A CEU ÜGYE NYERHETŐ, A CEU MEGVÉDHETŐ

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: JÁMBORANDRÁS
2017.03.29.

A magyar társadalom politikával foglalkozó része egy-egy politikai botrány kirobbanásakor a letargia vagy a „hurrá-hangulat” állapotába kerül. Most, hogy a kormány bezáratná a CEU-t, ugyanez történik, van, aki szerint már be is zárhatjuk az egyetemet, van, aki szerint pedig most jön el a nagybetűs forradalom.

Pedig a helyzet nem ilyen egyszerű. Ahogy minden, a közéletet, a közösséget érintő kérdés egy-egy politikai csata, a CEU ügye is az. Méghozzá egy olyan csata, ahol most elég jó feltételekkel indulnak neki a vár védői. Ezek a csaták pedig győzelemig mennek ma Magyarországon - a kormány akkor fog meghátrálni, ha ezt diktálják az érdekei. Az érdekei pedig leginkább a szavazószám vesztéstől függenek.

A kormány most a CEU kapcsán pont abban a kommunikációs hátrányban van, amely az előnye szokott lenni. Most neki kell újraértelmeznie és átfordítania a kommunikációt. Ugyanis a CEU-t nem sokan ismerik ma Magyarországon, és ez most előny.

Jelenleg a CEU kapcsán két értelmezés verseng: az egyik szerint egy egyetemről van szó, a másik szerint pedig egy sorosista fészekről. Csakhogy egyetemként értelmezni sokkal könnyebb és sokkal inkább a valósággal kapcsolódik össze, mint a Soros-narratíva. A kormánynak ahhoz, hogy egy jó egyetem helyett a saját képében láttassa a CEU-t, vagyis egy az országra leselkedő veszélyként, nagyon sokat kell majd magyaráznia, új értelmezést kell adnia a mostani diskurzusban a CEU-nak.

Márpedig azt nemzetközi példákból és hazai történetek vizsgálatából is tudjuk, hogy az emberek nem szeretik, ha a hatalom hozzányúl az oktatáshoz, ha korlátozza azt. Chavez Venezuelájától az ELTE TÁTK megvédéséig tartott minitüntetésekig, azt látjuk, az oktatási mozgalmak nagy sikereket tudnak elérni, hiszen ezek az intézmények valós társadalmi támogatottsággal rendelkeznek, és a polgároknak nem kell külön elmagyarázni, miért fontos az oktatás. Míg egy demokrácia, valamely alkotmányos jog, vagy akár a szólásszabadság melletti tüntetésnél sokkal nehezebb lefordítani az adott ügy fontosságát.

Persze kérdés, a CEU tud-e magának társadalmi támogatottságot szerezni, és meg tudja-e őrizni az oktatási intézmény képét ahelyett, hogy a kormányzati Soros-ellenes forgatókönyv egy fejezetévé válna.

Mindkettőben erősen segíthet a magyar egyetemi világ, a Tudományos Akadémia, vagy a rektori konferencia kiállása (utóbbit már össze is hívták az ügyben), de a hazai tudományos világ minden képviselőjének megszólalása is az oktatási narratívát és a hazai legitimációt erősítené.

Az ilyen ügyekben jól ismert szakaszokat láthattunk már. Először kirobban a botrány, a következő napokban fellángol a felháborodás. Majd a kormány elkezd dolgozni. Az eddig elhangzott érvek közül kiválasztja azokat, amelyekkel egyes szövetségesek, társadalmi csoportok szembeállíthatóak a megtámadott intézménnyel. A CEU-nál ilyen lehet a kevés magyar diák (sokkal több jelenleg a felsőoktatásban tanuló magyar diák, mintha nem lenne CEU), a sok pályázati pénz (ezeket nem biztos, sőt elég valószínűtlen, hogy más egyetemek is ide tudnák hozni, ellenben a CEU idehozza, tehát a magyar tudástőkébe, GDP-be épül be)...

ITT OLVASHATÓ