2016. november 24., csütörtök

ÖT DOLOG A HAZATÉRÉS NEHÉZSÉGEIRŐL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2016.11.24.


Év vége felé megszaporodnak a határátkelők hazalátogatásai, és bár ezek általában az ünnepekre korlátozódnak, mégis ilyentájt elég sok poszt szól a személyes blogokon a magyarországi tapasztalatokról. Mert miközben sokat beszélünk arról, milyen nehéz is a külföldre költözés, a beilleszkedés, egyelőre kevesebb szó esik arról, hogy milyen nehéz hazatérni külföldről. Pláne, ha valaki nem csak látogatóba megy, hanem hosszú távra:

Mi, magyarok még csak ismerkedünk ezekkel a nehézségekkel, más országok, ahol ez az oda-vissza zajló folyamat jóval megszokottabbak, már több tapasztalattal rendelkeznek.
Például arról, milyen könnyű alábecsülni a hazaköltözés nehézségeit, amiről máshol, például Írországban, már filmet is forgattak Coming Home címmel...

James Parnell 16 év után tért vissza az ausztráliai Sydneyből Dublinba, és elment a film bemutatójára, ahol a Crosscare Migrant Project szervezésében a film szereplőin kívül sok visszatért határátkelő, és különböző támogatói csoportok is jelen voltak.

A logisztikai jellegű nehézségeken (kezdve a munkakereséstől a kölcsönökön át a baromi drága autóbiztosításig) túl a legérdekesebb és leginkább általános vélemény az volt, hogy a hazatérők milyen gyakran indulnak ki téves előfeltevésekből és hiszik el a különböző mítoszokat anélkül, hogy utánajárnának azoknak.

Ráadásul még ha utána is járnak, vannak olyan dolgok, amelyeket egyszerűen csak megtapasztalni lehet, hiába tud róluk az ember előzetesen. Ugyanis elég nagy különbség van a felkészülés és a hazatérés megélése között – hangúlyozta James Parnell az Irish Timesnak írt cikkében.

Ő például próbált bizonyos dolgoknak előzetesen utána járni, mégis akadt, ami alaposan meglepte.

„- Tudtam, hogy bizonyos dolgok drágák, de nem néztem utána minden egyes számlának külön-külön.
- Tudtam, hogy az időjárás pocsék (ne feledjük, Ausztráliából költözött haza Írországba – Határátkelő), de már elfelejtettem, mennyire kínzó tud lenni az ujjaimban az a hideg fájdalom.
- Tudtam, hogy mind a családom, mind én megváltoztunk, de fogalmam sem volt róla, milyen mély is a szakadék, míg át nem kellett hidalnom.
- Tudtam, hogy a barátaim továbbléptek, de alábecsültem az újbóli kapcsolatfelvétel nehézségeit.
- Tudtam, hogy a karrierem megváltozik, de fogalmam sem volt arról, milyen kreatívnak kell lennem ahhoz, hogy megteremtsem az Ausztráliában különösebb előfeszítés nélkül jelen lévő lehetőségeket ” – sorolta.

„Hat hónap után jövök rá, mennyi munka vár még rám. Tudtam, hogy hegyet kell megmásznom, csak éppen alábecsültem, milyen meredek is az” – írta, hozzátéve, hogy most már legalább látja, hogy mások is vannak a hegyen, amit együtt alighanem könnyebb lesz feljutni a csúcsra” – tette hozzá James Parnell.

Ezzel együtt is vannak azonban olyan dolgok, amiket a legtöbb hazatérő (és ilyen szempontból szerintem mindegy, hogy a haza az Írországot, vagy Magyarországot jelenti) adottnak vesz, és közben nagyon gyakran kiderül, hogy egyáltalán nem úgy vannak.

Az alábbiakban jöjjön tehát James Parnell öt megfigyelése a leggyakoribb tévedésekről azoknak, akik a hazatérést fontolgatják, vagy akár már túl is vannak a fontolgatós szakaszon:

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.