Szerző: Szepesi Anita
2017.06.12.
Több mint 32 ezer haláleset, az összhalálozás 26 százaléka elkerülhető lett volna jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékony népegészségüggyel 2014-ben Magyarországon. Bár a lakosság egészségi állapota javuló tendenciájú, de óriásiak a regionális és az iskolázottsággal összefüggő különbségek és több területen nő az uniós tagállamoktól való lemaradás - állapítja meg többek között az első magyar egészségügyi teljesítményértékelés.
A világ számos országában elterjedt gyakorlat az egészségügyi teljesítményértékelés, amely minőségi indikátorok segítségével ad korrekt képet, s ezzel alapot a döntéshozóknak a beavatkozásra. Magyarországon most készült el először az átfogó jelentés, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával, minisztériumi teamek munkájával összeállított anyag 76 indikátort használ a 2013-15 közötti időszak elemzésére, s fogalmaz meg súlyos megállapításokat az ellátórendszerről, annak hozzáférhetőségéről, finanszírozásáról, a lakosság egészségi állapotáról és életkilátásairól.
A magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciájú, de nagyok az országon belüli különbségek, az átlag pedig továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől, a kevésbé tehetős háztartásoknak pedig gyakran jelentős anyagi terhet okoz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés - összegez az értékelés. A javulás ellenére nőtt a lemaradásunk az EU-28 átlagától több kiemelkedő, súlyos terhet jelentő halálokban, közte a keringési rendszer betegségei miatti halálozásban, a nők körében számos daganattípushoz köthető halálozás esetén (méhnyak-, mell-, gége-, légcső-, hörgő-, tüdőrák), a férfiaknál pedig a vastagbél- és a végbélrák esetén.
Nő a lemaradás az EU-tól
Növekszik az uniós átlagtól való lemaradás mindkét nemnél a légzőrendszer betegségei, valamint a mentális és a viselkedészavarok miatt bekövetkező halálozásban.
A várható élettartamot illetően az EU-28 tagállamának rangsorában a magyar férfiak a huszonnegyedik, a nők a huszonhatodik helyen álltak 2014-ben, amikor a magyar férfiak születéskor várható élettartama 72,3 év, a nőké pedig 79,4 év volt.
A halálozásért elsősorban a keringési rendszer betegségei, illetve a daganatos megbetegedések a felelősek, a 65 évesnél fiatalabbak halálának leggyakoribb oka valamilyen rosszindulatú daganatos betegség. Az iszkémiás szívbetegségek okozta halálozásban hazánk az EU-28-as listán a huszonhatodik, a rosszindulatú daganatok miatt bekövetkezett halálozásban az utolsó helyen áll, azaz a legrosszabb adatokat produkálja.
Jelentősek a regionális különbségek a várható élettartamban és az egészségesen várható élettartamban egyaránt. Utóbbit illetően a férfiaknál közel 7, a nőknél több mint a 8 év a különbség a legjobb kilátásokat nyújtó közép-magyarországi és a legrosszabbat biztosító észak-magyarországi régió között.
Ennél is markánsabb az iskolázottság szerinti eltérés. Egy alapfokú végzettségű férfi 12, egy ugyanilyen végzettségű nő 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint felsőfokú végzettségű, azonos nemű honfitársa. Az alapfokú végzettségű anyák csecsemőinek halandósága háromszorosa a felsőfokú végzettségű anyák csecsemői halandóságának...
A magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciájú, de nagyok az országon belüli különbségek, az átlag pedig továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől, a kevésbé tehetős háztartásoknak pedig gyakran jelentős anyagi terhet okoz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés - összegez az értékelés. A javulás ellenére nőtt a lemaradásunk az EU-28 átlagától több kiemelkedő, súlyos terhet jelentő halálokban, közte a keringési rendszer betegségei miatti halálozásban, a nők körében számos daganattípushoz köthető halálozás esetén (méhnyak-, mell-, gége-, légcső-, hörgő-, tüdőrák), a férfiaknál pedig a vastagbél- és a végbélrák esetén.
Nő a lemaradás az EU-tól
Növekszik az uniós átlagtól való lemaradás mindkét nemnél a légzőrendszer betegségei, valamint a mentális és a viselkedészavarok miatt bekövetkező halálozásban.
A várható élettartamot illetően az EU-28 tagállamának rangsorában a magyar férfiak a huszonnegyedik, a nők a huszonhatodik helyen álltak 2014-ben, amikor a magyar férfiak születéskor várható élettartama 72,3 év, a nőké pedig 79,4 év volt.
A halálozásért elsősorban a keringési rendszer betegségei, illetve a daganatos megbetegedések a felelősek, a 65 évesnél fiatalabbak halálának leggyakoribb oka valamilyen rosszindulatú daganatos betegség. Az iszkémiás szívbetegségek okozta halálozásban hazánk az EU-28-as listán a huszonhatodik, a rosszindulatú daganatok miatt bekövetkezett halálozásban az utolsó helyen áll, azaz a legrosszabb adatokat produkálja.
Jelentősek a regionális különbségek a várható élettartamban és az egészségesen várható élettartamban egyaránt. Utóbbit illetően a férfiaknál közel 7, a nőknél több mint a 8 év a különbség a legjobb kilátásokat nyújtó közép-magyarországi és a legrosszabbat biztosító észak-magyarországi régió között.
Ennél is markánsabb az iskolázottság szerinti eltérés. Egy alapfokú végzettségű férfi 12, egy ugyanilyen végzettségű nő 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint felsőfokú végzettségű, azonos nemű honfitársa. Az alapfokú végzettségű anyák csecsemőinek halandósága háromszorosa a felsőfokú végzettségű anyák csecsemői halandóságának...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.