sZErző: Terminátor
A balliberális oldal teljes szétesettségét tökéletesen mutatta meg a Göncz temetés. Nincsenek emberek, nincsenek vezetők, nincs mondanivaló, nincs jövőkép és mindezek okán nincs semmiféle reményük a jövőre nézvést.
Romlott
és korrupt országot építettem nektek, most már, ha akarnám, sem tudnám
visszacsinálni. Bebetonoztam a hatalmamat, mamelukokat neveztem ki minden
posztra, és a rendszer már magától működik. Sőt: valójában csak magától
működik, beavatkozni lehetetlen. Egyre félelmetesebb és visszataszítóbb lett
minden. Pedig, én nem ezt akartam. Jó akartam lenni az emberekhez, adni nekik.
Megsimogatni a fejüket, hátba veregetni őket, a vállukat lapogatni. Azt
szerettem volna, hogy szeressenek. Jobb országot akartam a magyaroknak, szebb
jövőt. Most meg itt állok előttetek, a magam egyszerű, nemzeti szotyialista
valóságában. Félek tőletek, mert egyre többen tudjátok, hogy milyen vagyok. Én
is tudom, és ezért félek magamtól: fogalmam sincs, mire lehetek még képes. Szabaduljatok
meg tőlem. barátaim, mert rajtatok kívül jelenleg nincs erő, aki fel tudna
engem tartóztatni…
Milyen más út marad?
Tüntetés? Igen, az járható út. Óriási sikere volt például az internetadó elleni
demonstrációnak. Meg a… meg a… akárhogy visszagondolok, több nem jut eszembe.
Az internetadót készségesen visszavonták, na, győzött a nép, ilyen egy igazi
demokrácia. Aztán hoztak vagy három másik adót, amivel beszedik az internetadó
többszörösét. Szóval milyen úton induljak el? Dolgozzak, fizessek adót, legyek
törvénytisztelő állampolgár és éljek példamutatóan? Jaa, hogy mielőtt kimentem
külföldre akkor is így éltem és senkinek nem jutott eszébe, hogy példát vegyen
rólam. Ilyen példamutató élettel csúsztam egyre lejjebb. Mit tehetek én, a
kisember, hogy megváltozzon egy ország gondolkodásmódja? Hogy az állam ne
fejőstehénnek nézze a vállalkozót, hogy a vállalkozó ne rabszolgának nézze az
alkalmazottat és a melós ne burzsuj kizsákmányolót lásson a főnökében?