Szerző: ÉS
2022.01.14.
Maszk, mágia, mítosz, művészet
Ingmar Bergman Rítusáról
I N T E R J Ú
„Csöndes és zajos sikerek”
Beszélgetés Veres András irodalomtörténésszel
K R I T I K A
Károlyi Csaba
Költészet és valóság
Kemény István: Állástalan táncos. Válogatott versek és válaszok Hegyi Katalin kérdéseire. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 216 oldal, 3499 Ft
Most levettem a polcról Kemény István köteteit, itt van előttem tizennyolc. Ünnepeltem kicsit, amíg a Csigalépcsőtől a Nílusig eljutottam.
Ünnepi kötet ez a mostani, de a legjobb ünneplés történik benne, munka, emlékezés, szerkesztés, párbeszéd, értelmezés. Hegyi Katalin nagyon ismeri és szereti az életművet. Néha a saját olvasataiba is beavat, vázolja a keletkezés körülményeit, rákérdez a leglényegesebb sajátosságokra, komolyan érdekli, pontosan mikor született meg ez vagy az a vers, de leginkább az izgatja, milyen életrajzi háttere van a költeményeknek. Ilyeneket kérdez: „Vonzó volt számodra a Duna jobb partja?” (17.) „A játék szó hogy kerül ide?” (31.) „Te mikor és hol találkoztál Burnsszel?” (131.) Hegyi még azt is megengedi magának, nagyon helyesen, hogy egy versről kijelentse, az egyszerűen szép (Lebegés a budai polgárság és Isten között), máskor bátran megkockáztatja, melyik a költő máig legnépszerűbb verse (Egy nap élet). Az „én” és a „lírai én” szétválasztása finom intellektuális munkát igényel, ügyesen birkóznak vele mindketten. „A vers legvégén nem az Ember tűnődik az Emberről a tengerparton, hanem csak egy ember (a vers főszereplője, na jó: én) a saját életén, egy padon.” (158.) – mondja például Kemény a Hipnoterápia című verséről. A legjobb szóváltás azonban kétségtelenül ez (nem véletlen, hogy a szerkesztő, Szegő János a hátsó borítóra is éppen ezt tette ki): „Ugye a Leglassúbb Teve is te vagy? – Én.”Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
Bartha Judit
Ex libris
Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben
Berg Judit: Az őrzők
Berg Judit: A keresők
Eric Walters–Kathy Kacer: Nagyapa hegedűjeTovább
Szále László
Vonósnégyes
Békési László, Izsák Éva, Halász Levente, S. Nagy Katalin: Városképek. Magánkiadás, Budapest, 2021, 236 oldal, 3990 Ft
A részletekben lakozó csodák sorolására nincs mód, de mutatóba felidézek néhány súlyos, összegző megállapítást: a „három legnagyobb” – British Múzeum, Louvre, Ermitázs – közül legalább egyet mindenkinek muszáj látni, „de lehet, hogy a három együtt hozzáférést ad a világmindenséghez.” Vagy: „A krétai civilizáció nélkül – valószínűleg – nem ilyen lenne az európai civilizáció.” Én is lenyűgözve néztem egykor a drámai sorsú Knósszoszt, de arról fogalmam sem volt, hogy az ókor óta kulcsfontosságú átmenet és kapocs is az afrikai és európai városfejlődés között. Csodáltam Párizs sugárútjait is, de sose gondoltam volna a rendőrprefektus „alkotó kezére”: hogy a mindig forrongó városban a széles utak alkalmasak legyenek a tömegoszlató lovasrohamra.Tovább
Arató László
Rendszerváltás a Trieszti-öbölben
Mohácsi Árpád: Párizsi befutó. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 264 oldal, 3990 Ft
Mind Krusovszky, mind Mohácsi regénye erősen épít az Iskola a határon időkezelésére, narrációs technikájára, illetve a könyvben szereplő festmények önértelmező szerepére. Krusovszkynál a rájátszások finomabbak, közvetettebbek, inkább technikaiak, Mohácsinál direktek, erősen exponáltak. A Párizsi befutó első és negyedik fejezetében kulcsmotívum Rembrandt Dr. Tulp anatómiája című festménye, több helyen is visszatér Velazquez Las meninasa és a „Trieszti Öböl” motívuma, s mind a nyolc fejezet Merényiék mantrázó emlegetésével zárul. Az Iskola itt egyfajta nemzedéki kohéziót teremtő kultikus tárgy, a nagy közös élmény, világértelmezési keret. Remek, ahogy az első, Luca képbe kerül című fejezetben az ötvenéves Géza és a huszonötéves Luca közötti nemzedéki szakadékot az fejezi ki, hogy Lucának – noha kötelező olvasmányként olvasta a regényt – sem Dr. Tulp anatómiája, sem Merényiék nem jelentenek semmit.Tovább
Odze György
Egy kínai a magyarok között
Yu Zemin: Papírakvárium. Fordította Mohr Richárd. Kossuth Kiadó, Budapest, 2021, 493 oldal, 4500 Ft
A Papírakvárium története az 1990-es években játszódik Magyarországon, főhőse egy húszas éveiben járó kínai fiú, aki Budapesten kezd új életet. Situ Jiqing egyszerű fiatalember, érzékeny és okos, túl azon, hogy igyekszik megélni, szeretné megérteni és feldolgozni mindazt, ami körülötte történik. Ráadásul éppen akkor, a rendszerváltás turbulens éveiben, amikor mi magyarok is éppen saját azonosságtudatunk felismerésével voltunk elfoglalva. Ezért különösen érdekes ennek az átalakulásnak, a tipikusan magyar konfliktusainknak a leírása kínai szemszögből, ráadásul olyan nyers őszinteséggel, máskor komikus elemekkel, ahogyan csak egy idegen képes rácsodálkozni egy ismeretlen világra.Tovább
Mohácsi Orsolya Anna
Körbe-körbe karikába
Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 276 oldal, 3990 Ft
Hanga tiniként lesz anya, lányával, Lencsikével eleinte, úgy tűnik, tökéletes szövetséget alkotnak. A problémák azonban szépen sorban megjelennek. Lenke édesapjának és Hangának a folyamatos veszekedése lassan tönkreteszi saját lányukat. A két felnőtt nem hajlandó szembenézni azzal, hogy a civódás, a gyűlölködés, a másik szidása mit okoz majd lányuk lelkében. Lenkében kényszerbetegség alakul ki, amelyet Hanga nem tud kezelni. Ez az a pont a regényben, amikor anya és lánya kezdenek eltávolodni egymástól. Ahogyan Hanga édesanyja nem vette észre, hogy lányának változásra, segítségre van szüksége, úgy huny szemet Lenke problémái felett Hanga. Hanga nem képes felnőni a feladathoz, és ugyan határok nélkül szereti lányát, mégsem képes saját magán túllépni. Tovább
Kaiser Zsanett
Csak még egyet!
Tóth Gyula Gábor: Mese a Mindenről, a Semmiről és más furcsa mesék. Csimota Könyvkiadó, Budapest, 2021, 40 oldal, 2990 Ft
Annak ellenére, hogy ezek a mesék pontot tesznek a nap végére, mégsem azt sugallják, hogy minél hamarabb túllegyünk rajtuk. Szinte mindegyik befejezésénél, esetleg közepén egy kérdés invitálja a hallgatót, olvasót arra, hogy továbbgondolja a felépített világot. „Szerinted mi nem volt még ebben a semmiben?” (5.) Ezek pedig izgalmas beszélgetést indíthatnak el szülő és gyerek között, növelve a gyermek kreativitását, fejlesztve kommunikációs képességét.Tovább
Wagner István
Pluralista posztmodernek
(The 80s – Die Kunst der 80er Jahre, Albertina Modern, honlapján videó-tárlatvezetéssel, megtekinthető február 13-ig)
A nyolcvanas évek addig még sosem látott stílusbeli sokféleségét vonultatja fel az Albertina Modern a bécsi Karlsplatzon, amely akár a korábbi évszázadokhoz sem átallott ihletforrásért visszakanyarodni. Az absztrakció és a pop art antagonisztikus szembenállása után a minimalizmus és a konceptkunst évei következtek, majd az újvadak a nézők képínségét a neoexpresszionista piktúrával próbálták csillapítani, és nem restellettek még a giccshez sem folyamodni.Tovább
György Péter
Egy év után – múzeumok, galériák
Szegény múzeumok marginalizálódása persze nem pusztán francia vagy épp nyugati jelenség. Az, ha az eltérő léptéknek megfelelően is, de jelen volt s van ma is a magyar muzeológiában. Míg 2019-ben még 11,5 millióan keresték fel a kulturális közintézményeket, addig 2020-ban összesen 4,4 millió látogatója volt az összes magyar múzeumnak.Tovább
Báron György
Hiteles másolat
(West Side Story. Amerikai film. Rendező: Steven Spielberg)
Steven Spielberg vette a bátorságot, hogy szabályos remake-et készítsen a filmtörténet kultikus musicaljéből, a tíz Oscar-díjjal koronázott West Side Storyból. A fentiek alapján nehéz elképzelni, mi vehette rá erre – elvégre azt maga sem gondolhatta, hogy jobb lesz az eredetinél, valószínűleg nem is gondolta. Mivel a filmjében erre kevés magyarázatot találunk, marad az a biográfiai tény, hogy gyerekkorában ez volt a kedvenc zenés mozija, s 75 évesen, korlátlan álomgyári hatalom birtokában megengedhette magának, hogy ne csak újranézze, hanem újra is forgassa.Tovább
Molnár Zsófia
Csendélet krizantémmal
(Turgenyev: Apák és fiúk, Katona József Színház, december 22.)
A Csehov-átiratok specialistájaként számontartott Friel Turgenyevet is elég csehovosra, ugyanakkor meglehetősen kétpólusúra kanyarította: fiatal-öreg, jómódú-szerény, lázadó-tunya stb. De az előadás rendezőjének, Ascher Tamásnak ez éppenséggel kézre áll. Mert Ascher nem típusokká tisztázza ezeket az alakokat, hanem tovább árnyalja őket (akár a normális-bolond, elégedett-frusztrált tengelyen), ad hozzájuk sót és borsot, figurákat teremt belőlük, amitől a vonások, az attitűdök felismerhetőek, de maguk az alakok konkrétan mégsem megfeleltethetőek senkinek és semminek, ami – a realista ábrázolás igénye mellett is – lerántaná őket a színpadról a földre, a csúnya rögvalóságba.Tovább
Rákai Zsuzsanna
Jó kezdet
(Nemzeti Filharmonikusok, Ránki Dezső, Rajna Martin – Zeneakadémia, január 6. és Budapesti Fesztiválzenekar, Christophe Dumaux, Jonathan Cohen – Zeneakadémia, január 9.)
Ami a Fesztiválzenekar koncertjét illeti, ott az életteliségen más okból mutatkoztak néha foltok: ebben az esetben nem az irányítással, hanem a megvalósítással kapcsolatban jelentkeztek kisebb problémák. A brit csellista és karmester, a historikus interpretációk területén otthonosan mozgó Jonathan Cohen élénk figyelemmel, magától értődő egyszerűséggel dirigált, a BFZ barokk együttesének tagjai azonban nem mindig tudták igazán kifogástalan pontossággal követni. Bármilyen tájékozottsággal, intelligenciával és odafigyeléssel játszottak is, a korhű előadásmód kihívásai időnként mégis felülkerekedtek rajtuk.Tovább
Fáy Miklós
Hol lehet Garanča szíve
(Live From Salzburg – Deutsche Grammophon, 2021)
Elīna Garamča senkinek sem jutott eszébe mint olyan, akiért élni érdemes. Csak azért furcsa, mert amúgy sikeres sztárénekes, olyan, akinek utazó rajongói vannak, mennek utána a nagyvilágban, nézik, hol és hogyan énekel, de mintha senki nem az éneklése miatt követné. Talán a hangja miatt. Talán a szépségéért, mert hát valóban figyelemre méltó jelenség, Grace Kelly-típus, amire azt mondják, hogy hűvös szőke. Mintha Garanča ennek az elvárásnak akarna megfelelni, igyekszik annyira hűvösnek leni, amennyire csak lehet, ha az ember szenvedelmes dalokat énekel, amivel rögtön föl is teszi a kérdést: akkor meg minek?Tovább
Grecsó Krisztián
Fábián doktor
(Ma délelőtt, M1)
Évek óta nem írtam a párttévé adásáról, van, amit nem érdemes bolygatni. De a napokban olvastam egy pajkosan csodálkozó, érzékien lelkes kommentárt a Telexen (Egyetlen kérdésünk van: mi az úristen ez a műsor a köztévén?, Előd Fruzsina, január 10.) Fábián Barna háromperces „biológiaórájáról”, és a dolog nem hagyott nyugodni. Mert bár régi csodálója vagyok, csak most értettem meg, hogy ő egy költői kép. Tíz éve ömlik minden időben, tocsog a képernyőn, ennek ellenére alig ismerik.Tovább
Králl Csaba
Visszafejtés
(Mozgásban – A Budapest Tánciskola kiállítása a Budapest Galériában)
Bőven van itt csemegéznivaló egy szakmabelinek, kezdve Koncz Zsuzsa (nem a fotós, az énekes) Jane Fonda-féle aerobicvideójával, amit Angelusék szíves rendelkezésére bocsátott, az első Új Tánc Versenyen győztes Nagy József (Josef Nadj) jelentkezési lapján át (100 Ft volt a nevezési díj, és kazettás magnóról szólt a zene) a Fodor Antal-féle levélig, amelyben a neves egyetemi tanár, koreográfus simán kukába hajította (volna) Angelus kortárstánc-oktatási tervezetét azzal a felkiáltással, hogy elég nekünk a modern tánc is. Az azonban kérdés, mi ragadja meg ebből a kiállításból a nem szakmai érdeklődőt, és mit von le következtetésképp a látottakból.
Hiteles másolat
(West Side Story. Amerikai film. Rendező: Steven Spielberg)
Steven Spielberg vette a bátorságot, hogy szabályos remake-et készítsen a filmtörténet kultikus musicaljéből, a tíz Oscar-díjjal koronázott West Side Storyból. A fentiek alapján nehéz elképzelni, mi vehette rá erre – elvégre azt maga sem gondolhatta, hogy jobb lesz az eredetinél, valószínűleg nem is gondolta. Mivel a filmjében erre kevés magyarázatot találunk, marad az a biográfiai tény, hogy gyerekkorában ez volt a kedvenc zenés mozija, s 75 évesen, korlátlan álomgyári hatalom birtokában megengedhette magának, hogy ne csak újranézze, hanem újra is forgassa.Tovább
Molnár Zsófia
Csendélet krizantémmal
(Turgenyev: Apák és fiúk, Katona József Színház, december 22.)
A Csehov-átiratok specialistájaként számontartott Friel Turgenyevet is elég csehovosra, ugyanakkor meglehetősen kétpólusúra kanyarította: fiatal-öreg, jómódú-szerény, lázadó-tunya stb. De az előadás rendezőjének, Ascher Tamásnak ez éppenséggel kézre áll. Mert Ascher nem típusokká tisztázza ezeket az alakokat, hanem tovább árnyalja őket (akár a normális-bolond, elégedett-frusztrált tengelyen), ad hozzájuk sót és borsot, figurákat teremt belőlük, amitől a vonások, az attitűdök felismerhetőek, de maguk az alakok konkrétan mégsem megfeleltethetőek senkinek és semminek, ami – a realista ábrázolás igénye mellett is – lerántaná őket a színpadról a földre, a csúnya rögvalóságba.Tovább
Rákai Zsuzsanna
Jó kezdet
(Nemzeti Filharmonikusok, Ránki Dezső, Rajna Martin – Zeneakadémia, január 6. és Budapesti Fesztiválzenekar, Christophe Dumaux, Jonathan Cohen – Zeneakadémia, január 9.)
Ami a Fesztiválzenekar koncertjét illeti, ott az életteliségen más okból mutatkoztak néha foltok: ebben az esetben nem az irányítással, hanem a megvalósítással kapcsolatban jelentkeztek kisebb problémák. A brit csellista és karmester, a historikus interpretációk területén otthonosan mozgó Jonathan Cohen élénk figyelemmel, magától értődő egyszerűséggel dirigált, a BFZ barokk együttesének tagjai azonban nem mindig tudták igazán kifogástalan pontossággal követni. Bármilyen tájékozottsággal, intelligenciával és odafigyeléssel játszottak is, a korhű előadásmód kihívásai időnként mégis felülkerekedtek rajtuk.Tovább
Fáy Miklós
Hol lehet Garanča szíve
(Live From Salzburg – Deutsche Grammophon, 2021)
Elīna Garamča senkinek sem jutott eszébe mint olyan, akiért élni érdemes. Csak azért furcsa, mert amúgy sikeres sztárénekes, olyan, akinek utazó rajongói vannak, mennek utána a nagyvilágban, nézik, hol és hogyan énekel, de mintha senki nem az éneklése miatt követné. Talán a hangja miatt. Talán a szépségéért, mert hát valóban figyelemre méltó jelenség, Grace Kelly-típus, amire azt mondják, hogy hűvös szőke. Mintha Garanča ennek az elvárásnak akarna megfelelni, igyekszik annyira hűvösnek leni, amennyire csak lehet, ha az ember szenvedelmes dalokat énekel, amivel rögtön föl is teszi a kérdést: akkor meg minek?Tovább
Grecsó Krisztián
Fábián doktor
(Ma délelőtt, M1)
Évek óta nem írtam a párttévé adásáról, van, amit nem érdemes bolygatni. De a napokban olvastam egy pajkosan csodálkozó, érzékien lelkes kommentárt a Telexen (Egyetlen kérdésünk van: mi az úristen ez a műsor a köztévén?, Előd Fruzsina, január 10.) Fábián Barna háromperces „biológiaórájáról”, és a dolog nem hagyott nyugodni. Mert bár régi csodálója vagyok, csak most értettem meg, hogy ő egy költői kép. Tíz éve ömlik minden időben, tocsog a képernyőn, ennek ellenére alig ismerik.Tovább
Králl Csaba
Visszafejtés
(Mozgásban – A Budapest Tánciskola kiállítása a Budapest Galériában)
Bőven van itt csemegéznivaló egy szakmabelinek, kezdve Koncz Zsuzsa (nem a fotós, az énekes) Jane Fonda-féle aerobicvideójával, amit Angelusék szíves rendelkezésére bocsátott, az első Új Tánc Versenyen győztes Nagy József (Josef Nadj) jelentkezési lapján át (100 Ft volt a nevezési díj, és kazettás magnóról szólt a zene) a Fodor Antal-féle levélig, amelyben a neves egyetemi tanár, koreográfus simán kukába hajította (volna) Angelus kortárstánc-oktatási tervezetét azzal a felkiáltással, hogy elég nekünk a modern tánc is. Az azonban kérdés, mi ragadja meg ebből a kiállításból a nem szakmai érdeklődőt, és mit von le következtetésképp a látottakból.
I R O D A L O M
Hokuozan, nyárvég
Nagy Zsuka
Kriszta szerelme
Gyerekkorában nagyon ritkán látta a nagyanyját meztelenül, akkor is csak véletlenül, például akkor, amikor egyik este a lavórba beleállt és lemosta magát, és csak egyszer látta, egy reggel, mikor ott aludt, hogy a nagyanyja magára veszi a melltartóját, rá a kombinét, de valahogy ez a kép belevésődött az agyába.
Kriszta imádott odabújni a barátnője melléhez éjszaka, mint egy hús-vér kabalát fogta, és úgy aludt el. Ha belegondolt, zavarta ez. Ha még egyszer belegondolt, nem gondolta szépnek a nagyanyja mellét, sőt, picit olyan amorfnak, nem testhez állónak vagy milyennek, és kamaszkorában arra gondolt, hogy ha ő fiú lenne, olyan szépen tudna udvarolni, és tuti, hogy a kis mellű lányokat szeretné. A csinos, almaarcú melleket, amilyen az anyjáé és az övé is. Amikor először meglátta a szerelméét, elképedt, fogalma sem volt, mit fog kezdeni ezekkel a willendorfi hatalmasokkal, de aztán simán ment minden.Tovább
Murányi Zita
Eutanázia
– Ellopták? Hova tetszett tenni? Nem ide a fiókba? Na ugye, hogy ott van, most már ne tessék kiabálni. Itt a telefonja. Jó lenne egy kicsit felülni, megigazítanám a párnát.
Fogta és a megbontott üdítők mellé, a kis szekrény tetejére csúsztatta a fekete műanyagot, mely az egyedüli összeköttetést szimbolizálta a világgal, s percnyi megkönnyebbülést hozott, ha a vak kijelzőjére sandíthatott. A gyerekek adták kölcsön. A hátoldalára ragasztós papírral ráerősítve a PIN-kód, ha ne adj’ isten lemerülne, és újra be kéne kapcsolnia. A billentyűzárral sem boldogul.
Két hete helyezték át ebbe az isten háta mögötti kórházba, az előző helyet jobban szerette, naponta jöttek látogatni, most meg egy héten kétszer, ha ideeszi őket a lelkiismeret-furdalás. Mióta nem tud felkelni, túl sokat gondolkozik, állapította meg.Tovább
Murányi Sándor Olivér
Túlélni született
Lukács vadőr egyik kedvenc halfaja az ősi székely sebes pisztráng. Piros pettyesnek nevezi, és vadterületén tavat hozott létre számukra. Nyáron ötvenezer ivadéknak ad naponta két ízben enni. Őszre egyötödük, vagyis tízezer hal marad, ennyit tud elengedni a patakba. – Nagy a halpusztulás – jegyzi meg most is keserűen, miközben beszórja a haltápot, majd guggolva figyeli, érkeznek-e rá a szabad szemmel még alig látható ivadékok. Melléguggolok. Látom az elmélyült figyelmet arcán. Egy irányba néz, valójában nincs mellettem, kizárólag a halai számára van jelen. Nem érzem, mennyi idő telik el, amikor felém fordul: – Az marad meg, amelyik elég erős az életre.Tovább
Horváth Dániel
Koncert
A morfiumtapasz volt az oka, meg az, hogy engem soha nem készítettek föl erre, mindig csak azt mondják, hogy erre nem lehet, ehhez szakember kell, még most is, amikor mindenki mindent maga készít magának, most, amikor mindenki mesterszakács, bútorasztalos, burkoló, self made coach, elég beírni a keresőbe a tevékenységet, amelyet el kell végezni, és leutánozzuk azt, amit látunk, komplett iparágakat teszünk így tönkre; csak ehhez kell a szakember, csakhogy szakember akkor nem volt jelen, és ez meg nem igaz, hogy nem lehet felkészülni, nem lehet, kell, csak erre kell felkészülni, hiszen ez az egyetlen, ami biztosan be fog következni.Tovább
Kolozsi László
A fekete lány
A Mihály-napi búcsú előtti napon rendszeresen eljátszották, mi történt a faluban szeptembertől szeptemberig. Eljátszották az esküvőket, az emlékezetes berúgásokat, a nagy felsüléseket. A háború után már csak egyetlen előadást tartottak, mert szinte mindenki, aki darabot tudott írni vagy rendezni, elhagyta a helységet, ki kényszerűen, ki önszántából.
Elment Helyey grófné, és egész pereputtya – nem tudtak róla semmit. A kis kúria japánkertjét lebetonozták, futballpályát csináltak belőle. Elment Szántó Pista, az író, akinek a helytörténeti munkája olyan, mint egy regény. Kitalált párbeszédekkel tűzdelte tele a leírásokat.Tovább
Simon Bettina
A legkülönösebb levél
Simon Bettina
Néha lángost
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.