2026. május 25., hétfő

ORBÁN NEM FOGJA MEGSÍRATNI SULYOK TÁVOZÁSÁT

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.05.25.



Miért nem mond le Sulyok Tamás? Mit próbál elérni az időhúzással az államfő, és milyen lehetőségei vannak Magyar Péter kormányának, ha valóban el akarja távolítani őt hivatalából? A KlikkTV elemző műsorában Horváth Gábor és Csillag István beszéltek az új politikai helyzet egyik legfontosabb kérdéséről: mi lesz azokkal az intézményekkel és vezetőkkel, akik az Orbán-rendszer alatt kerültek pozícióba.

A beszélgetés során kemény állítások hangzanak el az alaptörvény legitimitásáról, a jog és az erkölcs kapcsolatáról, valamint arról, hogy vajon lehet-e jogállami eszközökkel lebontani egy szerintük erkölcstelen rendszer intézményeit. A vendégek szerint Sulyok Tamás maradása nem pusztán személyi kérdés, hanem része annak a politikai játszmának, amelyben a Fideszhez kötődő kulcsszereplők – a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, a Kúria és az Alkotmánybíróság vezetői – megpróbálhatják akadályozni az új kormány munkáját.

Szóba kerül az is, hogy milyen történelmi és erkölcsi párhuzamok vonhatók egy diktatórikus rendszer lebontása és a jelenlegi magyar helyzet között. Csillag István a legendás „Vezeklés” című film példáján keresztül magyarázza el, miért tartja elfogadhatatlannak az Orbán-rendszer jogi alapjait, míg Horváth Gábor arról beszél, milyen politikai és társadalmi kockázatai vannak egy gyors elszámoltatásnak.

VILÁGTALÁLKOZÓ - LOVAS ROZI ÉS SZ. BÍRÓ ZOLTÁN (KLUBRÁDIÓ)

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTALÁLKOZÓ
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2026.05.23.



A műsor vendégei: Lovas Rozi és Sz. Bíró Zoltán.

HÚZÓS PODCAST / PRESSER, A NŐK, A SZÍV, A BANDÁK

HÚZÓS PODCAST
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2026.05.22.



Presser Gábor, a magyar popzene intézménye, Rónai Egon vendége. A beszélgetés látszólag egy maratoni koncertsorozatról szól, de valójában az előadóművész szívéről, lelkéről. Rajongóknak kötelező!

KAPUFA VAGY GIGASIKER? TÖRTÉNELMI FUTBALL VB-RE KÉSZÜL MIAMI! ÁTÍRJUK A SZABÁLYOKAT?

ITT VAN AMERIKA
Szerző: GOMBOS EDINA
2026.05.23.



Miami pár hét múlva a futballvilág egyik központjává válik. Június közepén elstartol a foci vb, amelyet Mexikóval és Kanadával közösen rendez az Egyesült Államok. Miamiban hét világbajnoki mérkőzésre készülnek, itt rendezik majd a többi között a bronzmérkőzést is. Miközben a szervezők gigantikus sport- és szórakoztatóipari eseménnyé próbálják formálni a tornát, halftime show-val és világsztár fellépőkkel, egyre többen beszélnek arról, hogy a méregdrága jegyek és szállások miatt elmaradhat a várt szurkolói roham. Pedig könnyen lehet, hogy a mostani lesz Cristiano Ronaldo, Messi és Neymar utolsó világbajnoksága. A videóban arról is beszélek, hogyan változtatta meg David Beckham az amerikai “soccer” világát. Majd együtt bejárjuk a vb legfontosabb helyszíneit, például elmegyünk a Hard Rock stadionhoz is, ahol megnézzük az előkészületeket.


MAGYAR PÉTER: A NEVÜKET SEM VÁLLALÓ, GYÁVA EGYKORI FIDESZES MINISZTEREK ALÁÍRÁS NÉLKÜLI LEVÉLBEN GYALÁZZÁK ORBÁN ANITÁT.

FACEBOOK
Szerző: MAGYAR PÉTER
2026.05.25.


A nevüket sem vállaló, gyáva egykori fideszes miniszterek aláírás nélküli levélben gyalázzák Orbán Anitát.

Azok árulózzák most Magyarország miniszterelnök-helyettesét, akik éveken keresztül elárulták a hazánkat és elárulták a magyarokat. Azok gyalázkodnak most gyáván, akik tálcán kínálták fel a csodaszép országunkat idegeneknek, azok, akik orosz hekkereket és idegen ügynököket hívtak segítségül.

Azt a női minisztert támadják és gyalázzák, akit ellentétben Szijjártó Péterrel nem véd hatvan TEK-es a magyar adófizetők pénzén. Azt a külügyminisztert próbálják megalázni, aki minden pillanatban a magyar emberekért és egy szuverén Magyarországért dolgozik.
Kedves gyáva, neveteket sem vállaló maffiózók!

Ne Orbán Anitát támadjátok és gyalázzátok! Ne ti végezzétek el a piszkos munkát! Szóljatok inkább a gyáván megfutamodó és nők szoknyája mögé bújó, bukott főnökötöknek, hogy itt vagyok én.

Ha mondanivalója van nekem, vagy a honfitársainknak, akkor szedje össze a bátorságát, játsszon nyílt lapokkal és vállalja a tetteiért a felelősséget!

ORBÁN ANITA: BELÜLRŐL LÁTTAM, HOGYAN VÁLTJA FEL A SZAKMAISÁGOT A LOJALITÁS, A HAZÁÉRT VALÓ MUNKÁT A VAGYONOK ÉS KIVÁLTSÁGOK MEGSZERZÉSE

FACEBOOK
Szerző: ORBÁN ANITA
2026.05.25.


Elolvastam a leveleteket. Nem volt könnyű olvasmány, elsősorban azért, mert pontosan emlékszem arra az időszakra, amikor még mindannyian hittünk abban, hogy a hazát szolgáljuk.

Egy dolgot fontos tudnotok: nem én változtam meg. Az a rendszer változott meg, amelyet ti a végsőkig védeni próbáltok. Éveken keresztül belülről láttam, hogyan váltja fel a szakmaiságot a lojalitás, az ország érdekét a személyes érdek, a hazáért való munkát pedig a vagyonok és kiváltságok megszerzése. És igen, egy ponton minden tisztességes embernek el kell döntenie, hogy tovább asszisztál-e ehhez, vagy vállalja annak minden személyes következményét, hogy nemet mond.

Ti árulásról beszéltek, de talán egyszer érdemes lesz őszintén feltenni a kérdést: az-e az áruló, aki jobban szereti a hazáját a politikai közösségénél - vagy az, aki cselekvően tett azért az Orbán-kormány tagjaként, hogy ezt a csodálatos országot kifosszák, tönkretegyék, megroppantsák.

Az pedig különösen sokatmondó, hogy miközben az ország valódi problémáiról - az eltűnt közpénzekről, a leépülő államról, a külföldi érdekek kritikátlan kiszolgálásáról - egyetlen szót sem írtok, hosszú bekezdéseken keresztül az én cipőmet, arckifejezésemet és személyemet elemzitek. Ez pontos látlelet arról, mi maradt abból a politikai közösségből, amely valaha a polgári Magyarország eszméjét tűzte zászlajára.

Ami pedig a szégyent illeti: Sokan szégyelltük magunkat az elmúlt években, igen. Sok magyar ember élte át az elmúlt években azt a megalázó érzést, amikor külföldön Magyarországról már nem a Nobel-díjasok, Puskás vagy Bartók jutott az emberek eszébe, nem a szorgalom vagy a szabadságszeretet, hanem az Orbán-kormány Európa-ellenessége, a korrupció, az oligarchák és a gátlástalan gazdagodás. Őszintén remélem, hogy egyszer majd ti is eljuttok oda, hogy felteszitek magatoknak a legegyszerűbb kérdést: valóban ezért esküdtetek fel Magyarország szolgálatára?

Ha van kérdés, amit egyszer mindannyiunknak fel kell tennünk magunknak, akkor az nem az, hogy ki maradt hűséges egyik vagy másik politikai oldalhoz. Hanem az, hogy hűek tudunk-e maradni Magyarországhoz. És én úgy szeretném végezni a munkámat, hogy minden egyes nap igennel tudjak válaszolni erre a kérdésre.

Orbán Anita
külügyminiszter

STADION A HÁTSÓ KERTBEN

EMBERISEG.HU
Szerző: EMBERISEG.HU
2026.05.23.



Lehet azzal vitatkozni, hogy erre a stadion-építési lázra szükség volt-e. Főleg határon túl. Egyszer egy videót megérdemel majd az is, hogy a lehetőség mellett kik jártak jól anyagilag ezekkel. És hogy lehetett-e volna másra is fordítani ezt a pénzt.

AGGASZTÓ A HELYZET A VELENCEI-TÓNÁL: KRITIKUS BEAVATKOZÁS SZÜKSÉGES, VÉGLEG KISZÁRADHAT!

PÉNZCENTRUM
Szerző: PÉNZCENTRUM
2026.05.24.



Aggasztó a helyzet a Velencei-tónál: alacsony a vízszint, egyre nagyobb a bizonytalanság, és sokan kérdezik, hogy mi lesz a tóval, ha nem történik komolyabb beavatkozás.

A CashTag most a Velencei-tónál járt, hogy vízügyi és horgászati szempontból is körbejárja, mi okozza a problémát. Megnéztük, mennyire számít rendkívülinek a jelenlegi állapot, milyen szerepe van a csapadéknak, a párolgásnak és a vízgyűjtő területnek, illetve miért nem olyan egyszerű vizet juttatni a tóba, mint ahogy elsőre tűnhet.

Az adásban szó lesz arról is, mit jelent az alacsony vízállás a halállományra, a horgászokra, a helyi turizmusra és a tó környékének gazdaságára nézve. Meddig tartható fenn a jelenlegi helyzet? Milyen beavatkozások jöhetnek szóba? És van-e még idő hosszabb távon megőrizni a Velencei-tavat?

00:00 - Felvezető 
01:21 - A Tó Vízállása 
02:46 - Horgászati Jelentősége 
05:35 - A Tó állapota 
08:49 - Okok és lehetőségek 
12:09 - Hosszútávú Megoldás 
16:38 - Hatás a Turizmusra 
17:50 - Jövő és Összegzés


Lásd még:


+




AZ ORBÁN-RENDSZER TIZENHAT ÉVE ALATT AZ EGYHÁZPOLITIKA A KÖZVAGYON, A LOJALITÁS ÉS A LELKI TEKINTÉLY SAJÁTOS CSEREÜZLETÉVÉ VÁLT.

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.05.24.


Az Orbán-rendszer tizenhat éve alatt az egyházpolitika a közvagyon, a lojalitás és a lelki tekintély sajátos csereüzletévé vált. Az úgynevezett történelmi egyházak egy része nem elszenvedője, hanem haszonélvezője és erkölcsi díszlete lett ennek a rendszernek: paloták, campusok, ingatlanok, támogatások és hallgatások rajzolják ki a korszak valódi térképét. Ez az írás nemcsak a pénzről beszél, hanem arról is, miként lehet egyházias nyelven elnémítani a lelkiismeretet...

BALOG ZOLTÁN NAGYKÉPŰEN EZT MERTE MONDANI: "NÁLAM MEGÁLL A TÖRTÉNET”

FACEBOOK
Szerző: PINTÉR SZABOLCS
2026.05.24.


A bicskei pedofilbotrány és a Sándor-palotában titokban aláírt elnöki kegyelem volt az a végső morális töréspont, ahonnan a Fidesz–KDNP bűnös, kirekesztő gépezete egyenesen a történelem süllyesztőjébe zuhant. Szociális szakemberként és romaként pontosan tudom, milyen az, amikor a kiszolgáltatottak könnyein gázol át a hatalom: Balog Zoltán álszent, háttérből irányított lobbija és Novák Katalin bukott államfő cinkos asszisztálása egy ország jövőjét és becsületét áldozta fel, így fogalmazott a Népszava.

Most azonban, a Tisza Párt győzelmével a rettegés helyét végre átveszi a kíméletlen elszámoltatás és a nemzetközi tekintély visszaépítése.

A NER éveken át tökélyre fejlesztette a cinizmust és a bűnpártolást. Amikor kiderült, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese, K. Endre elnöki kegyelmet kapott a fideszes hálózat csúcsvezetőitől, a társadalom elborzadva nézte a falazást.

Balog Zoltán református püspökként, köztársasági elnöki tanácsadóként a háttérből, suttogva járt közbe egy pedofil-segítő szabadságáért, miközben Novák Katalin rezzenéstelen arccal írta alá a gyalázatos dokumentumot, ahogy a Népszava is fogalmazott.

Nem a rábízott, állami gondozott, köztük mélyszegénységben élő védtelen roma gyermekek jogai érdekelték őket - Balog elmondása szerint megfeledkezett róla, hanem a saját elvbarátaik kimentése.

Amikor a botrány kirobbant, Novák Katalin kapkodó lemondása és Gulyás Gergely dadogó, „belső vizsgálatokat” ígérgető kormányinfói már nem tudták megfékezni a nép haragját. Orbán Viktor és bűntársai végleg hiteltelenné váltak.

De az elfedett bűnök kora lejárt. Melléthei-Barna Márton - TISZA , a Tisza Párt jogi bástyája és parlamenti frakciója Bujdosó Andrea Anna vezetésével az első hetekben megnyitotta a kapuit annak az új, kiterjesztett országgyűlési vizsgálóbizottsági rendszernek, amitől a volt hatalmasságok joggal rettegnek.

Melléthei-Barna Mártonék öt olyan kulcsfontosságú vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték, amelyek közvetlenül a kegyelmi botrány felelőseit, a gyermekvédelem rendszerszintű válságát és a közvagyon kimenekítését tárják fel.

Ami pedig a legfontosabb: az új szabályozás bűncselekménnyé nyilvánítja, ha valaki hazudik a parlamenti vizsgálóbizottság előtt.

Orbán, Balog és Gulyás többé nem bújkálhatnak titkosítások mögé, kénytelenek lesznek eskü alatt elszámolni minden egyes bűnükért a nyilvánosság előtt.

Miközben a hazai megtisztulást Dr. Görög Márta igazságügyi miniszter professzionális, tiszta szakmai munkája alapozza meg a jogalkotásban, a külpolitikában Péter Magyar miniszterelnök egy elképesztő, kelet-közép-európai sikertörténet alapjait rakta le.

Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel való varsói találkozója, majd a Christian Stocker osztrák kancellár által katonai tiszteletadással kísért bécsi látogatása világossá tette a világ számára, hogy Magyarország a putyini elszigetelődés helyett a nyugati világ befogadását választotta. Kelet-Közép-Európa új sikertörténete most kezdődik igazán.

Ez a diplomáciai offenzíva nem szimbolikus jópofizás, ez kőkemény gazdasági mentőöv.
Donald Tusk korábbi lengyelországi sikeres receptjét alapul véve Magyar Péter azonnal megkezdte a tárgyalásokat a Fidesz - KDNP által elbukott uniós források hazahozataláról is .

A tét hatalmas: a korábbi Fidesz - KDNP kormány gőgje miatt zárolt 19 milliárd eurónyi kohéziós pénz és a végleg elúszni látszó 400 milliárd forintos fejlesztési keret feloldása.
Nemzetközi hitelminősítők is azt jelzik, hogy a Tisza-kormány jogállami fordulata elindítja a pénzcsapokat.

Ezek az euró milliárdok nem luxus beruházásokra vagy magán alapítványokba vándorolnak majd, ahogy eddig, hanem közvetlenül a romokban heverő vidéki iskolák felzárkóztatására, a szociális szférában dolgozók bérrendezésére és a mélyszegénységben élő, szegregált roma közösségek valós integrációjára.

Magyar Péter külföldi sikerei és Melléthei-Barna Márton kíméletlen jogi elszámoltatása a garancia arra, hogy Magyarországon a politikus többé nem egy megfellebbezhetetlen, a kiszolgáltatottakból bűnbakot képző uralkodó, ők a nép tiszteletreméltó, számonkérhető alkalmazottjai.

Végre esélyt kapunk arra, hogy származásra, vallásra, nemi identitásra és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül mindannyian egyenlő, szabad polgárai lehessünk ennek a hazának.

MENYHÉRT ANNA: A TRAUMATÖRTÉNETEKET FÁJDALMAS ELMONDANI ÉS MEGHALLGATNI IS

QUBIT / TUDOMÁNY
Szerző: NAGY GERGELY
2026.05.25.


Amíg nincsenek biztonságos helyzetek, addig nemigen jönnek elő az áldozatok történetei. Pedig nemcsak az elmúlt 16 évet kellene feldolgoznunk, hanem a sokkal régebbi, befagyott traumáinkat is. Ehhez állami felelősségvállalásra és társadalmi együttműködésre is szükség lesz – mondja a traumakutató.

Egyre többen érzik úgy, hogy a választást követő eufória lecsengésével itt az ideje az elmúlt másfél évtized traumáiról is beszélni. A legkülönbözőbb csatornákon el is kezdtek áradni a történetek, de egyelőre zömmel nem az áldozatok hangját halljuk. Pedig nemcsak az elmúlt tizenhat évre, hanem jóval korábbra visszatekintve, az úgynevezett befagyott traumákról való beszédhez is lehetőséget kellene teremteni. Trianon, a világháborúk, a holokauszt, a kommunizmus és '56, a rendszerváltás, a generációkon át öröklődő hatásaikkal, sok vonatkozásban máig ki- és megbeszéletlenek. Magyar Péter miniszterelnökként tartott egyik első sajtótájékoztatóján kapott is arra vonatkozó kérdést, hogy a kormány tervez-e valamilyen infrastruktúrát kiépíteni ehhez a folyamathoz. Erre még nincs pontos válasz, miközben már indultak – egyelőre nem intézményes keretek között – az elmúlt tizenhat évet feldolgozó kutatói projektek.

Menyhért Anna kultúratudós, író, irodalomtörténész, a traumakutatás szakértője szerint azonban ahhoz, hogy el lehessen mondani a személyes történeteket, az első lépés a biztonságos helyzetek megteremtése volna. A Torinói Egyetem munkatársa cikkeiben, valamint blogján reagál az aktuális, magyarországi történésekre. „A mostani helyzet lehetőséget teremt arra, hogy a társadalmi traumafeldolgozásnak és prevenciónak Magyarországon először intézményes háttere legyen – írja egyik bejegyzésében. – Milyen eszközeink vannak erre? Állami felelősségvállalás, megszólalás, társadalmi együttműködés, civil, kutatási és oktatási projektek – minderre szükség lesz.”

A Bécsben élő kutató saját története is reflektál a humán tudományok itthoni helyzetére. Menyhért Anna az ELTE Trauma és Gender az Irodalomban és a Kultúrában kutatócsoportját vezette, mielőtt elhagyta az országot; 2016-tól az Amszterdami Egyetemen, később a bécsi Wiesenthal Holokauszt-Kutatóintézetben, a CEU Demokrácia Intézetében és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében dolgozott, majd a Firenzei Egyetemen volt vendégprofesszor. Menyhért emellett a Transdisciplinary Trauma Studies könyvsorozat társalapító szerkesztője, és sok egyéb tevékenysége mellett volt a fiatal írókat tömörítő, 2019-ben megszűnt József Attila Kör elnöke is...

„A FOLYÓ VIZÉT ITTUK, AMIBEN HOLTTESTEK ÚSZTAK” – IGOR PANICSEV ÚTJA A FESTÉSZETTŐL A BAHMUTI LÖVÉSZÁRKOKIG

TELEX
Szerző: KOPRIVA NIKOLETT
2026.05.25.


Igor Panicsev festő, kovács, katona, 1985-ben született Munkácson. 2023-tól az Ukrán Fegyveres Erők tagja, megsebesüléséig Bahmut megyében, a frontvonalon harcolt. Jelenleg Munkácson él, a hátvédben szolgál. Életéről, az élet-halál között húzódó frontvonalról, túléléséről, a PTSD megpróbáltatásairól beszélgettem vele.


Kétezres évek. Munkács, Mitraka utca. Négy éves vagyok. Szüleim örökbe fogadnak egy tizenöt éves fiút, Istvánt. Bátyám rajztehetsége feltűnő. Garázs fölötti kis, alacsony mennyezetű házunkban gyakran serceg a grafitceruza. Édesapámmal skiccek, vázlatok, tusrajzok sorát gyártják. Amikor nem vagyunk otthon, István olykor vendégül látja barátját, Igort. A garázsba is beosonnak, ahol halomban hevernek a festéktubusok, ecsetek, vásznak, festőládák. A fiatal vendéget megigézi az olajfesték illata, a vásznakon életre hívott alakok. Ő is festeni kezd, rövidesen felvételizik az Kárpátaljai Művészeti Főiskolára (2017-től Kárpátaljai Művészeti Akadémia, helyszíne Ungvár – a szerk.). Huszonhat év telik el. Messze vagyok a garázs fölötti ház valóságától. István évek óta Skóciában él, nem tartjuk a kapcsolatot.

Igor Panicsev munkácsi festő, aki 2023-tól megsebesüléséig a frontvonalon harcolt, megjárta az orosz-ukrán háború lövészárkait. Túléléséről, a PTSD megpróbáltatásairól beszéltünk vele...

CONCORDE PODCAST - A MAGYAR ÉS A GLOBÁLIS ENERGIABIZTONSÁG

CONCORDE PODCAST
Műsorvezető: JÓNAP RICHÁRD
2026.05.25.



A Concorde Podcast aktuális adásában eredetileg tisztán a magyar energiabiztonságra kívántunk fókuszálni. Azonban ahogyan az adás elején a jelenleg kötelező módon a Hormuzi-szorostól indítottuk el a beszélgetést, ez a mai műsor egyszerre lett egy világkörüli utazás az induló gócponttól az amerikai palagáz mezőkön át az európai és orosz LNG terminálokig és egy a szinte teljes magyar energiahelyzetet is áttekintő diskurzus. Így lett ez az energiabiztonság kérdését a teljes világtól a magyar egyénekig leérő adás. 

A mai műsorban Holoda Attila energetikai szakértővel Jónap Richárd beszélget.


RAJK JUDIT: (ZENE)AKADÉMIAI SZABADSÁGUNK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: RAJK JUDIT
2026.05.22.


...Ezt a cikket a Fundamentum folyóirat, valamint Halmai Gábor és Majtényi Balázs felkérésére kellett volna megírnom egy évvel ezelőtt, de a Zeneakadémia napi ügyei másfele vittek. Most, ebben a rendszerváltó korszakban mégis úgy érzem, rövid számvetésre érdemes küzdelmünk. Mert élünk. Túléltük. Emelt fővel, az intézményhez méltón. Patetikus, de tény és öröm, na és megkönnyebbülés. Azért sikerült mindez, mert közösen összefogva ellenálltunk a szerkezeti átalakításoknak, a fenntartói autokráciának, a politikai nyomásnak, és következetesen elkerültük a modellváltást, annak minden formáját. Egyetemünk alapító okiratába csak azok a felsőoktatási törvény kötelezte változások lettek átvezetve, amiket a kormány folyamatosan, saját lerabló magánosítási igényeinek megfelelően módosított, de nem váltunk alapítványi egyetemmé, így megmaradtak jelentős és nagy értékű, Budapest városképéhez hozzátartozó ingatlanjaink (a Zeneakadémia épülete, a Régi Zeneakadémia, a Nemzeti Zenede Semmelweis utcai épülete vagy Kecskeméten az ötven éve a XVI. századi ferences kolostor épületében működő Kodály Intézet), megmaradtak gyűjteményeink (a Liszt és a Kodály Múzeum, nagy szerzőink egykori lakhelyeiből kialakított lakásmúzeumaink), kutatóműhelyeink, koncerttermünk és koncertközpontunk, és a legfontosabb: szakmai integritásunk. Szenátusunk több pályázati kiírás alapján, nagy csatában független rektort választott, kétszer is megakadályozva a fenntartó minisztérium jelöltjeinek kinevezését. (Erről épp az ÉS hasábjain Kenesei István számolt be részletesen Rektorok cérnaszálon című cikkében – 2025/17., ápr. 25.)
*
A liszti tradíciókra visszavezethető, nagyszámú egyéni és kiscsoportos (tehát finanszírozási szempontból bizony drága) tanórából álló oktatásunk minden fenntartói ellenszéllel szemben sikeres, folyamatosan a nemzetközi rangsorok élén szerepelünk, legjobbként a magyar felsőoktatási intézmények között, megelőzve a világ sok neves és sokkal jobb kondíciókkal rendelkező zenei intézményét. A Zeneakadémia oktatói és dolgozói következetesen elkötelezettek voltak, és többször, több ügy mentén kiálltak a tudomány, a művészeti élet szabadsága és a tanszabadság mellett. De ez súlyos következményekkel is járt.

Tartós és folyamatos lett a konfliktus az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), később a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetőivel, ennek következményeként a fenntartásunkért felelős minisztérium minden eszközzel megpróbálta ellehetetleníteni az intézményt. Munkánkat lebecsülték, sajtóhadjárat indult ellenünk, az egyetem mind a mai napig súlyos alulfinanszírozással küzd, és a leköszönt kormány miniszterei (Csák, Hankó) mint a fenntartó képviselői folyamatosan elutasították a bérrendezést, miközben olyan összegekkel támogatták meg a zenei (?) élet több szereplőjét, amikről a Zeneakadémia álmodni sem mer. A héten nyilvánosságra került, a Hankó Balázs által „kulturális célra” adományozott milliárdokból nemcsak egyetemünk és a hozzánk tartozó Bartók Konzi hangszerparkját lehetett volna olyan szintre emelni, mint amit ez a két oktatási intézmény kiemelt oktatási feladatai miatt megérdemelne, hanem még zeneiskolai hangszerfelújítások is belefértek volna. Nagy hírű Zeneakadémiánk évekig kizárólag csak az oktatók és dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően tartotta meg elismert szerepét a hazai és nemzetközi felsőoktatási rangsorban. Ma egyetemünkön egy nyelveket beszélő, doktori fokozattal bíró egyetemi adjunktus és egy (munkáját egyébként makulátlanul végző) takarító bruttó munkabére a bértáblában azonos. Nehéz leírni, de bizony, ami fiatal oktatóink fizetési lapján szerepel, az a garantált diplomás bérminimum: bruttó 373 200 Ft. Ez az összeg az elmúlt években máshol – olvassuk – napidíj volt...

Kevesen tudják, mert muzsikusként, művészként nem ezzel szeretünk szerepelni a hírekben, milyen sokszor hozott Szenátusunk okos és higgadt döntést. Nem politikai, hanem morális alapon, tudván és felmérvén, mire kötelez örökségünk, az a szellemi, tárgyi és ingatlanvagyon, ami magát a Zeneakadémiát jelenti.

Most, amikor esély és ígéret van arra, hogy a kultúra és az oktatás visszakerül a kormányzati prioritások közé, fontosnak tartom rögzíteni mindezt, és emlékeztetni az elmúlt évek küzdelmeire, arra, hogy muzsikálás és oktatás mellett mi mindenre kellett időt, energiát és civil kurázsit tartalékolnia a Zeneakadémia polgárainak.

Először 2011-ben alakult ki válsághelyzet, amikor költségvetésünkből 228 millió forintot zárolt az akkor még Nemzeti Erőforrás Minisztériumának hívott fenntartó, és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost küldte vizsgálódni. Csődhelyzet alakult ki, bizonytalanná vált a Zeneakadémia felújítás alatt lévő épületének elkészülte, főigazgatónk lemondott, az akkori rektor, Batta András a helyzetet kényszerből úgy oldotta meg, hogy miniszteri biztost kért maga fölé a rendkívül súlyos pénzügyi helyzet kezelésére.

2015-ben, a fékek és ellensúlyok nélkül működő kormányzati struktúrát miniben leképező, ezért súlyosan megkérdőjelezhető kancellári rendszer bevezetését követően nem sokkal elértük, hogy Orbán Viktor rövid működés után felmentette a Zeneakadémia első kancellárját, Kupper András volt fideszes képviselőt, akit Balog Zoltán nevezett ki. A kancellár ellen egységesen lépett fel a Tanszékvezetői Tanács, a Hallgatói Önkormányzat és a Szenátus is, miután szakmailag alkalmatlannak tartottuk a Kupper által benyújtott Szervezeti és Működési Szabályzat módosításait, mely csorbítani kívánta a rektor és a szakmai vezetés jogköreit. Ne feledjük, a kancellár az egyetemen belül senkinek és semmilyen testületnek nem tartozik felelősséggel, a fenntartó kinevezettje és kinyújtott keze, jogköre, mivel a kassza őre, szinte korlátlan. Az együttműködés sok esetben a személyes kapcsolatokon is múlik – eddig öt kancellárral együtt élve ebben sokféle tapasztalatot szereztünk –, ez jogi garanciákat nem ad(hat), így a rendszer önmagában az autonómia korlátozásának kérdését feszegeti...

2019-ben, a kormány modellváltási programcsomagja meghirdetésekor egyetemünk önállósága került veszélybe, amikor a fenntartó terve szerint összevonták volna a Magyar Képzőművészeti Egyetemet (MKE), a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet (Zeneakadémia), a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) és a Magyar Táncművészeti Egyetemet (MTE). A Zeneakadémián az Állami Számvevőszék vizsgálatot kezdeményezett, ennek mentén próbáltak nyomást gyakorolni ránk. A tervből aztán nem lett semmi, a MOME-t elsőnek darálták be az új alapítványi struktúrába. Emlékszem a Covid alatti zoom-beszélgetésekre, amelyekben az ottani szakszervezetis kollégák tapasztalataikat megosztva sok tanácsot adtak a modellváltás ellen még küzdő egyetemeknek (SZFE, MKE, LFZE) a túléléshez és az ellenálláshoz, a Szenátusban képviseleti joggal bíró szakszervezeti alapszervünk megerősítéséhez.

2022-től – annak ellenére, hogy abban az évben a Zeneakadémia a magyarországi egyetemek közül egyetlenként a száz legjobb közé került a QS-rangsorban, 2026-ban már a szakterületi rangsorban az EU-s intézmények között a 4. helyen állunk – újból folyamatos támadások érkeztek felénk a fenntartótól, nem titkoltan azzal a céllal, hogy alapítványi formába kényszerítsenek bennünket.

Szenátusunk legjelentősebb tette volt a 2022 decemberében meghozott 131/2022. (12.13.) sz. határozat, álljon itt szó szerint: „Figyelembe véve, és mérlegelve a felsőoktatás átalakításának eddigi tapasztalatait, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szenátusa – egyhangúlag – nem támogatja az egyetem esetleges modellváltását.” A határozatot az akkori kancellár, Szentgyörgyvölgyi László Zoltán is megszavazta. Felmentették, és megérkezett helyére Kotán Attila Bertalan, akit az államigazgatásban eltöltött, meglehetősen konfliktusos életútja alapján a Magyar Narancs egyik akkori cikke „a takarító” jelzővel illetett. Vezetési stílusa miatt állandósultak a konfliktusok, nem volt elfogadott költségvetésünk, elindult az elvándorlás. A Szenátus, az oktatók és a Hallgatói Önkormányzat egységesen és folyamatosan ellenállt az általa képviselt miniszteri terveknek. 2023 nyarán 223 oktató (ami majdnem a teljes oktatói létszám) tiltakozásának eredményeképpen sikerült visszavonatni egy súlyosan diszkriminatív rektori kiírást, később pedig megakadályozni, hogy a miniszter jelöltje, az MMA által művészi teljesítménye alapján egyéni eljárásban nagy hirtelen egyetemi tanárrá emelt Keller András rektor legyen. Kitartásunk és érdekérvényesítésünk oly erős volt, hogy a végén Kotán kancellár is távozott, nyilvánvalóan nem önszántából.

Az alapítványosítás nem jött létre, de más módon volt próbálkozás az ingatlanportfóliónk átalakítására. Több körben tárgyalta és végül határozottan elutasította Szenátusunk azt a miniszteri kezdeményezést, mely interaktív látogatóközponttá és kávéházzá alakította volna a Régi Zeneakadémia épületét, a Liszt Múzeumot és az épületben működő nemzetközi hírű kutatókönyvtárunkat, negligálva, hogy az épületben oktatás is folyik. Erre a projektre még tanácsadó testületet is létrehoztak, melynek a Zeneakadémia részéről kizárólag a kancellár volt tagja, de tevékenyen részt vett benne az MMA akkori elnöke, Vashegyi György, és a Magyar Zenei Tanács vezetője, Zsoldos Dávid is. Motorja az ötletnek az a Csák János munkatársaként is dolgozó Kósa Margó volt, akinek ingatlanügyekkel foglalkozó cégei ellen – a K-Monitor és az atlatszo.hu oknyomozó cikkei szerint – jelentős számú végrehajtás folyt. Említésre méltó és fontos, hogy Csák miniszter mögött már akkor ott tevékenykedett felsőoktatásért felelős államtitkárként Hankó Balázs, aki meghatározó figurája volt a Zeneakadémia kivéreztetésének. Később, miniszterként különösen.

2025-ben a bűnünk az volt, hogy egy újabb rektorválasztási körben is következetesen ragaszkodtunk ahhoz a jogunkhoz, ami egyébként a felsőoktatási törvényben is rögzített, nevezetesen, hogy Szenátusunk válasszon rektort. Mindezt megtetéztük azzal, hogy a miniszter jelöltjével szemben, akinek pályázata sok-sok szempontból bizony nem volt makulátlan, saját jelöltet is állítottunk. Hankó bízott abban, hogy működni fog a kézi vezérlés. A több körben lezajló, nyilvános rektorválasztó szenátusi ülésen a minisztérium delegáltja a telefonjáról olvasta fel a miniszter Amerikából küldött fenyegető üzeneteit, a konzisztórium egyik, a miniszter által delegált tagja, a zenei élet ismert figurája pedig egyenesen kortesbeszédet tett a Hankó által favorizált Kelemen Barnabás mellett, jelezve a Szenátusnak, hogy pénz csak akkor lesz, ha Kelemen mellett voksolunk. És valóban, a miniszteri prókátornak igaza volt, jött a büntetés, pénz nem lett. De egy hosszú drámai szavazási folyamat után, Farkas Gábor zongoraművészt megválasztva lett saját rektorunk, és megmaradtunk annak, aminek Liszt Ferenc százötven éve alapított minket, az ország egyetlen, kiemelt zenei és kulturális feladatokat ellátó állami intézményének, a Zeneakadémiának.

Ha végigtekintünk a 2026. április 12. óta eltelt pár hétben a modellváltott egyetemeken végigsöprő válságsorozaton, jól érzékelhető, hogy a propagandával, zsarolással, hazugságokkal és megalapozatlan pénzügyi ígéretekkel végbevitt, öncélú, elsősorban a tulajdonszerzésre irányuló alapítványosítás, a kormányzati önkény, a megbukott kormány kegyeltjeinek játékteréül szolgáló struktúra, valamint a jogi garanciák hiánya milyen ingatag helyzetbe hozta a magyarországi felsőoktatás egészét. A szemünk előtt zajlik több összeomlás, vagy legalábbis súlyos repedések a rendszerben, gondoljunk csak az SZFE-n (Vidnyánszky), a győri Szent István Egyetemen (Palkovics), a kecskeméti Neumann János Egyetemen (Matolcsy), a Metropolitan Egyetemen (Matolcsy és tsa), a MOME-n (Böszörményi-Nagy) vagy a Budapesti Corvinus Egyetemen (Hernádi) a napokban történt lemondásokra, tiltakozásokra, gazdasági beborulásokra. A sokat idézett bibói gondolat, hogy hazugságra nem lehet rendszereket építeni, sajnos vagy szerencsére most is beigazolódott, ám az elmúlt tizenhat év a jövő generációjának tudását megalapozó egyetemi rendszerünket is beáldozta. Kevés kivétellel. Ott nem tudott csak mélyreható nyomokat hagyni, ahol a közösségben erősen működött a civil kurázsi, a belső mérce, a közös ügyért való küzdelem, az universitas filozófiai és morális elve. (És tudom, az igazsághoz ez is hozzátartozik, hogy egy kis létszámú egyetemen, nyilvánossághoz szokott, reflektorfényben álló művészekként, könnyebb volt az érdekérvényesítés, mint a nagy tudományegyetemeken dolgozó kollégáknak.) Azonban bosszúból az állam olyan minimálisan finanszírozott működési kereteket adott ezeknek az egyetemeknek, hogy ez nem tartható tovább. A jogviszonyok rendezése, a szerkezet stabilitása és azonnali financiális segítség kell, értő, odafigyelő és hosszú távú, hogy működésünk, oktatóink, dolgozóink munkája meg- és fenntartható legyen...

„VOLT MINDEN: AUTÓS KÖVETÉS, MEGFIGYELÉS, LEHALLGATÁS, VEGZÁLÁS” – KARÁCSONY GERGELY A KORMÁNYZATI LEJÁRATÓKAMPÁNYOKRÓL

ÁTLÁTSZÓ / ELMÚLT 16 ÉV
Szerző: BODOKY TAMÁS
2026.05.22.


A Ripost volt újságírójának interjújára reagálva a főpolgármester azt mondta az Átlátszónak, hogy ami ebben elhangzott, az csak a jéghegy csúcsa: az elmúlt években követték, megfigyelték, lehallgatták, kollégáit és családtagjait is szekálták, nettó hazugságokat és kamuügyeket terjesztettek róla, és a lejárató akciók hitelesítése céljából a nyomozó hatóságokat is felhasználta a kormánypropaganda. Mártha Imre és Korányi Dávid is reagáltak arra, hogy célpontként nevesítették őket, Farkas Örs mossa kezeit, a Mediaworks és Ómolnár Miklós pedig hallgatnak.


Forgács Ágnes, a Ripost volt munkatársa a Tisza Párt titkos megfigyeléséről szóló cikkünk után kereste meg az Átlátszót, hogy beszámoljon arról, hogyan működött belülről az a kormányközeli propagandagépezet, amelynek éveken át maga is része volt. Interjúnkban részletesen beszélt arról, hogyan lett bulvárújságíróból politikai lejáratóanyagokon dolgozó kormánypropagandista.

A volt Ripostos arról is beszámolt, hogyan kaptak „fentről” megrendeléseket, milyen tikosszolgálatinak tűnő aktákból és felvételekből dolgoztak, kiket kellett hetekig követniük, fotózniuk, megfigyelniük, és hogyan ültették át a bulvárújságírás módszertanát a Fidesz politikai ellenfelei elleni kíméletlen lejáratókampányokba.

Forgács az Átlátszónak azt mondta: azért akarta elmondani a történetét, mert szerinte a nyilvánosságnak tudnia kell, hogyan működött a propagandagépezet, és kik felelősek azért, hogy „ide süllyedt a magyar sajtó jobboldali része”. Visszatekintve azt mondja: 2015-ig újságírónak tartja magát, 2015 után viszont már propagandistának...

...Az interjú megjelenése után körkérdést küldtünk a propagandista által nevesített egykori „célpontoknak”, akiket a Forgács által részletesen leírt lejáratókampányokkal támadtak.
Karácsony Gergely: a propaganda lejárató akcióinak hitelesítése céljából a nyomozó hatóságokat is felhasználták

Karácsony Gergely budapesti főpolgármester a megkeresésünkre válaszolva azt mondta, hogy

„Az én személyes tapasztalataim ennél sajnos még szélesebb körűek. A propagandasajtó változó intenzitású, de folyamatos »érdeklődését« volt szerencsém élvezni, mióta főpolgármesterré választottak. Volt ebben minden: autós követés, megfigyelés, titkosszolgálati eszközök használata, lehallgatás, vegzálás, nettó hazugságok terjesztése, orosz módszertan szerinti kreált kamuügyek, kollégáim és családtagjaim szekálása, Megafontól M1-en keresztül a Riposton át a Metropolig. A helyzetet súlyosbítja, hogy a propaganda lejárató akcióinak »hitelesítése« céljából a nyomozó hatóságokat is felhasználták; nehezen feledhető pillanat, amikor házkutatást tartottak a Városházán, és még súlyosabb, hogy a helyettesem magánlakásában is azután, hogy egy ordítóan kamu lejáratásban valaki kitalálta, hogy eladtuk a Városházát. Azt a Városházát, ahonnan ezt a választ is írom. Szóval igen, a tapasztalataim egybevágnak az elhangzottakkal, és még azon is túlmutatnak. Emlékszem arra is, amikor a családomat megfigyelő autóhoz odamentem és beköszöntem a benne ülőknek, az az interjú alapján derült ki számomra, hogy a »Hello, srácok« megszólítás nem teljesen volt adekvát, hiszen ezt a lélekpusztító feladatot egy hölgy vállalta a Ripost részéről.”

❓MIÉRT EGY KÁRPÁTALJAI GYERMEKOTTHON KAPJA A BUKOTT FIDESZES POLITIKUSOK VÉGKIELÉGÍTÉSÉT, MIÉRT NEM EGY MAGYARORSZÁGI?

FACEBOOK
Szerző: PERINTFALVI RITA
2026.05.16.


Lehet, most nem leszek népszerű. De nem érdekel, akkor is vitára bocsátom ezt a témát. Mivel Magyar Péter miniszterelnök megmondta: nem fogja kifizetni Orbán Viktor és a bukott Fidesz-KDNP-és miniszteri kar végkielégítését, ezért azok előre menekültek. S felajánlották ezt a pénzt egy kárpátaljai egyházi kötődésű, pontosabban református gyermekotthonnak. Nekem ezzel komoly problémáim vannak, a kételyeimről nem is beszélve!

Összesen közel 350 millió forintról van szó, ami Orbán, Gulyás, Lázár, Rogán és a többi bukott miniszter végkielégítése. Amit soha nem fognak megkapni. Nagyon helyes, hogy Magyar Péter ezt nem fizeti ki nekik! Ne is kapják meg, hiszen egy tönkre tett, kizsigerelt országot hagynak maguk után. Ilyen munka végeztével nemhogy végkielégítés nem jár, hanem konkrétan börtön járna! Hiszen nem sáfárkodtak jól a rájuk bízott kincsekkel. Nem szaporították, gazdagították az országot, hanem élős:ködőként kizsákmányolták és elszegényítették. Tevékenységük révén kizárólag ők, a perepu:ttyuk és oligarcháik gazdagodtak. Ezért nem jár semmiféle végkielégítés!

Nagyon komoly összegről van szó tehát, ami bárhova is megy, ott igen nagy szolgálatot fog tenni. Mennyire ironikus, hogy az orbáni rezsim bukásában éppen az játszott döntő szerepet, hogy a közvélemény tudomást szerzett a magyarországi gyermekotthonok minősíthetetlen állapotáról és az ott végbement, kiskorúak sérelmére elkövetett sorozatos bántalmazásokról, elhanyagolásról (kód neve Bicske és Szőlő utca) és most a leköszönő miniszterelnök és maffia csapata újra kijátssza ugyanezt a kártyát. De!

Nem ám egy magyarországi gyermekotthonnak, vagy mondjuk a magyar gyermekvédelmi rendszernek adják ezt a pénzt, ahol iszonyú szükség lenne rá, hanem odaadják egy kárpátaljai református intézménynek! És most nem Kárpátalja ellen beszélek. Hanem arról beszélek, hogy az anyaországi gyermekvédelem olyan rettenetes helyzetben van, hogy minden fillér kiadása, amit nem erre a célra, hanem bármi másra megy, égbekiáltó bűn! Istenem, mennyi, de mennyi pénzt adtak oda a 16 év alatt is más országoknak!

Az elmúlt másfél évtizedben több száz milliárd forintnyi közpénz áramlott a szomszédos országok magyarlakta területeire a Bethlen Gábor Alapon keresztül. Elsősorban azzal a céllal, hogy ezek a pénzek politikai befolyást szerezzenek, konkrétan szavazatokat! Ukrajna (Kárpátalja), Románia (Erdély), Szerbia (Vajdaság), Szlovákia (Felvidék): Óvodák és iskolák építése, egyházi intézmények támogatása, kulturális szervezetek fenntartása, valamint gazdaságfejlesztési csomagok. Ezen kívül ömlött a pénz Hungary Helps Programon keresztül a Közel-Keletre (Irak, Szíria, Libanoni Köztársaság, Jordánia), Afrikába (Csád, Ghána, Nigéria, Kenya, Etiópia, Benin), Dél-Amerikába és Ázsiába. Több mint 60 ország kapott pénzt, 500 projekt keretein belül 40-45 milliárd forint!

És kérdezem mennyi pénzt fordított a magyar kormány 2010 és 2026 között arra, hogy a magyarországi gyermekotthonokat és gyermekvédelmi hálózatot rendbe rakja? És mit is értek el vele? Mit tudtak kezdeni a gyermekotthoni nevelők, pszichológusok és szakápolók bérével és az amiatt kialakult óriási fluktuációval és szakemberhiánnyal? Mit segített az, hogy az állam a saját fenntartású gyermekotthonok jelentős részét (bútorostul, épületestül) átadta a történelmi egyházaknak (katolikus, református, evangélikus egyház, Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató)? És kinek lett az jó, hogy az egyházi fenntartók magasabb állami normatívát és kiegészítő támogatásokat kaptak a működtetésre, mint a megmaradt állami Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) intézményei?

2026. május 16-án ott tartunk, hogy a magyarországi gyermekvédelmi rendszer szinte működésképtelen és erre ezt a 350 millió forintot is odaadják egy kárpátaljai református intézménynek!

Mert ugye itthon már minden annyira tökéletes!

Mondjuk nekem minden egyházi fenntartású intézménnyel kapcsolatban súlyos problémám van, mert ezek pénzügyi működése pont úgy átláthatatlan, mint az egyházak működése maga.

Kíváncsi vagyok ebből a 350 millióból mennyit illik majd visszacsurgatni? Esetleg kérdezzük meg Balog pátert?

Mit gondoltok?

2026. május 24., vasárnap

KI KICSODA AZ ÖTVENÖT ÁLLAMTITKÁR KÖZÖTT?

TELEX
Szerző: ARADI HANGA ZSÓFIA
2026.05.24.


Vasárnap kinevezték mind az ötvenöt államtitkárt, így a korábban megnevezett közigazgatási államtitkárokkal együtt már végleges, kik fognak dolgozni a tizenhat miniszter alatt a Tisza-kormányban. Államtitkár lesz Velkey György László és Nagy Ervin is, a rendészetért a korábbi budapesti rendőrfőkapitány felel majd, a sportért pedig Kálnoki Kis Attila volt öttusázó világbajnok és újságíró. Kustánczi Norbert Rudolf, a 24.hu korábbi főszerkesztője a Miniszterelnökség államtitkáraként a kormány kommunikációjáért felel majd.

„A ma kinevezett 55 szakember egyharmada nő. Összesen 103 diplomájuk van, a legfiatalabb 28 éves, a legidősebb 66” – írta Facebook-oldalán a kinevezésekkel kapcsolatban Magyar Péter. Így néz ki a Magyar-kormány államtitkári gárdája:

ÁGOSTON LÁSZLÓ: KÉPVISELVE VAGYOK, LÁTSZÓDOM, HALLANAK

FACEBOOK
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2026.05.24.


Azon az estén arra kért minket, hogy bízzunk az igazságszolgáltatásban.

Abban a magyar igazságszolgáltatásban bízzunk, amiről gyerekkorom óta azt tanultam, hogy csak a kisembert bántja, a nagy halakat mindig szabadon engedi.

Sosem tagadtam, hogy tele vagyok haraggal, sértettséggel és nem szégyellem bevallani, hogy bosszúvággyal is.

Azért mégiscsak a legjobb éveimet vették el, azért mégiscsak az arcunkba röhögtek, amíg erőszakoltak éveken át...

Azért mégiscsak a szüleinket, a barátainkat, a gyerekeinket tanították gyűlöletre, hogy ellophassanak mindent, ami nincsen lecsavarozva, de még a csavart is.

És akkor Magyar Péter felállt a színpadra és arra kért, hogy ezt engedjem el. Koncentráljak arra, hogy újjá tudjuk építeni a lebombázott, szétmérgezett, sóval behintett kapcsolatokat magyar és magyar között.

Ők majd képviselik a haragomat.

Nem tudok elmenni a párhuzam mellett: ahogyan a Messiás kéri a keresztény mitológia szerint a hívőit, hogy adják át a bosszút istennek, és próbálják szeretni az ellenségeiket.

Erős, mi?

De aznap este megértettem az igazságát, mert megértettem, hogy ha az történne, amit szívem szerint tennék, Magyarország generációkra ragadna az Észak-Balkánon Európa helyett.

És mert azóta képviselve érzem magam. Látom Ruff Bálint szikrázó szemeit és hallom Magyar Péter ökölbe szorult szavait.

Azt látom, a Tisza képviselői vagy azt csinálják, amit én tennék a helyükben, vagy jobban csinálják, mint ahogyan én gondolnám.

És ez egy nagyon izgalmas, új érzés.

Képviselve vagyok.
Látszódom.
Hallanak.

Nyilván leszek én még kritikus, leszek én még elégedetlen, de most még mindig a mézes hetek zajlanak. Vagy ez fenntartható lenne hosszabb időn keresztül is?

Egyelőre azt tapasztalom, hogy a dolgok jó irányba mennek, teszik a dolgukat azok, akik hozzáférnek a valódi információkhoz és látom, ahogy szorul a hurok a felelősök körül.
Angolul "őrkutyának" (watchdog) hívják a kormányt felügyelő civil szervezeteket és civileket. Azt gondolom, a magam módján, én is egy ilyen tomboló őrkutya voltam tíz évig.

Most hallgatok, mert futnak a betolakodók és nem akarok beállni a döglődő oroszlánt rugdosók közé.

Béke lett. Nálam, a lelkemben, a családomban legalábbis.

És elkezdtük azt a mérhetetlen gyászmunkát, amire a korábbiak feldolgozásához szükség van.

Mert el kell gyászolni azt, hogy ez végig lehetett volna ilyen is.

Élhettem volna boldogan a hazámban.

Nem volt szükségszerű, hogy meghurcoljanak mindenkit, aki szeretni, nem pedig kizsákmányolni akarta Magyarországot.

Őszintén szólva, nem tudom, hogyan tovább - és ez baromi jó. Ennek az Facebook-oldalnak is meg kell találnia az új hangját, mert Magyarország hangvétele is megváltozott.
Sokkal jobban az előnyére és sokkal nagyobb mértékben, mint valaha álmodni mertem volna.

Lettek új lehetóségek. Felálltunk a tolószékből.

Csodálatos érzés azt tervezgetni, mit kezdjünk az újonnan kapott egészsegünkkel.

„REMÉLEM, HOGY A JELENLEGI NEMZETI ALAPTANTERV NAGYON GYORSAN A MÚLT SZEMÉTDOMBJÁRA KERÜL”

NÉPSZAVA
Szerző: KRÁLIK EMESE
2026.05.24.


Hová tűnt a szabad játék és az autonómia a magyar iskolákból? Miért és mikor veszett el a bátorság a pedagógusokból? Miben más az oktatás egy állami és egy alternatív iskolában? Veszít a felnőtt a tekintélyéből, ha partnerként kezeli a gyereket? Erről mondott véleményt Trencsényi László, Tóth Bence, Rácz Dominika és Fischer Judit. A CEU-n tartott kerekasztal-beszélgetésen világossá téve azt is, hogy az, hogy egy iskolában szabadság van nem azt jelenti, hogy nincsenek szabályok.


A gyerekeknek joga van a a pihenéshez, a szabadidőhöz, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez, valamint a kulturális és művészeti életben való szabad részvételhez, ez biztosítja a testi és szellemi fejlődését. Ez a megfogalmazás az ENSZ, melynek hazánk is tagja egyik cikkében szerepel. A világszervezet tagállamai ugyan aláírták mindezt, a valóságban azonban sokszor csak a szándék létezik, a kivitelezés kimunkálásra vár. Arról, hogy mennyire érvényesül a játékhoz való jog a magyar közoktatásban, valamint a demokratikus oktatásról és a demokráciára nevelésről a Blinken OSA Archivum és a Szabad Játékért Egyesület szervezett egy kerekasztal-beszélgetést a Zöld Kakas Líceumból Fischer Judit, a Hintalovon Alapítványtól Rácz Dominika, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, illetve a Tanítanék Mozgalom képviseletében Tóth Bence, valamint a Magyar Pedagógiai Társaságtól Trencsényi László részvételével, Rácz Júlia moderálásával...

GÁBOR GYÖRGY: A TRÓN ÁRNYÉKÁBAN – EGYHÁZPOLITIKA, KÖZVAGYON ÉS LELKIISMERET AZ ORBÁN-KORSZAKBAN

NÉPSZAVA
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.05.24.


A kereszténység történetében mindig azok a pillanatok bizonyultak a legveszélyesebbnek, amikor a hit túl közel került a hatalomhoz, a szentség nyelve elkezdte igazolni az uralom technikáit.


Az evangéliumi kísértéstörténetben a Sátán nem üldözi Krisztust, nem börtönnel, nem erőszakkal, nem nyílt tagadással lép elé. A világ országait kínálja neki azok dicsőségével együtt. A kísértés éppen ezért halálosan pontos: a hatalom nem mindig támadja a vallást; gyakran megkínálja. Nem lerombolja az oltárt, hanem helyet ajánl neki a trón mellett. Nem elhallgattatja az igehirdetést, hanem megtanítja, milyen nyelven érdemes beszélnie.

A lelkiismeret fosztogatói

A kereszténység politikai története azóta is újra meg újra e kísértés körül forog. A konstantini fordulat óta tudható, hogy az üldözött hitből könnyen lesz udvari hit, a vértanúk emlékezetéből birodalmi reprezentáció, a prófétai szóból államvallási retorika. A kereszténység akkor veszíti el legmélyebben saját hitelét, amikor már nem a hatalmat méri az evangéliumhoz, hanem az evangéliumot igazítja a hatalomhoz. Amikor a szegények, kiszolgáltatottak, megalázottak és bántalmazottak helyett a palota, a miniszterelnöki dolgozószoba, a stadion, a campus, az ingatlanportfólió, az üdülő és a politikai lojalitás válik a vallási intézményrendszer valódi gravitációs középpontjává.

Az Orbán-rendszer tizenhat éve után ezért nem elég a történetet Balásy Gyulákkal, az Orbán- és a Matolcsy-klánnal, strómanokkal, oligarchákkal és közbeszerzési hálózatokkal elmondani. A korszak erkölcsi mérlege nem merül ki a közvagyon átszivattyúzásában. Beszélni kell a lelkiismeret fosztogatóiról is: azokról az intézményekről és szereplőkről, amelyek közpénzt, erkölcsi tekintélyt és közmorált egyszerre mozgattak, s közben hozzájárultak a politikai hazugságok erkölcsi normalizálásához. A NER nemcsak vagyont rendezett át, hanem érzéket is: megtanította a társadalmat arra, hogy a cinizmus lehet keresztény, a lojalitás lehet hitvallás, a hallgatás lehet bölcsesség, a közöny pedig intézményi felelősség.

Ezért az egyházaknak is elkerülhetetlen lesz a szembenézés. Nem pusztán gazdasági elszámolásra lesz szükségük, hanem lelkiismereti önvizsgálatra. Meg kell kérdezniük, mikor vált a küldetésből szerep, a szolgálatból intézményi önérdek, a tanításból hatalmi legitimáció, a szociális érzékenységből pályázati kategória, a prófétai beszédből óvatos közlemény. Meg kell kérdezniük, hogyan történhetett meg, hogy a társadalom élő lelkiismeretére hivatott intézmények közül több a hatalom manipulációs eszköztárának részévé vált. Hogyan lett a keresztből politikai embléma, az áldásból hatalmi szertartás, a templomból kampánytér, a hitből identitástechnika, az egyházi autonómiából költségvetési függés.

Az egyház hitelét nem a kívülről érkező kritika rombolja le igazán, hanem a képmutatás. Ha a szegények helyett a hatalmasok felé fordul, ha az áldozatok helyett az intézményt védi, ha a bűn nevén nevezése helyett politikai óvatosságot gyakorol, ha az igazság nyelve helyett a kormányzati kommunikáció szókészletét veszi át. Egy egyház sok mindent túlélhet: üldöztetést, szegénységet, társadalmi kisebbségbe kerülést, politikai ellenszelet. A saját hitelvesztését sokkal nehezebben.

Az Orbán-korszak egyházpolitikája éppen ezért nem mellékszála a rendszer történetének, hanem annak egyik legfontosabb erkölcsi fejezete. A közvagyon kiszervezése mellett itt a lelki tekintély kiszervezése történt meg: az állam a maga politikai nyelvéhez, kultúrharcaihoz, ellenségképeihez és önigazolásaihoz egyházi díszletet, vallási hangot és erkölcsi fedezetet szerzett. A rendszer lényege ott látszik, ahol a támogatási lista és a liturgikus gesztus ugyanabba az irányba mutat: az ingatlanátadás és a hallgatás, a campusépítés és a szószéki mondat, a közpénz útja és a lelkiismeret elnémulása egymást magyarázza...

AZ EGYHÁZ JÖVŐJÉNÉL MOST A HITELESSÉG KÉRDÉSE A KULCS – A PANNONHALMI FŐAPÁT EGY ÚJ KORSZAKRÓL

TELEX
Szerző: HORTOBÁGYI T. CIRILL
2026.05.24.


Pünkösdkor érdemes őszintén kimondani, hogy a magyar kereszténység korszakhatárhoz érkezett. Nemcsak a társadalom változik körülöttünk, hanem az a politikai és kulturális közeg is átalakulóban van, amelyhez az Egyház az elmúlt évtizedekben hozzászokott. Veszteségként is megélhetjük ezt, vagy alkalmas pillanatként arra, hogy felismerjük valós helyzetünket. A Magyar Katolikus Egyház számára ez az új korszak elsősorban nem társadalmi változás. Sokkal inkább történelmi fordulópont. Mert a kérdés ma már nem az, mekkora társadalmi súlyt képvisel az Egyház, hanem az, hogy mennyire hiteles a jelenléte.

Magyarország ma már természetesen nem keresztény ország. Magyarország ma már nem természetesen keresztény ország. A különbség nem szórendi. Világnézeti. És a két állítás között ott húzódik egy korszakváltás. Az első mondat egy veszteségérzet kifejezése, a második egy új helyzet felismerésének leírása. Annak belátása, hogy a hit nem kulturálisan magától értetődő, öröklött társadalmi automatizmus, hanem személyes döntés és tapasztalat kérdésévé vált.

A hit nem egy kulturális háttérzaj. Nem szociális alapbeállítás. A legtöbben akkor találkoznak vele igazán, mélyen, amikor egy igazi emberi kapcsolaton keresztül személyes tapasztalattá válik. Ám egyre többen nőnek fel úgy Magyarországon, hogy az esélyeik beszűkültek ennek megtapasztalására. Sokaknak nincs élő kapcsolatuk egyik egyházzal sem. Nem azért, mert tudatosan elutasítják Istent, a transzcendenst vagy nem lenne igényük a lelkiségre. Hanem mert egyszerűen nem találkoznak ezzel érthető, befogadó, őket megszólító módon. És itt merül fel először a hitelesség kérdése.

A kereszténység korszakhatára

Pünkösd ünnepe a hiteles jelenlétre emlékeztet bennünket, mert az Egyház nem önmagából él. Nem intézményekből, megszokásokból vagy történelmi tekintélyből kellene táplálkoznia. Erőforrása a Szentlélek, amely képes új életet kezdeni az emberben és a közösségekben.

ITT OLVASHATÓ

ÚGY KELLETT MINDENT KIHARCOLNI MAGUKNAK - ÉLET BUDAPEST PEREMÉN

444.HU
Szerző: 444.HU
2026.05.24.



Budapest peremvidékein sokan élnek a hiányos infrastruktúra mellett az egyszerre épülő és pusztuló környezetben. Így néz ki Budapestnek az az arca, amit jóval kevesebben ismernek.

A videó a Sphera uniós projekt keretében készült. Készítette: Fiantok Dániel, Horváth Balázs.

„ÉRTÜNK DOLGOZZANAK A VENDÉGMUNKÁSOK, NE HELYETTÜNK” // FÖLDI MIKLÓS MUNKAPSZICHOLÓGUS

KONTROLL
Műsorvezető: WIEDEMANN TAMÁS
2026.05.24.



Az Orbán-kormány komoly problémákkal szembesült 2015 után, amikor a tömeges kivándorlás és a beinduló gazdasági növekedés hatására lényegében elfogyott a szabadon elérhető munkaerő az országban. Miközben más kelet-közép-európai országok ekkor a magasabb hozzáadott értékű termelés irányába mozdultak el, a magyar gazdaságpolitika továbbra is a feldolgozóipari beruházásokat támogatta. Az új gyárakba pedig indiai, vietnámi és fülöp-szigeteki munkásokat hoztak be a minősített munkaerő-kölcsönző cégek, amelyek a kormánytól kaptak speciális jogosítványokat.

Jelenleg 100-120 ezer vendégmunkás dolgozik az országban. A Tisza Párt változtatna a szabályokon: szerintük a hazai munkavállalókat kellene preferálni. Földi Miklós munkapszichológus, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Fusework Kft. ügyvezetője szerint a NER-közeli munkaerő-kölcsönzők rengeteg kárt okoztak, meg kell tisztítani a piacot, azonban kevés a tartalék a hazai munkaerőpiacon, a jövőben is szükség lesz a vendégmunkásokra.

ÉLETMENTŐK A DUGÓBAN | TÖBB ÓRÁT INGÁZNAK A VIDÉKI MENTŐSÖK, HOGY JÓ LEGYEN A BUDAPESTI STATISZTIKA

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2026.05.24.



Kröszl-Keszthelyi Szabolcs egy Fejér megyei mentőápoló, aki többször próbálta már felhívni a figyelmet a mentőzés rendszerszintű problémáira. Megunta, hogy minden alkalommal letekerték, ezért nyilvánosság elé állt és elmesélte, milyen problémákkal küzdenek nap mint nap.

00:00 Intro 
00:26 Szabolcs bemutatkozik 
01:58 Átalakították a Budapesti szolgálat rendszerét 
03:24 Statisztika 
04:58 TB taxi 
06:34 Ki mást hívhatnának? 
07:49 Egy műszak, három kocsi 
09:27 Szexi ruha 
10:20 Vidék helyett város

A TISZA-KORMÁNY ELSŐ LÉPÉSEI: KEGYELMI AKTÁK, ELSZÁMOLTATÁS ÉS AZ ÖSSZEOMLÓ NER-PROPAGANDA

JELEN HETILAP / PODCAST
Műsorvezető: TÓTH ÁKOS
2026.05.24.



Mozgalmas héten vagyunk túl: a Tisza-kormány munkához látott, és azonnal nekilátott az elmúlt 16 évben kiépített hatalmi gépezet lebontásának. A Jelenleg e heti adásában Tóth Ákos és Vető Balázs politológus a hatalomváltás első, szimbolikus és nagyon is gyakorlati lépéseit elemzi.

A kegyelmi ügy nyilvánosságra hozott aktáiból feketén-fehéren kiderül, amit eddig is sejtettünk: a Fidesz gondolkodás nélkül áldozta be Varga Juditot a politikai kárenyhítés oltárán. De vajon hogyan lehet jogilag elszámoltatni egy olyan rendszert, ahol a korrupciót és a vagyonkimentést törvénybe iktatták? Elég a vádalku, vagy a társadalomnak katarzisra és valódi szembenézésre van szüksége?

A videóban érintett főbb témák: 

- A kegyelmi botrány utóélete: Miért volt kulcsfontosságú Magyar Péterék számára az akták nyilvánosságra hozatala?
- Egyház és állam összefonódása: Balog Zoltán szerepe, a lojális egyházak jutalmazása, és a függetlenek (mint Iványi Gábor vagy L. Ritók Nóra alapítványa) titkosszolgálati vegzálása.
- Visszavett vagyonok: A Szuverenitásvédelmi Hivatal bezárása, és a fideszes hátországnak szánt KEKVA-k (alapítványi egyetemek, MCC) államosítása.
- Összeomló propaganda: Mi történik, ha a hűségre és félelemre épülő rendszerből hirtelen eltűnik a hatalom? Balásy Gyula és a helyi fideszes sajtó agóniája.
- A Havasi-incidens: Abszurd filmszínház a Karmelita teraszán, avagy a vallásos Orbán-hit utolsó megnyilvánulásai.

📌 Fejezetek: 
00:00 - Bevezető, a Tisza-kormány első intézkedései 
00:52 - Kegyelmi akták: Varga Judit beáldozása és a vizsgálóbizottságok 
05:13 - Egyház és NER: Balog Zoltán, hűség és feudális hatalomgyakorlás 
14:33 - Valódi parlamenti kontroll: az új vizsgálóbizottságok ereje 
18:01 - Szuverenitásvédelem vége és a KEKVA-k államosítása 
26:30 - Pánik a Fidesz hátországában: omlik a propagandagépezet 
34:38 - Elszámoltatás: vádalkuk vs. társadalmi szembenézés 
40:29 - Havasi Bertalan magánakciója a tetőteraszon 

A hatalmat csak a nyilvánosság képes ellenőrizni. Ha fontosnak tartod a független újságírást, támogasd a Jelent és a független szerkesztőségeket (mint például a Debrecinert)! Iratkozz fel csatornánkra, és rendeld meg kiadványainkat!

🚨MAGYAR PÉTERT BEPERELIK!🚨/ TISZTELETEM JÁMBOR ANDRÁSNAK!🙏/ BAYER ZSOLT NEJE TÁVOZIK!😱

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2026.05.24.



00:00
A MAI ADÁSBAN, INTRO 
01:19 ÚJABB RÉSZLETEK A KEGYELMI ÜGYBEN! 
03:44 LANNERT JUDIT AKCIÓBA LÉP! 
05:53 BAYER ZSOLTNÉ LEMOND! 
08:07 TISZTELETEM JÁMBOR ANDRÁSNAK! 
09:33 NEM LÉPÜNK KI! 
11:14 MAGYAR PÉTERT BEPERELIK! 
13:00 A VIDÉKI PRÓKÁTOR VÉLEMÉNYE! 
14:34 MAGYAR PÉTER NAGYINTERJÚ! 
16:45 KÖSZÖNET,OUTRO!

BATIZ ANDRÁS: NEKÜNK BÉKÉS EGYET NEM ÉRTÉSRE KELL JUTNUNK

SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.05.22.



Nekünk nem egyetértésre, hanem békés egyet nem értésre kell jutnunk – mondja Batiz András az Europion tulajdonosa, volt kormányszóvivő a Szinten túl Krug Emíliával című műsorban. Arról beszél, hogy nagyon sok seb keletkezett az emberek lelkében a politika miatt és ezek az utóbbi időben csak mélyültek. Közvéleménykutató cége többi között azt vizsgálta, hogyan kezelhetőek a politika miatt megromlott kapcsolatok, és milyen hatással lehet az elszámoltatás a kibékülésre. Eszerint a magyarok 49 százaléka tabuként kezeli a megromlott kapcsolatait, de 20 százalék civilizáltan megtanulta kezelni azokat. A műsorban saját tapasztalatról is mesél, hogyan szakadt meg a kapcsolat több rokona és közte amiatt, hogy kormányszóvivő lett. Külföldi példákat is hoz arra, hogyan kezelhetők a magyar-magyar közötti konfliktusok.

Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken este a YouTube-on.

Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.

A POLITIKAILAG LEHETETLENT TELJESÍTETTÉK, A GAZDASÁGI CSODÁRA EGY KICSIT MÉG VÁRNI KELL

G7.HU
Szerző: KARSAI GÁBOR
2026.05.23.


„A lehetetlent azonnal teljesítjük, a csodára egy kicsit várni kell.” Bár ez a klasszikus bonmot nem szerepel a Tisza Párt programjában, a korábban szinte lehetetlennek látszó, kétharmadosnál is nagyobb választási győzelem után euforikus, csodaváró hangulat lett úrrá a hazai lakosság és a külföldi befektetők körében.

A Medián felmérése szerint míg az elmúlt években – még a választás hetében is – csak a megkérdezettek egyharmada szerint mentek jó irányba a dolgok Magyarországon, a választásokat követő héten már a válaszadók több mint fele vélekedett így. Ennél is nagyobb – kétharmados – lett a gazdasági helyzet egy éven belüli javulásában bízók aránya, a Tisza-pártiaknak egyenesen 90 százaléka számított javulásra, egyharmaduk kifejezetten jelentősre.

A külföld is látványosan optimistább lett. Az Európai Bizottság és a tagállamok látható megkönnyebbüléssel, az EU-transzferek újrafolyósításának konstruktív megközelítésével fogadták a választási eredményt. Véget ért Magyarország elszigetelődése. Az előző miniszterelnököt politikailag nyíltan támogató nagyhatalmak és a „patrióta” vezetésű visegrádi országok kormányai is pragmatikusan viszonyulnak az új kormányhoz. Más kérdés, hogy Oroszország valóban feladja-e a magyar szuverenitást sértő politikáját, és hogyan fog reagálni a gazdasági kapcsolatok magyar részről várható, legalább részleges újragondolására. Ez utóbbi Kína esetében is kérdéses.

A leglátványosabb változás a külföldi tőke részéről következett be, ami a forint erősödésében, az állampapírhozamok csökkenésében tükröződött. A forint az év elejéhez képest május közepére az euróhoz képest mintegy 6 százalékkal erősödött, ami nagyjából az öt évvel ezelőtti szintnek felel meg. A tízéves magyar állampapír hozama jól jellemzi az államadósság kockázati megítélését. Míg ez a választás előtt 150 százalékponttal volt magasabb a régiós referenciának számító lengyelnél, május közepén már kisebb volt nála...