2017. március 6., hétfő

A MAGYAR KORRUPCIÓ JOBBAN TELJESÍT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Batka Zoltán
2017.03.06.


A kisemberek kis korrupcióját üldözi a hatalom, ám a politikai elit milliárdos csalóit megvédi az elszámoltatástól, s éppen erre bizonyíték a pártpolitikai célokra fölhasznált metróügyi OLAF-jelentés is – állítja Ligeti Miklós. A Transparency International (TI) jogi igazgatója szerint ma a kormány nem tűri az olyan korrupciót, amiből nincs közvetlen haszna.

- Miként lehetséges az, hogy felméréseik szerint a magyarok évről-évre súlyosabb problémának érzik a korrupciót, de az ilyen ügyletekkel hírbe hozott pártok támogatottsága alig változik?

- Az emberek politikai értékválasztását nem vizsgáljuk, ám azt látjuk, hogy van valamiféle erős hasadás a magyarok gondolkodásmódjában. Egyfelől a korrupciót szinte mindenki elítéli. Ugyanakkor, ha arról van szó, hogy mit tehet ellene az állampolgár, akkor el is tolja magától a felelősséget. Míg 2012-ben százból harmincan jelentették volna a korrupciót, addig mára ez húszra csökkent. Ebben a tekintetben már Ukrajna és Belorusszia szintjén van az ország.

- A félelem vagy a hatóságok lanyha fellépése magyarázza ezt a csökkenést?

- Magyarországon az a legsúlyosabb, legrombolóbb jelenség, hogy a korrupciónak nincs következménye. A rendszerváltás óta igazán nagy volumenű, a kormány, a politikai elit számára fájdalmas korrupciós ügyben nem született komoly ítélet. Például a Postabank ügyében 200 milliárd forintra teszik az eltűnt pénzt, ehhez képest a fő elkövető megúszta egy súlyosabb közlekedési baleset ügyében is enyhének tetsző büntetéssel. Az emberek teljesen életszerűtlennek érzik, hogy a bejelentésüknek lenne bármilyen hatása. Ez is tükröződik abban, hogy mára Magyarország az Unió egyik legkorruptabb államának számít, már csak Bulgária, Görögország és Olaszország áll mögöttünk, Románia pedig holtversenyben van velünk...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.