JÓZSEF ATTILA ÁLLAMOSÍTÁSA: AMIKOR ELŐSZÖR ÜLTÜK MEG A KÖLTÉSZET NAPJÁT

QUBIT
Szerző: SERF ANDRÁS
2018.04.10.

54 éve rendezték meg először a magyar költészet napját, amit a kezdeményező lírikusok spontán és költői művészeti ünnepnek képzeltek, de az állam pillanatok alatt kisajátította. 1988-ig kellett várni a méltó ünnepre.

A szovjet pártfőtitkár még szinte ki sem tette a lábát Budapestről tíznapos magyarországi látogatása után, amikor 1964. április 10-én nagyszabású ünneplés és országos rendezvénysorozat vette kezdetét. Persze nem Nyikita Szergejevics Hruscsov távozását ünnepelték a népek, noha még Záhonynál is volt díszbeszéd ebéddel, úttörőkkel és helyi párttitkárral, elvégre valamivel csak el kellett ütni az időt, amíg a Bábolnán ajándékba kapott öt shagya-arab fajtájú lovát és fogatát átrakták a vendég saját, szélesebb nyomtávú páncélvonatára.

Az ünneplés az első költészet napjának szólt, amelyet akkor rendeztek meg először hivatalosan József Attila – kerek ötvenkilencedik – születésnapján. A Művelődési Minisztérium meglehetősen lagymatag érdeklődés mellett ugyan már jó pár éve próbálkozott valamiféle „költészet napjával” a könyvhét keretében (jellemzően júniusban), de az általános irodalmi zaj elnyomta Erató, Kalliopé és Polyhymnia hangját.

Úszódaru, művház, szocbrigád és lakótelep

Az április 11-i dátum ötletét egy évvel korábban, 1963-ban a Magyar Írók Szövetségének költői szakosztálya dobta fel, mivel tagjai elérkezettnek vélték az időt, hogy József Attila emlékét és verseit végre kiszabadítsák a hivatalos mítosz halálos öleléséből. Akkoriban csupán Budapesten 13 utca viselte a költő nevét, de volt már róla elnevezett díj, mozi, színház, tudományegyetem, tér, gimnázium, nyelviskola, sportegyesület, könyvesbolt, művelődési ház, szabadegyetem, lakótelep, kollégium, sugárút, úttörőcsapat, termelőszövetkezet, szocialista brigád, raliverseny, sőt úszódaru is.

József Attila csak épp egyvalami nem volt: olvasott és pontosan idézett költő. Mert még a propagandacélokra agyonhasznált és ásításig kiüresített „dolgozni csak pontosan, szépen,/ahogy a csillag megy az égen,/ugy érdemes”-t is megcsonkítva használták, mivel a verstöredék első két sora, a „Ne légy szeles./Bár a munkádon más keres –” sehogy sem fért bele a proletárköltő imidzsébe...

ITT OLVASHATÓ