2018 VOLT AZ AZ ÉV, AMIKOR ELKEZDTEK LECSÚSZNI A NYUGDÍJASOK

G7.HU
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2020.07.30.

Az utóbbi tíz év egyik legnehezebben megcáfolható folyamata volt Magyarországon, hogy a kormány politikája jelentősen hozzájárult a jövedelmi és a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez. Ehhez a 2010-től hatalmon lévő rezsim kisebb és nagyobb gazdaságpolitikai intézkedései szinte kivétel nélkül mind hozzájárultak, az egykulcsos adótól a jóléti állam leépítéséig. Ez nem véletlen, a kormány nyíltan vállalt célja, hogy megerősítse a magyar államtól szerzett kedvezményektől függő felső osztály helyzetét.

Ez a cél az utóbbi években sem változott meg, mégis kedvező fejlemény, hogy a KSH június végén közzétett adatai szerint 2018-ban nem romlott tovább a jövedelmi egyenlőtlenség, sőt, kis mértékben még csökkent is. A 2009 és 2012 között a nettó jövedelmekben kialakult olló ugyan nem záródott be, de legalább nem is nyílt tovább.

Ez arra utal, hogy a 2013-ban indult, munkaerőhiánnyal párosuló nagy reálbér-növekedést a társadalom széles rétegei is ki tudták használni, nem csak a jobban szituáltak, piacképesebb tudással rendelkezők vagy a kedvezőbb helyzetű régiókban élők.

Ez látszik azon is, hogy a munkából származó jövedelmek egyre nagyobb részét tették ki a magyarok bevételeinek. Míg tíz éve még a második és kilencedik jövedelmi tized között – tehát a legeslegszélesebb értelemben vett középosztályban – az összes bevétel 50-60 százaléka származott munkából, addig 2018-ra már 60-70 százalékra emelkedett ez az arány. (Ezt csak minimális részben magyarázza a segélyezés átalakítása, tehát hogy a korábban munkanélküli segélyre szánt forrásokat egyszerűen átcsoportosították a közmunkaprogramba – ez az összkép szempontjából korábban sem volt egy igazán jelentős bevételi forrás.)...

ITT OLVASHATÓ