2019. május 21., kedd

TABUK FOGSÁGÁBAN A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA

G7
Szerző: KARSAI GÁBOR
2019.05.17.


Április végén – amint arról a G7 is beszámolt – a magyar kormány benyújtotta az EU-nak a 2019-23-ra vonatkozó konvergencia programját. Ez egy igen ambiciózus, mondhatni rendkívül optimistának tűnő program*, ami azért problematikus, mert azt a látszatot kelti, hogy már sikerült megteremteni a tartósan gyors magyar növekedés gazdaságpolitikai előfeltételeit. Holott ennek még a koncepcionális előfeltételei is nagyon kérdésesek.

A napokban az EU is közzétette saját előrejelzését az egyes tagállamok, illetve az EU egészének várható gazdasági fejlődéséről; igaz, csak 2020-ig. A magyar GDP-növekedéssel kapcsolatban a kormány lényegesen derűlátóbb, mint az EU; 4 százalékos prognózisa idén 0,3, jövőre viszont már 1,2 százalékponttal magasabb az EU által készítettnél. Az államháztartási hiány esetében a két előrejelzés szinte megegyezik, az államadósság csökkenése, a folyó fizetési mérleg hiányának és az inflációnak az emelkedése esetében viszont ismét csak az EU a pesszimistább.

A 2020 utáni időszakkal az EU nem foglalkozik. Véleményem szerint azonban ebben az időszakban már különösen valószínűtlen a kormány folyamatosan legalább 4 százalékos növekedést feltételező előrejelzése. Feltűnő, hogy még a program – alapvetően a világgazdasági kockázatok miatt – készített pesszimista forgatókönyve is lényegében csak 2019-re számol a 4 százalék
nál (0,6 százalékponttal) lassúbb növekedés lehetőségével, a későbbi években már nem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.