Szerző: SZEKA
2018.12.30.
A magyar polgári demokrácia egyik legsötétebb évét zárja, és ki tudja, hogy hol a vége? Nemzetközi megítélésünk lényegében Tadzsikisztán és Mianmar között határozható meg, jogerősen elítélt korrupt politikusokat szöktet meg és védelmez a magyar állam, ugyanakkor nemzetközi hírű egyetemet üldöz el itthonról. Volt azért némi gyógyír is a magyar demokraták sebeire: olyankor és ott verték el a Fideszt, amikor és ahol senki sem számított rá. Következzen az elmúló esztendő hét legfontosabb politikai eseményének rövid bemutatása:
1. Hódmezővásárhelyi pofon a Fidesznek. Amikor meghalt Almási István, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, sokan csak legyintettek, mondván, hogy teljesen mindegy, melyik kormánypárti politikust választják meg az időközi voksoláson, úgyis Lázár János fogja továbbra is irányítani a lassan harminc éve jobboldali vezetés alatt álló alföldi várost. Kétségtelen, hogy két, országosan is ismert, erős karakterű vásárhelyi politikus határozta meg Vásárhely életét a rendszerváltás óta. Előbb Rapcsák András, majd az egykori polgármester és parlamenti képviselő táskahordozójából az Orbán-kormány meghatározó miniszterévé váló Lázár János adott különös arculatot az alföldi település közéletének. Az Almási halálát követő választási kampányt az országgyűlési voksolás főpróbájának tartották ellenzéki és kormányoldalon egyaránt. A február 25-én lezajlott választáson hatalmas meglepetésre a széles ellenzéki összefogást maga mögött tudó független jelöltként induló Márki-Zay Péter 57-42 százalékos arányban felülmúlta a Fidesz és Lázár személyes támogatását élvező Hegedűs Zoltánt. Olyan jobboldali fellegvárat vett be ezzel az ellenzék, mely korábban az országos politikai folyamatoktól függetlenül mindig a Fidesz magabiztos győzelmét hozta. Szinte mindent újra kellett volna értékelni ezzel értékelni ellenzéki oldalon, hiszen a Jobbiktól a DK-ig terjedő teljes összefogás megmutatta, hogy a Fidesz legyőzhető egy széles egységfront kialakításával, közös jelöltek indításával. Nem tették, sőt…
2. Végleg kettészakadt Magyarország. Az április 8-án megtartott országgyűlési választások megmutatták, hogy a vásárhelyi kudarcból okult a kormánypárt, és mivel különböző machinációk segítségével ( a részletekbe nem mennénk bele) sikerült megakadályozniuk a teljes ellenzéki összefogást, újabb kétharmados parlamenti többséget sikerült szereznie. Az ellenzék megosztottsága azt eredményezte, hogy a biztosan nyerhető nagyvárosi (főleg budapesti) körzetekben is elhullajtottak egyéni képviselői mandátumokat, így lényegében ismét statiszta szerepre készülhettek a hivatalos eredményhirdetés után. Az ellenzéki szavazók csalódottságát az is fokozta, hogy a választások éjszakáján nehezen megmagyarázható informatikai anomáliák miatt furcsaságok sokasága került napvilágra a választási eredmények kapcsán. Sokan csalást sejtettek, mások egyértelműen az eredmények meghamisításával vádolták a kormányt, néhány jelentősebb ellenzéki demonstráción kívül mégsem alakult ki különösebben erős civil és politikai ellenállás Orbán Viktor kormányával szemben. Kezdett úgy tűnni, hogy a Fidesz végképp bedarálja a politikai, civil és közéleti ellenállás utolsó bástyáit, megszünteti vagy lehetetlenné teszi a független sajtóorgánumokat. Volt egy ennél is súlyosabb üzenete az áprilisi választásnak: a nagyvárosok és a vidék teljesen másként szavazott, és főként az elmaradott kisebb településeken kialakult hatalmas fölényének köszönhetően győzött a Fidesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.