hová tűnt Lázár János?

Legfrissebb lapszámunk teljes tartalomjegyzékét megtalálja itt👉 https://bit.ly/3SClF5a

KORÁBBI FŐÜGYÉSZ: HAMAROSAN KÖVETKEZHET ROGÁN, SZIJJÁRTÓ SZÁMONKÉRÉSE

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.14.



Ihász Sándorral, korábbi fellebviteli főügyésszel arról beszélgetünk, hogy a "kisebb halak" után, akiket az óbudai korrupciós ügyben elvittek, hamarosan következniük kell a nagyobb halaknak is. Ihász arról beszélt, hogy számos olyan ügy van, ami miatt felmerül a Fidesz-kormány tagjainak felelőssége, ilyen például a lélegeztető-gépek ügye, Rogán Antal találmánya, és szinte minden olyan uniós forrás elköltése, melyekkel nem tudnak elszámolni, vagy túlárazott projektekben győztek olyan cégek, mint Balásy Gyula vállalatai, vagy Tiborczé.

„ÁTNYÚJTOTTA A MAGÁNTELEFONSZÁMÁT EGY FÉNYMÁSOLT CETLIN” – AZ ORVOSBÁRÓK TEREPE LETT A MAGÁNSZEKTOR

TELEX
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.06.15.



„Jeleztem az orvosomnak, hogy szeretném a műtétet, megkérdeztem, mi erről a véleménye. Egyetértett, hogy szükséges, majd anélkül, hogy tájékoztatott volna a műtéti típusokról és az államilag támogatott műtéti lehetőségekről, egyszerűen csak átnyújtotta a magántelefonszámát egy fénymásolt cetlin” – emlékezett vissza Bori arra, miként kapott egyértelmű utalást arra a területileg illetékes nőgyógyászati rendelőben, hogy érdemesebb az orvos fizetős magánrendelését választani.

Magyarországon bár papíron az állami és a magán egészségügyi ellátás élesen elválik egymástól, a gyakorlatban ez nem mindig valósul meg. A Magyar Orvosi Kamara áprilisban megjelent vitairata szerint a hálapénz kivezetése történelmi jelentőségű lépés volt ugyan, de a magánérdekeltségeket szolgáló struktúrák ma is tovább élnek, csak éppen máshogy: pozíciókban, kisajátított tudásban és kapcsolatokban.

A magánszektor az orvosbárók eszköze lett, annak ellenére, hogy a törvény a két szektort el akarta választani egymástól.

Az orvosbárók helyzete múlt hétfőn a parlamentben is téma volt. Hegedűs Zsolt szerint újra kell szabályozni a két rendszer közötti átjárást, be kell zárni a kiskapukat, és meg kell szüntetni a szürke zónákat.

A cikkünk elején idézett Bori korábban magánnőgyógyászhoz járt, az ottani rendelésen találtak nála egy miómát, ami miatt műtétet javasoltak. Bori a műtétet nem tudta volna kifizetni a magánkórházban, ezért ment el a területileg illetékes állami kórházba. Itt történt meg a cikk elején idézett eset, amikor az állami orvos inkább a magánrendelését javasolta ahelyett, hogy időpontot adott volna neki az állami műtétre. Végül Bori levelet írt a rendelőintézet főigazgatójának, amiben jelezte a problémáját. Ezután kapott időpontot egy másik orvoshoz, aki készségesen ellátta, és adott is neki műtéti időpontot a területileg illetékes kórházba. „Ha én nem állok ki magamért, még egy ideig ott keringhettem volna a rendszerben” – mondta erről.

Nagyon hasonló történetet osztott meg velünk Zita, aki 2024. július végén vett részt a kétévente esedékes mammográfián. 2024 augusztusában csörrent meg a telefonja azzal, hogy valamit találtak nála. Szövettant vettek tőle, ami kimutatta: rosszindulatú mellrákja van. Műtéti időpontra volt szükség, de csak novemberre volt szabad hely. Az orvos azt mondta, még időben elkapták a rákot...

MI LEGYEN A MAGYAR EGYETEMEK JÖVŐJE A VAGYONKEZELŐ ALAPÍTVÁNYOK UTÁN?

G7.HU
Szerző: BŐGEL GYÖRGY, MÁTYÁS LÁSZLÓ
2026.06.14.


Az Európai Unió által zárolt pénzek hazahozatalának egyik feltétele a felsőoktatási rendszer átalakítása, aminek augusztusig kell megtörténnie. A tét nagy: ha augusztus végéig sikerül eredményeket felmutatni, akkor az EU már a következő egyetemi félévben visszaengedi a magyar egyetemeket az Erasmus programba, illetve jelentős összegek érkezhetnek az akadémiai szférába az oktatási és a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására. A részleteket egyelőre nem lehet világosan látni, a hírek időnként ellentmondásosak, de a nyilatkozatokból arra következtethetünk, hogy a pénzek átutalása akkor kezdődhet meg, ha a reformok átmennek a parlamenten.

Az EU tagállamai 2022-ben szinte egyhangú szavazással tiltottak el minden közérdekű vagyonkezelő alapítványt (kekvát) az uniós forrásoktól, a határozatot azok átláthatósági és összeférhetetlenségi problémáival indokolva. Idén májusban az Európai Bizottság elnöke és az új magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Magyarország rövid határidőn belül kivezeti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, és olyan rendszert fog bevezetni, amely biztosítja az integritási szabályok érvényesülését.

Ígérni kevés, cselekedni kell, el kell indulni a kijelölt úton még annak tudatában is, hogy egy ország felsőoktatási rendszerét nem lehet néhány hét alatt teljes mértékben átalakítani. Az alábbi írásban először azt igyekszünk bemutatni, hogy a kialakítandó rendszernek milyen problémákra kell reagálnia, milyen követelményeknek kell megfelelnie, majd néhány észrevételt és javaslatot fogalmazunk meg a lehetséges alternatívákkal kapcsolatban.

Nem csak a pénzről van szó

A felsőoktatás világszerte súlyos problémákkal küzd, keresi a helyét a modern társadalomban. A közvéleményt meg kell győzni a fontosságáról, arról, hogy képes nagy jelentőségű társadalmi célok eléréséhez hozzájárulni, jól sáfárkodni a rábízott talentumokkal. A korszerű felsőoktatás a versenyképesség alapvető feltétele, ráadásul magában a felsőoktatásban is verseny van, globális verseny, amelyben végzetes hiba lenne lemaradni. Röviden: nemzetközileg is versenyképes felsőoktatási rendszert kell építeni, amely nemcsak erkölcsileg feddhetetlen, de mentes a korrupciótól, a káros politikai befolyástól, az összeférhetetlenségi kockázatoktól.

A tét jóval nagyobb a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalánál és az említett integritási problémák kiküszöbölésénél.

Egy modern digitális és tudásintenzív gazdaságban egyre több magasan képzett szakemberre van szükség. Statisztikai eszközökkel az is kimutatható, hogy a felsőfokú végzettségűek magasabb jövedelmet kapnak, foglalkoztatásuk stabilabb, egészségi állapotuk jobb, és intenzívebb állampolgári aktivitást mutatnak...

SCHRÖDINGER KÖRSZÁLLÓJA – GARANCSIÉKNAK HIGGYÜNK, VAGY A SAJÁT SZEMÜNKNEK?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.06.15.


A Garancsi Istvánék érdekeltségébe tartozó Körszálló elpusztítása Hatvanpusztáéhoz hasonló történet. Csakhogy míg Orbánék birtokán legalább titkolni akarták, hogy műemléket bontottak el és teljesen új épületet építettek a helyén, itt fényes nappal, a főváros közepén, a szemünk láttára tüntették el a helyi védettségű épületet. Ahogy Hatvanpuszta esetében, ezúttal is le van papírozva minden a „részlegesnek” titulált bontáshoz. Az önkormányzat vagy a Tisza-kormány viszont most még közbeléphet. Kérdés, mi a fontosabb: egy hengerforma, az elpusztítottra emlékeztető luxustorony magánlakásokkal a Rózsadomb tövében? Vagy az üzenet: vége a védett értékeket nem tisztelő Hatvanpuszta- és Citadella-széttrancsírozók, Garancsik világának.


„Drágám, most nekem hiszel, vagy a szemednek?” – teszi fel a kérdést szemrehányóan az éppen rajtakapott házastárs. Ha azt hinnénk, efféle abszurd csak a jól ismert viccben fordul elő, hatalmasat tévedünk. Itt, Magyarországon, fővárosunk kellős közepén alakult ki ez a helyzet – és bizony mi vagyunk a felszarvazott fél. Hogy pontosan hol történik mindez? Az egykori Körszálló (hivatalosan: Budapest Szálló) hűlt helyén.

A Szrogh György által tervezett, 1967-ben elkészült ikonikus épület ugyanis ma már nem létezik. Nincs többé. Ezt bárki megállapíthatja, aki a telek mellett elhalad. A Szilágyi Erzsébet fasorról indulva a Trombitás út felé vezető Lorántffy Zsuzsanna lépcsőn könnyen megtalálhatjuk a pontot, ahonnan szépen belátható az építési terület. Nem maradt itt semmi, ami kör lenne, pláne szálló. S nem csupán a kör alaprajzú emeletek tűntek el, még a földszinti fogadóépület is...

A SZÉTESŐ FIDESZ MÉG MINDIG ORBÁNHOZ RAGASZKODIK | LAKNER ZOLTÁN ÉS ZÁRUG PÉTER FARKAS ELEMZÉSE

PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2026.06.15.



Szombaton Orbán Viktort újból a Fidesz elnökévé választották a párt kongresszusán. A volt miniszterelnök egy röpiratban értékelte a vereség okait és a jobboldal helyzetét, de az a hétvége után is kérdés maradt: van-e jövője a pártnak. Lakner Zoltán és Zárug Péter Farkas elemzése.

FÉLELMET GENERÁLÓ INTÉZMÉNYEK: HOGYAN SZÁMOLTA FEL A FIDESZ A TÁRSADALOM BIZTONSÁGÉRZETÉT?

JELEN HETILAP PODCAST
Műsorvezető: TÓTH ÁKOS
2026.06.14.



A Jelenleg legújabb adásában Tóth Ákos és Vető Balázs a NER 16 éves örökségének egyik legsúlyosabb következményét: az intézményrendszerbe vetett társadalmi bizalom teljes leépülését elemzi. Vajon bízhatunk-e még abban, hogy a bíróság, a rendőrség vagy az ügyészség függetlenül, a jogszabályok és tények alapján végzi a munkáját? És hogyan vált a félelem a rendszer legfőbb összetartó erejévé?

Kibeszéljük az elmúlt napok legfontosabb politikai és közéleti eseményeit: 

- Kórházi klímák és a Tisza-kormány első lépései: reagálni kell a politikai kockázatra. 

- Sulyok Tamás válsága: miért nem mond le a politikai alkuból kinevezett, de az államfői posztot lezüllesztő köztársasági elnök?

- Elszámoltatás vagy kirakatügyek? Az ügyészség hirtelen jött buzgalma és bilincsben elvitt politikusok.

- "Tartsd meg az aprót": Matolcsy György 170 milliós végkielégítése és szabadságmegváltása.

- Az Integritás Hatóság abszurd drámája: miniszteri nyomásgyakorlás és gyanús időzítésű vádak.

- Lesz-e valós elszámoltatás, és mekkora erőforrást igényel a NER lebontása?

„NEM ÚSZHATJÁK MEG!”: SULYOK TAMÁS SORSA ÉS A NER JÖVŐJE | HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2026.06.13.



Sulyok Tamás felfedezte a jogállam fogalmát? Fűhöz-fához szalad, csak hogy minél tovább maradhasson a Sándor-palotában. Olvasták a Nemzeti Hitvallást az elmúlt évtizedben? Ha nem, most már aligha fogják. Ejt ezért bárki krokodilkönnyeket? 400 ezer menekültügyi beadvány, amellyel az előző kormány nem foglalkozott – ezért napi 1 millió eurós büntetést fizet Magyarország. Pedig egy apróságon múlik az egész. Mi ez az apróság?
Melyik párt költötte a legtöbb pénzt a kampányra? A válasz sokakat meglephet. Hogyan ellenőriz az Állami Számvevőszék? És hogyan csatornázták ki a pártok a pénzeket az önkormányzatoktól? Jól végezte a munkáját az Integritás Hatóság? Meglepő válasz érkezett.

Vendégek: Bakonyi Ildikó, Ligeti Miklós és Bolgár György Műsorvezető: Kárpáti Iván Szerkesztő: Csernyánszki Judit 

00:00 – Megindulhat a NER lebontása? 
06:47 – Az alkotmányos csata, ami mindent eldönthet 
10:17 – Miért repedezik a rendszer? 
26:30 – Kormányváltás után: kik maradhatnak a helyükön? 
44:00 – A pénzek útja: ki ellenőrzi az ellenőrzőket? 
50:17 – Jön az elszámoltatás?

ORBÁNNAL A TELJES LENULLÁZÓDÁS FELÉ ROBOG A FIDESZ

NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK?
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.06.13.



Akár egy éven belül is megszűnhet a Fidesz ha így folytatják – hangzott el a Hol Élünk közéleti podcast mai adásában, ahol Angyal Gábor lapszerkesztő Bálint Orsolya Visszhang melléklet szerkesztő és Batka Zoltán beszélgettek arról, hogy a vártnál is jóval gyengébbre sikeredett a Fidesz ellenzékisége. A volt állampárt immáron teljes szabadesésben van, Orbánnal immáron totálisan képtelen a párt reagálni a Tisza tarolására. A Fidesz zsibbadtságát kihasználó Tisza ellenben néhány hét alatt egy évnyi törvénymódosításon, nemzetközi szerződéskötésen van túl. Ráadásul ez még csak a bemelegítés, az igazi tűzijáték ősszel kezdődhet, amikorra a Tisza-minisztériumok teljes fordulatszámmal tudnak üzemelni, míg a Fideszen egyre inkább erőt vesz a látványos demencia.

EURÓ VAGY JÓLÉT – TÉVESZMÉK, AMIKET SOKAN ELHISZNEK | POGÁTSA ZOLTÁN

ECONOMX PODCAST
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.06.12.



A Money Talks legújabb adásában Pogátsa Zoltánnal az euró bevezetése körüli problémákat és dilemmákat jártuk körbe. Valóban a jólét és az euró között kell választanunk, vagy ez egy félreértelmezett vita, ami fontos gazdasági összefüggéseket takar el? Ebben az epizódban utánajárunk, milyen érvek szólnak mellette és ellene, és hol csúszik félre a közbeszéd.