Szerző: SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR
2020.03.03.
Három párhuzamos folyamat zajlik az elmúlt hónapokban az antiorbánista ellenzék különféle csoportjaiban.
Az egyik a konvergencia, azaz az egyes csoportok közötti együttműködés szorosabbá válása, amiben különösen fontos szerep jut a tavaly októberben megszerzett önkormányzati pozícióknak, hiszen mostantól számos különböző karakterű ellenzéki szereplőnek kell együttműködnie. De egyébként is ez az, amit az Orbán-rezsim keretei kikényszerítenek: három egymást követő parlamenti választás sodorta az ellenzéket a megsemmisülés határára, a választási szabályok nem nagyon adnak teret a külön indulásnak, erőforrások sincsenek és a választók is, úgy tűnt, 2018 áprilisa után kifejezetten jutalmazni kezdték ezt a fajta magatartást és büntetni az akadályozását.
A második folyamat a versengés. Nem lehet például nem észrevenni a DK nyomulását az MSZP rovására: két kerületi MSZP-s polgármester átlépése a DK-ba a fővárosi erőviszonyok átrendeződésének jele volt.
Ugyanakkor az is tény, hogy az így értett versengés ma sokkal lefojtottabb ezen az oldalon, mint öt évvel ezelőtt volt, s ez nem is lehet másként, mert a konvergencia kényszere olyan erős, hogy minden olyan hang, amely az antiorbánista oldalon a többi szereplő rovására jelent be nyíltan valamilyen igényt, elkerülhetetlenül falsnak hangzik némiképp.
Ezzel együtt is jelen van egy harmadik folyamat, amely viszont táplálja a versengést és az az egyes szereplők útkeresése. Ennek a jele minden valószínűség szerint a Momentum feltűnően szorosabb együttműködése a magyar konzervatív és liberális értelmiséggel és azok szerveződéseivel, ami egyszerre erősítheti a Momentum jobboldali karakterét, jelent kitörést a generációs párt-jelleg korlátai közül és csillapíthatja ennek a konzervatív körnek a párt- és mozgalomalapítási igényét, becsatornázva azt a Momentumba.
De nagyon hasonló útkeresési igénynek a jele az MSZP újradefiniálására, demokratikus szocialista fordulatára tett javaslat a Baloldali Tömörülés részéről, a Jobbikban Jakab Péter elnökké választása és az annak nyomában elindult kilépési hullám és több más, a Mérce olvasói számára ismerősebb fejlemény, így egyebek között a kitörés napján megjelenő antifasiszta ellentüntetők tömege és a mögötte álló szervezési erőfeszítések is. Igen, az útkeresés része az ideológiai tisztázó munka, a belső szervezeti erőviszonyok rendezése és a mozgalomszervezés is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.