Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2021.01.14.
mi jövedelmező és mi megvalósítható.
Ez a cikk az első része egy háromrészes sorozatnak, ami a hálózati szolgáltatások monetizációjával foglalkozik – a fizetős internettel, ha úgy tetszik. Ebben a részben körüljárjuk, hogy érdemes-e alanyi jogon járó szolgáltatásként gondolni az internethozzáférésre. A második részben az online adatforgalmi rendszerek fajlagos és infrastrukturális költségeit vizsgáljuk meg. A harmadik, befejező rész a fizetős tartalmakról és a paywall térnyeréséről, illetve az előfizetéses szolgáltatások üzleti modelljéről szól.
„Az internethozzáférés nem luxus, hanem emberi jog, amit erkölcsi kötelességünk biztosítani. Mindenkinek meg kell adni az ellenőrzés és cenzúra nélküli hozzáférés lehetőségét ehhez a globális közeghez. Azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak, ingyen kell kapniuk. Sokan vannak, akik internethozzáférés nélkül nem tudnák befolyásolni és elszámoltatni a szupranacionális törvényalkotókat és intézményeket. Ezek az egyének nem tudnának beleszólni a kötelezően betartandó, az életünk esélyeit meghatározó szabályok megalkotásába.”
– írta dr. Merten Reglitz, a Birminghami Egyetem Globális Etikai Tanszékének oktatója 2019 végén a Journal of Applied Philosophy folyóiratban közölt tanulmányában. A cikkben Reglitz felvázolta az univerzális internethozzáférés biztosításának nehézségeit, amit azzal illusztrált, hogy két éve a Föld lakosságának 51 százaléka fért hozzá az internethez...
Ez a cikk az első része egy háromrészes sorozatnak, ami a hálózati szolgáltatások monetizációjával foglalkozik – a fizetős internettel, ha úgy tetszik. Ebben a részben körüljárjuk, hogy érdemes-e alanyi jogon járó szolgáltatásként gondolni az internethozzáférésre. A második részben az online adatforgalmi rendszerek fajlagos és infrastrukturális költségeit vizsgáljuk meg. A harmadik, befejező rész a fizetős tartalmakról és a paywall térnyeréséről, illetve az előfizetéses szolgáltatások üzleti modelljéről szól.
„Az internethozzáférés nem luxus, hanem emberi jog, amit erkölcsi kötelességünk biztosítani. Mindenkinek meg kell adni az ellenőrzés és cenzúra nélküli hozzáférés lehetőségét ehhez a globális közeghez. Azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak, ingyen kell kapniuk. Sokan vannak, akik internethozzáférés nélkül nem tudnák befolyásolni és elszámoltatni a szupranacionális törvényalkotókat és intézményeket. Ezek az egyének nem tudnának beleszólni a kötelezően betartandó, az életünk esélyeit meghatározó szabályok megalkotásába.”
– írta dr. Merten Reglitz, a Birminghami Egyetem Globális Etikai Tanszékének oktatója 2019 végén a Journal of Applied Philosophy folyóiratban közölt tanulmányában. A cikkben Reglitz felvázolta az univerzális internethozzáférés biztosításának nehézségeit, amit azzal illusztrált, hogy két éve a Föld lakosságának 51 százaléka fért hozzá az internethez...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.