Szerző: Index
2020.08.24.
Ha beavatkozik, ronthat megítélésén, ha utat enged a belarusz elnök elmozdítását célzó tüntetéseknek, vonzó példát adhat Vlagyimir Putyin az orosz társadalomnak, amelyben érezhető, hogy kezd belefáradni az orosz elnök 20 éve tartó uralmába. Már van jele, hogy a példa ragadós, még ha korai is lenne a vég kezdetét látni az oroszok által testvérinek tekintett Belarusz tüntetéseiben.
Joggal értetlenkedik Alekszandr Lukasenko az ellene augusztus 9-én indult tüntetéseken, amelyek akkor lobbantak fel, amikor az elnök hivatalosan hatodszor is 80 százalék feletti eredménnyel megnyerte az elnökválasztást. Látszólag semmi nem indokolta, hogy most nagyobb legyen a tiltakozás ereje, mint az elmúlt 26 évben bármikor.
- Eddig is kerültek előzetes letartóztatásba, vagy egyenesen börtönbe – akár több évre is – elnökjelöltek (2006 Alekszandr Kozulin, 2010 Nyikolaj Sztatkevics), ahogy ezúttal Szergej Tyihanovszkij blogger vagy Viktor Babariko, a Belgazprombank vezetője. (Sztatkevics idén is előzetesbe került, miután kiállt Szvetlana Tyihanovszkaja mellett, aki a férje bebörtönzése után vállalta az elnökjelöltséget.)
- Ahogy most is, máskor is manipuláltak választási jegyzőkönyveket, töltöttek meg urnákat utólag lekönyvelt szavazatokkal, vagy használták fel a levélszavazatokat az elnök javára.
- Az állami sajtó eddig is intézményesen hazudott az ellenzékiekről.
- Máskor is kivonultak néhányan az utcára, akár sok ezren, hogy tiltakozzanak Lukasenko újabb, vitatható győzelme ellen, hogy aztán a kemény rendőri fellépés után hazamenjenek.
26 éven át működött a dolog – gyanús halálesetek is belefértek, lásd keretes írásunkat –, most ráadásul előzetesen annyira nem volt intenzív a nemzetközi figyelem sem, mint 2006 körül és az azt követő években – ennek része volt a 2012-es plüssmackó-bombázás –, amikor Lukasenko megkapta az Európa utolsó diktátora jelzőt. (Hogy ez az elnevezés egy korábbi időben jelent meg, az abból is látszik, hogy az „utolsó” azt feltételezi, hogy az egyetlen, más vezetővel szemben tehát alapvetően nincs kifogás demokratikus szempontból. Ma már ez nem feltétlenül van így.)...
26 éven át működött a dolog – gyanús halálesetek is belefértek, lásd keretes írásunkat –, most ráadásul előzetesen annyira nem volt intenzív a nemzetközi figyelem sem, mint 2006 körül és az azt követő években – ennek része volt a 2012-es plüssmackó-bombázás –, amikor Lukasenko megkapta az Európa utolsó diktátora jelzőt. (Hogy ez az elnevezés egy korábbi időben jelent meg, az abból is látszik, hogy az „utolsó” azt feltételezi, hogy az egyetlen, más vezetővel szemben tehát alapvetően nincs kifogás demokratikus szempontból. Ma már ez nem feltétlenül van így.)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.