Szerző: CSENGEL KARINA
2019.11.20.
A törvény szerint minden 12 év alatti gyereket nevelőszülőnél kellene elhelyezni, az ő hiányukban azonban harmaduk még mindig gyermekotthonban lakik – hívja fel a figyelmet az SOS Gyermekfalvak magyarországi alapítványa a gyermekjogok világnapján.
A szervezet éppen ezért videós kampányt indított a nevelőszülői munka népszerűsítésére.
Az ötrészes videósorozatban megszólalnak állami gondozottak, nevelőszülők és a gyermekvédelemben dolgozók is, illetve sok információt meg lehet tudni magáról a gyermekgondozási rendszerről is.
A Magyarországon élő 1,4 millió gyerek közül 23 ezer él a gyermekvédelemben. 140 ezer gyereket fenyeget az a veszély, hogy körülményeik miatt kiemelik a családjából, évente 8-10 ezer gyerekekkel pedig meg is történik ez. Legtöbben 2 éves koruk előtt kerülnek állami gondozásba, ezen kívül pedig kamaszkorban nő meg ugrásszerűen a kiemelt gyerekek aránya.
A gyermekjóléti szolgálatokhoz nagyrészt azoktól a szekemberektől (orvosok, pedagógusok, védőnők) érkeznek bejelentések azzal a gyanúval, hogy a gyermek veszélyben van a családjánál, ugyanis ők kötelesen jelezni, ha egy gyermek súlyosan elhanyagolt vagy bántalmazás jelei láthatók rajta.
A családból való kiemelés hivatalos okai az elhanyagolás, az érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazás, illetve a szülő halála vagy a fiatal kriminalizálódása lehetnek. Sokszor azonban szerető családokból is kiveszik a gyerekeket anyagi okok miatt annak ellenére, hogy azt tiltja a gyermekvédelmi törvény.
Ennek az igencsak elterjedt gyakorlatnak a tiltásáért A Város Mindenkié csoport többször is törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé, az ellenzéki képviselők pedig ennek nyomán rendkívüli ülésnapot is kértek, a kormánypártok képviselői azonban vagy leszavazták azt, vagy meg sem jelentek, amikor alkalmuk lett volna vitázni a témában.
A Magyarországon élő 1,4 millió gyerek közül 23 ezer él a gyermekvédelemben. 140 ezer gyereket fenyeget az a veszély, hogy körülményeik miatt kiemelik a családjából, évente 8-10 ezer gyerekekkel pedig meg is történik ez. Legtöbben 2 éves koruk előtt kerülnek állami gondozásba, ezen kívül pedig kamaszkorban nő meg ugrásszerűen a kiemelt gyerekek aránya.
A gyermekjóléti szolgálatokhoz nagyrészt azoktól a szekemberektől (orvosok, pedagógusok, védőnők) érkeznek bejelentések azzal a gyanúval, hogy a gyermek veszélyben van a családjánál, ugyanis ők kötelesen jelezni, ha egy gyermek súlyosan elhanyagolt vagy bántalmazás jelei láthatók rajta.
A családból való kiemelés hivatalos okai az elhanyagolás, az érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazás, illetve a szülő halála vagy a fiatal kriminalizálódása lehetnek. Sokszor azonban szerető családokból is kiveszik a gyerekeket anyagi okok miatt annak ellenére, hogy azt tiltja a gyermekvédelmi törvény.
Ennek az igencsak elterjedt gyakorlatnak a tiltásáért A Város Mindenkié csoport többször is törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé, az ellenzéki képviselők pedig ennek nyomán rendkívüli ülésnapot is kértek, a kormánypártok képviselői azonban vagy leszavazták azt, vagy meg sem jelentek, amikor alkalmuk lett volna vitázni a témában.
A gyerekeknek ugyanis joguk van a családjukban élni, ezt pedig nem veheti el tőlük a szegénység vagy a megoldatlan lakáshelyzet sem.
Az állami gondoskodásba bekerülő gyerekek többségének van családja, így bármilyen trauma is érte őket otthon, az állami gondozásba kerülés időszaka mégis nagyon megterhelő számukra érzelmileg. Egy gyerek átlagosan öt és fél évet tölt gyermekvédelmi gondoskodásban, az idő múlásával pedig egyre kevesebb esély van arra, hogy visszakerüljenek vér szerinti családjukhoz.
„A gyerekvédelem egy szükséges rossz. Egyikünk sem kívánja, és mit tudjuk a legjobban, hogy mennyire nem jó egy gyereknek, hogyha bekerül a gyermekvédelmi rendszerbe. Tehát minden gyereknek a családjában kellene felnőni. De ha már ez a szükséges rossz megtörtént, akkor ott viszont nekünk kötelességünk azon dolgozni, hogy az az elhelyezés annak a megtört sorsú gyereknek a lehető legjobb körülményeket biztosítsa.”
– mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója...
Az állami gondoskodásba bekerülő gyerekek többségének van családja, így bármilyen trauma is érte őket otthon, az állami gondozásba kerülés időszaka mégis nagyon megterhelő számukra érzelmileg. Egy gyerek átlagosan öt és fél évet tölt gyermekvédelmi gondoskodásban, az idő múlásával pedig egyre kevesebb esély van arra, hogy visszakerüljenek vér szerinti családjukhoz.
„A gyerekvédelem egy szükséges rossz. Egyikünk sem kívánja, és mit tudjuk a legjobban, hogy mennyire nem jó egy gyereknek, hogyha bekerül a gyermekvédelmi rendszerbe. Tehát minden gyereknek a családjában kellene felnőni. De ha már ez a szükséges rossz megtörtént, akkor ott viszont nekünk kötelességünk azon dolgozni, hogy az az elhelyezés annak a megtört sorsú gyereknek a lehető legjobb körülményeket biztosítsa.”
– mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.