Szerző: KUBINYI ENIKŐ
2018.11.23.
Megduplázódott a várható élettartam a fejlett országokban az utóbbi két évszázadban. Eleinte a csecsemőhalálozás csökkenése miatt növekedett az átlagéletkor, de az 1950-es évektől már nem csak a gyerekkori, hanem a 70 év feletti mortalitás is erősen visszaesett.
Különösen hosszú életre számíthatnak az ún. kék zónák lakói, a japán Okinava, az olasz Szardínia egyes részei, a görög Ikaria, a Costa Rica-i Nicoya és a kaliforniai Loma Linda területén élők. Noha a lakosok genetikailag nem különböznek a környező populációktól, életmódjuknak és intenzív szociális kapcsolataiknak köszönhetően sokáig élnek. Az egészséges étkezés, iskolázottság, a fizikai tevékenység hosszú, egészséges élettel jár, de fontos szerepe van a gyerekkori körülményeknek és a szülők egészségének is.
Mennyiség és minőség
A különböző korcsoportok egészségi állapotának javulása egyértelműen örömteli civilizációs vívmány. Vegyük észre azonban, hogy a várható élethosszal (lifespan) nem jár kéz a kézben a várható egészséges élettartam (healthspan). 2000 és 2015 között 5 évvel nőtt a várható élethossz, az egészséges élettartam viszont csak 4,6-tal.
Egy átlagos ember élete 16-20 százalékában időskori betegségekkel küzd. A nőknél, az alacsony szocioökonómiai státuszú egyéneknél, az elhízottaknál és a kövéreknél nagyobb ez a szám, ők még hosszabb ideig betegek. Mivel az evolúció nem készítette fel fajunkat a hosszú életre, az idős életkor a halálos betegségek, a rák, az ér- és idegrendszeri betegségek legnagyobb rizikótényezője. A hosszabb élet tehát az időskori betegségek elterjedésével is járt a nyugati típusú társadalmakban...
A különböző korcsoportok egészségi állapotának javulása egyértelműen örömteli civilizációs vívmány. Vegyük észre azonban, hogy a várható élethosszal (lifespan) nem jár kéz a kézben a várható egészséges élettartam (healthspan). 2000 és 2015 között 5 évvel nőtt a várható élethossz, az egészséges élettartam viszont csak 4,6-tal.
Egy átlagos ember élete 16-20 százalékában időskori betegségekkel küzd. A nőknél, az alacsony szocioökonómiai státuszú egyéneknél, az elhízottaknál és a kövéreknél nagyobb ez a szám, ők még hosszabb ideig betegek. Mivel az evolúció nem készítette fel fajunkat a hosszú életre, az idős életkor a halálos betegségek, a rák, az ér- és idegrendszeri betegségek legnagyobb rizikótényezője. A hosszabb élet tehát az időskori betegségek elterjedésével is járt a nyugati típusú társadalmakban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.