Szerző: STUBNYA BENCE
2022.02.15.
2022-ben eddig az elmúlt években megszokotthoz képest több a béremelések körüli konfliktus, még ha a szakszervezetek és cégek által büszkén közzétett két számjegyű béremelésekről több hír is van a napi sajtóban. Ugyanakkor a hírek mindkét csoportja ugyanarról a jelenségről árulkodik: a járvány után helyreálló, újra jelentős munkaerőhiány miatt feszessé váló munkaerőpiacról, ahol a bérnyomás nagyobb emeléseket kényszerít ki a gazdaság jelentős részében.
Ez a munkaerőpiaci helyzet bizonyos szempontból a járvány előtti időszakra emlékeztet, van viszont egy jelentős különbség: a januárra közel 8 százalékra emelkedő infláció. Habár – ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk – ennek az inflációnak a nagyobb részét külső tényezők határozták meg, a jelenség könnyen hosszabb távúvá és öngerjesztővé válhat, ha a béremelések rövid távon a cégeket áremelésre kényszerítik, amely visszahatva magasabb bérköveteléseknek ágyaz meg annak érdekében, hogy a bérek tartsák a reálértéküket.
Ha a gazdaság szereplői magasabb inflációra kezdenek berendezkedni – közgazdászul „nőnek az inflációs várakozásaik” – akkor ez a folyamat az úgynevezett ár-bér spirál kialakulásához vezethet. Az alábbi ábrán látszik, hogy a 2015-től kezdve jelentősebb bérnövekedés a járvány előtti időszakban nem járt együtt az infláció jelentős és trendszerű emelkedésével. Az utóbbi hónapokban egyre több jel mutat arra, hogy olyan folyamatok indultak be, amelyek ezt veszélyeztethetik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.