Szerző: MOUVEMENT COMMUNISTE
2021.10.29.
Általános lázadás
Október 24-e reggelén az általános sztrájk futótűzként terjedt Budapest üzemeiben és vidéken is. A munkabeszüntetés kiterjedt volt, mivel Budapesten már az első harcokban is sok munkás vett részt. Bár a gyárakat fegyveres dolgozók védték, a munkások jelenléte nem volt mindig teljes .Tőke[1] október 25-én írja , hogy gyárának 3000 dolgozójából 800 volt jelen a sztrájk idején. Ennek ellenére minden gyárban a munkások, a személyzet és a mérnökök is megalapították saját szerveiket, a munkástanácsokat és meghozták az első döntéseket.
A fővárosban pár napon belül a munkástanácsok már jelen voltak minden nagyobb gyárban[2], ezek kapcsolatba léptek a közfeladatokat ellátó vállalatokkal (víz-, gáz-, elektromosság-, csatornaművek), a szolgáltatószektorral (az IBUSZ utazási ügynökséggel és annak hoteljeivel), a minisztériumokkal és még a Nemzeti Bank tisztviselőivel is, igy a dolgozók november 4-éig kaptak fizetést. Továbbá megalakult 16 adminisztratív, kerületi tanács.
Október 24-e reggelén az általános sztrájk futótűzként terjedt Budapest üzemeiben és vidéken is. A munkabeszüntetés kiterjedt volt, mivel Budapesten már az első harcokban is sok munkás vett részt. Bár a gyárakat fegyveres dolgozók védték, a munkások jelenléte nem volt mindig teljes .Tőke[1] október 25-én írja , hogy gyárának 3000 dolgozójából 800 volt jelen a sztrájk idején. Ennek ellenére minden gyárban a munkások, a személyzet és a mérnökök is megalapították saját szerveiket, a munkástanácsokat és meghozták az első döntéseket.
A fővárosban pár napon belül a munkástanácsok már jelen voltak minden nagyobb gyárban[2], ezek kapcsolatba léptek a közfeladatokat ellátó vállalatokkal (víz-, gáz-, elektromosság-, csatornaművek), a szolgáltatószektorral (az IBUSZ utazási ügynökséggel és annak hoteljeivel), a minisztériumokkal és még a Nemzeti Bank tisztviselőivel is, igy a dolgozók november 4-éig kaptak fizetést. Továbbá megalakult 16 adminisztratív, kerületi tanács.
Miskolcon jött létre az első vidéki munkástanács, amelyet a DIMAVAG gyár munkásai hoztak létre október 22-én. Ezt követően minden megyében létrejöttek a munkástanácsok. Sok városi tanács alakult, például Győrben, Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Veszprémben, Szolnokon, Sopronban, Dunapentelén, Dorogon, Tatabányán és Salgótarjánban.
November 4-e és a második orosz beavatkozás után a tanácsok Budapesti központtal szervezték meg magukat először kerületi, majd városi szinten, így jött létre a Nagy-budapesti Központi Munkástanács november 11-én. Ennek a tanácsnak sok vidéki delegált tagja is volt.
Mielőtt rátérnénk a Központi Munkástanács megalakulására, említsünk meg pár munkástanácsot, s taglaljuk, hogyan jöttek létre, hogyan működtek és végül hogyan számolták fel őket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.