2022. február 23., szerda

ORBÁN A VÁLASZTÁS MIATT NEM ENGEDHETI MEG, HOGY ELSZIGETELŐDJÉK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.02.23.


Bár a 27 uniós ország egységesen lépne fel Oroszország ellen, de a dolgokat bonyolítja, hogy például Ausztria, Magyarország és Olaszország Moszkva legszorosabb szövetségeseinek számítanak a tömbön belül, és korlátozottabb szankciókat szeretnének. Melyik oldalon áll Szerbia és Magyarország az Ukrajna-konfliktusban? Budapest a jelek szerint átmenetileg nem akarja tovább terhelni az EU-val és a visegrádiakkal való viszonyát, mert ez utóbbiak részéről elfogyott a türelem a Moszkva iránti simulékonyság láttán.

Az Oroszország ellen elfogadott uniós szankciókat és az esetleges további lépéseket bonyolíthatja az a körülmény, hogy nem mind a 27 országnak egyforma a viszonya Oroszországgal, illetve eltérő mértékű az orosz gáztól való függésük, írja a Reuters. Uniós tisztségviselők és diplomaták arról tájékoztatták a hírügynökséget, hogy néhány tagállam, köztük Ausztria, Magyarország és Olaszország, amelyek Moszkva legszorosabb szövetségesei a tömbön belül, korlátozottabb szankciókat szeretne. Mario Draghi olasz miniszterelnök római sajtóértekezletén azt mondta, a szankcióknak nem kellene vonatkozniuk az energiaimportra.

Melyik oldalon áll Szerbia és Magyarország az Ukrajna-konfliktusban? - teszi fel a kérdést Thomas Roser a Frankfurter Rundschau című lap által közölt cikkében. A Rundschauról tudni kell, hogy többnyire inkább szociáldemokrata nézeteket tükröz, szemben a másik nagy frankfurti lappal, a konzervatív Allgemeine Zeitunggal. Roser felhívja a figyelmet arra, hogy Belgrád és Budapest egyaránt jó viszonyt ápol Moszkvával, most azonban, az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán mindinkább arra kényszerülnek, hogy színt valljanak.

Aleksandar Vucic szerb elnök, miután a párizsi Elysée-palotában fogadta őt Emmanuel Macron francia államfő, nem kertelt, hanem arról beszélt újságíróknak, hogy nincs könnyű helyzetben, és aggódik, mert egyre nagyobb a Szerbiára nehezedő nyomás Vlagymir Putyin döntései miatt. Szerbia - írja a Frankfurter Rundschau szerzője - egyfelől európai uniós tagságra törekszik, másfelől nagyon szoros kötelékek fűzik Oroszországhoz és Kínához. Amit azonban Moszkva a nemzetközileg elismert módon Ukrajnához tartozó Donbasz-vidéken művel, az aligha hozható összhangba a Koszovó elszakadását el nem ismerő szerb érveléssel. Belgrád mindeddig elkerülte, hogy kénytelen legyen követni az EU Oroszország elleni szankcióit, de Nyugaton most már eltűnőben van a megértés a szerb különutasság iránt - fogalmaz a német lap. Thomas Roser idézi a Blic című belgrádi újságot, amelynek egyik cikkében Boris Varga politológus szintén úgy véli: az Ukrajna-válság miatt Szerbia arra kényszerülhet, hogy foglaljon állást, és nem ülhet meg többé egy fenékkel két lovat, mármint Brüsszelt és Moszkvát.

Ami Magyarországot illeti, a Frankfurter Rundschau azt emeli ki, hogy a Putyin EU-n belüli ügyvédjének hírében álló Orbán Viktor, miközben bírálja az Oroszországgal szembeni uniós szankciós politikát, ezeket az intézkedéseket sohasem vétózza meg. Szembeállítva a Moszkvához fűződő harmonikus viszonnyal, a magyar-ukrán szomszédsági kapcsolat meglehetősen ingatag, az Ukrajnában élő magyar kisebbség ügyének betudhatóan.

Thomas Roser szerint az, hogy Orbán e hónap elején Moszkvába utazott, és ott gázszállításról tárgyalt, nem csupán Kijevben váltott ki haragot: a magyar miniszterelnök hallgatásba burkolózott Putyin azon követelését illetően, hogy a NATO vonuljon ki a korábban a Varsói Szerződéshez tartozó országokból, és ezt a hallgatást megütközéssel fogadták a visegrádi csoport többi országában.

A frankfurti lap kitér arra: bár Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt héten még kategorikusan kizárta, hogy további NATO-katonák jöjjenek az országba, most úgy van, hogy kétszáz amerikai katona érkezik közös hadgyakorlatra. A német szerző szerint Budapest a jelek szerint átmenetileg nem akarja tovább terhelni az EU-val és a visegrádiakkal való viszonyát, mert ez utóbbiak részéről elfogyott a türelem a Moszkva iránti simulékonyság láttán. Magyarország mindig segített Ukrajnának, amikor nehézségei voltak - hangoztatta Szijjártó a hét elején, abból az alkalomból, hogy küldtek 120 lélegeztető gépet. „Az EU notórius békebontója, Orbán számára a választási kampányidőszak nem alkalmas arra, hogy az Ukrajna-konfliktus miatt elszigetelődjék” - fogalmaz a cikkíró, és hozzáteszi: a miniszterelnök Putyin beszéde után azt tette közzé a Facebookon, hogy Magyarország osztja az EU álláspontját.

Der Spiegel német hírmagazin csokorba gyűjtött számos nemzetközi reagálást arra, hogy Putyin elismerte a szakadár donyecki és luhanszki térség függetlenségét. Az összeállításból kitűnik, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök őrültnek nevezte az orosz államfőt, Andrzej Duda lengyel elnök pedig NATO-csapaterősítést követelt a szövetség keleti szárnyára. Orbán Viktor telefonon is megerősítette Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének az uniós álláspont melletti magyar támogatást, ám a szakadárok orosz elismerését mindeddig nem ítélte el. Recep Tayyin Erdogan török elnök ugyanakkor, aki maga is különösen szoros viszonyt ápol Putyinnal, elfogadhatlannnak minősítette az orosz államfő döntését.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT  OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.