AMIKOR A MAGYAR KORMÁNY IS ELKEZDI HASZNÁLNI A MENEKÜLT SZÓT

MÉRCE
Szerző: MERKER IVÁN
2022.02.26.

Amikor az ukrajnai helyzetről olvasunk, sokunkban felmerül, hogy tulajdonképpen tehetetlenek vagyunk: a különféle – persze fontos – szolidaritási akciókban való részvételen, a segélyszervezeteknek küldött pár ezer forinton kívül aligha tehetünk mást. Ez persze az egyének szintjén így is van, de azért a magyar állam nem teljesen tehetetlen az Ukrajnával és az ukrán néppel való szolidaritást illetően. Félretéve az Orbán Viktor békemissziójáról szóló ócska (és a történtek fényében szánalmas) propagandát, a magyar kormánynak lehetősége van súlyosabb vagy gyengébb szankciókat követelni (lehet tippelni, mit tesz Orbán Viktor), az orosz állammal való sefteléseket visszafogni (pl. Paks 2-t), é.í.t. Azonban a talán legfontosabb kérdés Magyarország számára, hogy mit fog kezdeni azokkal a menekültekkel, akik az orosz inváziót követően szinte azonnal megindultak a magyar határ felé is – eddig elsősorban Kárpátaljáról.

A magyar kormány – ez, azt hiszem, nem újdonság az olvasónak – hét éve erősen menekültellenes politikát folytat. Ennek keretében, és ez talán kevésbé köztudott, leépült egyfelől a menekültek ellátását szolgáló rendszer, másrészt a menedékkérelem lehetőségei is erősen beszűkültek. Ez alapvetően azt jelenti, hogy ma Magyarországon egyetlenegy nyitott menekülttábor maradt, pedig, mint 2015-ben is láthattuk, a magyar ellátórendszer korábban sem állt készen nagyszámú menekült befogadására. Emellett ma normál esetben menedékkérelmet kizárólag a belgrádi vagy kijevi magyar nagykövetségeken lehet beadni. (Akit bővebben érdekel a téma, annak javaslom a Partizán interjúját Léderer Andrással, a Helsinki Bizottság menekültügyi főmunkatársával.)

Ezt keretezte egy olyan narratíva, amely a menekülteket egyrészt mint „civilizációs”, másrészt mint rendészeti problémát látta, láttatta. Azaz: a menekültügy egyrészt Európa állítólagos „iszlamizációjának” a részeként, másrészt pedig mint határvédelmi probléma jelent meg a kormány kommunikációjában...

ITT OLVASHATÓ