Szerző: Tarski
2015.12.19.
Amit eddigi írói munkásságom nyomán megtanultam, az az, hogy minden kimondott, vagy leírt szónak súlya van, mert azzal a közvéleményt kisebb, nagyobb mértékben befolyásolni lehet. Erre az egyszerű összefüggésre azonban Kovács Ákos énekes eddig vagy nem jött rá, vagy ha igen, akkor éppen megfeledkezett róla. A napokban a nőkről tett kijelentései legalábbis erre engednek következtetni.
Az énekes azt állította, hogy a nőknek nem feladata az, hogy annyi pénzt keressenek, mint a férfiak, és egyébként is a szülés a kötelességük. E kijelentés nyomán aztán olyan vihar kerekedett, hogy abból ismét a kormány és az ellenzék vitája alakulhatott ki. A Fidesz szerint Ákos kijelentése nem tekinthető másnak, mint egy vélemény nyilvánításnak, amihez mindenkinek joga van hazánkban. Az ellenzék azonban pontosan fordítva látja, mert szerinte a női nem hivatásának, a társadalomban elfoglalt helyének leminősítése történt meg. Mindkét érv alkalmas arra, hogy a két szekértábor újból összecsapjon, bizonygassa a maga igazát és megpróbáljon ebből minél több politikai hasznot kisajtolni. De arra semmiképpen sem jó, hogy a lényeget megmagyarázza.
Merthogy miről is van szó? A vélemény nyilvánítás szabadsága valóban az emberi szabadságjogok közé sorolható, az egyik alapjog az Unió jogrendjében. Ebben nyilvánvalóan igaza van a Fidesznek. Ugyanezzel párhuzamosan azonban figyelembe kell venni azt is, hogy szintén alapjognak tekintendő a jogegyenlőség, amit a társadalmi körülményekre áttranszformálva esélyegyenlőségnek nevezünk. Vagyis olyan társadalmi feladatnak, amit meg kell teremteni és folyamatosan fenn kell tartani. Márpedig az esélyegyenlőség azt is jelenti, hogy a nőknek is joga van ahhoz, hogy a férfiakéhoz hasonló bért, vagy fizetést kapjanak és velük hasonló elbírálás nyomán feljebb jussanak a szakmai ranglétrán. Az a kényszerpálya, hogy a nőknek adatott meg az a biológiai szerep, hogy ők legyenek a faji reprodukció kiteljesítői, nem rövidítheti meg a szabadságjogait. Ez a nőknek egy olyan adottsága, amit nem tudunk megváltoztatni, legfeljebb csak kompenzálni.
Az igazi kérdés most inkább az, hogy a fenti két alapjog közül melyiket tartsuk fontosabbnak. Nyilvánvaló szerintem az, hogy a jogegyenlőség az az alapjog, amit fontosabbnak és meghatározóbbnak kell tekinteni a vélemény nyilvánítás alapjogához viszonyítva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.