2019. április 22., hétfő

MI KÖZE VAN EGYMÁSHOZ A NYÚLNAK, A TOJÁSNAK ÉS JÉZUS KRISZTUSNAK?

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2019.04.22.


Krisztus feltámadását sokan még nagyobb eseménynek tartják, mint a születését, a húsvét a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe. Épp ezért érdekes, hogy egy ilyen alapvető jelentőségű eseményhez hogyan csapódhat hozzá ilyen sok eltérő népszokás, pláne a nyúl. A zsidó pészah, a szabadság, a pászka és a tavasz ünnepe már egy fontos előkép, annál is inkább, mert a Biblia szerint Jézus és tanítványai épp egy széderestén gyűltek össze, ezt hívják utolsó vacsorának is. Nyúlról viszont itt sincs szó.

A tavaszi napéjegyenlőséghez köthető ünnepek már régóta jelen vannak az emberiség történetében, nem is nagyon akadt olyan nép, amely ne ünnepelte volna meg valamilyen módon a tavasz beköszöntét (ide teljes joggal kívánkozik a „már az ókori görögök is” kezdetű mondat, de a kelták és a germánok, sőt mindenki más is megülte). A perzsák éppúgy ünnepelték a tavaszt, mint a maják, a Mithrász-kultuszban pedig már a feltámadás is előkerült. 

Kasztrálás és tojások


A rómaiak a Megalensia ünnepén már időszámításunk előtt 240 környékén őrületes tavaszi bulit csaptak Kübelé, eredetileg fríg anyaistennő tiszteletére. A kultusz egészen a 4. századig tartotta magát, pedig egy időben be is tiltották, az ünnepség pedig valamivel élénkebb forgatókönyvet követett, mint akár a leginkább eldurvult szilvapálinka-gőzös húsvét hétfő, ugyanis a vallás követői olykor vad orgiákat tartottak. A későbbiekben azért már megelégedtek az ünnepi játékokkal és a bemutatott áldozatokkal.

Ezek az ünnepségek is a feltámadás körül forogtak, mert a mítosz szerint az istennő szerelmese, a szíriai illetőségű Attisz (foglalkozására nézve szintén Isten) a rá bocsátott őrületében kasztrálta magát, a véréből pedig növények sarjadtak. Az ünnepeket márciusban tartották, 24-én emlékeztek meg erről az eseményről, és ennek során a hívek vallási tébolyukban gyakran kasztrálták is magukat. Nyulakról itt kiemelten nem volt még szó, Kübelét rendszerint oroszlánokkal ábrázolták, a nyulat viszont ettől függetlenül a termékenység szimbólumának tekintették, ahogy a tojást is – ezek a legrégebbi egyiptomi tavasz- és termékenységünnepek, így például Ozirisz és Ízisz történetében is felbukkannak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.