2022. február 6., vasárnap

A MUNKANÉLKÜLI BIZTOSÍTÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG HOSSZA: MILYEN RÖVID A HÁROM HÓNAP?

KRTK BLOG / PORTFOLIO
Szerzők: KÖLLŐ JÁNOS, PRINZ DÁNIEL
2022.02.06.


Néhány hete végigfutott a magyar sajtón, hogy átlagosan 16 hónapba telik munkát találni Magyarországon. Ugyanakkor ismert közszereplők állítása szerint az átlagos munkanélküli akár 2-3 hónap alatt is el tud helyezkedni. A kormány még a koronavírus járvány alatt sem hosszabbította meg az álláskeresési járadék folyósítási idejét, az ellenzék viszont olyan népszavazási kezdeményezést indított, ami békeidőben is háromról kilenc hónapra emelné annak időtartamát. Ahhoz, hogy ebben a dilemmában állást foglalhassunk, célszerű belegondolni, hogy milyen célt szolgál a munkanélküli biztosítás, és megvizsgálni annak hosszát a nemzetközi gyakorlat, illetve az elhelyezkedéshez Magyarországon szükséges idő fényében.

Az álláskeresési járadék nem segély, hanem társadalombiztosítási kifizetés

A magyar köznyelvben és a sajtóban az álláskeresési járadékról gyakran segélyként beszélnek. Ez alapvetően téves megközelítés: segélyek a rossz anyagi helyzetben lévő, de korábbi befizetésekkel megvásárolt juttatásokra nem jogosult embereknek járnak. Ezzel szemben az álláskeresési járadék biztosítási alapon jár, amit befizetések alapoznak meg. Miért fizetünk ilyenkor? Mert alapvetően kockázatkerülők vagyunk, és a biztosítás segít kisimítani a jövedelmünket és a fogyasztásunkat. Jobban járunk akkor, ha kicsit kevesebb pénzünk van, amikor van munkánk, mivel így abban az esetben is jut valamennyi nekünk, ha elbocsátanak. Ha pedig nincs ilyen befizetésünk, akkor ugyan kicsit többet keresünk, amikor dolgozunk, de éhezünk, ha munka nélkül vagyunk.

A munkanélküli biztosítás mindenkire kiterjed, és fontos is, hogy mindenki részt vegyen benne, ezért a fejlett országokban kevés kivétellel az állam működteti ezeket a programokat. Ha mégsem, akkor az állam erősen szabályozza a rendszert és kötelezővé teszi a részvételt.

A társadalombiztosítási programok a modern államok legfontosabb vívmányai közé tartoznak. A 19. század utolsó és a 20. század első évtizedeiben Bismarck kancellársága alatt Németországban kezdtek kialakulni azok a programok, amelyek a munkások jövedelmének biztonságát voltak hivatva biztosítani: betegségi biztosítás (1883), üzemi baleseti biztosítás (1884), öregségi és rokkantsági biztosítás (1889), és végül a munkanélküliségi biztosítás (1927). Amíg létre nem jöttek ezek a programok, a munkások gyakran csak a szűkös megtakarításaikra vagy családjukra támaszkodhattak baj esetén.

MUNKANÉLKÜLISÉGI BIZTOSÍTÁS TEHÁT NEM AZÉRT LÉTEZIK, MERT SAJNÁLJUK AZOKAT, AKIKNEK NINCS MUNKÁJUK, EZÉRT EMBERIESSÉGI ALAPON PÉNZT ADUNK NEKIK.

A biztosítás szolgáltatás, amit mindannyian megvásárolunk annak érdekében, hogy a munkánk elvesztése ne okozzon jelentős visszaesést az életszínvonalunkban. Ezt tesszük Magyarországon is: álláskeresési járadékra (további feltételek mellett) az jogosult, aki korábban dolgozott és befizette a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2020-ig a társadalombiztosítási járulékon belül külön 1,5 százalékos részt tett ki a munkaerőpiaci járulék - ez képezte a Munkaerőpiaci Alap bevételét, a kiadásait pedig az álláskeresők támogatása...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.