Szerző: Tarski
2018.09.18.
„Azt írja Tarski, hogy 'itt ma liberális demokrácia van'. Pedig a vezér mintha illiberálisat akarna. Hogy is van ez?”
„Magyarországon nincsenek szabad és tisztességes választások. Ezek után azt leírni, hogy ez egy liberális demokrácia csak annyi kérdést fel, hogy a posztoló ennyire ostoba vagy ennyire aljas.”
„(a bloggernek azt javaslom, hogy többet olvasson és gondolkozzék, és kevesebbet írjon, az mindenkinek jobb lesz, neki is.)”
„A szerzőnek fogalma sincs, hogy mi a liberális demokrácia (egy sima kommunista diktatúrában is érvényesül a 'népszuverenitás', ők is mindig ezzel védekeztek).”
„Azt írja a poszter, hogy Magyarországon liberális demokrácia van. A főnököd kerek-perec kijelentette, hogy illiberális demokráciát épít. Akkor most mondd, kérlek, te tényleg ennyire hülye vagy, vagy pedig jó a fizetség.? Amennyiben utóbbi, úgy meg tudlak érteni, amennyiben nem, úgy eléggé sajnálatos. És nem, nem magánügyed.”
Elsőként meg kell ismételnem azt, hogy mit értünk a „liberális demokrácia” fogalma alatt. Jómagam 4 politikai rendszer főtípust különböztettem meg: az őstársadalom, a rabszolgatartáson alapuló, a hűbéri és a liberális demokrácia politikai rendszerét. Ezek között az a különbség, hogy gyökeresen új paradigmák alapján oldják meg a politikai rendszer irányítását. A liberális demokrácia fogalma alatt olyan politikai rendszer főtípust értek, amelyben a hatalommegosztás és a népszuverenitás elve érvényesül. Korábban a hűbériség idején ugyanis minden hatalom a király kezében összpontosult, és a hatalom átszármaztatása a patrimoniális rendszer szerint történt, ebbe a népnek nem volt lényegi beleszólása. A liberális demokráciára való áttéréssel nyilvánvaló a paradigma váltás. A „liberális” szó itt azt jelenti, hogy liberalizálták a politikai rendszer működtetését, ezért a „liberális” szóval különböztették meg ezt a politikai rendszer főtípust a korábbi politikai rendszer főtípusoktól.
A liberális demokrácia konkrét megvalósítása azonban különböző módszerekkel történhet, így juthatunk el a modellekhez. Ez természetesnek kell tekintenünk, hiszen ahány nemzetállam létezik, annyi különböző szempontot kell figyelembe venni a politikai rendszer irányításához. Vagyis a liberális demokrácia mindig egy konkrét modellben jelenik meg, de azt nyilvánvalóan jellemeznie kell a liberális demokrácia két paradigmájának. Amennyiben sem a hatalom megosztása, sem pedig a népszuverenitás elve nem érvényesül, akkor már nem beszélhetünk liberális demokráciáról.
Történetileg úgy alakult, hogy az első liberális demokrácia modellt az Egyesült Államokban alakították ki, alapjául pedig az 1789. szeptember 17-én George Washington által aláírt alkotmány szolgált. Nyilvánvaló, hogy ez magán viselte az akkori időszak jellemzőit, így például a gyarmatosítás és a rabszolgaság intézményének a létét. De mivel az új alkotmány kielégítette a liberális demokráciákra vonatkozó két alapvető paradigmát, ezért az Egyesült Államok akkori politikai rendszer modelljét is liberális demokráciának kell tekintenünk. Kíváncsi volnék arra, ha ma hazánkban létezne a rabszolgaság intézménye, akkor minek neveznék el az orbáni rezsimet. Az Egyesült Államok 3. elnöke Thomas Jefferson volt, aki közismerten rabszolga kereskedő volt, sőt, az eygik rabszolgája volt a szeretője is. Vajon milyen jelzőt ragasztanának ma Orbán Viktorra, ha ő is rabszolga kereskedő lenne? Pedig ezt a politikai rendszer modellt is liberális demokráciának kell tekintenünk...
Elsőként meg kell ismételnem azt, hogy mit értünk a „liberális demokrácia” fogalma alatt. Jómagam 4 politikai rendszer főtípust különböztettem meg: az őstársadalom, a rabszolgatartáson alapuló, a hűbéri és a liberális demokrácia politikai rendszerét. Ezek között az a különbség, hogy gyökeresen új paradigmák alapján oldják meg a politikai rendszer irányítását. A liberális demokrácia fogalma alatt olyan politikai rendszer főtípust értek, amelyben a hatalommegosztás és a népszuverenitás elve érvényesül. Korábban a hűbériség idején ugyanis minden hatalom a király kezében összpontosult, és a hatalom átszármaztatása a patrimoniális rendszer szerint történt, ebbe a népnek nem volt lényegi beleszólása. A liberális demokráciára való áttéréssel nyilvánvaló a paradigma váltás. A „liberális” szó itt azt jelenti, hogy liberalizálták a politikai rendszer működtetését, ezért a „liberális” szóval különböztették meg ezt a politikai rendszer főtípust a korábbi politikai rendszer főtípusoktól.
A liberális demokrácia konkrét megvalósítása azonban különböző módszerekkel történhet, így juthatunk el a modellekhez. Ez természetesnek kell tekintenünk, hiszen ahány nemzetállam létezik, annyi különböző szempontot kell figyelembe venni a politikai rendszer irányításához. Vagyis a liberális demokrácia mindig egy konkrét modellben jelenik meg, de azt nyilvánvalóan jellemeznie kell a liberális demokrácia két paradigmájának. Amennyiben sem a hatalom megosztása, sem pedig a népszuverenitás elve nem érvényesül, akkor már nem beszélhetünk liberális demokráciáról.
Történetileg úgy alakult, hogy az első liberális demokrácia modellt az Egyesült Államokban alakították ki, alapjául pedig az 1789. szeptember 17-én George Washington által aláírt alkotmány szolgált. Nyilvánvaló, hogy ez magán viselte az akkori időszak jellemzőit, így például a gyarmatosítás és a rabszolgaság intézményének a létét. De mivel az új alkotmány kielégítette a liberális demokráciákra vonatkozó két alapvető paradigmát, ezért az Egyesült Államok akkori politikai rendszer modelljét is liberális demokráciának kell tekintenünk. Kíváncsi volnék arra, ha ma hazánkban létezne a rabszolgaság intézménye, akkor minek neveznék el az orbáni rezsimet. Az Egyesült Államok 3. elnöke Thomas Jefferson volt, aki közismerten rabszolga kereskedő volt, sőt, az eygik rabszolgája volt a szeretője is. Vajon milyen jelzőt ragasztanának ma Orbán Viktorra, ha ő is rabszolga kereskedő lenne? Pedig ezt a politikai rendszer modellt is liberális demokráciának kell tekintenünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.