Szerző: ÉS
2021.06.25.
Kovács Zoltán: Nem kompatibilis tetoválás
Kijutottunk egy világtornára, és az ilyen alkalom mindig lehetőséget ad, hogy megmutassunk valamit magunkból, amit jóformán csakis a sporton keresztül lehet. A sporttörténet olyan emlékezetes pillanatokat jegyez, amik fölidéznek tartást, küzdőképességet, ügyességet, miközben közelebb hozzák az embereket, és akkor itt be is fejezném a közhelyparádét és rátérnék a lényegre: már megint sikerült vállalhatatlan ügyekben az országra vonni a figyelmet, és kétséget sem hagyni afelől, hogy Magyarországot pillanatnyilag igen egyszerű gondolkodású emberek vezetik. Azt azért nem mondanám, hogy bugrisok. A labdarúgó-Európa-bajnokságon ugyanis nemcsak a csapat mutatkozott be, hanem sajnos a vezetők is. Ezért aztán a futballszakma és a futball érdeklődő közege nem is elsősorban arról beszél, hogy a válogatott jobb teljesítményt mutat a vártnál, hanem arról, hogy még mielőtt bármi történt volna, igen hangsúlyosan exponálta magát a bőrébe nem férő kormányfő. Ismert, hogy egy felkészülési meccsen a faji megkülönböztetés ellen tiltakozó ír futballisták letérdeltek, a magyarok nem. De nem is ez volt, ami az általános elképedést kiváltotta, hanem hogy a magyar szurkolók kifütyülték a tiltakozó íreket. Itt lépett akcióba a magyar kormányfő, és az eddigiektől eltérően megjelent a kormányinfón, ahol az egy ilyen alkalomra vetített szokásos mennyiségű zagyvaságok többszörösét hordta össze. Elmondta a sajtó jelen lévő szaktársainak, hogy ilyen térdelő gesztusokat a rabszolgatartó nemzetek tesznek, ami természetesen nem igaz. Orbán egészen egyszerűen összekeverte a gyarmatosítókat a rabszolgatartókkal, gondolom, azért, mert a fejében a gyarmatosító egyenlő a rabszolgatartóval. (Rossz ember, rossz ember.)...
Csepi Lajos: Három nem könnyű
Gadó Gábor: A magyar vírus
Váncsa István: Nem szól a rádió
Darvas Béla: Méhlegelő
Valki László: Reagan, az atombomba és az Ügyes Íjász
Sokáig úgy tudtuk, hogy egy atomháború kitörésének veszélye 1962-ben, a kubai rakétaválság napjaiban volt a legnagyobb. Később kiderült, hogy a világ a nyolcvanas években is közel került a nukleáris katasztrófához. A NATO 1983-ban Ügyes Íjász (Able Archer) 83 fedőnevű hadgyakorlatot tartott Nyugat-Európában, amelynek keretében egy olyan, hagyományos fegyverekkel folytatott kelet–nyugati háborút szimulált, amely nukleáris összecsapásba megy át. Ez önmagában még nem járt volna végzetes következményekkel, a szovjet hírszerzés azonban azt jelentette Moszkvának, hogy a NATO a hadgyakorlat ürügyén valódi nukleáris támadást készít elő a Szovjetunió ellen...
Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel
Kutasy Mercédesz: Pierre Menard, az MTMT szerzője
Jorge Luis Borges közismert novellájának elején a narrátor felsorolja főhőse, Pierre Menard látható és láthatatlan életművének darabjait, majd kiemeli közülük a legnagyobb munkát: „szóról szóra és sorról sorra” újra akarta írni a Don Quijotét. A terv a történet szerint csak részben (ám annál tökéletesebben) sikerül, a novellát pedig gyakran értelmezik a fordítás allegóriájaként...
Radnóti András: Amikor a győzelem is vereség
Az összefogás megvalósulóban van – ezúttal kompromisszumok nélkül, közös listával, koordinált jelöltállítással az egyéni körzetekben és ellenzéki előválasztással –, a rendszerváltás reménye azonban elveszőben. Tény: van némi remény Orbán elzavarására 2022-ben. De ha Orbánt erre az összefogásra cseréljük, elvész a remény, hogy Magyarország új esélyt kap egy tiszta, tartalmilag – és nem csak retorikailag – nyugatos, szabad és demokratikus közéletre és állami működésre, kiutat a korrupt, nepotista, cinikus posztkommunista pocsolyából...
Báron György: Mátyás Győző
(1954–2021)
Benda László: Teheráni bakó, rothadt almák
A múlt pénteki iráni elnökválasztásnak az volt a legfőbb tétje, hogy mekkora lesz a részvétel. A voksolás végeredményét ugyanis mindenki jó előre borítékolhatta. Nem volt igazán nehéz dolguk a közvélemény-kutatóknak – a félhivatalosan meghirdetett számok igazolták az előzetes „több mint sejtéseket”...
Lévai Júlia: Egy közmegegyezés felszámolása
Madarász Anna: Egymás közt?
Azt látom, hallom, Nádasdy Ádám egyszerűen közli: „buzi vagyok”. Steiner Kristóf meg azt mondja: „Ha valaki utánam szól, hogy te buzi, akkor megfordulok, és azt mondom: aha, te meg hetero, és?”
Amikor a televízióban ilyen-olyan vetélkedőkben csókkal búcsúznak a párok (ha épp szét kell válniuk a játékban kis időre), vagy örömükben összecsókolóznak, arra gondolok: mi történne, ha meleg, ha leszbikus pár tenné ugyanezt? Persze tudom, nem is kerülne adásba, vagy ha valami hiba folytán mégis, hát… Inkább nem képzelem el a következményeket.
Nemrég tértem vissza Berlinből. A Coca-Cola-reklám szivárványszínekben pompázik mindenütt. A szintén e márkát hirdető plakáton egy nevető transzvesztita kólázik a vidám nagyival. A város különböző pontjain azonos nemű, ölelkező párok. Szégyelltem magam, amikor kicsit jobban rájuk néztem.
Barátom, aki meleg, sokszor mesél nekem...
Fercsik Marianna: Bezárul a kör
Darvas Béla: Méhlegelő
Valki László: Reagan, az atombomba és az Ügyes Íjász
Sokáig úgy tudtuk, hogy egy atomháború kitörésének veszélye 1962-ben, a kubai rakétaválság napjaiban volt a legnagyobb. Később kiderült, hogy a világ a nyolcvanas években is közel került a nukleáris katasztrófához. A NATO 1983-ban Ügyes Íjász (Able Archer) 83 fedőnevű hadgyakorlatot tartott Nyugat-Európában, amelynek keretében egy olyan, hagyományos fegyverekkel folytatott kelet–nyugati háborút szimulált, amely nukleáris összecsapásba megy át. Ez önmagában még nem járt volna végzetes következményekkel, a szovjet hírszerzés azonban azt jelentette Moszkvának, hogy a NATO a hadgyakorlat ürügyén valódi nukleáris támadást készít elő a Szovjetunió ellen...
Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel
Kutasy Mercédesz: Pierre Menard, az MTMT szerzője
Jorge Luis Borges közismert novellájának elején a narrátor felsorolja főhőse, Pierre Menard látható és láthatatlan életművének darabjait, majd kiemeli közülük a legnagyobb munkát: „szóról szóra és sorról sorra” újra akarta írni a Don Quijotét. A terv a történet szerint csak részben (ám annál tökéletesebben) sikerül, a novellát pedig gyakran értelmezik a fordítás allegóriájaként...
Radnóti András: Amikor a győzelem is vereség
Az összefogás megvalósulóban van – ezúttal kompromisszumok nélkül, közös listával, koordinált jelöltállítással az egyéni körzetekben és ellenzéki előválasztással –, a rendszerváltás reménye azonban elveszőben. Tény: van némi remény Orbán elzavarására 2022-ben. De ha Orbánt erre az összefogásra cseréljük, elvész a remény, hogy Magyarország új esélyt kap egy tiszta, tartalmilag – és nem csak retorikailag – nyugatos, szabad és demokratikus közéletre és állami működésre, kiutat a korrupt, nepotista, cinikus posztkommunista pocsolyából...
Báron György: Mátyás Győző
(1954–2021)
Benda László: Teheráni bakó, rothadt almák
A múlt pénteki iráni elnökválasztásnak az volt a legfőbb tétje, hogy mekkora lesz a részvétel. A voksolás végeredményét ugyanis mindenki jó előre borítékolhatta. Nem volt igazán nehéz dolguk a közvélemény-kutatóknak – a félhivatalosan meghirdetett számok igazolták az előzetes „több mint sejtéseket”...
Lévai Júlia: Egy közmegegyezés felszámolása
Madarász Anna: Egymás közt?
Azt látom, hallom, Nádasdy Ádám egyszerűen közli: „buzi vagyok”. Steiner Kristóf meg azt mondja: „Ha valaki utánam szól, hogy te buzi, akkor megfordulok, és azt mondom: aha, te meg hetero, és?”
Amikor a televízióban ilyen-olyan vetélkedőkben csókkal búcsúznak a párok (ha épp szét kell válniuk a játékban kis időre), vagy örömükben összecsókolóznak, arra gondolok: mi történne, ha meleg, ha leszbikus pár tenné ugyanezt? Persze tudom, nem is kerülne adásba, vagy ha valami hiba folytán mégis, hát… Inkább nem képzelem el a következményeket.
Nemrég tértem vissza Berlinből. A Coca-Cola-reklám szivárványszínekben pompázik mindenütt. A szintén e márkát hirdető plakáton egy nevető transzvesztita kólázik a vidám nagyival. A város különböző pontjain azonos nemű, ölelkező párok. Szégyelltem magam, amikor kicsit jobban rájuk néztem.
Barátom, aki meleg, sokszor mesél nekem...
Fercsik Marianna: Bezárul a kör
V I S S Z H A N G
Kemény Ádám: Még egyszer Antall Józsefről
Dobozi István: Poszt-castrói forgatókönyvek
Szűcs R. Gábor: Békés válasz
Haskó László: Kisebbségi alkotmány
Szilasi György: Vissza a városba!
P Á R A T L A N
pá- ti-: MEGJÖTTEK
makszi: FEJLŐDÉS
msz: SIKEREK JÚNIUSBAN
-na: UGYE MEGMONDTA
Lévai Júlia: IRÁNY LESZBOSZ!
szm: IGEN, DE AMERIKÁBAN
Huszár Ágnes: FOCINEMZET
szm: IGEN, DE AMERIKÁBAN
Huszár Ágnes: FOCINEMZET
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.