Szerző: HORVÁTH BENCE
2018.06.28.
19 év után készült el ismét a hazai zsidóság átfogó szociológiai felmérése: a Szombat folyóirat megbízásából, az összes jelentősebb hazai zsidó szervezet támogatásával összesen 1879 emberrel készítettek a kutatók hosszabb interjúkat, hogy megtudják,
- hogyan vélekednek zsidó identitásukról,
- hogyan állnak a valláshoz,
- mit gondolnak társadalmi kérdésekről,
- az antiszemitizmus jelenségéről
- vagy mondjuk Izrael állam szerepéről.
A kutatás eredményeit kedden a felmérés két vezetője, Kovács András (CEU) és Barna Ildikó (ELTE TÁTK) mutatta be. A mintavétel 2016 tavasza és 2017 eleje között zajlott, a kutatók olyanokkal beszélgettek hosszabban, akiknek legalább az egyik nagyszülője zsidó származású vagy vallású volt, illetve akik valamilyen értelemben zsidónak vallották magukat.
Azzal kapcsolatban csak becslések léteznek, hogy hány olyan ember élhet ma Magyarországon, aki megfelel ezeknek a kritériumoknak. A legelterjedtebb demográfiai becslés szerint mintegy 160 ezer. A kutatás előszava szerint közülük mintegy 10 ezer ember kötődhet valamilyen formában a zsidósághoz, nagyjából 5 százalékuk vehet alkalmanként részt a vallási életben, és más vallásokhoz hasonlóan a zsidóknál is jelentősen visszaszorult azoknak az aránya, akik aktívan követik a vallási előírásokat, a becslések szerint a közösség mintegy egy százalékára igaz ez.
Ezzel szemben a megkérdezett 1879 ember között magasabb volt a vallási előírásokat betartók aránya, 10 százalék. De a válaszadók fele nem vallásos, viszont érdekes volt látni, hogy a legutóbbi, 1999-es kutatáshoz képest jelentősen, 30 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik megtartják a nagyobb ünnepeket.
A megkérdezettek 48 százaléka volt homogén származású, azaz olyan, akinek mind a négy nagyszülője zsidó volt, de korcsoportokra lebontva ez az arány folyamatosan csökkent. Ez arra utal, hogy az évtizedek előrehaladtával egyre inkább nőtt a vegyesházasságok aránya: a megkérdezett 18-24 évesek között már 73 százalék volt azoknak aránya, akiknek csak egy vagy két nagyszülője zsidó.
A kutatás egyik legizgalmasabb területe az identitásról szól: azaz hogy a megkérdezettek mit válaszolnak arra a kérdésre, hogy kik ők, milyen csoportokkal azonosítják magukat.
Mint a válaszokból kiderült,
a megkérdezettek közel fele, kettős, azaz magyar és zsidó identitású csoportba sorolta be magát,
és mint a kutatók írják, a minta közel háromnegyede teljesen integráltnak, illetve asszimiláltnak tekinthető. Ami viszont meglepetést keltett a kutatók számára is, hogy 1999-hez képest lényegesen többen, a válaszadók 30 százaléka választotta az 'európai polgár' identitásopciót...
- hogyan állnak a valláshoz,
- mit gondolnak társadalmi kérdésekről,
- az antiszemitizmus jelenségéről
- vagy mondjuk Izrael állam szerepéről.
A kutatás eredményeit kedden a felmérés két vezetője, Kovács András (CEU) és Barna Ildikó (ELTE TÁTK) mutatta be. A mintavétel 2016 tavasza és 2017 eleje között zajlott, a kutatók olyanokkal beszélgettek hosszabban, akiknek legalább az egyik nagyszülője zsidó származású vagy vallású volt, illetve akik valamilyen értelemben zsidónak vallották magukat.
Azzal kapcsolatban csak becslések léteznek, hogy hány olyan ember élhet ma Magyarországon, aki megfelel ezeknek a kritériumoknak. A legelterjedtebb demográfiai becslés szerint mintegy 160 ezer. A kutatás előszava szerint közülük mintegy 10 ezer ember kötődhet valamilyen formában a zsidósághoz, nagyjából 5 százalékuk vehet alkalmanként részt a vallási életben, és más vallásokhoz hasonlóan a zsidóknál is jelentősen visszaszorult azoknak az aránya, akik aktívan követik a vallási előírásokat, a becslések szerint a közösség mintegy egy százalékára igaz ez.
Ezzel szemben a megkérdezett 1879 ember között magasabb volt a vallási előírásokat betartók aránya, 10 százalék. De a válaszadók fele nem vallásos, viszont érdekes volt látni, hogy a legutóbbi, 1999-es kutatáshoz képest jelentősen, 30 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik megtartják a nagyobb ünnepeket.
A megkérdezettek 48 százaléka volt homogén származású, azaz olyan, akinek mind a négy nagyszülője zsidó volt, de korcsoportokra lebontva ez az arány folyamatosan csökkent. Ez arra utal, hogy az évtizedek előrehaladtával egyre inkább nőtt a vegyesházasságok aránya: a megkérdezett 18-24 évesek között már 73 százalék volt azoknak aránya, akiknek csak egy vagy két nagyszülője zsidó.
A kutatás egyik legizgalmasabb területe az identitásról szól: azaz hogy a megkérdezettek mit válaszolnak arra a kérdésre, hogy kik ők, milyen csoportokkal azonosítják magukat.
Mint a válaszokból kiderült,
a megkérdezettek közel fele, kettős, azaz magyar és zsidó identitású csoportba sorolta be magát,
és mint a kutatók írják, a minta közel háromnegyede teljesen integráltnak, illetve asszimiláltnak tekinthető. Ami viszont meglepetést keltett a kutatók számára is, hogy 1999-hez képest lényegesen többen, a válaszadók 30 százaléka választotta az 'európai polgár' identitásopciót...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.