Szerző: KLUBRÁDIÓ / DÉSI JÁNOS
2020.11.21.
A második órában a műsorvezető Dési János Nahalka István oktatáskutatóval beszélget telefonon, amihez hallgatóink is hozzászólhatnak, illetve kérdezhetnek...
2020. november 23., hétfő
HOGYAN REKEDT MEG MAGYARORSZÁG A FEJLŐDÉSBEN?
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ / DÉSI JÁNOS
2020.11.21.
Hol rekedt meg Magyarország a fejlődésben? És most, a járvány közepén van-e fogadókészség arra a harcos retorikára, amit a magyar kormány képvisel szinte minden fronton? Ha Orbán már vétózza az EU-s költségvetést, mire számíthat? És vajon járvány alatt korlátozhatják-e a jogaikat a szociális intézetekben élőknek? Ezek a Hetes Stúdió témái.
A második órában a műsorvezető Dési János Nahalka István oktatáskutatóval beszélget telefonon, amihez hallgatóink is hozzászólhatnak, illetve kérdezhetnek...
Szerző: KLUBRÁDIÓ / DÉSI JÁNOS
2020.11.21.
A második órában a műsorvezető Dési János Nahalka István oktatáskutatóval beszélget telefonon, amihez hallgatóink is hozzászólhatnak, illetve kérdezhetnek...
KUNETZ: NEM AZ IDŐSÁV FOGJA MEGVÉDENI AZ IDŐSEKET
FACEBOOK
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2020.11.23.
Remek érzékkel kezeli a Kormány ezt a járványt.
Teljesen értelmetlenül bevezette a hatarzárat, hiszen nem ürgebőrben bújik át a vírus, hanem már itt van.
Most bevezeti a vásárlási idősávot, a nyugdíjasoknak, akik egyébként ettől függetlenül bármikor vásárolhatnak.
Ennek pedig, önmagában így semmi értelme sincs, azonkívül, hogy még többen fogják a Kormányt a megfelelő helyre kívánni.
Ugyanis, nem az idősáv fogja megvédeni az időseket, hanem a maszkhasználat (ami már legalább az üzletekben kötelező) és persze a távolságtartás. Ez utóbbit pedig, nem idősávokkal lehet eredményesen elérni, hanem annak korlátozásával, hogy egységnyi légtérben hány fő tartózkodhat egy adott időpillanatban.
Bizony, ahogyan akár Németországban is, kint áll egy ember és számol. Míg akik be akarnak jutni, azok egymástól megfelelő távolságra, maszkban várnak, akkor ha tel tház van. Ez sokkal célravezetőbb, mint a vásárlási idősáv.
Na meg persze az is az lenne, ha végre kötelezően bevezetnék a maszkhasználatát legalább a felsősök körében, valamint a munkahelyeken is. A home office-ról már nem is beszélve, amit ahol lehet haladéktalanul be kellene vezetni.
Leginkább is érintve az állami, közigazgatási munkahelyeket, mint fő gócpontokat.
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2020.11.23.
Teljesen értelmetlenül bevezette a hatarzárat, hiszen nem ürgebőrben bújik át a vírus, hanem már itt van.
Most bevezeti a vásárlási idősávot, a nyugdíjasoknak, akik egyébként ettől függetlenül bármikor vásárolhatnak.
Ennek pedig, önmagában így semmi értelme sincs, azonkívül, hogy még többen fogják a Kormányt a megfelelő helyre kívánni.
Ugyanis, nem az idősáv fogja megvédeni az időseket, hanem a maszkhasználat (ami már legalább az üzletekben kötelező) és persze a távolságtartás. Ez utóbbit pedig, nem idősávokkal lehet eredményesen elérni, hanem annak korlátozásával, hogy egységnyi légtérben hány fő tartózkodhat egy adott időpillanatban.
Bizony, ahogyan akár Németországban is, kint áll egy ember és számol. Míg akik be akarnak jutni, azok egymástól megfelelő távolságra, maszkban várnak, akkor ha tel tház van. Ez sokkal célravezetőbb, mint a vásárlási idősáv.
Na meg persze az is az lenne, ha végre kötelezően bevezetnék a maszkhasználatát legalább a felsősök körében, valamint a munkahelyeken is. A home office-ról már nem is beszélve, amit ahol lehet haladéktalanul be kellene vezetni.
Leginkább is érintve az állami, közigazgatási munkahelyeket, mint fő gócpontokat.
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN SEM A KISGAZDÁK JÁRTAK JÓL A FÖLDPRIVATIZÁCIÓVAL – ITT A LEGÚJABB ÁNGYÁN-JELENTÉS
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.11.23.
A mezőgazdasági földek eladásánál is leginkább a jó politikai kapcsolatok segítették az előbbre jutást – ez derül ki Ángyán József korábbi és legújabb jelentéseiből. Az egykori vidékfejlesztési államtitkár mostanra az értékesített állami földek 89%-ának a körülményeit feldolgozta és tanulmányaiban az Átlátszón is közzétette. A legújabb tanulmánya Komárom-Esztergom megye adatait dolgozza fel.
A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára 2015 óta teszi közzé a tanulmányait – megyénkénti bontásban is – arról, hogyan ment szembe a földprivatizáció a kormány korábbi ígéreteivel és a “Földet a gazdáknak!” programot kísérő kormányzati propagandával. Ángyán szerint ugyanis többnyire nem a helyi, mezőgazdaságból élő, kisebb gazdálkodók vehették meg az értékes földeket, hanem a “baráti” vállalkozók és agrár-oligarchák szakíthattak nagyot a földprivatizáción.
A földek értékesítéséről írt tanulmányaiban Ángyán József számos kifogást sorolt az elmúlt években, többek között magának a földeladásnak a szükségességét is megkérdőjelezve. “Arra az egyszerű kérdésre, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok azóta is alig születtek.”– hangsúlyozza a legújabb jelentésében a volt államtitkár, aki szerint a 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában hirtelen bejelentett, és 2016 őszén törvénnyel lezárt, „Földet a gazdáknak!” elnevezésű programot a közvéleményt félrevezető kormányzati sikerpropaganda, több nyilvánvaló hazugságot tartalmazó kommunikációs kampány kísérte...
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.11.23.
A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára 2015 óta teszi közzé a tanulmányait – megyénkénti bontásban is – arról, hogyan ment szembe a földprivatizáció a kormány korábbi ígéreteivel és a “Földet a gazdáknak!” programot kísérő kormányzati propagandával. Ángyán szerint ugyanis többnyire nem a helyi, mezőgazdaságból élő, kisebb gazdálkodók vehették meg az értékes földeket, hanem a “baráti” vállalkozók és agrár-oligarchák szakíthattak nagyot a földprivatizáción.
A földek értékesítéséről írt tanulmányaiban Ángyán József számos kifogást sorolt az elmúlt években, többek között magának a földeladásnak a szükségességét is megkérdőjelezve. “Arra az egyszerű kérdésre, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok azóta is alig születtek.”– hangsúlyozza a legújabb jelentésében a volt államtitkár, aki szerint a 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában hirtelen bejelentett, és 2016 őszén törvénnyel lezárt, „Földet a gazdáknak!” elnevezésű programot a közvéleményt félrevezető kormányzati sikerpropaganda, több nyilvánvaló hazugságot tartalmazó kommunikációs kampány kísérte...
AZ OROSZ, A KÍNAI ÉS A NÉMET–AMERIKAI: BEMUTATJUK AZ ÖSSZES LEHETSÉGES COVID-VAKCINÁT
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.11.23.
A kínai és az orosz vakcináknál a tesztelés kötelező, szoros kontroll alatt tartott harmadik szakaszát kihagyták, nemzeti hatóságaik enélkül adtak engedélyt a tömeges oltásokra. Az emberek azt kérdezik egymástól: te engeded magad beoltatni orosz anyaggal? Pedig remélhetőleg nem szembesülünk ezzel a kérdéssel, mert Magyarország több millió adag hatásos és biztonságos nyugati készítményt is vásárolhat. De lesz elég egészségügyi szakember, szervezőkészség és fegyelmezett polgár a beadásukhoz? A vakcinák mínusz 18,5-75 fokos tárolása csak az egyik nehézség, némelyik oltás beadását közel olyan pontosan kell időzíteni, mint egy szervátültetést. Nem napi egy-két betegnél, hanem tízezreknél. A koronavírus elleni oltási kampány a legnagyobb logisztikai kihívás, amivel a Föld lakossága valaha szembenézett.
Hasonlót a magyar egészségügy eddig talán csak a kis Györök Zente kezelésénél tapasztalt, amikor a kisfiú a világ legdrágább gyógyszerét, a közadakozásból összegyűlt 700 millió forintba kerülő készítményt megkaphatta. A Zongensmát ugyanúgy mínusz 70-80 fok között kellett szállítani és tárolni, mint a Pfizer és a BioNTech cég közösen kifejlesztett védőoltását. A feladat olyan nehéz volt, hogy a Hungaropharma, a legnagyobb hazai gyógyszer-nagykereskedő szakemberei még próbautat is szerveztek Amerikából. Üres ampullákat tettek a hétezer dolláros, szárazjéggel megtömött bőröndbe. Most a hűtőtáska nagyobb lesz, több szárazjég kell majd bele 20 kilónál, és ötnaponta kell újratölteni. A csodabőröndök – „pizzásdobozok”, ahogy a fejlesztők nevezik őket –ugyanúgy jeleket küldenek majd az oltóanyag hőmérsékletéről és a pontos helyzetéről a központba. Ám most nem egyetlen gyermeket kell gyógykezelni, hanem százezreket, milliókat kell végigoltani, ráadásul 21 napon belül kétszer...
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.11.23.
Hasonlót a magyar egészségügy eddig talán csak a kis Györök Zente kezelésénél tapasztalt, amikor a kisfiú a világ legdrágább gyógyszerét, a közadakozásból összegyűlt 700 millió forintba kerülő készítményt megkaphatta. A Zongensmát ugyanúgy mínusz 70-80 fok között kellett szállítani és tárolni, mint a Pfizer és a BioNTech cég közösen kifejlesztett védőoltását. A feladat olyan nehéz volt, hogy a Hungaropharma, a legnagyobb hazai gyógyszer-nagykereskedő szakemberei még próbautat is szerveztek Amerikából. Üres ampullákat tettek a hétezer dolláros, szárazjéggel megtömött bőröndbe. Most a hűtőtáska nagyobb lesz, több szárazjég kell majd bele 20 kilónál, és ötnaponta kell újratölteni. A csodabőröndök – „pizzásdobozok”, ahogy a fejlesztők nevezik őket –ugyanúgy jeleket küldenek majd az oltóanyag hőmérsékletéről és a pontos helyzetéről a központba. Ám most nem egyetlen gyermeket kell gyógykezelni, hanem százezreket, milliókat kell végigoltani, ráadásul 21 napon belül kétszer...
A MAGYAR NÉP SZENVEDNI FOG
1000 LEÜTÉS
Szerző: HaFr
2020.11.22.
A választói értelemszerűen jobbnak tartják Orbánt az ellenzékénél. Ez a súlyos rövidlátás a magyar nemzet mai rettenetes állapotának politikai kulcsa, ami nem egy Nobel-díjra méltó felfedezés. Sokkal elgondolkodtatóbb, hogy mi lesz ennek a vége.
Orbán bármit -- aminek még csak egy részét "élvezhetjük", sokkal több még, ami vár ránk -- megtesz a hatalma megőrzése érdekében, miközben számolatlanul privatizál(tat)ja a nyugati és hazai adófizetők pénzét, tehát úgy akar hatalmon maradni és büntetlenséget élvezni, hogy közben folyamatosan szívja el az erőforrásokat a saját szavazóitól is. Az élősködésnek minden fajtája előbb-utóbb megöli a gazdatestet (jelen esetben a magyar nemzetet), előbb még a szervezet súlyosbodó lerobbanását okozva benne. A vírus kezelésének kaotikus gyakorlatáról mindenki értesült, egyre többen a saját bőrükön érzékelve ezt, ha nem volt elég az értelmük hozzá, hogy az eddigi gátlástalan lopásból, hazudzásból, normaszegésből és -- konkrétabban -- az egészségügy normálállapotából következtetni tudjon egy válsághelyzet kezelésének minőségére. A metaforikus szervezet (a nemzet) lerobbanása -- hasonlóképpen -- nem az agyi, hanem a vitális testi funkcióinak kimerülésével fog bekövetkezni: magyarul az eddig se nagyon gondolkodó népnek a testi (élet-) funkciói fogják felmondani a szolgálatot, mielőtt eljut az értelméig az életmódváltozási igény.
Még egyszerűbben: a magyar népnek még komolyan szenvednie kell ahhoz, hogy felfogja, milyen baj hozott magára a bűnözők kormányzásának eddigi eltűrésével. Nemcsak az utaknak, a munkahelyeknek és az életszínvonalnak kell a régió egyéb országaihoz képest is (statisztikailag) tönkremenniük, hiszen a statisztikák egy rendes magyar emberig, aki Orbán-tévéket néz, el se jutnak, vagy ha eljutnak is, nem jutnak el az értelemig. A statisztikák olvasása és értelmezése olyan kompetenciákat kíván, amik az ország népessége nagy részének nem állnak rendelkezésére, illetve ha valamicske olvasottságuk volna ezeknek, az etnicista-álkeresztény-xenofób propaganda aláássa a hitelességüket. Most ott tartunk, hogy a rezsim vezetője az EU válságkezelési alapját is inkább tönkreteszi, minthogy az EU-belépéssel egyébként kötelezőnek elismert jogállami állapotot végre visszaállítsa az országban. (Nem, nincs a jogállamnak turul-magyar értelmezése, vagy ha van, az nem jogállam. A jogállamnak objektív kritériumai vannak, amelyek közül az országunk nagyon kevésnek felel már meg. Értelmes hazafi ebben a konfliktusban -- ami a civilizáció és egy cinikus rablóbanda konfliktusa -- Magyarországnak, tehát az EU-nak drukkol; a tágabb kérdést illetően pedig drukkol az EU, a nemzeti kormány, a régiók és az önkormányzatok közötti hatalommegosztásnak, hogy ezzel is csökkentse a rég túlburjánzott állami hatalomkoncentráció nemzetromboló hatását.)...
Szerző: HaFr
2020.11.22.
Orbán bármit -- aminek még csak egy részét "élvezhetjük", sokkal több még, ami vár ránk -- megtesz a hatalma megőrzése érdekében, miközben számolatlanul privatizál(tat)ja a nyugati és hazai adófizetők pénzét, tehát úgy akar hatalmon maradni és büntetlenséget élvezni, hogy közben folyamatosan szívja el az erőforrásokat a saját szavazóitól is. Az élősködésnek minden fajtája előbb-utóbb megöli a gazdatestet (jelen esetben a magyar nemzetet), előbb még a szervezet súlyosbodó lerobbanását okozva benne. A vírus kezelésének kaotikus gyakorlatáról mindenki értesült, egyre többen a saját bőrükön érzékelve ezt, ha nem volt elég az értelmük hozzá, hogy az eddigi gátlástalan lopásból, hazudzásból, normaszegésből és -- konkrétabban -- az egészségügy normálállapotából következtetni tudjon egy válsághelyzet kezelésének minőségére. A metaforikus szervezet (a nemzet) lerobbanása -- hasonlóképpen -- nem az agyi, hanem a vitális testi funkcióinak kimerülésével fog bekövetkezni: magyarul az eddig se nagyon gondolkodó népnek a testi (élet-) funkciói fogják felmondani a szolgálatot, mielőtt eljut az értelméig az életmódváltozási igény.
Még egyszerűbben: a magyar népnek még komolyan szenvednie kell ahhoz, hogy felfogja, milyen baj hozott magára a bűnözők kormányzásának eddigi eltűrésével. Nemcsak az utaknak, a munkahelyeknek és az életszínvonalnak kell a régió egyéb országaihoz képest is (statisztikailag) tönkremenniük, hiszen a statisztikák egy rendes magyar emberig, aki Orbán-tévéket néz, el se jutnak, vagy ha eljutnak is, nem jutnak el az értelemig. A statisztikák olvasása és értelmezése olyan kompetenciákat kíván, amik az ország népessége nagy részének nem állnak rendelkezésére, illetve ha valamicske olvasottságuk volna ezeknek, az etnicista-álkeresztény-xenofób propaganda aláássa a hitelességüket. Most ott tartunk, hogy a rezsim vezetője az EU válságkezelési alapját is inkább tönkreteszi, minthogy az EU-belépéssel egyébként kötelezőnek elismert jogállami állapotot végre visszaállítsa az országban. (Nem, nincs a jogállamnak turul-magyar értelmezése, vagy ha van, az nem jogállam. A jogállamnak objektív kritériumai vannak, amelyek közül az országunk nagyon kevésnek felel már meg. Értelmes hazafi ebben a konfliktusban -- ami a civilizáció és egy cinikus rablóbanda konfliktusa -- Magyarországnak, tehát az EU-nak drukkol; a tágabb kérdést illetően pedig drukkol az EU, a nemzeti kormány, a régiók és az önkormányzatok közötti hatalommegosztásnak, hogy ezzel is csökkentse a rég túlburjánzott állami hatalomkoncentráció nemzetromboló hatását.)...
NÉHÁNY PERC AZ INFLÁCIÓRÓL, AMI ÖRÖKRE MEGVÁLTOZTATJA AZ ÉLETED
PORTFOLIO
Szerző: KUTI ÁKOS
2020.11.23.
Az elmúlt 2-3 évben fontos témává lépett elő az ügyféltalálkozóinkon az infláció kérdése, hiszen partnereink jelentős része inflációs robbanást érzékelt a mindennapokban, miközben a hivatalos inflációs adatok a jegybank 3%-os inflációs célja körül alakultak ebben az időszakban. Látszólag jelentős ellentmondás van a két tényező között, de ha eggyel hátrébb lépünk, akkor egy csapásra világossá válik, hogy mindenkinek igaza van a történetben...
Szerző: KUTI ÁKOS
2020.11.23.
„AZ EU NEM ENGEDHETI, HOGY ZSAROLJÁK A MAGYAR ÉS A LENGYEL POPULISTÁK”
KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.11.23.
George Clooney szájára vette Orbánt. De nemcsak ő, a Bloomberg is reagált Orbán, illetve a lengyelek lehetséges vétójára az EU-ban, egy brit lap a magyar kormányfő pénteki rádióinterjújára figyelt fel, de érdekesnek találták a magyar fegyvervásárlásokat és hazánk esetleges lehetséges elosztó szerepét a kínai vakcinát illetően. Magyarország nemzetközi szemmel – Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléjében.
George Clooney is Orbán Viktorral példálózik. Még nem voltunk a pandémia kellős közepén, amikor a Midnight Sky című filmet forgattuk – nyilatkozta GQ magazin Youtube-csatornájának a jövő környezeti katasztrófáiról és félelmeiről szóló film producere és főszereplője, a híres színész. Amikor a gyűlöletről és a dühről beszélt, akkor hozta fel példaként a brazil Jair Bolsonaro elnököt és a magyar Orbán Viktor miniszterelnököt. Már csak az a kérdés, vajon hová fajul majd ez a düh és gyűlölet 2049-re, amikor a film története játszódik.
A Bloomberg amerikai hírügynökség a hétvégén szerkesztőségi véleménycikkben reagált arra, hogy Magyar- és Lengyelország „váltságdíjat követelve túszul ejtette” az unió másik 25 tagját a hétéves költségvetés és a koronavírus-válság miatti segélycsomag megvétózásának bejelentésével. Ami azért lenne végzetes, mert egyenként nem tudnának olyan kedvező feltételekkel hitelhez jutni a tagállamok, mint ahogy erre lehetőségük lenne együttes fellépéssel. (Ugyan Orbán bejelentette, hogy Magyarország már kötvényt bocsátott ki, de azt nem tette hozzá, hogy ez súlyosan megnöveli a költségvetés hiányát és az államadósságot – Cs. J.). A cikk szerint a két „szakadár” ország, a magyarok és lengyelek fausti követeléssel állnak elő, hogy odahaza folytathassák populista politikájukat. A cikk szerint ha győznének, az nagy veszélyt jelentene a közösség demokratikus alapértékeire. Egyébként e két ország az uniós alapok legnagyobb nettó haszonélvezői között van. Ráadásul ha úgyis azt mondják, hogy náluk működik a jogállam, akkor mitől félnek, miért nem fogadják el ezt a mechanizmust? – teszi fel a kérdést a cikk szerzője. De persze, a populizmus nem így működik. A Bloomberg szerkesztőségi véleménye szerint az EU nem engedheti meg, hogy zsarolják. Inkább írják alá a megegyezést később, mint hogy engedjenek a jogállami normákból.
Kevés lap figyelt fel Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós interjújára. A nagy olvasottságú brit üzleti lapnak, a CityAM-nek viszont megütötte a fülét, hogy a magyar kormányfő úgy fogalmazott, lesz végül megegyezés Brüsszel és Budapest között a jogállami mechanizmusban, merthogy általában a tárgyalások így szoktak végződni. Ugyanakkor részletekkel nem szolgált. Az Európai Központi Bank vezetője, a francia Christine Lagarde viszont sürgeti a megállapodást, mert ahogy súlyosbodik a pandémia Európa-szerte, úgy nő a gazdasági csőd kockázata. Szerinte ezért nincs idő várni az egységes és kedvezményes uniós hitelfelvétellel.
Újabb fegyvervásárlást jelentett be Maróth Sándor védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos – számol be róla több sajtóorgánum, például a brit Airforce Technology szaklap vagy az Eurasian Times. Nyár végén a magyar kormány az amerikaiakkal 1 milliárd dolláros katonai üzletet ütött nyélbe, most viszont norvég NASAMS rövid és középhatótávolságú, föld-levegő légvédelmi rakétarendszer vásárlásának 2023-ra teljesülő szerződésről szólnak a hírek, amellyel a régi szovjet rendszert cseréli le hazánk. Ezzel még inkább NATO-kompatibilis védelmi rendszere lesz Magyarországnak és a beruházást a NATO elvárásként megfogalmazott, a GDP 2 százalékát kitevő katonai hozzájárulási kötelezettség indokolja.
A legtekintélyesebb angol nyelvű kínai közszolgálati TV, a CGTN/CCTV számolt be Szijjártó Péter és kínai partnere újabb telefonos egyeztetéséről. A kínai fél üdvözli, hogy Magyarország „vezető és koordináló szerepet” játszik Kína európai kapcsolatainak bővítésében, az úgynevezett 17+1-ek kapcsolatrendszerében. A kommunikációs stratégiáról is egyeztettek, illetve jelezték, hogy a kínai-magyar légifolyosónak most minden eddiginél nagyobb szerepe lesz tekintettel a pandémia-krízisre. Ezen érkeznek majd a kínai oltóanyag szállítmányok is. A cikkből nem derült ki, hogy Budapesten lesz-e a kínai vakcina európai elosztóhelye, illetve egyelőre arról sincs megállapodás, hogy Magyarország használja-e majd valamelyik kínai fejlesztésű oltóanyagot...
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.11.23.
George Clooney is Orbán Viktorral példálózik. Még nem voltunk a pandémia kellős közepén, amikor a Midnight Sky című filmet forgattuk – nyilatkozta GQ magazin Youtube-csatornájának a jövő környezeti katasztrófáiról és félelmeiről szóló film producere és főszereplője, a híres színész. Amikor a gyűlöletről és a dühről beszélt, akkor hozta fel példaként a brazil Jair Bolsonaro elnököt és a magyar Orbán Viktor miniszterelnököt. Már csak az a kérdés, vajon hová fajul majd ez a düh és gyűlölet 2049-re, amikor a film története játszódik.
A Bloomberg amerikai hírügynökség a hétvégén szerkesztőségi véleménycikkben reagált arra, hogy Magyar- és Lengyelország „váltságdíjat követelve túszul ejtette” az unió másik 25 tagját a hétéves költségvetés és a koronavírus-válság miatti segélycsomag megvétózásának bejelentésével. Ami azért lenne végzetes, mert egyenként nem tudnának olyan kedvező feltételekkel hitelhez jutni a tagállamok, mint ahogy erre lehetőségük lenne együttes fellépéssel. (Ugyan Orbán bejelentette, hogy Magyarország már kötvényt bocsátott ki, de azt nem tette hozzá, hogy ez súlyosan megnöveli a költségvetés hiányát és az államadósságot – Cs. J.). A cikk szerint a két „szakadár” ország, a magyarok és lengyelek fausti követeléssel állnak elő, hogy odahaza folytathassák populista politikájukat. A cikk szerint ha győznének, az nagy veszélyt jelentene a közösség demokratikus alapértékeire. Egyébként e két ország az uniós alapok legnagyobb nettó haszonélvezői között van. Ráadásul ha úgyis azt mondják, hogy náluk működik a jogállam, akkor mitől félnek, miért nem fogadják el ezt a mechanizmust? – teszi fel a kérdést a cikk szerzője. De persze, a populizmus nem így működik. A Bloomberg szerkesztőségi véleménye szerint az EU nem engedheti meg, hogy zsarolják. Inkább írják alá a megegyezést később, mint hogy engedjenek a jogállami normákból.
Kevés lap figyelt fel Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós interjújára. A nagy olvasottságú brit üzleti lapnak, a CityAM-nek viszont megütötte a fülét, hogy a magyar kormányfő úgy fogalmazott, lesz végül megegyezés Brüsszel és Budapest között a jogállami mechanizmusban, merthogy általában a tárgyalások így szoktak végződni. Ugyanakkor részletekkel nem szolgált. Az Európai Központi Bank vezetője, a francia Christine Lagarde viszont sürgeti a megállapodást, mert ahogy súlyosbodik a pandémia Európa-szerte, úgy nő a gazdasági csőd kockázata. Szerinte ezért nincs idő várni az egységes és kedvezményes uniós hitelfelvétellel.
Újabb fegyvervásárlást jelentett be Maróth Sándor védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos – számol be róla több sajtóorgánum, például a brit Airforce Technology szaklap vagy az Eurasian Times. Nyár végén a magyar kormány az amerikaiakkal 1 milliárd dolláros katonai üzletet ütött nyélbe, most viszont norvég NASAMS rövid és középhatótávolságú, föld-levegő légvédelmi rakétarendszer vásárlásának 2023-ra teljesülő szerződésről szólnak a hírek, amellyel a régi szovjet rendszert cseréli le hazánk. Ezzel még inkább NATO-kompatibilis védelmi rendszere lesz Magyarországnak és a beruházást a NATO elvárásként megfogalmazott, a GDP 2 százalékát kitevő katonai hozzájárulási kötelezettség indokolja.
A legtekintélyesebb angol nyelvű kínai közszolgálati TV, a CGTN/CCTV számolt be Szijjártó Péter és kínai partnere újabb telefonos egyeztetéséről. A kínai fél üdvözli, hogy Magyarország „vezető és koordináló szerepet” játszik Kína európai kapcsolatainak bővítésében, az úgynevezett 17+1-ek kapcsolatrendszerében. A kommunikációs stratégiáról is egyeztettek, illetve jelezték, hogy a kínai-magyar légifolyosónak most minden eddiginél nagyobb szerepe lesz tekintettel a pandémia-krízisre. Ezen érkeznek majd a kínai oltóanyag szállítmányok is. A cikkből nem derült ki, hogy Budapesten lesz-e a kínai vakcina európai elosztóhelye, illetve egyelőre arról sincs megállapodás, hogy Magyarország használja-e majd valamelyik kínai fejlesztésű oltóanyagot...
FÜLLENTÉSEK MAGASISKOLÁJA
NÉPSZAVA
Szerző: BÓTA GÁBOR
2020.11.21.
Az egyik hazugság hozza magával a másikat majd a harmadikat, és aztán már nincs megállás. Hazugságból szőtt „óriáskígyó” tekergőzik és csaknem fojtogat a deszkákon a Házassági leckék középhaladóknak2 előadásában, a Centrál Színházban.
Akár az is lehetne a cím, hogy Füllentések magasiskolája. Florian Zeller csaknem szék alá nevettető bohózatának első része, a Házassági leckék középhaladóknak, akkor még csak így, számozás nélkül, ment már vagy százötvenszer, és műsoron is maradt. Stohl András, Kovács Patrícia, Schmied Zoltán és Balsai Móni brillíroznak benne. Most a folytatásban megint övék a színpad, ugyancsak Puskás Tamás rendezésében. Ismét két házaspár leckézteti egymást és a nézőket. Mi elég hamar rájövünk, hogy „keresztbe” csalják egymást, de ők mindvégig nem tudják biztosan. Puhatolóznak, féltékenykednek, elkenődnek, kétségbeesnek, homokba dugják a fejüket, nem akarják hinni, látni, ami napnál is világosabb.
Szerző: BÓTA GÁBOR
2020.11.21.
Akár az is lehetne a cím, hogy Füllentések magasiskolája. Florian Zeller csaknem szék alá nevettető bohózatának első része, a Házassági leckék középhaladóknak, akkor még csak így, számozás nélkül, ment már vagy százötvenszer, és műsoron is maradt. Stohl András, Kovács Patrícia, Schmied Zoltán és Balsai Móni brillíroznak benne. Most a folytatásban megint övék a színpad, ugyancsak Puskás Tamás rendezésében. Ismét két házaspár leckézteti egymást és a nézőket. Mi elég hamar rájövünk, hogy „keresztbe” csalják egymást, de ők mindvégig nem tudják biztosan. Puhatolóznak, féltékenykednek, elkenődnek, kétségbeesnek, homokba dugják a fejüket, nem akarják hinni, látni, ami napnál is világosabb.
Komoly baj lehet a házasság intézményével. A Vacsora négyesben előadásában, a Pinceszínházban, ugyancsak egymással jóban lévő két házaspárnak kell rájönnie, szintén békésnek induló estebéd során, hogy a csillagot is lehazudták egymásnak az égről, és hűségről még csak harangozni sem hallottak. A Teljesen idegenek előadásában a Játékszínben, „véletlenül” megint csak vacsora közben kell rájönniük többeknek, hogy az a békésnek tűnő állóvíz, amit a társuk jelentett számukra, valójában izzó és hamarosan kitörő tűzhányó. Lehet persze azt mondani, hogy ezek a darabok helyes, ügyesen megírt csacskaságot, jutalomjátékot jelentenek a színészeknek, könnyed szórakozást a nézőknek. És ez igaz is. De azért lakmuszpapírszerűen jelzésértékűek. Tele vannak kesernyés tapasztalatokkal a sok móka-bóka közepette, a megcsalásból és megcsalatásból adódó fájdalommal, és annak tudatával, hogy bárkinek a lelkébe bele lehet gázolni, akárki könnyedén lóvá tehető. A házasság egyre szétziláltabb intézménye senkit nem véd meg ettől. A szerző most már két részben is figyelmeztet erre bennünket. Felhasználja ehhez a klasszikus francia bohózat, például Feydeau teljes eszköztárát. Csakhogy az egykori mesternél mindig csupán szándék volt a megcsalásra, vagy éppen alaptalannak bizonyult a gyanú, manapság inkább az derül ki, hogy akár még az is igaz lehet, amit a féltékenység miatt gyötrődők el sem tudnak képzelni...
MIÉRT KELL ORBÁNNAK EGY RENDŐR-BELÜGYMINISZTER?
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.11.23.
Sok mindent elárul egy miniszterelnökről, ha a lényegében vett jobbkeze a belügyminiszter. Ráadásul egy olyan belügyminiszter, aki korábban rendőr volt, és úgy tartják róla, hogy ma is az. A rendszerváltás egyik terméke volt, hogy túllépve a pártállami berendezkedésen, civil ember kezébe adjuk a belügy – és az önkormányzati rendszer – irányítását, így is leszámolva a sötét múlttal, a diktatúrával. Boross Péter, Kuncze Gábor, vagy éppen Lamperth Mónika sem kötődött semmilyen módon, tehát lelkileg sem a rendőrséghez, szemben az Orbán által kiválasztott Pintér Sándorral, aki egész testében és lelkében rendőr volt és az is maradt.
Orbánnak tehát valamiért nagyon fontos, hogy az ORFK egykori vezetője mellette legyen, és az önmagában nem tűnik elégséges magyarázatnak, hogy Pintér mindent, vagy, ahogy mostanában szokták mondani, mindent is tud a miniszterelnökről. Simicska is mindent tudott, mégis leszámolt vele Orbán, az ilyesmi tehát nem jelent számára akadályt, megvannak a technikái, sőt, immár a praxisa is. Szóval ennél több kell a ragaszkodáshoz; valami olyan erő birtoklása, amely még Orbán számára is imponáló és parancsoló. Azt mondják egyébként Pintérről, hogy őt még az ellenzék is tiszteli, tart is tőle; bizonyára az előbb említett tudása nem csak Orbánig terjed. Ráadásul egy rendőrminiszter, aki sokat tud, ugyanakkor nem korrupt, azaz nem engedi meg magának, hogy fogást találjanak rajta, nyilván aranyat ér.
Ezzel együtt nyugodtan nevezhetjük furcsának, hogy egy ilyen rendőr legyen jobbkéz, és egy ilyen válságos helyzetben nála összpontosuljon a hatalom egy része. (Már, amit Orbán megenged. Pintér ebből a szempontból is hálás választás; szemben Simicskával, nem törekszik többre, mint ami jut neki. Fegyelmezett egyenruhásként, végrehajt és, ami még fontosabb: végrehajtat.) Ezzel együtt: most járvány van, és gazdasági krízis, gondolhatnánk, hogy a miniszterelnök legfőbb támasza ilyenkor az egészségügyi, és a gazdasági miniszter. Kásler Miklós és Varga Mihály azonban mellékszereplők maradtak, az előbbi a nevetségességig kiszorítva, az utóbbi legalább az arcát valamelyest megőrizve. Orbán hivatalos helyetteséből éjszakai besurranót kreált (Semjén), ő gyakorlatilag nem is létezik, mint ahogy a kormány többi tagja is alig-alig. Illetve nem: Szijjártó, külügy- és kereskedelmi miniszterként az égben járó üzletkötő – jelentsen ez a Covid idején bármit –, Novák Katalin a családcentrikus kormány fenntartójává és helytartójává avanzsált – ki tudja, milyen érdemek alapján –, Varga Judit pedig Kovács Zoltán női hangjaként szolgál. A többi miniszter neve hirtelenjében nem is jut eszembe. Lehet, hogy Orbánnak sem...
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.11.23.
Orbánnak tehát valamiért nagyon fontos, hogy az ORFK egykori vezetője mellette legyen, és az önmagában nem tűnik elégséges magyarázatnak, hogy Pintér mindent, vagy, ahogy mostanában szokták mondani, mindent is tud a miniszterelnökről. Simicska is mindent tudott, mégis leszámolt vele Orbán, az ilyesmi tehát nem jelent számára akadályt, megvannak a technikái, sőt, immár a praxisa is. Szóval ennél több kell a ragaszkodáshoz; valami olyan erő birtoklása, amely még Orbán számára is imponáló és parancsoló. Azt mondják egyébként Pintérről, hogy őt még az ellenzék is tiszteli, tart is tőle; bizonyára az előbb említett tudása nem csak Orbánig terjed. Ráadásul egy rendőrminiszter, aki sokat tud, ugyanakkor nem korrupt, azaz nem engedi meg magának, hogy fogást találjanak rajta, nyilván aranyat ér.
Ezzel együtt nyugodtan nevezhetjük furcsának, hogy egy ilyen rendőr legyen jobbkéz, és egy ilyen válságos helyzetben nála összpontosuljon a hatalom egy része. (Már, amit Orbán megenged. Pintér ebből a szempontból is hálás választás; szemben Simicskával, nem törekszik többre, mint ami jut neki. Fegyelmezett egyenruhásként, végrehajt és, ami még fontosabb: végrehajtat.) Ezzel együtt: most járvány van, és gazdasági krízis, gondolhatnánk, hogy a miniszterelnök legfőbb támasza ilyenkor az egészségügyi, és a gazdasági miniszter. Kásler Miklós és Varga Mihály azonban mellékszereplők maradtak, az előbbi a nevetségességig kiszorítva, az utóbbi legalább az arcát valamelyest megőrizve. Orbán hivatalos helyetteséből éjszakai besurranót kreált (Semjén), ő gyakorlatilag nem is létezik, mint ahogy a kormány többi tagja is alig-alig. Illetve nem: Szijjártó, külügy- és kereskedelmi miniszterként az égben járó üzletkötő – jelentsen ez a Covid idején bármit –, Novák Katalin a családcentrikus kormány fenntartójává és helytartójává avanzsált – ki tudja, milyen érdemek alapján –, Varga Judit pedig Kovács Zoltán női hangjaként szolgál. A többi miniszter neve hirtelenjében nem is jut eszembe. Lehet, hogy Orbánnak sem...
DUPLÁJÁRA NŐHET A RENDÉSZETI VEZETŐK BÉRE, A RENDŐRÖK HIÁBA VÁRJÁK JANUÁR ÓTA A BÉREMELÉST
MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2020.11.23.
Közel duplájára emelné a kormány a rendészeti szervek országos vezetőinek és megyei parancsnokainak illetményét jövő januártól. A béremelés a rendőrségi vezetők mellett a pénzügyőrök, terrorelhárítók, az idegenrendészetben, katasztrófavédelemben és büntetés-végrehajtásban dolgozók parancsnokait, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és az országgyűlési őrség legmagasabb beosztású tagjait is megilleti.
Az erről szóló törvényjavaslat azonban nem említi a legtöbbet túlórázó, ellenben igencsak alulfizetett rendőrállomány év elején beharangozott illetményemelését és a rendvédelmi dolgozók kafetéria keretének 400 ezer forintra történő tényleges megemelését sem – hívja fel a figyelmet a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ)...
Szerző: CSENGEL KARINA
2020.11.23.
Az erről szóló törvényjavaslat azonban nem említi a legtöbbet túlórázó, ellenben igencsak alulfizetett rendőrállomány év elején beharangozott illetményemelését és a rendvédelmi dolgozók kafetéria keretének 400 ezer forintra történő tényleges megemelését sem – hívja fel a figyelmet a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ)...
ÍGY NÉZ KI A MECCSÜNK AZ UNIÓVAL - MEGKERÜLHETŐ A MAGYAR ÉS A LENGYEL VÉTÓ
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.11.23.
Mintha valami vetélkedősorozat vagy sportesemény lenne, úgy követi a világsajtó az EU 25 tagállama és Orbán Viktor, valamint Morawiecki lengyel miniszterelnök küzdelmét a jogállami feltételek, a koronavírus-válság enyhítését célzó EU-csomag és a következő 7 éves költségvetés ügyében. Sejthető, hogy az EU meg fogja találni a megoldást, legfeljebb egy kicsit bonyolultabb lesz a tervezettnél. A kérdés igazán az, hogy mi jobban járunk-e vagy rosszabbul.
Nyáron úgy tűnt, hogy Orbán Viktornak, ha nem is sikerült teljesen kihúznia a kérdés méregfogát, jelentősen enyhítette a fájdalmat. Elérte, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslatát megfordítva, ne annak megakadályozásához kelljen a Tanácsban kétharmados többség, hogy az EU visszatartson kifizetéseket a jogállamiság megsértése miatt, hanem az elfogadáshoz.
Ám az Európai Parlament az ősszel megfúrta a nehezen kiizzadott megállapodást: előzetes megállapodásra jutott a Tanáccsal arról, határozottabb mechanizmust hoznak létre, hogy felfüggesszék a kifizetéseket a jogállami elveket megsértő tagállamoknak. Ráadásul nem is csak akkor, ha az EU-s pénzeket fenyegeti korrupció vagy csalás, hanem olyan alapvető értékek megsértésekor is, mint a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és az emberi jogok, köztük a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása...
Szerző: Azénpénzem
2020.11.23.
Nyáron úgy tűnt, hogy Orbán Viktornak, ha nem is sikerült teljesen kihúznia a kérdés méregfogát, jelentősen enyhítette a fájdalmat. Elérte, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslatát megfordítva, ne annak megakadályozásához kelljen a Tanácsban kétharmados többség, hogy az EU visszatartson kifizetéseket a jogállamiság megsértése miatt, hanem az elfogadáshoz.
Ám az Európai Parlament az ősszel megfúrta a nehezen kiizzadott megállapodást: előzetes megállapodásra jutott a Tanáccsal arról, határozottabb mechanizmust hoznak létre, hogy felfüggesszék a kifizetéseket a jogállami elveket megsértő tagállamoknak. Ráadásul nem is csak akkor, ha az EU-s pénzeket fenyegeti korrupció vagy csalás, hanem olyan alapvető értékek megsértésekor is, mint a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és az emberi jogok, köztük a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása...
ORBÁN VIKTOR LASSAN, DE BIZTOSAN VISSZATÉR A TAVASZI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEKHEZ
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.11.23.
Lassan minden napra tartogat számunkra meglepetést az ország miniszterelnöke. Orbán Viktor hétfőn azzal a váratlan bejelentésével „örvendeztette meg” híveit és ellenségeit egyaránt, hogy visszatér az idősek vásárlói sávja, ugyanakkor abban különbözik a tavaszi rendelkezéstől a mostani, hogy a megadott két órán kívül is mehetnek a 65 év felettiek az üzletekbe. Nem éppen konzisztens rendelkezés, ám arra jó hogy elhitesse az emberekkel: a kormányfő kezében tartja a gyeplőt a legnehezebb időkben is.
Bár sokáig ellenállt a tavaszi védekezési mechanizmus lekopírozásának, végül szinte minden korábbi rendelkezést újra be kell vezetnie a kormánynak annak érdekében, az ünnepi időszakra valamennyire normalizálódjon az élet Magyarországon. Az más kérdés, hogy komoly késésben vannnak a rendelkezések, hiszen a szigorú korlátozások meghozatalában a környékünkön lévő országok már hetekkel ezelőtt meghozták.
Orbán azonban nagy mestere annak, hogy a valóban hatékony rendelkezések közé (vagy olykor azok helyett) olyanokat is meghozzon, melyek gyakorlati eredménnyel nem kecsegtetnek ugyan, ám azt sugallja, hogy a kormány folyamatosan teszi a dolgát. Ilyen volt például a második hullám elején a határzár elrendelése, amely önmagában szinte semmi gyakorlati eredménnyel nem járt, főleg úgy, hogy ezt a zárlatot is teletűzdelték kivételekkel.
Ha például valaki azt állítja, hogy a katonák megjelenése a kórházakban meghátrálásra készteti a koronavírust, azt bizonyára azért mondja, mert Orbán Viktor feltétlen híve, és nem azért, mert lát összefüggést a katonák jelenléte és a vírus terjedése között...
Szerző: SZEKA
2020.11.23.
Bár sokáig ellenállt a tavaszi védekezési mechanizmus lekopírozásának, végül szinte minden korábbi rendelkezést újra be kell vezetnie a kormánynak annak érdekében, az ünnepi időszakra valamennyire normalizálódjon az élet Magyarországon. Az más kérdés, hogy komoly késésben vannnak a rendelkezések, hiszen a szigorú korlátozások meghozatalában a környékünkön lévő országok már hetekkel ezelőtt meghozták.
Orbán azonban nagy mestere annak, hogy a valóban hatékony rendelkezések közé (vagy olykor azok helyett) olyanokat is meghozzon, melyek gyakorlati eredménnyel nem kecsegtetnek ugyan, ám azt sugallja, hogy a kormány folyamatosan teszi a dolgát. Ilyen volt például a második hullám elején a határzár elrendelése, amely önmagában szinte semmi gyakorlati eredménnyel nem járt, főleg úgy, hogy ezt a zárlatot is teletűzdelték kivételekkel.
Ha például valaki azt állítja, hogy a katonák megjelenése a kórházakban meghátrálásra készteti a koronavírust, azt bizonyára azért mondja, mert Orbán Viktor feltétlen híve, és nem azért, mert lát összefüggést a katonák jelenléte és a vírus terjedése között...
EDDIG CSAK GYŐZTESEK VANNAK A NAGY VAKCINAVERSENYBEN
TELEX
Szerző: KOROKNAI GERGELY
2020.11.23.
Mi a zsákbamacska, ha nem az, amikor az országok kormányainak még el sem készült, ismeretlen vakcinákra kell licitálniuk egy világjárvány idején abban a reményben, hogy a lehető leggyorsabban be tudják szerezni a végül hatékonynak bizonyuló védőoltást. A gazdagabb, illetve mindenfelé jó kapcsolatot ápoló államok több ilyet is le tudtak kötni, mostanra pedig már kezd kirajzolódni, ki mit kap majd a pénzéért. Abszolút bajnok nem lesz, de a normál tempóhoz képest tízszeres sebességgel kifejlesztett vakcinák együtt eredményre vezethetnek.
Ez alatt persze nem azt értjük, hogy egyszerre többféle oltást kellene alkalmazni az embereken, inkább azt, hogy mivel egyszerre 150-200 helyen indult meg rohamtempóban a vakcina fejlesztése, hamarosan kellő mennyiségű védőoltás állhat rendelkezésre. Ám még így sem mindegy, melyik mennyire hatékony és biztonságos. De melyik hogyan áll és mit tud?
Az elmúlt egy-két hétben felgyorsult a vakcinákról érkező híráram, ugyanis most kezdenek beérkezni a harmadik fázisú klinikai tesztek eredményei, ami után már csak a regisztráció és engedélyeztetés következik, és indulhat is a tömeggyártás.
A koronavírusból frissen felgyógyult Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a parlamentben arról beszélt, hogy a magyar hatóságok – az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet és a Nemzeti Népegészségügyi Központ – döntik majd el, hogy a Magyarországra érkező oltóanyagok használhatók-e a hatályos jogszabályok alapján hazánkban. Éppen ezért az a cél, hogy minden vakcinafejlesztésen rajta tartsák a szemüket, hogy aztán megfelelő engedélyezési folyamat után be lehessen hozni és alkalmazni lehessen őket...
Szerző: KOROKNAI GERGELY
2020.11.23.
Ez alatt persze nem azt értjük, hogy egyszerre többféle oltást kellene alkalmazni az embereken, inkább azt, hogy mivel egyszerre 150-200 helyen indult meg rohamtempóban a vakcina fejlesztése, hamarosan kellő mennyiségű védőoltás állhat rendelkezésre. Ám még így sem mindegy, melyik mennyire hatékony és biztonságos. De melyik hogyan áll és mit tud?
Az elmúlt egy-két hétben felgyorsult a vakcinákról érkező híráram, ugyanis most kezdenek beérkezni a harmadik fázisú klinikai tesztek eredményei, ami után már csak a regisztráció és engedélyeztetés következik, és indulhat is a tömeggyártás.
A koronavírusból frissen felgyógyult Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a parlamentben arról beszélt, hogy a magyar hatóságok – az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet és a Nemzeti Népegészségügyi Központ – döntik majd el, hogy a Magyarországra érkező oltóanyagok használhatók-e a hatályos jogszabályok alapján hazánkban. Éppen ezért az a cél, hogy minden vakcinafejlesztésen rajta tartsák a szemüket, hogy aztán megfelelő engedélyezési folyamat után be lehessen hozni és alkalmazni lehessen őket...
AZ ADAT HATALMA
KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: Szalonna
2020.11.23.
Az adat: hatalom. Akinek hatalma van az adatok befolyásolására, annak szinte bármire kiterjed a hatalma. Hiszen ki vitatkozhatna vele? A számok őt igazolják. És a számok nem hazudnak. Vagy mégis?
Mint láthatjuk a médiában, szinte bármit lehet mondani, lesznek akik egyetértenek, lesznek akik ellentmondanak. Szekértáborok feszülnek egymásnak, és óriási a zaj. És ebben a zajban gyakorlatilag csak egy dolog képes átütni az egymásnak feszülő szekértáborok közötti falat: az adat. Az egyértelmű adat. Az olyan adat, ami feketén fehéren megmutatja, hogy mi a helyzet. Az ilyen adat eldönti, hogy egy védekezés sikeres vagy nem, hogy a kormányt támogatja-e a nép, vagy nem. Fehéren feketén. Amíg nincs adat, lehet ezt is, azt is mondani. Ha adat van, akkor az eldönti. És az emberek igazodnak. Szomorúan vagy lelkesen, de ha kellően egyértelmű az adat, akkor igazodnak. Akinek hatalma van az adatokat befolyásolni, annak hatalma van a nép fölött.
Az adatok manipulációja demokráciákban szinte elképzelhetetlen, a diktatúrákban viszont a hétköznapok része. Persze ilyesmi ott sem történhet nyíltan, mert az adatnak addig van csak hatalma, amíg az sokak szemében hitelesnek tűnik. A látványosan hiteltelen adat gyakran épp az ellenkező hatást váltja ki, ha pl. a választásokat látványosan elcsaló diktátorral szemben fellázad a nép.
A tehetséges zsarnok, ha adatot akar hamisítani, akkor titokban csinálja, és erre alaposan felkészül. Ehhez persze egy jól kidolgozott stratégia kell, egymásra épülő lépésekkel, sok szereplővel, ügyes fedősztorikkal. De még a legjobb stratégia, szereplő és fedősztori esetén is lesznek árulkodó jelek. A következőkben egy ilyen lehetséges stratégia lépéseit mutatom be, majd két, a hatalom számára különösen kényes időszak (a 2018-as választások és a jelenleg zajló COVID járvány) esetében lépésről lépésre számba veszem azokat az “apró” jeleket is, melyek a háttérben zajló masszív állami adathamisításra utalhatnak...
Szerző: Szalonna
2020.11.23.
Mint láthatjuk a médiában, szinte bármit lehet mondani, lesznek akik egyetértenek, lesznek akik ellentmondanak. Szekértáborok feszülnek egymásnak, és óriási a zaj. És ebben a zajban gyakorlatilag csak egy dolog képes átütni az egymásnak feszülő szekértáborok közötti falat: az adat. Az egyértelmű adat. Az olyan adat, ami feketén fehéren megmutatja, hogy mi a helyzet. Az ilyen adat eldönti, hogy egy védekezés sikeres vagy nem, hogy a kormányt támogatja-e a nép, vagy nem. Fehéren feketén. Amíg nincs adat, lehet ezt is, azt is mondani. Ha adat van, akkor az eldönti. És az emberek igazodnak. Szomorúan vagy lelkesen, de ha kellően egyértelmű az adat, akkor igazodnak. Akinek hatalma van az adatokat befolyásolni, annak hatalma van a nép fölött.
Az adatok manipulációja demokráciákban szinte elképzelhetetlen, a diktatúrákban viszont a hétköznapok része. Persze ilyesmi ott sem történhet nyíltan, mert az adatnak addig van csak hatalma, amíg az sokak szemében hitelesnek tűnik. A látványosan hiteltelen adat gyakran épp az ellenkező hatást váltja ki, ha pl. a választásokat látványosan elcsaló diktátorral szemben fellázad a nép.
A tehetséges zsarnok, ha adatot akar hamisítani, akkor titokban csinálja, és erre alaposan felkészül. Ehhez persze egy jól kidolgozott stratégia kell, egymásra épülő lépésekkel, sok szereplővel, ügyes fedősztorikkal. De még a legjobb stratégia, szereplő és fedősztori esetén is lesznek árulkodó jelek. A következőkben egy ilyen lehetséges stratégia lépéseit mutatom be, majd két, a hatalom számára különösen kényes időszak (a 2018-as választások és a jelenleg zajló COVID járvány) esetében lépésről lépésre számba veszem azokat az “apró” jeleket is, melyek a háttérben zajló masszív állami adathamisításra utalhatnak...
AZ ALAPÍTVÁNY ÁRNYÉKÁBAN
ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: FÖLDÉNYI F. LÁSZLÓ
2020.11.20.
Meggyőző elemzést tett közzé Gábor György és Vásárhelyi Mária arról, hogy mitől rendhagyó a magyar viszonyok közepette az SZFE ellenállása, s a hallgatók, oktatók és dolgozók közösségi fellépése mennyiben kínálhat mintát az egész társadalomnak. (Miért pont az SZFE? ÉS, 2020/46., nov. 13.) Egyetértve a szerzőkkel egy kiegészítést tennék elemzésükhöz. Azt írják, hogy a fennhatóság „a hatalom által modellváltásnak hazudott, valójában durva politikai érdekeket és ködös ideológiai szempontokat érvényesíteni szándékozó, továbbá a holdudvar bevetésére ácsingózó káderutánpótlás” igényeit igyekszik kielégíteni. Ehhez egy további szempontot tennék hozzá. A járvány elleni küzdelem leple alatt a kormány egy olyan sarkalatos törvény életbe léptetését tűzte ki célként, amely „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről”, illetve a közpénzek alapítvány formájában történő magánosításáról rendelkezik. A nyáron hasonló gyorsasággal, soron kívül létrehozott Színház- és Filmművészetért Alapítvány (az egyetem szó már nem szerepel benne!) közérdekű vagyonkezelő alapítványként lett bejegyezve, amelybe a Palkovics László vezette minisztérium ígérete szerint hamarosan ömleni fog a pénz. Öttagú kuratóriumában a MOL olajvállalat két vezető tisztségviselője is helyet kapott. Ők az egyetem helyzetével és ügyeivel kapcsolatban eddig nem nyilatkoztak. Valószínűleg nem is érdekli őket. Mint ahogyan a kuratórium többi tagja is az alapítvány valódi céljait és érdekeit illetően mélyen hallgat. Nem feltételezem róluk, hogy ne lennének pontos terveik, illetve ne ismernék az utasításokat, amelyeket végre kell hajtaniuk. Megszólíthatatlanságuk és dehonesztáló kijelentéseik erősítik azt a gyanút, hogy ebben a játszmában az egyetem léte, az oktatás minősége, de még a politikai vagy ideológiai számonkérés is elhanyagolandó fügefalevél csupán egy jóval átfogóbb, a filmes és színházi szakmán túlmutató tervnek.
Szerző: FÖLDÉNYI F. LÁSZLÓ
2020.11.20.
Az SZFE polgársága évszázados magyar hagyománnyal megy szembe. Érthető, hogy kevesen állnak a pártjukra – az „Együttműködési Rendszerbe” bekényszerítettek tömegéből kevesen mernek kilépni.
(A szerző az SZFE tanára)
ÉLET ÉS IRODALOM 2020/47. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM 2020/47. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
ERŐSZAK A GYEREKEK KÖZÖTT
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.11.22.
Valamikor fiatal koromban olvastam Goldingtól A Legyek Ura című könyvet. Most eszembe jutott, azt hiszem, újra kell olvasnom, mert azóta más aspektusból is tudom nézni ezt az egészet.
Sokszor írtam már, mennyire meghatározó ebben az egész probléma- halmazban amiben dolgozunk, a család, milyen rettentő nehéz hatni kívülről a családban átörökített viszonyulásokra. Mert állandóan ide jutok vissza, a családhoz, ahonnan világosan levezethető a gyerekek viszonyulása önmagukhoz, egymáshoz, a kommunikációjuk, konfliktuskezelésük, és ahogy nőnek, látszik, hogy az életstratégiájuk is.
Iszonyúan nehéz változásokat előidézni a kisgyermekkortól zsigerileg beépülő hatásokkal szemben. Eredmény nyilván, ha összehasonlítom pl. a közösségi eseményeinken a mostani kommunikációt akár velünk, akár egymással, meg a tizenegy évvel ezelőttit, egyértelműen pozitívabb a kép. Mert jól emlékszem, mennyire nehéz volt kezelni egy-egy helyzetet, mikor valami vélt vagy valós sérelem érte őket.
Mostmár látom ennek is az ívét, hiszen minden volt a konfliktusokban velünk is, fizikai fenyegetés, mikor rendőrt is kellett hívnunk, aztán a nagyhangú, trágár szavakkal teli “leordításunk”, amit lassan felváltott a szitkozódva elrohanás, aztán az “inkább elmegyek”, szitkozódás nélkül, és ezen az úton eljutottunk a probléma megbeszéléséig. Már akivel el lehetett eddig jutni. Mert azért ez nem ilyen szép ívű, vannak családok, akiknél még mindig visszatérünk a folyamat elejére. De összességében javult a kép. És ugyanez igaz a jelenlétünkben az egymás közötti kommunikációra, konfliktuskezelésre.
Mivel azonban a családokat több oldalról is ismerjük, így azt is látjuk, hogy ezek a hatások még csak így működnek, ha jelen vagyunk, önállóan nem igazán. A családon belül, vagy a családok egymás között ezen a területen nem sokat változtak. Szerep, amit nekünk játszanak el? Lehet. Ám akkor is előrelépés, mert megtapasztalnak egy teljesen más hangulatú légkört, amiben láthatóan jól érzik magukat. És ennek hatnia kell, és hatni is fog, pláne, ha meg tudjuk erősíteni több szálon is. Pl. a gyerekek, vagy a fiatal anyukák felől.
Ha ezt az egészet jellemeznem kellene, azt mondanám, a pillanatnyi érzelmi töltet, és a következmények felelősségének a hiánya határozza meg a reakciókat. Ha az érzelem iránya változik, és fordulhat egy pillanat alatt akár 180 fokot is, változik a viszonyulás is. Ma megütik egymást, holnap a legjobb barátok. Ma “rendőrt hívnak” egymásra, holnap együtt tervezik a hétvégi főzést. A következményekkel pedig nem számolnak. Ez a nehéz…ezeket a viszonyulásokat az integráció irányába mozdítani.
Na, de visszatérve a gyerekekre, mióta dolgozunk ebben, és mióta az oktatási szegregáció elszabadult, elég sok gyerekek közötti erőszakos, vagy majdnem erőszakba torkolló konfliktust próbáltunk már megérteni, kibogozni, tompítani, levezetni az indulatokat. De ezek újratermelődnek, a családból hozott minta alapján, és ezt nem fogja meg az iskolarendőr sem. Családok közötti konfliktusokat visznek be a gyerekek az iskolába, és ott, a hasonló szocializációjú iskolai közösségben rögtön kapcsolódnak mások is, hiszen ezt látják otthon is, hogy nem egyszemélyes játékok ezek. Kell a vezér, a hangadó, aki kitervel dolgokat, és kellenek hozzá azok is, akik segítik, végrehajtják az utasításait, és gyakran el is viszik a balhét, mikor kiderül a dolog. No meg, akik nézik, és megerősítik az egészet bennük a nevetésükkel, gúnyolódásukkal, mert olyan köztük, aki ellenére szólna, sosincs.
Őrület látni a gyerekek mögötti családi hátteret, amiben pontosan látszik, honnan a minta, hogyan teszi magáévá az otthon megnyomorított lelkű gyerek a hatalmi pozíció érzését az iskolában, és modellezi le ott, ahol ő lehet a vezető, vagy annak a holdudvarában a banda tagja.
Nem az első eset az sem, hogy azt érzékeljük, egy-egy esetben az értelmileg sérült, ám integrálható gyerekek, akik többnyire túlkorosan, de még ott vannak az általános iskolában, és koruknál fogva a fizikai erejük nagyobb, mint a társaiké, ugyanakkor a döntési képességük és szociális készségeik jóval alatta maradnak a többiekének, hogy vonódnak be ebbe az egészbe. Ők a “végrehajtók”, örülnek, hogy valaki a kortárs csoportból őket is fontosnak tartja, megbízza valamivel, és pozícióba kerülhetnek. Fogalmuk sincs, hogy amit csinálnak, az már büntethető is, mert a következményekkel való gondolkodás képessége hiányzik náluk. Aztán, ha visszagörgetjük a családra, meg is van a minta, ott, ugyanígy, látjuk, ahogy utánozza még a mozdulatait is annak, aki behúzta már betörésbe is, és rettegünk, mi lesz ebből, ha így haladunk.
Nyilván felvetődik a kérdés, mit lehet tenni? Ahogy leírtam ezt az egészet, talán a leggyakrabban felvetett kifejezés a “minta” volt. A családi minta, a kortárs minta. Ez a kulcsfogalom ebben.
A családokra hatni nagyon nehéz, csak azt tudom mondani, amit mindig: nehezíteni kell azokat az utakat, amelyek nem az integráció irányába visznek, és könnyíteni azokat, amelyek arra terelnek. Közben közösséget építeni, közösségi szabályokkal. Azt pedig sosem szabad elfelejteni, az, hogy a családok milyenek, vagy milyenekké váltak, abban rendszerszintű felelősség van, egy magára hagyott társadalmi csoport ez, amelynek a problémáival nem nézett szembe igazán egyetlen kormányzat sem. Az iskolarendszerből kapott tudást leamortizálta és leamortizálja a család, a szegénység, és a következő generáció sem tud miből építkezni.
Mert “maguk között” csak a maguk mintáját képesek átvenni. Ezért nem lett volna szabad hagyni elszabadulni az oktatási szegregációt. Mert a kortárs csoport mintája is erősen hat. A szegregált közeg pedig felerősíti a negatív viszonyulásokat.
Szóval, öngerjesztővé vált a dolog. A családból az iskolába, az iskolából a családba. Mert egy iskolai erőszak a családban, közösségben nem feltétlen elítélt dolog. Mindig akad, aki dicséri, biztatja az elkövetőt, akiben az erősödik meg, hogy ettől ő fontosabb, meghatározóbb, jól követi azt a felnőtt mintát, aki megerősíti ebben. Tehát pozitív visszacsatolást is kap rá. És ez sokszor erősebb, mint az iskolában megkapott intő.
Félelmetes így közelről nézni, mögé nézni, elemezni, visszatekinteni konfliktusokra, családokra, gyerekre. Persze tudom, előre kellene nézni. De annyira magunk vagyunk a negatív hatásokkal szemben, hogy ez egyre nehezebb. Jelezni tudjuk persze, de ettől nem sokat változik a helyzet. Lezajlik egy-egy fegyelmi tárgyalás, aztán marad minden a régiben. Mert az ügyek vannak kezelve, és nem az okok.
A jóslataink pedig, hogy mi lesz egy-egy iskolai erőszakban vezéregyéniséggé érett, vagy ahhoz asszisztáló gyerekből, félelmetesen beigazolódnak az évek során. Szóval, nem nagyon szeretek ezen a vonalon előre nézni.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.11.22.
Sokszor írtam már, mennyire meghatározó ebben az egész probléma- halmazban amiben dolgozunk, a család, milyen rettentő nehéz hatni kívülről a családban átörökített viszonyulásokra. Mert állandóan ide jutok vissza, a családhoz, ahonnan világosan levezethető a gyerekek viszonyulása önmagukhoz, egymáshoz, a kommunikációjuk, konfliktuskezelésük, és ahogy nőnek, látszik, hogy az életstratégiájuk is.
Iszonyúan nehéz változásokat előidézni a kisgyermekkortól zsigerileg beépülő hatásokkal szemben. Eredmény nyilván, ha összehasonlítom pl. a közösségi eseményeinken a mostani kommunikációt akár velünk, akár egymással, meg a tizenegy évvel ezelőttit, egyértelműen pozitívabb a kép. Mert jól emlékszem, mennyire nehéz volt kezelni egy-egy helyzetet, mikor valami vélt vagy valós sérelem érte őket.
Mostmár látom ennek is az ívét, hiszen minden volt a konfliktusokban velünk is, fizikai fenyegetés, mikor rendőrt is kellett hívnunk, aztán a nagyhangú, trágár szavakkal teli “leordításunk”, amit lassan felváltott a szitkozódva elrohanás, aztán az “inkább elmegyek”, szitkozódás nélkül, és ezen az úton eljutottunk a probléma megbeszéléséig. Már akivel el lehetett eddig jutni. Mert azért ez nem ilyen szép ívű, vannak családok, akiknél még mindig visszatérünk a folyamat elejére. De összességében javult a kép. És ugyanez igaz a jelenlétünkben az egymás közötti kommunikációra, konfliktuskezelésre.
Mivel azonban a családokat több oldalról is ismerjük, így azt is látjuk, hogy ezek a hatások még csak így működnek, ha jelen vagyunk, önállóan nem igazán. A családon belül, vagy a családok egymás között ezen a területen nem sokat változtak. Szerep, amit nekünk játszanak el? Lehet. Ám akkor is előrelépés, mert megtapasztalnak egy teljesen más hangulatú légkört, amiben láthatóan jól érzik magukat. És ennek hatnia kell, és hatni is fog, pláne, ha meg tudjuk erősíteni több szálon is. Pl. a gyerekek, vagy a fiatal anyukák felől.
Ha ezt az egészet jellemeznem kellene, azt mondanám, a pillanatnyi érzelmi töltet, és a következmények felelősségének a hiánya határozza meg a reakciókat. Ha az érzelem iránya változik, és fordulhat egy pillanat alatt akár 180 fokot is, változik a viszonyulás is. Ma megütik egymást, holnap a legjobb barátok. Ma “rendőrt hívnak” egymásra, holnap együtt tervezik a hétvégi főzést. A következményekkel pedig nem számolnak. Ez a nehéz…ezeket a viszonyulásokat az integráció irányába mozdítani.
Na, de visszatérve a gyerekekre, mióta dolgozunk ebben, és mióta az oktatási szegregáció elszabadult, elég sok gyerekek közötti erőszakos, vagy majdnem erőszakba torkolló konfliktust próbáltunk már megérteni, kibogozni, tompítani, levezetni az indulatokat. De ezek újratermelődnek, a családból hozott minta alapján, és ezt nem fogja meg az iskolarendőr sem. Családok közötti konfliktusokat visznek be a gyerekek az iskolába, és ott, a hasonló szocializációjú iskolai közösségben rögtön kapcsolódnak mások is, hiszen ezt látják otthon is, hogy nem egyszemélyes játékok ezek. Kell a vezér, a hangadó, aki kitervel dolgokat, és kellenek hozzá azok is, akik segítik, végrehajtják az utasításait, és gyakran el is viszik a balhét, mikor kiderül a dolog. No meg, akik nézik, és megerősítik az egészet bennük a nevetésükkel, gúnyolódásukkal, mert olyan köztük, aki ellenére szólna, sosincs.
Őrület látni a gyerekek mögötti családi hátteret, amiben pontosan látszik, honnan a minta, hogyan teszi magáévá az otthon megnyomorított lelkű gyerek a hatalmi pozíció érzését az iskolában, és modellezi le ott, ahol ő lehet a vezető, vagy annak a holdudvarában a banda tagja.
Nem az első eset az sem, hogy azt érzékeljük, egy-egy esetben az értelmileg sérült, ám integrálható gyerekek, akik többnyire túlkorosan, de még ott vannak az általános iskolában, és koruknál fogva a fizikai erejük nagyobb, mint a társaiké, ugyanakkor a döntési képességük és szociális készségeik jóval alatta maradnak a többiekének, hogy vonódnak be ebbe az egészbe. Ők a “végrehajtók”, örülnek, hogy valaki a kortárs csoportból őket is fontosnak tartja, megbízza valamivel, és pozícióba kerülhetnek. Fogalmuk sincs, hogy amit csinálnak, az már büntethető is, mert a következményekkel való gondolkodás képessége hiányzik náluk. Aztán, ha visszagörgetjük a családra, meg is van a minta, ott, ugyanígy, látjuk, ahogy utánozza még a mozdulatait is annak, aki behúzta már betörésbe is, és rettegünk, mi lesz ebből, ha így haladunk.
Nyilván felvetődik a kérdés, mit lehet tenni? Ahogy leírtam ezt az egészet, talán a leggyakrabban felvetett kifejezés a “minta” volt. A családi minta, a kortárs minta. Ez a kulcsfogalom ebben.
A családokra hatni nagyon nehéz, csak azt tudom mondani, amit mindig: nehezíteni kell azokat az utakat, amelyek nem az integráció irányába visznek, és könnyíteni azokat, amelyek arra terelnek. Közben közösséget építeni, közösségi szabályokkal. Azt pedig sosem szabad elfelejteni, az, hogy a családok milyenek, vagy milyenekké váltak, abban rendszerszintű felelősség van, egy magára hagyott társadalmi csoport ez, amelynek a problémáival nem nézett szembe igazán egyetlen kormányzat sem. Az iskolarendszerből kapott tudást leamortizálta és leamortizálja a család, a szegénység, és a következő generáció sem tud miből építkezni.
Mert “maguk között” csak a maguk mintáját képesek átvenni. Ezért nem lett volna szabad hagyni elszabadulni az oktatási szegregációt. Mert a kortárs csoport mintája is erősen hat. A szegregált közeg pedig felerősíti a negatív viszonyulásokat.
Szóval, öngerjesztővé vált a dolog. A családból az iskolába, az iskolából a családba. Mert egy iskolai erőszak a családban, közösségben nem feltétlen elítélt dolog. Mindig akad, aki dicséri, biztatja az elkövetőt, akiben az erősödik meg, hogy ettől ő fontosabb, meghatározóbb, jól követi azt a felnőtt mintát, aki megerősíti ebben. Tehát pozitív visszacsatolást is kap rá. És ez sokszor erősebb, mint az iskolában megkapott intő.
Félelmetes így közelről nézni, mögé nézni, elemezni, visszatekinteni konfliktusokra, családokra, gyerekre. Persze tudom, előre kellene nézni. De annyira magunk vagyunk a negatív hatásokkal szemben, hogy ez egyre nehezebb. Jelezni tudjuk persze, de ettől nem sokat változik a helyzet. Lezajlik egy-egy fegyelmi tárgyalás, aztán marad minden a régiben. Mert az ügyek vannak kezelve, és nem az okok.
A jóslataink pedig, hogy mi lesz egy-egy iskolai erőszakban vezéregyéniséggé érett, vagy ahhoz asszisztáló gyerekből, félelmetesen beigazolódnak az évek során. Szóval, nem nagyon szeretek ezen a vonalon előre nézni.
ORBÁN MÁR ALÁ IS ÍRTA AZ IDŐSEK VÁSÁRLÁSI IDŐSÁVJÁRÓL SZÓLÓ RENDELETET
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2020.11.23.
Az idősek bármikor vásárolhatnak, de van egy védett idősáv, amikor csak ők tartózkodhatnak a boltokban.
Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-oldalán közzétett videóban írta alá a kormányrendeletet, amelyet az idősügyi tanács mai ülését követően adtak ki, és azt a célt szolgálja, hogy az idősek hétfőtől péntekig 9 és 11 óra között védett sávban vásárolhatnak, vagyis ebben az időszakban csak ők lehessenek a boltban. Hétvégén, szombaton és vasárnap pedig 8 és 10 óra között lesz érvényes ugyanez.
„A pontosság kedvéért: az idősek bármikor vásárolhatnak, de van egy védett idősáv, 9 és 11 óra között, illetve 8 és 10 óra között, amikor csak ők tartózkodhatnak a boltokban”
– jelentette ki.
Orbán Viktor hozzátette: világosan látszik a járvány statisztikáiból, hogy a legveszélyeztetettebb korosztály továbbra is a szüleink és nagyszüleink korosztálya, őket kell elsősorban védenünk...
Szerző: nepszava.hu
2020.11.23.
Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-oldalán közzétett videóban írta alá a kormányrendeletet, amelyet az idősügyi tanács mai ülését követően adtak ki, és azt a célt szolgálja, hogy az idősek hétfőtől péntekig 9 és 11 óra között védett sávban vásárolhatnak, vagyis ebben az időszakban csak ők lehessenek a boltban. Hétvégén, szombaton és vasárnap pedig 8 és 10 óra között lesz érvényes ugyanez.
„A pontosság kedvéért: az idősek bármikor vásárolhatnak, de van egy védett idősáv, 9 és 11 óra között, illetve 8 és 10 óra között, amikor csak ők tartózkodhatnak a boltokban”
– jelentette ki.
Orbán Viktor hozzátette: világosan látszik a járvány statisztikáiból, hogy a legveszélyeztetettebb korosztály továbbra is a szüleink és nagyszüleink korosztálya, őket kell elsősorban védenünk...
MINÉL JOBBAN ÉL VALAKI, ANNÁL JOBBAN HISZ ABBAN, HOGY EZT MAGÁNAK KÖSZÖNHETI
G7.HU
Szerző: KATONA HAJNALKA
2020.11.23.
Lehet, hogy sokszor úgy érezzük, hogy a szomszéd fűje mindig zöldebb, de egy friss tanulmány szerint az emberek meglepően jól meg tudják becsülni, hogy másokhoz képest hol helyezkednek el a társadalmi rangsorban. De vajon mennyire befolyásolja ez az igazságérzetük kialakulását?
Kristoffer B. Hvidberg és szerzőtársai dán résztvevők segítségével mérték fel, hogy mennyire pontosan becsülik meg az emberek, hogy a hozzájuk hasonlóak körében a jövedelem eloszlásban hol foglalnak helyet. Az egyértelműen látszik, ahogy korábbi kutatások is megmutatták, hogy akik az átlagnál jobban élnek, általában alulbecsülik, hogy melyik jövedelmi percentilisbe tartoznak, míg az átlagnál rosszabbul élők felülbecslik.
A szerzők szerint ez azonban csak az átlaghoz való viszonyukból fakad, hiszen minél magasabb valakinek a relatív jövedelme, annál nehezebben tudja azt felülbecsülni. Az ő adataikon viszont az is látszik, hogy ez a becsült eltérés nagyon csekély, vagyis
alapvetően jól érzékelik az emberek a jövedelmi helyzetüket.
Megnézték azt is, hogy bizonyos almintákon ez hogyan változik. Nagyjából jól becsülték meg a jövedelemeloszlást az emberek a saját korosztályukban, a környékbeliek között és az egy szektorban dolgozók vagy azonos végzettségűek egymás között is, ám az átlag alattiak mindenhol felül, míg az átlag felettiek alulbecsülték a relatív helyüket.
Az utóbbi kettőnél viszont nagyobb eltérés volt már abban is, hogy mennyire becsülik alul a legfelső 5 százalék jövedelmét: tehát azt hitték a válaszadók, hogy alacsonyabb a lehetségesen elérhető legnagyobb jövedelem a saját végzettségükkel vagy abban a szektorban, ahol dolgoznak, mint ahogy ez valójában van.
A férfiak felülbecsülték a férfiak átlagjövedelmét, míg a nők ezt alulbecsülték,
amire az lehet a magyarázat, hogy a nők “köztudottan” kevesebbet keresnek, ezért ennek tudatában még a valóságnál is nagyobb eltérést érzékelnek a nők és a férfiak egymás között.
Megnézték, hogyan hat az emberek viszonylagos helyzete az igazságérzetükre. Ezt kétféleképpen mérték: az egyik kérdés arra utalt, hogy mennyire igazságos, hogy emberek különböző jövedelmet kapnak. A másik pedig, hogy mennyire múlik a szerencsén vagy a saját erőfeszítésen az, hogy ki mekkora fizetést kap.
Az eredményekből az látszik, hogy
minél jobb helyzetben van valaki, annál kevésbé érzi igazságtalannak, hogy nem mindenki keres ugyanannyit...
Szerző: KATONA HAJNALKA
2020.11.23.
Kristoffer B. Hvidberg és szerzőtársai dán résztvevők segítségével mérték fel, hogy mennyire pontosan becsülik meg az emberek, hogy a hozzájuk hasonlóak körében a jövedelem eloszlásban hol foglalnak helyet. Az egyértelműen látszik, ahogy korábbi kutatások is megmutatták, hogy akik az átlagnál jobban élnek, általában alulbecsülik, hogy melyik jövedelmi percentilisbe tartoznak, míg az átlagnál rosszabbul élők felülbecslik.
A szerzők szerint ez azonban csak az átlaghoz való viszonyukból fakad, hiszen minél magasabb valakinek a relatív jövedelme, annál nehezebben tudja azt felülbecsülni. Az ő adataikon viszont az is látszik, hogy ez a becsült eltérés nagyon csekély, vagyis
alapvetően jól érzékelik az emberek a jövedelmi helyzetüket.
Megnézték azt is, hogy bizonyos almintákon ez hogyan változik. Nagyjából jól becsülték meg a jövedelemeloszlást az emberek a saját korosztályukban, a környékbeliek között és az egy szektorban dolgozók vagy azonos végzettségűek egymás között is, ám az átlag alattiak mindenhol felül, míg az átlag felettiek alulbecsülték a relatív helyüket.
Az utóbbi kettőnél viszont nagyobb eltérés volt már abban is, hogy mennyire becsülik alul a legfelső 5 százalék jövedelmét: tehát azt hitték a válaszadók, hogy alacsonyabb a lehetségesen elérhető legnagyobb jövedelem a saját végzettségükkel vagy abban a szektorban, ahol dolgoznak, mint ahogy ez valójában van.
A férfiak felülbecsülték a férfiak átlagjövedelmét, míg a nők ezt alulbecsülték,
amire az lehet a magyarázat, hogy a nők “köztudottan” kevesebbet keresnek, ezért ennek tudatában még a valóságnál is nagyobb eltérést érzékelnek a nők és a férfiak egymás között.
Megnézték, hogyan hat az emberek viszonylagos helyzete az igazságérzetükre. Ezt kétféleképpen mérték: az egyik kérdés arra utalt, hogy mennyire igazságos, hogy emberek különböző jövedelmet kapnak. A másik pedig, hogy mennyire múlik a szerencsén vagy a saját erőfeszítésen az, hogy ki mekkora fizetést kap.
Az eredményekből az látszik, hogy
minél jobb helyzetben van valaki, annál kevésbé érzi igazságtalannak, hogy nem mindenki keres ugyanannyit...
ÉBRESZTŐ! A SZEKÉR FÉLIG BELELÓG A SZAKADÉKBA
KOLOZSVÁRI SZALONNA
Az Orbán-kormány Európai Uniótól független hitelfelvételéről és az azzal összefüggő kérdésekről szerettem volna írni, ám Bálint kolléga ebben megelőzött. Az általa leírtakhoz nincs nagyon mit hozzátenni, a tények azok tények. Ugyanakkor azon elgondolkodtam, hogy vajon ki áll ki mögött, és ki áll szemben kivel ebben az ügyben? Mert ugye tagjai vagyunk egy közösségnek, ami azért jött létre, hogy együtt erők legyünk a világ többi nagyhatalmi pólusával szemben. Mind gazdaságilag, mind – ha úgy tetszik – földrajzilag. Ehhez képest, mióta ez a küldetéstudatos ember átvette a hatalmat, valahogy azt hiszi, itt tulajdonképpen egy globális Monopoly játék zajlik, amit ő mindenáron meg akar és meg is fog nyerni. Mint köztudott, a 2010-es fülkeforradalmi „antréja” az volt, hogy kizavarta az IMF-et az országból. A dolog úgy kerek, hogy akkor is sunyi módon orosz hiteleket vett fel, akkor is anélkül, hogy bárkit megkérdezett volna. Az is arcpirító volt.
Emlékszem, mit művelt, amikor Canossát járatott Christine Legarde IMF-vezérigazgatóval, és gusztustalanul mocskolta a Valutaalapot. Már 2012-ben is ezt a hazug retorikát használta, íme:...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: VOGRONICS ANDRÁS
2020.11.23.
Szerző: VOGRONICS ANDRÁS
2020.11.23.
Emlékszem, mit művelt, amikor Canossát járatott Christine Legarde IMF-vezérigazgatóval, és gusztustalanul mocskolta a Valutaalapot. Már 2012-ben is ezt a hazug retorikát használta, íme:...
"GONDOLJ MAJD APÁDRA, HA RÁKERÜLSZ A LAPÁTRA!" - DÉSI JÁNOS JEGYZETE
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: DÉSI JÁNOS
2020.11.21.
A fiatalkori lelki sérüléseknek hosszan tartó és fájdalmas utóhatása is tud lenni. A bántalmazott maga is sokszor bántalmazóvá válik. De ez most azért magyarázat arra, hogy ez a zsebduce most kiverje Magyarországot az Európai Unióból.
Egy szép őszi napon a nemzet zsebduceja úgy döntött, hogy a délibábos pusztaságra nem szükséges behurcolni a fertőző demokráciát és annak hordozóját a sorosista érópai uniót, úgyhogy egy mindenki ellen. Vigyétek a koszos pénzeteket, de ide nekünk csak ne tessék demokráciát exportálni, mert az a magyar néplélektől idegen.
Mert mi a magyar néplélek? Az alapvető élelmezési cikk, a pálinka. Jimmyt és Ákost visszhangzó kárpáti bércek. Ahogy a krumpli meg a kenyér ára megy föl, valóban itt csak a pálinka marad a végén kis rézelejével, metilalkohollal fűszerezve. Közben meg mitől funkcionális analfabéta a 15 évesek negyede? – magunk sem értjük. Bár néha-néha rápillantva a kormány finanszírozta – jó, a te meg az én zsebemből – szélsőjobbos propaganda kiadványaira, magunk is szoktunk arra gondolni: lehet, hogy jobb, ha olvasni sem tudsz, csak csendben iszod a kisüstit és tompulsz. Azért annyi erőd még maradjon, hogy le tudd fényképezni a szavazólapot, különben se pénz, se posztó. Majd a körzetvezető pajtás eligazít.
Magyar népnek orosz vakcina is jó lesz. Mi nem belvárosiak vagyunk, mi nem kényeskedünk.
De a magyar - s hogy ki a magyar azt én mondom meg – mindent túlél. Világháborút, forradalmat, „meg a komcsikat”. Érted, Péterke, hozzád beszélek, vedd le a maszkodat. "Meg a komcsikat. Meg a komcsikat."
"Innen lehet jól látni, hogy amit mondunk az időseknek, meg a szüleinknek – édesapám most volt 80 éves egy vagy két nappal ezelőtt –, amit mondunk nekik, azt komolyan kell venni, mert akármit is éltek túl, érted, hiába élték túl a világháborút, meg 56-ot meg a komcsikat, ez egy olyan betegség, ami egész egyszerűen elviheti őket.
(Meg a komcsikat.)"
Szerző: DÉSI JÁNOS
2020.11.21.
Egy szép őszi napon a nemzet zsebduceja úgy döntött, hogy a délibábos pusztaságra nem szükséges behurcolni a fertőző demokráciát és annak hordozóját a sorosista érópai uniót, úgyhogy egy mindenki ellen. Vigyétek a koszos pénzeteket, de ide nekünk csak ne tessék demokráciát exportálni, mert az a magyar néplélektől idegen.
Mert mi a magyar néplélek? Az alapvető élelmezési cikk, a pálinka. Jimmyt és Ákost visszhangzó kárpáti bércek. Ahogy a krumpli meg a kenyér ára megy föl, valóban itt csak a pálinka marad a végén kis rézelejével, metilalkohollal fűszerezve. Közben meg mitől funkcionális analfabéta a 15 évesek negyede? – magunk sem értjük. Bár néha-néha rápillantva a kormány finanszírozta – jó, a te meg az én zsebemből – szélsőjobbos propaganda kiadványaira, magunk is szoktunk arra gondolni: lehet, hogy jobb, ha olvasni sem tudsz, csak csendben iszod a kisüstit és tompulsz. Azért annyi erőd még maradjon, hogy le tudd fényképezni a szavazólapot, különben se pénz, se posztó. Majd a körzetvezető pajtás eligazít.
Magyar népnek orosz vakcina is jó lesz. Mi nem belvárosiak vagyunk, mi nem kényeskedünk.
De a magyar - s hogy ki a magyar azt én mondom meg – mindent túlél. Világháborút, forradalmat, „meg a komcsikat”. Érted, Péterke, hozzád beszélek, vedd le a maszkodat. "Meg a komcsikat. Meg a komcsikat."
"Innen lehet jól látni, hogy amit mondunk az időseknek, meg a szüleinknek – édesapám most volt 80 éves egy vagy két nappal ezelőtt –, amit mondunk nekik, azt komolyan kell venni, mert akármit is éltek túl, érted, hiába élték túl a világháborút, meg 56-ot meg a komcsikat, ez egy olyan betegség, ami egész egyszerűen elviheti őket.
(Meg a komcsikat.)"
...
ITT A 444 JÁRVÁNYÜGYI OLDALA, A KORMÁNYZATI HONLAPNÁL SOKKAL RÉSZLETESEBB TÁJÉKOZTATÁSSAL
444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.11.23.
A hivatalos magyar adatszolgáltatás a legszegényesebb az egész EU-ban. Akit a valós helyzet érdekel, kénytelen táblázatokat készíteni magának, és így követni a naponta felvillantott, majd eltüntetett számokat. Ha már a kormányzat nem hajlandó erre, igyekszünk a folyamatokat és az aktuális helyzetet bemutató grafikonokat készíteni.
Koronavírus: 91 halott, megugrott a kórházban fekvők száma
627-en vannak lélegeztetőgépen.
Magyarországi trendek
A magyar kormányzati járványügyi adatszolgáltatás az egész EU-ban a legszegényesebb. A központi honlapon a kevés adatot is úgy közlik, hogy az ne legyen áttekinthető, semmiféle átfogó képet nem adnak a helyzetről.
Mi is arra kényszerülünk, hogy külön táblázatokon vezessük a naponta felvillantott, majd eltüntetett számokat. Ezekből ugyanakkor - ha már a kormányzat nem hajlandó erre - igyekszünk a folyamatokat és az aktuális helyzetet bemutató grafikonokat készíteni magunknak és az olvasóinknak is.
Amennyiben adatra van szükséged a táblázatokból, vagy ötleted arra, hogy lehetne jobban megmutatni azokat, írj nekünk!
Koronavírus: 91 halott, megugrott a kórházban fekvők száma
Magyarországi trendek
A magyar kormányzati járványügyi adatszolgáltatás az egész EU-ban a legszegényesebb. A központi honlapon a kevés adatot is úgy közlik, hogy az ne legyen áttekinthető, semmiféle átfogó képet nem adnak a helyzetről.
Mi is arra kényszerülünk, hogy külön táblázatokon vezessük a naponta felvillantott, majd eltüntetett számokat. Ezekből ugyanakkor - ha már a kormányzat nem hajlandó erre - igyekszünk a folyamatokat és az aktuális helyzetet bemutató grafikonokat készíteni magunknak és az olvasóinknak is.
Amennyiben adatra van szükséged a táblázatokból, vagy ötleted arra, hogy lehetne jobban megmutatni azokat, írj nekünk!
...
KISS-RIGÓ LÁSZLÓ, A MEGTESTESÜLT MONTY PYTHON PARÓDIA: ÖVÉ A NER-NEK ORSZÁGA
HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.11.23.
„Ennek az embernek, aki önmaga paródiája, annyi lehet az öniróniája, mint egy zsák krumplinak” – kommentálta a történteket Gábor György vallástörténész, akit annak apropóján kérdeztünk, hogy a püspök legutóbb egy Mészáros Lőrinc sportturul dresszgyártásában is érdekelt milliárdos bevételű kötöttárugyárat kapott az úrtól.
– A legutóbbi Magyar Közlönyben közzétettek szerint, a cég részvényeit ingyenesen átadják a Kiss-Rigó László vezette Szeged-Csanádi Egyházmegyének, amely 15 évig csak akkor adhatja el a gyárat, ha erre a minisztertől engedélyt kap. Segítsen megérteni, egyáltalán mi köze Magyarország életéhez az úgynevezett, fedőfogalomként használt egyháznak, amiben a Szentlélek ragyogását is túlszárnyalja a Kiss-Rigó püspököt övező orbáni áldás?
– Ha nem haragszik meg a tisztelt olvasó, kivételesen kicsit bővebben járnám körbe Kiss-Rigó püspököt és az ő földi mennyországát, ami túlzás nélkül állítható, hogy példa nélküli, de úgy is fogalmazhatunk, hogy egészen elképesztő.
– Nem lennék semmi jónak az elrontója, kérem, ossza meg velünk a gondolatait.
– Az a helyzet, hogy Kiss-Rigó László egy igazi paródia. A paródia vagy az irónia – mint tudjuk – mindig egy valóságos jelenségnek vagy személynek önmaga visszájára fordított ellenképe, amelyben felnagyítódnak a valódi tulajdonságok stb., és ettől lesz roppant mód szórakoztató és gyilkos mód őszinte. Hogy az olvasó el tudja képzelni, nem is a magyar hagyományok szilveszteri kabaréinak kedvesen suta, csetlő-botló figurája ő, hanem egyenest a Monty Python-filmek már-már létezhetetlenül röhejes, karikatúraszerű mellékszereplője – lehetne. Egy olyan figuráról van szó, akiről az utóbbi időben folyamatosan abban az összefüggésben értesülünk, hogy éppen futballstadionra kap 14 milliárdot, valami élmény-wellness központot, vagy mi a bánatot létesít 30 milliárdból Lakitelken a szerény hangzású Hungarikum Liget néven, s máris egy tipikus Monty Python-kép, amint egy kupolával ékesített élményfürdőben áztatja főpásztori testét a püspök, mondjuk egy Szent Grál-szerű kehellyel a kezében. Ott, ahol persze borkatedrális is van, hogy valamelyest köze legyen az egyházi terminológiához.
Egy olyan figuráról van szó, akivel kapcsolatban arról értesülhetünk, hogy az NB III-as csapata kap „x” milliárdot, hogy szakrálisan illusztris helyszínen, a Szegedi Dóm alatt, egy luxuséttermet alakított ki állítólag bő kétmilliárdból, és arra büszke, hogy kitűzte célként, legyen mindig friss a hal, egyenest az Adriáról, mivel van olyan horvátországi haver, aki csak ide szállít s csak neki, ami teljesen rendjén lévő, hisz' bármikor betérhetünk egy áhítatosan friss rombuszhalra, tormás céklakrémmel és avokádóval. De természetesen kérhetünk zarándokmenüt is, ha éppen böjtölnénk. Vagy itt van ez a futballstadion, amit 14 közpénz(!) milliárdból természetesen szintén átfűt a hit, miután a püspök által kiszolgáltatott keresztségben a Szent Gellért nevet kapta a létesítmény...
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.11.23.
– A legutóbbi Magyar Közlönyben közzétettek szerint, a cég részvényeit ingyenesen átadják a Kiss-Rigó László vezette Szeged-Csanádi Egyházmegyének, amely 15 évig csak akkor adhatja el a gyárat, ha erre a minisztertől engedélyt kap. Segítsen megérteni, egyáltalán mi köze Magyarország életéhez az úgynevezett, fedőfogalomként használt egyháznak, amiben a Szentlélek ragyogását is túlszárnyalja a Kiss-Rigó püspököt övező orbáni áldás?
– Ha nem haragszik meg a tisztelt olvasó, kivételesen kicsit bővebben járnám körbe Kiss-Rigó püspököt és az ő földi mennyországát, ami túlzás nélkül állítható, hogy példa nélküli, de úgy is fogalmazhatunk, hogy egészen elképesztő.
– Nem lennék semmi jónak az elrontója, kérem, ossza meg velünk a gondolatait.
– Az a helyzet, hogy Kiss-Rigó László egy igazi paródia. A paródia vagy az irónia – mint tudjuk – mindig egy valóságos jelenségnek vagy személynek önmaga visszájára fordított ellenképe, amelyben felnagyítódnak a valódi tulajdonságok stb., és ettől lesz roppant mód szórakoztató és gyilkos mód őszinte. Hogy az olvasó el tudja képzelni, nem is a magyar hagyományok szilveszteri kabaréinak kedvesen suta, csetlő-botló figurája ő, hanem egyenest a Monty Python-filmek már-már létezhetetlenül röhejes, karikatúraszerű mellékszereplője – lehetne. Egy olyan figuráról van szó, akiről az utóbbi időben folyamatosan abban az összefüggésben értesülünk, hogy éppen futballstadionra kap 14 milliárdot, valami élmény-wellness központot, vagy mi a bánatot létesít 30 milliárdból Lakitelken a szerény hangzású Hungarikum Liget néven, s máris egy tipikus Monty Python-kép, amint egy kupolával ékesített élményfürdőben áztatja főpásztori testét a püspök, mondjuk egy Szent Grál-szerű kehellyel a kezében. Ott, ahol persze borkatedrális is van, hogy valamelyest köze legyen az egyházi terminológiához.
Egy olyan figuráról van szó, akivel kapcsolatban arról értesülhetünk, hogy az NB III-as csapata kap „x” milliárdot, hogy szakrálisan illusztris helyszínen, a Szegedi Dóm alatt, egy luxuséttermet alakított ki állítólag bő kétmilliárdból, és arra büszke, hogy kitűzte célként, legyen mindig friss a hal, egyenest az Adriáról, mivel van olyan horvátországi haver, aki csak ide szállít s csak neki, ami teljesen rendjén lévő, hisz' bármikor betérhetünk egy áhítatosan friss rombuszhalra, tormás céklakrémmel és avokádóval. De természetesen kérhetünk zarándokmenüt is, ha éppen böjtölnénk. Vagy itt van ez a futballstadion, amit 14 közpénz(!) milliárdból természetesen szintén átfűt a hit, miután a püspök által kiszolgáltatott keresztségben a Szent Gellért nevet kapta a létesítmény...
MAJKA: NEHOGY MÁR EGY ILYEN GŐDÉNY FÉLE HÜLYÉKRE HALLGASSUNK AZ ORVOSOK HELYETT
24.HU
Szerző: MOLNÁR DÁVID
2020.11.22.
Tizenhetedik részhez ért a koronavírus-videósorozata.
A vasárnap esti élőzésből kiderült, hogy fia, Olivér kedvenc műsora a Nicsak, ki vagyok!, ami ma indult a TV2-n. Tegnap reggel tesztelték koronavírusra, annak az eredménye még nem jött meg. Holnap újra tüdő CT-je lesz, annak függvényében döntik el, hogy hazamehet-e. A legutóbbi, múlt hétfői felvételen tüdejének tíz százaléka volt gyulladt.
"A lelkemet totál széttépi ez a dolog. Egyik pillanatról a másikra olyan hangulatingadozásom van… Az embernek alapból feszült az állapota. Az ember tudja, hogy beteg, van egy társadalmi nyomás, ami tíz hónapja van. Látod, hogy az egész kibaszott világ megállt miatta, sőt, megváltozott. És emiatt van egy folyamatos stressz az emberen, amit valamilyen módon kezelni kell, és aztán van egy másik része is, ami a bizonytalanság és hogy az ember nem tudja, hogy mi lesz holnap vagy holnapután. Ez kimeríti az ember szervezetét"
– mondta Majka. Kiderült, párja, Hajni nem került kórházba, neki otthon kellett szednie a gyógyszereket. Újra szóba került dr. Gődény, akiről elmondta, nem a vírust tagadja, hanem elbagatellizálja annak a veszélyét.
"Nehogy már egy ilyen Gődény féle hülyékre hallgassunk az orvosok helyett. Az orvosokra, akik az elmúlt 50-60-100 évben próbálták a világot jobbá tenni és kigyógyítani a betegségekből. Ez a sok barom elfelejti, hogy a világ az elmúlt száz évben nagyon sokat változott, biztonságosabb lett, mindenféle szempontból"
– tette hozzá...
Szerző: MOLNÁR DÁVID
2020.11.22.
Tizenhetedik részhez ért a koronavírus-videósorozata.
A vasárnap esti élőzésből kiderült, hogy fia, Olivér kedvenc műsora a Nicsak, ki vagyok!, ami ma indult a TV2-n. Tegnap reggel tesztelték koronavírusra, annak az eredménye még nem jött meg. Holnap újra tüdő CT-je lesz, annak függvényében döntik el, hogy hazamehet-e. A legutóbbi, múlt hétfői felvételen tüdejének tíz százaléka volt gyulladt.
"A lelkemet totál széttépi ez a dolog. Egyik pillanatról a másikra olyan hangulatingadozásom van… Az embernek alapból feszült az állapota. Az ember tudja, hogy beteg, van egy társadalmi nyomás, ami tíz hónapja van. Látod, hogy az egész kibaszott világ megállt miatta, sőt, megváltozott. És emiatt van egy folyamatos stressz az emberen, amit valamilyen módon kezelni kell, és aztán van egy másik része is, ami a bizonytalanság és hogy az ember nem tudja, hogy mi lesz holnap vagy holnapután. Ez kimeríti az ember szervezetét"
– mondta Majka. Kiderült, párja, Hajni nem került kórházba, neki otthon kellett szednie a gyógyszereket. Újra szóba került dr. Gődény, akiről elmondta, nem a vírust tagadja, hanem elbagatellizálja annak a veszélyét.
"Nehogy már egy ilyen Gődény féle hülyékre hallgassunk az orvosok helyett. Az orvosokra, akik az elmúlt 50-60-100 évben próbálták a világot jobbá tenni és kigyógyítani a betegségekből. Ez a sok barom elfelejti, hogy a világ az elmúlt száz évben nagyon sokat változott, biztonságosabb lett, mindenféle szempontból"
– tette hozzá...
A sok Gődény-hívőnek üzenem, miért nem hívott vissza szerintetek? Azért, mert gyakorlatilag az, amit ő képvisel, az egy lufi, amit bizonyos kérdésekkel ki lehet pukkasztani. Valójában egy kamu, amit képvisel, nem kell továbbgondolni. Én egy tévében okoskodó villanyszerelő csávó vagyok, simán le kéne, hogy nyomjon dumában, három mondattal
– utalt arra, hogy az előző adásokban többször próbálta hívni Gődényt...
– utalt arra, hogy az előző adásokban többször próbálta hívni Gődényt...
SZABAD SZEMMEL: ORBÁN ÉS A PIS CINIKUS REAKCIÓJA ILLUSZTRÁLJA, MILYEN MESSZIRE KERÜLTEK MÁR A KÖZÖSSÉG ALAPESZMÉNYEITŐL
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.23.
New York Times
Az unió a sarkára áll a jogállam ügyében, miközben a magyar és a lengyel vezetés ellenszegül – írja a világ vezető lapjának vezércikke. Merthogy az EU évekig passzívan szemlélte, amint a két nacionalista kormány aláássa a demokráciát. Ám most Brüsszel végre megvonta a vörös vonalat és meghirdette, hogy támogatás csak azoknak a tagoknak jár, amelyek tiszteletben tartják a jogállami elveket. Ezek után azonban Magyarország és Lengyelország szégyentelenül bosszút állt és azzal fenyeget, hogy megvétózza a hosszú távú költségvetést, illetve a gazdasági újjáépítési csomagot, és mindent, hacsak a szervezet nem áll el szándékától.
A kihívást abba a szokásos panaszba ágyazták be, hogy az unió úgy viselkedik, mint az egykori szovjet hűbérurak. Az ilyesfajta érvelésnek azonban már régóta semmi hitele sincs, főként mivel a két vezetés azért boldogan felmarkolja a hatalmas támogatásokat. Orbán és a PiS cinikus reakciója illusztrálja, milyen messzire kerültek már a közösség alapeszményeitől. De nem zavarja őket, hogy azok érvényesítését országuk vállalta a belépéskor. Közös kutató intézetet kívánnak létrehozni, hogy harcoljanak a „liberális ideológia véleménydiktatúrája” ellen.
Főként a magyar miniszterelnök módszeresen dolgozik a bíróságok függetlenségének megnyirbálásán, a sajtó engedelmességének kikényszerítésén és a civil társadalom korlátozásán. A nacionalista Fidesz teljes mértékben kézben tartja az Országgyűlést, így Orbán kihasználta a járványt, hogy különleges felhatalmazást kapjon és annak révén mindaddig rendeletekkel irányítsa az országot, ameddig csak jónak látja.
Az EU jó ideje látja az illiberális sodródást, de az egyhangú döntéshozatal elve miatt nemigen tudott mit tenni ellene. Merkel vonakodik nyílt háborúskodásba kezdeni Orbánnal és Kaczynskival. Pedig rá kell kényszerítenie a visszakozásra a két országot. Hiszen ha azok meg tudják zsarolni a szervezetet, akkor mások is követnék a példát, lásd Szlovéniát, és nagy vereség érné a demokráciát. Nem véletlen, hogy a magyar vezető hangosan élteti Trumpot és olyanokkal áll össze, mint Bolsonaro, Erdogan vagy Steve Bannon.
De az EU végre megtalálta az eszközt, amivel kényszeríteni tudja az eltévelyedett tagokat, hogy térjenek vissza a nyugati demokrácia elveihez. A közösségnek világossá kell tennie, hogy kész bevetni ezt a fegyvert.
FT
A kommentár úgy ítéli meg, hogy magyar és lengyel részről kicsinyes önérdek vezérli az unióval kirobbant jogállami erőpróbát, de a többieknek határozottan szembe kell szállniuk Orbánnal és Kaczynskival. Szó sincs itt kelet-nyugati, konzervatív-liberális ellentétről, és nem is a régi, illetve új tagok közössége, vagy akár a nemzeti szuverenitás és a szövetségi elv került itt szembe. Még akkor sem, ha Budapest és Varsó úgy állítja be, mintha a készülő mechanizmus örve alatt a nyugati liberálisok ideológiai támadást indítottak volna a társadalmilag konzervatív és bevándorlás-ellenes értékek ellen.
Amit a két ország csinál, az sérti lakosságuk túlnyomó többségének érdekeit, ugyanakkor javarészt a két kormánypárt szűk törekvéseiből fakad. A magyaroknál az uniós pénzek Orbán családtagjainak és közvetlen embereinek a zsebét vastagítják. Így az élénk tiltakozást annak kell tekinteni, ami: egy nem működő politikai rendszer zavarának, az ágálásnak pedig nincs más célja, mint hogy hangot adjon a két túlhatalommal rendelkező főember személyes démonjainak és megszállottságának. Egyébként annyira nem működik a rendszer, hogy még csak nem is próbálják meg leplezni.
Orbán ismét előhozakodott az összeesküvés elmélettel, mármint hogy az EU Soros kottájából játszik, mert a bevándorlók befogadására akarja rákényszeríteni az országot. Ilyesmit nem mond egy jóhiszemű politikus. De nem szabad lebecsülni, hogy milyen súlyos következményekkel jár az ellenállás, aminek a kiindulópontja, hogy a politikus megszállja az államot. Ehhez megfelelő eszköz, hogy mind ő, mind Kaczynski úgy tünteti fel: csak a szuverenitást, a kereszténységet és a nemzeti identitást védelmezi.
Hiszen ha civilizációs viszállyá emeli az európai értékek ellenében, akkor ez megadja az annyira vágyott nagyságot a tekintélyelvűségnek, csak éppen az nem érdemli meg. Ebben a helyzetben Európának meg kell őriznie a hidegvérét. Ha ugyanis a földrész nem nyújt segédkezet a két rezsimnek, akkor azok csak rosszul járhatnak. Ha jobban megnézzük őket, azt látjuk, hogy gyengébbek, mint ahogy az első látásra tűnik. A jogállami kritériumokat ugyanis többségi döntéssel el lehet fogadni, hacsak a többség nem adja meg magát Orbán és Kaczynski rablótámadásának.
Azt kell csinálni, amit Verhofstadt javasolt: a segélycsomagot az ún. kiterjesztett együttműködés keretében, a magyarok és a lengyelek nélkül kell létrehozni. A budapesti és varsói vétó mögött kizárólag személyes érdekek húzódnak meg, de mindkét ország erősen függ Európától. Szóval, csak nyugi és gyerünk tovább, EU!
Süddeutsche Zeitung
A vezető német lap átvette a liberális lengyel Gazeta Wybocza kommentárját arról, hogy az EU-nak nem szabad gyengének mutatkoznia Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A két ország ugyan szokás szerint fenyegetőzik, de ez olyan, mintha válogatott sértéseket vágna a többiek fejéhez – a szólásszabadságra hivatkozva. Mindkettő azt állítja, hogy a jogállami kötelezettség igazolhatatlan támadást jelent a nemzeti szuverenitás ellen, amit már csak elvből is el kell vetni. De nem szabad felvizezni a feltételeket, mert az csak megerősítené a két rezsimet abban a hitben, hogy a zsarolással sikert érhet el. Valójában számukra az a fontos, hogy a szubvenciókat továbbra is zavartalanul terelhessék a saját zsebük felé.
Ágálásuk iránt mégis rokonszenvet tapasztalni a szervezetben, és a két lázadó a Brexit keserű tapasztalatai alapján abban bízik, hogy vagy beadja a derekát a német elnökség, vagy a Berlin után következő portugálok engednek, mert őket nagyon megviselte a járvány. De ha egyik sem kapható megalkuvásra, akkor a következő uniós elnök Szlovénia lesz, az meg Budapest és Varsó mellett áll. Orbán és Kaczynski szerencsejátékos és igen kitartó.
Ám a hazardírozás visszaüthet, mert a jogállami mechanizmus az első komoly fenyegetés volna Orbán korrupt üzelmei számára. Kaczynskival más a helyzet, mert Lengyelországban továbbra is viszonylag erős az igazságszolgáltatás a sajtó, valamint a civil mozgalom. És ha az EU keresztülnyomja a jogállami feltételeket, akkor a varsói erős ember nem tud hová visszavonulni.
Az Alkotmánybíróság által kimondott teljes abortusztilalom százezreket vitt az utcákra, és a károkat nem tudta enyhíteni a hálás, ám kompromittálódott katolikus egyház támogatása sem. Hirtelen kiderült, hogy a hatalom gyenge és sebezhető. A tempót Ziobro diktálja, akinek 18 képviselője nélkül megbukna a koalíció. Kaczynski pont azért vétózott, hogy visszaszerezze riválisától a szélsőjobbot és mutassa: a hazát támogatja a német beavatkozással szemben, aki felsorakozik a PiS mögé. Ez be is jönne egy egységes lengyel vezetés, illetve egy megosztott Európa mellett. De mi van, ha pont az ellenkezője az igaz?
Washington Post/Bloomberg
Timothy Garton Ash a belengetett magyar vétó után még inkább úgy látja, hogy Magyarország immár nem számít demokráciának, hanem hibrid tekintélyelvű rendszer, esetleg versengő autokrácia. Mindenesetre a magyar és a lengyel fenyegetés megrengette az uniót, hiszen Budapest és Varsó az egész szervezetet túszul ejti. Céljuk, hogy semmi sem zavarja meg az óriási uniós pénzek felvételét, noha közben folyamatosan mosnak alá két alapelvet, hogy ti. az EU demokráciák közössége, illetve, hogy a közösségi jog az összes tagra vonatkozik.
Márpedig – mutat rá az oxfordi professzor, az európai ügyek kiváló elemzője – ily módon létválságba kerül Brüsszel, bár a két renitens hatalom igyekszik úgy feltüntetni, hogy náluk minden rendben van a demokratikus szabályokkal. De ha bárki megvizsgálja a magyar viszonyokat, azonnal kiderül, hogy itt már szó nincs jogállamról. Orbán módszeresen lebontotta a demokratikus intézményeket, kihasználva az általános elégedetlenséget. Neki a hatalom és a pénz a legfontosabb. Időről időre pont annyi embert mozgósít, amennyi szavatolja neki a választási győzelmet.
Amúgy itt nem beszélhetünk kelet-nyugati törésvonalról, mert még a magyarok és a lengyelek majdnem háromnegyede is egyetért a támogatások és a jogállam összekapcsolásával. Az elemző azonban erősen tart attól, hogy az EU meginog és még inkább meggyengíti a tervezett mechanizmust. Pedig ez esetben az egész európai terv alapjai kerülnek veszélybe. Ám még nem késő, megálljt lehet parancsolni a Fidesznek és a PiS-nek.
A keményebb dió Magyarország, mert Orbán jóformán már mindent az uralma alá hajtott. De ebből nem következik, hogy örökre hatalmon maradhat. Éppen összeáll a magyar ellenzék és 180 fokos fordulat jöhet, ha a jogállam megkapja a kellő támogatást az uniótól. Csak keményebbnek kell lennie az európai és német vezetésnek, mert a magyar miniszterelnök kizárólag abból ért. A CEU-nak sem kellett volna elköltöznie, ha jött volna egy határozott hangú figyelmeztetés a Fehér Házból, továbbá Berlinből.
Ash sürgeti, hogy az EU mondja ki: Orbán és Kaczynski csupán kamuzik. Függetlenül attól, hogy az ilyen rezsimek régi jó szokása beleharapni abba a kézbe, amelytől enni kapnak. Hiszen Magyarország a bruttó hazai termék nagyjából 10 százalékára számíthat abból a hétéves költségvetésből, illetve újjáépítési alapból, amelyet éppen meg akar vétózni. Arról nem beszélve, hogy a lakosság többsége támogatja a tagságot.
De ha az unió nem tesz semmit, akkor a szervezet fokozatosan elerőtlenedik. Az viszont jó, hogy a magyarok és a lengyelek is kimennek az utcára, ha azt látják, hogy bajba kerül a demokrácia.
Die Welt
A konzervatív újság szembesíti két munkatársának véleményét, mivel egyikük úgy gondolja, hogy az EU-nak be kell keményítenie Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, a másik szerint viszont nem. Jennifer Wilton, aki a határozottabb fellépés híve, arra hivatkozik, hogy a magyar, a lengyel, de még a román kormány is javában építi át a jogrendszert és egyáltalán nem csupán kokettál a tekintélyelvűséggel. Magyarországon évek óta újabb és újabb törvényekkel kerítik be a független igazságszolgáltatást, a sajtó nagy részét a hatalom bedarálta, a kormánynak nem tetsző tudósokat és civil szervezeteket rendre lejáratják. De a bűnlistát még hosszan lehetne sorolni.
A szerző, aki már gyerekként szerelembe esett Magyarországgal, de annyira, hogy még a nyelvvel is birkózik, sajnálatosnak tartja, hogy az EU mégsem tesz évek óta semmit sem. Így a két kormány már elutasítja az alapértékek betartását, noha arra kötelezettséget vállalat a csatlakozáskor. A Bizottság arra hivatkozva totojázik, hogy nem kíván semmi olyat csinálni, ami további megosztottságot eredményezne. De éppen a közös értékek tartják össze az uniót. Azok védelme pont azt jelenti, hogy megakadályozzák a szakadást.
A másik oldalon Dirk Schümer kiemeli, hogy a magyar és a lengyel jogállam megmentésére Brüsszel keresve sem találhatott volna alkalmatlanabb időpontot. Hiszen a hatalomvágyó Kaczynski és Orbán számára az időzítés ideális, mármint hogy megtorpedózza a költségvetést és a koronaalapot. A Fidesz és a PiS felteheti azt a régi lemezt, hogy ők a brüsszeli önkény áldozatai. Úgy lépnek fel, mint tisztességes demokraták a kialakulóban lévő európai „Szovjetunió” ellen.
A kampány hajtóereje az EP, ám ezáltal pártpolitikai élt kap a hadjárat. Mert például miért nem ül a vádlottak padján Málta vagy Bulgária. Ily módon a polgárok szemében olyan kép alakul ki, hogy az unió magas lovon ül, de nem képes semmit sem elintézni. Szóval mielőtt Budapesten és Varsóban akar reformokat, az uniónak először a saját háza táján kellene rendet tennie.
Spiegel
Akinél a koronavakcina van, az irányítja a világot. Az első ellenszerek már a forgalmazás engedélyezésének kapujában állnak, egyes országok már régen milliárdos tételben foglaltak le belőlük. Másokra viszont az a veszély leselkedik, hogy függő helyzetbe kerülnek Oroszországgal, illetve Kínával szemben. Vagyis a vírus megváltoztatja az egész geopolitikát.
Mindenesetre a gyártás lehető leggyorsabb megszervezése, továbbá az elosztás és a beadás akkora logisztikai feladat, amekkorával még soha nem került szembe az emberiség. Aki először jut hozzá az ellenanyaghoz, az lépéselőnybe kerül a többiekkel szemben. Véget vethet a zárlatnak, megnyílhatnak az iskolák és vendéglők, beindulhat a gazdaság. És nagyobb lesz a befolyása annak, aki a legjobb vakcinát tudja felmutatni. Többet elérhet vele, mint a múlt században az ideológia segítségével.
Más kormányok viszont küszködhetnek, hogy egyáltalán hozzájussanak a szerhez, hiszen kiderült, hogy a világ mennyire önző. Jó hír ugyanakkor, hogy a WHO szerint jelenleg 48 készítményt tesztelnek, közülük 11 már az utolsó szakasznál tart. De hogy ezek közül bármelyik eljusson akár a földkerekség legtávolabbi sarkaiba is, ahhoz 15 ezer repülőjáratot kell megszervezni. Nem beszélve, hogy azért oltóállomások és felkészült szakemberek is szükségesek a beadáshoz.
Itt is az van, hogy a tehetősebb államok előnyt élveznek. Szakértők félnek, hogy a szűkös gyártási kapacitások miatt sok fejlődő állam legrosszabb esetben egészen 2024-ig nézheti a holdat. Már most látszik, hogy a világ két tömbre oszlik: a legfejlettebbek jutnak hozzá a leghatásosabb vakcinához, részben a szigorú hűtőlánc, részben a 20-25 dolláros egységár miatt. Ekkora összeget sok kormány egyszerűen nem engedhet meg magának.
Kína mindent elkövet, hogy kibővítse befolyási övezetét. Latin-Amerikában és Afrikában máris hiteleket kínál az oltás megvásárlásához. De emögött az is ott van, hogy mivel az ázsiai országban visszaszorították a fertőzést, odahaza nincs kin kipróbálni a vegyületet. Ezért több mint tucatnyi országgal máris teszt-, illetve gyártási megállapodást kötött.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.23.
New York Times
Az unió a sarkára áll a jogállam ügyében, miközben a magyar és a lengyel vezetés ellenszegül – írja a világ vezető lapjának vezércikke. Merthogy az EU évekig passzívan szemlélte, amint a két nacionalista kormány aláássa a demokráciát. Ám most Brüsszel végre megvonta a vörös vonalat és meghirdette, hogy támogatás csak azoknak a tagoknak jár, amelyek tiszteletben tartják a jogállami elveket. Ezek után azonban Magyarország és Lengyelország szégyentelenül bosszút állt és azzal fenyeget, hogy megvétózza a hosszú távú költségvetést, illetve a gazdasági újjáépítési csomagot, és mindent, hacsak a szervezet nem áll el szándékától.
A kihívást abba a szokásos panaszba ágyazták be, hogy az unió úgy viselkedik, mint az egykori szovjet hűbérurak. Az ilyesfajta érvelésnek azonban már régóta semmi hitele sincs, főként mivel a két vezetés azért boldogan felmarkolja a hatalmas támogatásokat. Orbán és a PiS cinikus reakciója illusztrálja, milyen messzire kerültek már a közösség alapeszményeitől. De nem zavarja őket, hogy azok érvényesítését országuk vállalta a belépéskor. Közös kutató intézetet kívánnak létrehozni, hogy harcoljanak a „liberális ideológia véleménydiktatúrája” ellen.
Főként a magyar miniszterelnök módszeresen dolgozik a bíróságok függetlenségének megnyirbálásán, a sajtó engedelmességének kikényszerítésén és a civil társadalom korlátozásán. A nacionalista Fidesz teljes mértékben kézben tartja az Országgyűlést, így Orbán kihasználta a járványt, hogy különleges felhatalmazást kapjon és annak révén mindaddig rendeletekkel irányítsa az országot, ameddig csak jónak látja.
Az EU jó ideje látja az illiberális sodródást, de az egyhangú döntéshozatal elve miatt nemigen tudott mit tenni ellene. Merkel vonakodik nyílt háborúskodásba kezdeni Orbánnal és Kaczynskival. Pedig rá kell kényszerítenie a visszakozásra a két országot. Hiszen ha azok meg tudják zsarolni a szervezetet, akkor mások is követnék a példát, lásd Szlovéniát, és nagy vereség érné a demokráciát. Nem véletlen, hogy a magyar vezető hangosan élteti Trumpot és olyanokkal áll össze, mint Bolsonaro, Erdogan vagy Steve Bannon.
De az EU végre megtalálta az eszközt, amivel kényszeríteni tudja az eltévelyedett tagokat, hogy térjenek vissza a nyugati demokrácia elveihez. A közösségnek világossá kell tennie, hogy kész bevetni ezt a fegyvert.
FT
A kommentár úgy ítéli meg, hogy magyar és lengyel részről kicsinyes önérdek vezérli az unióval kirobbant jogállami erőpróbát, de a többieknek határozottan szembe kell szállniuk Orbánnal és Kaczynskival. Szó sincs itt kelet-nyugati, konzervatív-liberális ellentétről, és nem is a régi, illetve új tagok közössége, vagy akár a nemzeti szuverenitás és a szövetségi elv került itt szembe. Még akkor sem, ha Budapest és Varsó úgy állítja be, mintha a készülő mechanizmus örve alatt a nyugati liberálisok ideológiai támadást indítottak volna a társadalmilag konzervatív és bevándorlás-ellenes értékek ellen.
Amit a két ország csinál, az sérti lakosságuk túlnyomó többségének érdekeit, ugyanakkor javarészt a két kormánypárt szűk törekvéseiből fakad. A magyaroknál az uniós pénzek Orbán családtagjainak és közvetlen embereinek a zsebét vastagítják. Így az élénk tiltakozást annak kell tekinteni, ami: egy nem működő politikai rendszer zavarának, az ágálásnak pedig nincs más célja, mint hogy hangot adjon a két túlhatalommal rendelkező főember személyes démonjainak és megszállottságának. Egyébként annyira nem működik a rendszer, hogy még csak nem is próbálják meg leplezni.
Orbán ismét előhozakodott az összeesküvés elmélettel, mármint hogy az EU Soros kottájából játszik, mert a bevándorlók befogadására akarja rákényszeríteni az országot. Ilyesmit nem mond egy jóhiszemű politikus. De nem szabad lebecsülni, hogy milyen súlyos következményekkel jár az ellenállás, aminek a kiindulópontja, hogy a politikus megszállja az államot. Ehhez megfelelő eszköz, hogy mind ő, mind Kaczynski úgy tünteti fel: csak a szuverenitást, a kereszténységet és a nemzeti identitást védelmezi.
Hiszen ha civilizációs viszállyá emeli az európai értékek ellenében, akkor ez megadja az annyira vágyott nagyságot a tekintélyelvűségnek, csak éppen az nem érdemli meg. Ebben a helyzetben Európának meg kell őriznie a hidegvérét. Ha ugyanis a földrész nem nyújt segédkezet a két rezsimnek, akkor azok csak rosszul járhatnak. Ha jobban megnézzük őket, azt látjuk, hogy gyengébbek, mint ahogy az első látásra tűnik. A jogállami kritériumokat ugyanis többségi döntéssel el lehet fogadni, hacsak a többség nem adja meg magát Orbán és Kaczynski rablótámadásának.
Azt kell csinálni, amit Verhofstadt javasolt: a segélycsomagot az ún. kiterjesztett együttműködés keretében, a magyarok és a lengyelek nélkül kell létrehozni. A budapesti és varsói vétó mögött kizárólag személyes érdekek húzódnak meg, de mindkét ország erősen függ Európától. Szóval, csak nyugi és gyerünk tovább, EU!
Süddeutsche Zeitung
A vezető német lap átvette a liberális lengyel Gazeta Wybocza kommentárját arról, hogy az EU-nak nem szabad gyengének mutatkoznia Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A két ország ugyan szokás szerint fenyegetőzik, de ez olyan, mintha válogatott sértéseket vágna a többiek fejéhez – a szólásszabadságra hivatkozva. Mindkettő azt állítja, hogy a jogállami kötelezettség igazolhatatlan támadást jelent a nemzeti szuverenitás ellen, amit már csak elvből is el kell vetni. De nem szabad felvizezni a feltételeket, mert az csak megerősítené a két rezsimet abban a hitben, hogy a zsarolással sikert érhet el. Valójában számukra az a fontos, hogy a szubvenciókat továbbra is zavartalanul terelhessék a saját zsebük felé.
Ágálásuk iránt mégis rokonszenvet tapasztalni a szervezetben, és a két lázadó a Brexit keserű tapasztalatai alapján abban bízik, hogy vagy beadja a derekát a német elnökség, vagy a Berlin után következő portugálok engednek, mert őket nagyon megviselte a járvány. De ha egyik sem kapható megalkuvásra, akkor a következő uniós elnök Szlovénia lesz, az meg Budapest és Varsó mellett áll. Orbán és Kaczynski szerencsejátékos és igen kitartó.
Ám a hazardírozás visszaüthet, mert a jogállami mechanizmus az első komoly fenyegetés volna Orbán korrupt üzelmei számára. Kaczynskival más a helyzet, mert Lengyelországban továbbra is viszonylag erős az igazságszolgáltatás a sajtó, valamint a civil mozgalom. És ha az EU keresztülnyomja a jogállami feltételeket, akkor a varsói erős ember nem tud hová visszavonulni.
Az Alkotmánybíróság által kimondott teljes abortusztilalom százezreket vitt az utcákra, és a károkat nem tudta enyhíteni a hálás, ám kompromittálódott katolikus egyház támogatása sem. Hirtelen kiderült, hogy a hatalom gyenge és sebezhető. A tempót Ziobro diktálja, akinek 18 képviselője nélkül megbukna a koalíció. Kaczynski pont azért vétózott, hogy visszaszerezze riválisától a szélsőjobbot és mutassa: a hazát támogatja a német beavatkozással szemben, aki felsorakozik a PiS mögé. Ez be is jönne egy egységes lengyel vezetés, illetve egy megosztott Európa mellett. De mi van, ha pont az ellenkezője az igaz?
Washington Post/Bloomberg
Timothy Garton Ash a belengetett magyar vétó után még inkább úgy látja, hogy Magyarország immár nem számít demokráciának, hanem hibrid tekintélyelvű rendszer, esetleg versengő autokrácia. Mindenesetre a magyar és a lengyel fenyegetés megrengette az uniót, hiszen Budapest és Varsó az egész szervezetet túszul ejti. Céljuk, hogy semmi sem zavarja meg az óriási uniós pénzek felvételét, noha közben folyamatosan mosnak alá két alapelvet, hogy ti. az EU demokráciák közössége, illetve, hogy a közösségi jog az összes tagra vonatkozik.
Márpedig – mutat rá az oxfordi professzor, az európai ügyek kiváló elemzője – ily módon létválságba kerül Brüsszel, bár a két renitens hatalom igyekszik úgy feltüntetni, hogy náluk minden rendben van a demokratikus szabályokkal. De ha bárki megvizsgálja a magyar viszonyokat, azonnal kiderül, hogy itt már szó nincs jogállamról. Orbán módszeresen lebontotta a demokratikus intézményeket, kihasználva az általános elégedetlenséget. Neki a hatalom és a pénz a legfontosabb. Időről időre pont annyi embert mozgósít, amennyi szavatolja neki a választási győzelmet.
Amúgy itt nem beszélhetünk kelet-nyugati törésvonalról, mert még a magyarok és a lengyelek majdnem háromnegyede is egyetért a támogatások és a jogállam összekapcsolásával. Az elemző azonban erősen tart attól, hogy az EU meginog és még inkább meggyengíti a tervezett mechanizmust. Pedig ez esetben az egész európai terv alapjai kerülnek veszélybe. Ám még nem késő, megálljt lehet parancsolni a Fidesznek és a PiS-nek.
A keményebb dió Magyarország, mert Orbán jóformán már mindent az uralma alá hajtott. De ebből nem következik, hogy örökre hatalmon maradhat. Éppen összeáll a magyar ellenzék és 180 fokos fordulat jöhet, ha a jogállam megkapja a kellő támogatást az uniótól. Csak keményebbnek kell lennie az európai és német vezetésnek, mert a magyar miniszterelnök kizárólag abból ért. A CEU-nak sem kellett volna elköltöznie, ha jött volna egy határozott hangú figyelmeztetés a Fehér Házból, továbbá Berlinből.
Ash sürgeti, hogy az EU mondja ki: Orbán és Kaczynski csupán kamuzik. Függetlenül attól, hogy az ilyen rezsimek régi jó szokása beleharapni abba a kézbe, amelytől enni kapnak. Hiszen Magyarország a bruttó hazai termék nagyjából 10 százalékára számíthat abból a hétéves költségvetésből, illetve újjáépítési alapból, amelyet éppen meg akar vétózni. Arról nem beszélve, hogy a lakosság többsége támogatja a tagságot.
De ha az unió nem tesz semmit, akkor a szervezet fokozatosan elerőtlenedik. Az viszont jó, hogy a magyarok és a lengyelek is kimennek az utcára, ha azt látják, hogy bajba kerül a demokrácia.
Die Welt
A konzervatív újság szembesíti két munkatársának véleményét, mivel egyikük úgy gondolja, hogy az EU-nak be kell keményítenie Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, a másik szerint viszont nem. Jennifer Wilton, aki a határozottabb fellépés híve, arra hivatkozik, hogy a magyar, a lengyel, de még a román kormány is javában építi át a jogrendszert és egyáltalán nem csupán kokettál a tekintélyelvűséggel. Magyarországon évek óta újabb és újabb törvényekkel kerítik be a független igazságszolgáltatást, a sajtó nagy részét a hatalom bedarálta, a kormánynak nem tetsző tudósokat és civil szervezeteket rendre lejáratják. De a bűnlistát még hosszan lehetne sorolni.
A szerző, aki már gyerekként szerelembe esett Magyarországgal, de annyira, hogy még a nyelvvel is birkózik, sajnálatosnak tartja, hogy az EU mégsem tesz évek óta semmit sem. Így a két kormány már elutasítja az alapértékek betartását, noha arra kötelezettséget vállalat a csatlakozáskor. A Bizottság arra hivatkozva totojázik, hogy nem kíván semmi olyat csinálni, ami további megosztottságot eredményezne. De éppen a közös értékek tartják össze az uniót. Azok védelme pont azt jelenti, hogy megakadályozzák a szakadást.
A másik oldalon Dirk Schümer kiemeli, hogy a magyar és a lengyel jogállam megmentésére Brüsszel keresve sem találhatott volna alkalmatlanabb időpontot. Hiszen a hatalomvágyó Kaczynski és Orbán számára az időzítés ideális, mármint hogy megtorpedózza a költségvetést és a koronaalapot. A Fidesz és a PiS felteheti azt a régi lemezt, hogy ők a brüsszeli önkény áldozatai. Úgy lépnek fel, mint tisztességes demokraták a kialakulóban lévő európai „Szovjetunió” ellen.
A kampány hajtóereje az EP, ám ezáltal pártpolitikai élt kap a hadjárat. Mert például miért nem ül a vádlottak padján Málta vagy Bulgária. Ily módon a polgárok szemében olyan kép alakul ki, hogy az unió magas lovon ül, de nem képes semmit sem elintézni. Szóval mielőtt Budapesten és Varsóban akar reformokat, az uniónak először a saját háza táján kellene rendet tennie.
Spiegel
Akinél a koronavakcina van, az irányítja a világot. Az első ellenszerek már a forgalmazás engedélyezésének kapujában állnak, egyes országok már régen milliárdos tételben foglaltak le belőlük. Másokra viszont az a veszély leselkedik, hogy függő helyzetbe kerülnek Oroszországgal, illetve Kínával szemben. Vagyis a vírus megváltoztatja az egész geopolitikát.
Mindenesetre a gyártás lehető leggyorsabb megszervezése, továbbá az elosztás és a beadás akkora logisztikai feladat, amekkorával még soha nem került szembe az emberiség. Aki először jut hozzá az ellenanyaghoz, az lépéselőnybe kerül a többiekkel szemben. Véget vethet a zárlatnak, megnyílhatnak az iskolák és vendéglők, beindulhat a gazdaság. És nagyobb lesz a befolyása annak, aki a legjobb vakcinát tudja felmutatni. Többet elérhet vele, mint a múlt században az ideológia segítségével.
Más kormányok viszont küszködhetnek, hogy egyáltalán hozzájussanak a szerhez, hiszen kiderült, hogy a világ mennyire önző. Jó hír ugyanakkor, hogy a WHO szerint jelenleg 48 készítményt tesztelnek, közülük 11 már az utolsó szakasznál tart. De hogy ezek közül bármelyik eljusson akár a földkerekség legtávolabbi sarkaiba is, ahhoz 15 ezer repülőjáratot kell megszervezni. Nem beszélve, hogy azért oltóállomások és felkészült szakemberek is szükségesek a beadáshoz.
Itt is az van, hogy a tehetősebb államok előnyt élveznek. Szakértők félnek, hogy a szűkös gyártási kapacitások miatt sok fejlődő állam legrosszabb esetben egészen 2024-ig nézheti a holdat. Már most látszik, hogy a világ két tömbre oszlik: a legfejlettebbek jutnak hozzá a leghatásosabb vakcinához, részben a szigorú hűtőlánc, részben a 20-25 dolláros egységár miatt. Ekkora összeget sok kormány egyszerűen nem engedhet meg magának.
Kína mindent elkövet, hogy kibővítse befolyási övezetét. Latin-Amerikában és Afrikában máris hiteleket kínál az oltás megvásárlásához. De emögött az is ott van, hogy mivel az ázsiai országban visszaszorították a fertőzést, odahaza nincs kin kipróbálni a vegyületet. Ezért több mint tucatnyi országgal máris teszt-, illetve gyártási megállapodást kötött.
FAZ
A vírus miatt Budapesti Fesztiválzenekar tavasz óta rendszeresen ellenőrzi a saját tagjait, és idáig hat fertőzöttet találtak. Ám azokat elszigetelték, mint ahogy azokat is, aki közvetlenül mellettük játszanak a társulatban, így sikerült megakadályozni, hogy elharapózzon a ragály. Erről Fischer Iván beszélt a lapnak. Elmondta, hogy a zenélés során nem lehet távolságot tartani, hiszen igen fontos, hogy a muzsikusok jól hallják egymást. De a próbák és fellépések előtt, illetve után természetesen mindenki maszkot visel és ügyel arra, nehogy túl közel kerüljön a többiekhez. De még koncerteken is előfordul, hogy a karmester és mások is felveszik a maszkot, ahogy a helyzet megkívánja.
A költségeket saját zsebből állják, de egyszer már egy hangverseny közönségét is tesztelték. A kísérlet most megszakadt, hiszen a zárlat miatt nincsenek fellépések. De a karnagy szerint a későbbiek szempontjából jó volna, ha lennének olcsó és a helyszínen alkalmazható vizsgálati módszerek. Azok ugyanis megmentenék a zenei életet. Az eddigi tesztek darabonként 30 euróba kerültek, de idővel a publikum is átvállalhatja költséget, ha lejjebb megy az ár. Vagy jó volna, ha beszállna az állam, ahelyett, hogy olyan koncerteket finanszíroz, amelyeket nem is tartanak meg.
Fischer Iván úgy számol, hogy a jövőben kevesebb koncertút lesz, ha csillapodik a járvány. Hogy a közönség visszatér-e, ahhoz az kell, hogy ne féljen a további fertőzéstől a zsúfolásig megtelt termekben. A zenekar vezetője ugyanakkor elmondta, hogy az állam jóvoltából a társulatok nincsenek veszélyben. Annál nagyobb bajba kerültek a szabadúszók, nekik az egész egzisztenciájuk megrendült. Fischer Iván úgy gondolja, hogy megmentésükre az EU-nak kellene közbeavatkoznia.
A vírus miatt Budapesti Fesztiválzenekar tavasz óta rendszeresen ellenőrzi a saját tagjait, és idáig hat fertőzöttet találtak. Ám azokat elszigetelték, mint ahogy azokat is, aki közvetlenül mellettük játszanak a társulatban, így sikerült megakadályozni, hogy elharapózzon a ragály. Erről Fischer Iván beszélt a lapnak. Elmondta, hogy a zenélés során nem lehet távolságot tartani, hiszen igen fontos, hogy a muzsikusok jól hallják egymást. De a próbák és fellépések előtt, illetve után természetesen mindenki maszkot visel és ügyel arra, nehogy túl közel kerüljön a többiekhez. De még koncerteken is előfordul, hogy a karmester és mások is felveszik a maszkot, ahogy a helyzet megkívánja.
A költségeket saját zsebből állják, de egyszer már egy hangverseny közönségét is tesztelték. A kísérlet most megszakadt, hiszen a zárlat miatt nincsenek fellépések. De a karnagy szerint a későbbiek szempontjából jó volna, ha lennének olcsó és a helyszínen alkalmazható vizsgálati módszerek. Azok ugyanis megmentenék a zenei életet. Az eddigi tesztek darabonként 30 euróba kerültek, de idővel a publikum is átvállalhatja költséget, ha lejjebb megy az ár. Vagy jó volna, ha beszállna az állam, ahelyett, hogy olyan koncerteket finanszíroz, amelyeket nem is tartanak meg.
Fischer Iván úgy számol, hogy a jövőben kevesebb koncertút lesz, ha csillapodik a járvány. Hogy a közönség visszatér-e, ahhoz az kell, hogy ne féljen a további fertőzéstől a zsúfolásig megtelt termekben. A zenekar vezetője ugyanakkor elmondta, hogy az állam jóvoltából a társulatok nincsenek veszélyben. Annál nagyobb bajba kerültek a szabadúszók, nekik az egész egzisztenciájuk megrendült. Fischer Iván úgy gondolja, hogy megmentésükre az EU-nak kellene közbeavatkoznia.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)