Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.05.30.
Éles fordulatot vettek a magyar–amerikai kapcsolatok. Az elmúlt évek mélypontja után ebben a hónapban magas szintű tárgyalások kezdődtek, a magyar külügyminiszter szerdán találkozik amerikai partnerével. A két ország diplomáciájának irányítói hat éve ültek utoljára egy asztalhoz, amikor Hillary Clinton még Martonyi Jánossal osztotta meg erős fenntartásait a magyar politika fejleményeivel kapcsolatban. Elemzők most nem tartják kizártnak, hogy Orbán Viktor még az idén eljut a Fehér Házba, ahová 2001 óta nem kapott meghívást. Természetesen egy ilyen lehetőség nincs ingyen. Donald Trump azonban várhatóan nem az emberi jogokat, a hatalommegosztást, a liberális alapértékek követését várja cserébe a magyar miniszterelnöktől, hanem azt, hogy Budapest ne legyen a továbbiakban a NATO–ukrán-kapcsolatok kerékkötője, emelje katonai költségvetését, és főleg vegyen vissza az Oroszország iránt tanúsított szívélyességből.
Az amerikai követség közvetít az ukrán szervek és a magyar kisebbség között Kárpátalján, Washington nagyon komolyan veszi a NATO–ukrán-találkozók elleni magyar vétót. Nem arról van szó tehát, hogy csak a magyar félre akarnának nyomást gyakorolni, alapjaiban szeretnék kezelni a kisebbségekkel kapcsolatos feszültséget. Így nyilatkozott a 168 Órának Jarábik Balázs, az amerikai Carnegie Endowment kelet- és közép-európai szakértője, aki mindennapos vendég Ukrajnában. Elmondta, már körvonalazódik a megállapodás lehetősége, csak az a kérdés, hogy ez a folyamat elég gyors lesz-e ahhoz, hogy a magyar vétót még a júliusi NATO-csúcs előtt feloldják.
A kijevi törvényhozás a múlt év szeptemberében fogadta el az oktatási törvényt, amely szerint az országban a tanítás nyelve ukrán, a kisebbségek anyanyelvi oktatása csak az első négy osztályban engedélyezett, ötödiktől a tantárgyak többségét csak ukránul oktatják. A magyar fél erre válaszul közölte, hogy mindaddig megvétózza az Ukrajna számára fontos találkozókat és határozatokat a nemzetközi szervezetekben, amíg az ukrán vezetés nem hoz a kárpátaljai közösség számára elfogadható döntést. Már két NATO–ukrán külügyminiszteri találkozó hiúsult meg ezért, sőt veszélybe került a júliusra tervezett NATO-csúcstalálkozó napirendje is. A kötélhúzás egyre kényelmetlenebbé vált Washington számára, hiszen az amerikai külpolitika egyik sarkpontja Oroszország feltartóztatása, és ennek elsőrangúan fontos terepe Ukrajna. Az amerikai vezetés ugyanakkor látja, hogy a magyar álláspont nem légből kapott.
A magyar iskolák de facto bezárása sérti a nemzetközi jogot – mondta erről lapunknak Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, az első Orbán-kormány washingtoni nagykövete. Az oktatási törvény ugyanis ellentétes az 1994-ben megkötött ukrán–magyar szerződéssel, amelyben Ukrajna garantálta, hogy a magyar nyelvű oktatást minden szinten biztosítani fogja. Jeszenszky szerint ezért is elvárható, hogy az Egyesült Államok álljon ki a magyar kisebbség védelmében, már csak azért is, hogy ez a kínos vita ne nehezítse Amerika Ukrajna-politikáját, ne történhessen meg, hogy a magyar–orosz viszony emiatt is tovább erősödjön...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.