VESZÉLYES VILÁG - HOGYAN BESZÉLJÜNK EGY GYEREKKEL A VESZÉLYRŐL?

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: kreatív pszichológia / HERMÁN NOÉMI
2018.01.17.

Ahogy cseperedik a gyerekünk, egyre több olyan hatás éri, amit bizony mi szülők, nem tudunk kontrollálni. Óvodába kerül, számunkra kezdetben idegen emberekkel, gyerekekkel tölti a napja nagy részét. Próbára kerül a kis naiv, gyermeki bizalma, amivel épp, hogy csak elindult a világban. És mi szülők is próbára kerülünk. El merem engedni? Meg merek bízni az óvónőkben? Nem fogja valaki bántani? Vigyázni fognak rá? Egy gyereknek az anyukája a legfontosabb vonatkoztatási pont, az ő érzelmei, bizalma, félelmei fogják meghatározni a gyerek viselkedését is. Ha egy anyuka nagyon szorong attól, hogy el merje engedni a gyerekét, valószínűleg a gyerek is szorongani fog tőle.


És sajnos nem könnyíti meg a dolgunkat, hogy a körülöttünk lévő világ is egyre több veszélyt rejt magában. Régen természetes volt, hogy a gyerekek elsétálnak az iskolába, hamar megtanulnak önállóan közlekedni. Ma már ez nem ilyen egyértelmű. Sokszor a felsős gyerekeket is autóval viszik, hozzák, és hát lássuk be, nem teljesen jogtalanul. De vajon milyen üzenetet építünk be a gyerekbe azzal, ha túlóvjuk őket? Mennyire szabad rájuk terhelni a saját félelmeinket? Mennyire kell beszélnünk velük az esetleg veszélyforrásokról? Gondolok itt a biztonságos közlekedésre, az idegenekkel való szóban állásra, vagy éppen a zaklatásra…

A gyerekek leginkább tapasztalat útján tanulnak. A verbális üzenetek sokszor el sem érik őket. Sok mindent be lehet együtt gyakorolni, gondolok itt például a biztonságos közlekedésre. Ha egy gyereket mindig autóval vittek mindenhová, nagyon kevés lehetősége van begyakorolni, hogy hogyan kelünk át az úttesten, mikre kell odafigyelni. Amíg zsigeri szinten nem épülnek bele ezek a szabályok egy gyerek fejébe (és ez csak a tapasztalat útján tud beépülni…), addig nem várhatjuk el tőle, hogy vigyázni tudjon magára. A verbális figyelmeztetés mellett a félelemkeltés sem a legjobb módszer. Sokkal többet ártunk a gyereknek, ha például riogatjuk őt („Vigyázz, mert elüt az autó!”). Nem beszélve a híradóból hallott balesetekről. Ezek az információk nem egy gyereknek valók, nem szabad őket ilyesmikkel megterhelni...

ITT OLVASHATÓ