Szerző: kasnyikm
2017.07.03.
- Pedig nem ártana meghallgatni, mit mondanak: a magyar termelékenység egyáltalán nem nő, lassan egy évtizede.
- Az egy munkaórára jutó GDP Magyarországon 2010 óta nem mozdul, miközben a körülöttünk lévő országokban mind jelentősen nőtt.
- Kevés a beruházás, és nincs verseny, ami miatt a cégek rá lennének szorítva a termelékenységnövelő innovációkra.
Nem sokan kapták fel a fejüket arra, hogy a múlt héten Magyarországra látogatott Angel Gurría, az OECD főtitkára, pedig egy egész fontos dologról beszélt egy csomó közgazdász és döntéshozó, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter társaságában. A termelékenységről. Ez az a varázslatos összetevő, amiből megtudjuk, hogy a munka milyen hatékonyan állít elő értéket.
A termelékenység magyarázza többek között, miért gyengébb a magyar gazdaság, mint egy csomó másik fejlett ország. Annyit jelent a (munka)termelékenység, hogy egy munkaóra alatt egy átlagos dolgozó mekkora értéket állít elő.
A magyar átlagdolgozó 1761 órát dolgozott 2016-ban. Ez nagyjából a fejlett országokat tömörítő OECD átlagának felel meg, jóval több, mint a francia dolgozók átlag éves óraszáma (1472 óra), még sokkal több, mint a németeké (1363 óra), viszont kevesebb a lengyelekénél (1928 óra) vagy a görögékénél (2032 óra). Persze ez nemzetgazdasági szintű statisztika, tele mérési hibákkal. A közhivatalokban unatkozó hivatalnokok ugyanannyira számítanak bele, mint kohászok vagy a félállású jógatanárok, ezért rengeteg gazdaságszerkezeti, intézményi vagy akár kulturális tényező hat rá...
Nem sokan kapták fel a fejüket arra, hogy a múlt héten Magyarországra látogatott Angel Gurría, az OECD főtitkára, pedig egy egész fontos dologról beszélt egy csomó közgazdász és döntéshozó, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter társaságában. A termelékenységről. Ez az a varázslatos összetevő, amiből megtudjuk, hogy a munka milyen hatékonyan állít elő értéket.
A termelékenység magyarázza többek között, miért gyengébb a magyar gazdaság, mint egy csomó másik fejlett ország. Annyit jelent a (munka)termelékenység, hogy egy munkaóra alatt egy átlagos dolgozó mekkora értéket állít elő.
A magyar átlagdolgozó 1761 órát dolgozott 2016-ban. Ez nagyjából a fejlett országokat tömörítő OECD átlagának felel meg, jóval több, mint a francia dolgozók átlag éves óraszáma (1472 óra), még sokkal több, mint a németeké (1363 óra), viszont kevesebb a lengyelekénél (1928 óra) vagy a görögékénél (2032 óra). Persze ez nemzetgazdasági szintű statisztika, tele mérési hibákkal. A közhivatalokban unatkozó hivatalnokok ugyanannyira számítanak bele, mint kohászok vagy a félállású jógatanárok, ezért rengeteg gazdaságszerkezeti, intézményi vagy akár kulturális tényező hat rá...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.