Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.12.05.
Az első rész végén azt ígértem, a következő részben arról írok, hogyan győzhető le a populizmus. De egyrészt ha lenne ilyen eszköz, már alkalmaznák, a nyilvánvaló tennivalók pedig (oktatás, demokratikus intézmények megerősítése) nagyon hosszú távon megoldások. A mai lecke ezért inkább arról szól, hogyan lesz már nagyon rövid távon még rosszabb a helyzet.
A poszt-igazság kora, amelyről az előző részben beszéltem, eddig arról szólt, hogy az emberek nem törődnek a tényekkel, mert az érzelmek fontosabbak. De most egy új korszakba lépünk, a poszt-valóság korába. Ahol már nem csak az a kérdés, hogy törődünk-e az igazsággal, hanem az, hogy egyáltalán meg tudjuk-e állapítani, mi az igazság.
A közösségi médiában eddig is léteztek botok (automatizált fiókok, amelyek hamis tartalmakat terjesztenek, kommentelnek, lájkolnak), de ezek primitívek voltak. Felismerhető mintázatok, sablonos szövegek, gyanús profilok. A platformok folyamatosan küzdenek ellenük, viszonylag sikeresen.
De az MI-alapú botok már nem primitívek. Olyan szövegeket írnak, amelyek emberibbek, mint sok valódi ember hozzászólása. Képesek kontextusba illeszkedni, vitatkozni, reagálni, profiljaik tökéletesen hitelesek, évekre visszamenő aktivitással, barátokkal, fényképekkel.
Egy facebook-poszt egy népszerű hírportálon, alatta százával kommentek, és lehet, ogy ezek nagy többsége már nem embertől származik. Mesterséges intelligencia írta őket, úgy programozva, hogy egy bizonyos narratívát erősítsenek. "Én is láttam ezt, valóban így van!" – írja egy profil, amely tökéletesen hétköznapi embernek tűnik. "Pontosan! Végre valaki kimondta!" – írja egy másik. Húsz, harminc ilyen komment, és az olvasó már úgy érzi, ez egy általános vélemény, ez egy konszenzus. Az MI nem hibázik úgy, ahogy a régi botok hibáztak, nem ír sablonosan, nem ismétli magát gyanúsan. Emberként viselkedik. Mert pontosan arra tanították, hogy embernek tűnjön.
Egy facebook-poszt egy népszerű hírportálon, alatta százával kommentek, és lehet, ogy ezek nagy többsége már nem embertől származik. Mesterséges intelligencia írta őket, úgy programozva, hogy egy bizonyos narratívát erősítsenek. "Én is láttam ezt, valóban így van!" – írja egy profil, amely tökéletesen hétköznapi embernek tűnik. "Pontosan! Végre valaki kimondta!" – írja egy másik. Húsz, harminc ilyen komment, és az olvasó már úgy érzi, ez egy általános vélemény, ez egy konszenzus. Az MI nem hibázik úgy, ahogy a régi botok hibáztak, nem ír sablonosan, nem ismétli magát gyanúsan. Emberként viselkedik. Mert pontosan arra tanították, hogy embernek tűnjön.
A nerben ez a fegyver elképesztő. Nem kell már valódi trollhadsereg, amely fizetésért kommentel, nem kell harcosok klubja, amelyik meggyőződésből. Nem kell koordinálni embereket, akik véletlenül el is árulhatják magukat. Elég néhány szerver, néhány jól betanított modell, és a közösségi média tele lesz olyanokkal, akik támogatják a kormányzatot, ünneplik a vezetőt, támadják az ellenzéket. A látszat szerint spontán, valójában tökéletesen irányítva.
És van egy még alapvetőbb veszély. Az MI nemcsak eszköz a populisták kezében, hanem maga is hozzájárul ahhoz a társadalmi környezethez, amely a populizmust táplálja. Az algoritmusok már ma is véleménybuborékokat építenek. A közösségi média azt mutatja neked, ami tetszik, mert így maradsz tovább a platformon. Az MI ezt a folyamatot hiperhatékonnyá teszi. Még pontosabban tudja, hogy mi köt le, mi hoz lázba, mi tart a képernyő előtt, és még pontosabban tudja, hogyan kell elvágni tőled mindent, ami megkérdőjelezhetné azt, amit hiszel.
És van egy még alapvetőbb veszély. Az MI nemcsak eszköz a populisták kezében, hanem maga is hozzájárul ahhoz a társadalmi környezethez, amely a populizmust táplálja. Az algoritmusok már ma is véleménybuborékokat építenek. A közösségi média azt mutatja neked, ami tetszik, mert így maradsz tovább a platformon. Az MI ezt a folyamatot hiperhatékonnyá teszi. Még pontosabban tudja, hogy mi köt le, mi hoz lázba, mi tart a képernyő előtt, és még pontosabban tudja, hogyan kell elvágni tőled mindent, ami megkérdőjelezhetné azt, amit hiszel.
A következmény: a társadalom darabokra törik. Nem csak politikailag (azt már ma is látjuk), hanem a valóságban is. Az emberek nemcsak más dolgokban hisznek, hanem más a valóságuk alapja. Amit te tényként ismersz el, azt én propagandaként látom, amit te bizonyítéknak tartasz, azt én manipulációnak. Nincs közös kiindulópont, nincs közös nyelv, nincs közös világ.
És ebben a széttöredezett világban a populista vezető virágzik. Mert ő nem próbál mindenkit meggyőzni, elég neki a saját törzse. És a törzsét az MI segítségével tökéletesen el tudja zárni minden zavaró információtól, minden ellenkező nézettől, minden kétségtől. Az MI minden eszközt, amit a populisták eddig is használtak (a személyre szabott üzeneteket, a dezinformációt, a véleménybuborékok építését, a párhuzamos valóságok teremtését), egy teljesen új szintre emel. Hatékonyabbá, gyorsabbá, láthatatlanabbá teszi. Olyan fegyvert ad a kezükbe, amely ellen a hagyományos védekezési módok (tényellenőrzés, médiaműveltség, intézményi kontroll) szinte tehetetlenek.
Az MI nem egyszerűen eszköz, amely a rossz kezekben veszélyes, hanem olyan technológia, amely maga formálja át a társadalmat oly módon, hogy az a populizmus virágzásának kedvez. A figyelemalapú gazdaság, a véleménybuborékok, a közös valóság felbomlása, mindez az MI térnyerésével csak erősödik.
Elméletben persze az MI használható lehetne a demokrácia védelmére is. Tényellenőrzésre, oktatásra, a manipuláció leleplezésére. De ehhez kellene politikai akarat, társadalmi konszenzus, erős intézményi háttér. Pontosan azok a dolgok, amelyek a populista rendszerekben hiányoznak. És amelyek a demokráciákban is egyre gyengébbek.
