ÚJ PANNONHALMI FŐAPÁT: VAN IGAZSÁG ABBAN, HOGY A HÍVEK TARTSÁK EL AZ EGYHÁZAT - HORTOBÁGYI T. CIRILL

PORTFOLIO
Szerző: OROSZ MÁRTON, PALKÓ ISTVÁN
2018.07.18.

Nagy változásokat hozott az idei év Pannonhalmán. Elfogadva a főmonostori konvent választásának eredményét, Ferenc pápa februárban főapáttá nevezte ki Hortobágyi T. Cirill atyát, aki így a 996-ban alapított monostor 87. vezetője lett. Az új vezető részben az üzlet területéről érkezik, hiszen 25 évig állt a főapátság gazdasági helyetteseként az intézmény élén. Pannonhalma több mint ezer évvel alapítása után is az egyik legismertebb egyházi brandnek számít a Kárpát-medencében: az apátság oktatási, szociális munkája mellett jelentős gazdasági tevékenységet is folytat, neves borászatot és éttermet üzemeltet, jelen van a turizmusban és a gyógynövénytermékek piacán is. Exkluzív interjúnkban a hitélet és az üzlet párhuzamosságairól, a fejlesztési tervekről és saját menedzsment-elképzeléseiről is kérdeztük Hortobágyi T. Cirillt, aki a Portfolio-nak arról is beszélt, hogyan látja állam és egyház viszonyát napjaink Magyarországán.

Izgalmas folyamatok zajlanak manapság a hazai vállalati szektorban, nagy változásokat hozó generációváltási hullám söpör végig: piactól, mérettől függetlenül adják át a cégeket a rendszerváltáskor indult alapítók. Pannonhalmán idén márciusban új főapátot választottak: véletlen egybeesés lenne?

Egyrészt aláhúznám ennek igazságát, másrészt vitatkoznék vele. Valóban jellemző a mi ezeréves történelmünkre, hogy egy-egy apát tevékenysége meghatároz egy-egy korszakot. Ahogy a középkor vagy a barokk nagy építő apátjai, úgy Várszegi Asztrik is maradandót hagyott maga után. Ugyanakkor a szokásosnál erőteljesebb a folytonosság a működésünkben, a kor kihívásaira adott válasz kevésbé függ egy-egy vezetőtől. Nálunk most ez a helyzet, hiszen 1989 nagyobb változást hozott annál, amit a történelemben megszokhattunk. Az 1948-as fordulat előtt egy földbirtokalapú mezőgazdasági bázison működő szervezet voltunk, reprivatizáció híján ez nem állt vissza. Az elmúlt három évtized így a fokozatos, hosszú távú építkezés időszaka volt.

A Pannonhalmi Főapátság az ország egyik hiteléleti, oktatási, turisztikai és borászati központja. Mennyire szükséges és megszokott, hogy a főapát e területeknek egyformán a gazdája legyen?

1948 előtt az apátság 30 ezer hektárnyi földbirtokkal rendelkezett, amelyben szőlőbirtokok, szántó, erdő, mező is megtalálható volt, 28 jószágkormányzósággal. A szőlőbirtokokhoz pincegazdaság, az erdőhöz gatter üzem (fűrésztelep - a szerk.) tartozott, Komáromban malommal, Balatonfüreden szívkórházzal és gyógyszállóval (a mai Anna Grand Hotel) rendelkezett az apátság. A gazdálkodási tevékenységek célja a bencés hittudományi főiskola, tanárképző főiskola, nyolc gimnázium, harminc általános iskola, harminc plébánia finanszírozása volt. Szociális, kulturális és hitéleti feladatok tömkelegét tudták így ellátni normatív állami támogatások nélkül. Ez a világ szűnt meg az 1948-as államosításokkal.

A rendszerváltás utáni modellben az érdekeltségeinket profitorientált cégekre és nonprofit intézményekre osztjuk, előbbiek saját bevételeikből, utóbbiak pedig jórészt az állami normatívából gazdálkodnak.

A cégeknek a főapátság a tulajdonosa és a fenntartója, és bár a végső felelősség az egyszemélyi vezetőé, az operatív dolgok mellett a stratégiaalkotással sem egyedül kell foglalkoznom. Az úgynevezett felső vezetői testület feladata az intézmények és a cégek operatív működtetése, emellett a főapáti tanács, egy hatfős tanácsadó testület, a konvent és több szerzetesi testület gondoskodik az irányításról. Személyi helyettesként a perjel, költségvetési kérdésekben pedig a gazdasági helyettes szerzetes támogatja a munkámat...

ITT OLVASHATÓ