Szerző: H_A
ITT OLVASHATÓ !
Olyan furcsa ez az egész. Az egyszerűen,
fizikailag leképezhető esetekben a segítségnyújtás nyilvánvaló. Ha valaki
megbotlik mellettünk a lépcsőn, és elesik, felsegítjük. Nem nézzük meg a
cipőjét, közölve, hogy nem ilyet kellett volna felvennie, tehát ő a hibás. Nem
vonjuk felelősségre, hogy minek rohant (netán valami rosszat tett, és
menekülnie kellett?!). Nem győződünk meg arról, hogy pl. megszédült-e, és ha
igen, annak vajon mi az oka, esetleg túl sok kávét ivott, vagy más, de
mindenképpen az ő hibájából létrejött egészségkárosodásról van-e szó… és
felsegítés helyett, hiszen számunkra nyilvánvalóan kiderülhet, hogy mindenért
kizárólag ő a hibás, nem hagyjuk ott, és nem is rúgunk még egyet rajta, hiszen
időnket, energiánkat vette el azzal, hogy elesett.
Nyilas Márta festményét jó néhány évvel ezelőtt láttam a Pécsi Galériában.