Szerző: LENDVAI ANDRÁS
2026.04.09.
A NER szerkezete és működése hagyományos autokratikus mintázatokat mutat. A rendszer ugyanakkor szimulálja az alkotmányos demokráciát: vannak többpárti választások, a parlamentben a választott többség szavazza meg a törvényeket, léteznek ellenzéki pártok és ellensúly funkciójú intézmények. A rendszer azonban egypárti uralomra lett szabva, a választások szabályozása és gyakorlata tartós egypárti hegemóniát eredményezett. Az Alkotmánybíróság és más kontrollintézmények a nem-demokratikus rendszert szolgálják.
A NER gazdaságilag a kapitalizmus variánsa. A magántulajdon dominál, nem a köztulajdon, a személyes előnyökön alapuló piaci tranzakció a fő koordinációs mechanizmus, nem az adminisztratív tervezés. A jövedelmi egyenlőtlenségek összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint a szocializmusban. Ugyanakkor a hatósági árak és más piackorlátozó eszközök, valamint a puha költségvetési korlátok nem tartoznak a kapitalizmus hagyományos jellegzetességei közé.
A gazdasági, pénzügyi visszaéléseket a „korrupció”, a „haveri kapitalizmus” és az „állam foglyul ejtése” fogalmaival szokás leírni. Magyarországon azonban az állam foglyul ejtése fordított irányban történt. Nem a szervezett alvilág vette át az állam feletti kontrollt, hanem egy politikai erő felszámolt gazdasági és társadalmi autonómiákat, hatalmi monopóliumra tett szert, és maga alá rendelte a nagy vagyonnal és befolyással bíró társadalmi réteget. A kormányfő és a politikai hierarchia csúcsán álló más személyek döntik el, kiből lesz oligarcha, és meddig terjed a hatalma. Az állam klánszerű képződmény...
• „Az Alkotmányvédelmi Hivatal tisztje valah... 