Szerző: qubit.hu
2021.08.24.
Mi adja a cremonai aranykorból származó ritka hegedűk tökéletes hangzását? A Texasban élő Joseph Nagyváry biokémikus szerint inkább a fa kezelésére használt vegyületek, semmint a fa anyaga vagy a gondos megmunkálás. A nyugalmazott professzor elméletét most újabb kutatás erősítette meg, amely a felhasznált anyagok közül is többet azonosított.
„A legnagyszerűbb hegedűk élnek, puszta alakjuk megtestesíti készítőik szándékait, fájuk a történelmet, sőt tulajdonosaik lelkét tárolja magában. Mindig azzal a tudattal játszom, hogy szellemeket engedtem szabadjára, vagy – ó, borzalom! – megsértettem őket” – mondta a 20. század egyik legjelentősebb hegedűművésze, Yehudi Menuhin, aki saját bevallása szerint egész életét fel tudta volna idézni a Stradivarius és a Guarnerius hegedűk mellett vagy ellen felhozott dialektikus érvek formájában.
Menuhin alapvetően hűségesnek tartotta magát a Stradivariusokhoz, hangzásukat az aranyhoz hasonlította, de csábították a másik neves 17-18. századi cremonai hegedűkészítő család, a Guarneri gyakran del Gesùnak (Jézusé) nevezett hangszerei is, amelyek csengése a párizsi Sainte-Chapelle kápolna ólomüvegének vörösét juttatta az eszébe. A mester leghíresebb hangszerei között ott volt az 1714-ben készült Soil-féle Stradivarius és az 1742-re datált Lord Wilton-féle Guarnerius is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.